Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-03 / 281. szám
A SZTÁLINI ALKOTMÁNY - A BÉKEHARC ZÁSZLAJA Tizennégy évvel ezelőtt 1936 december 5-én fogadta el a Szovjetunió Legfelső Tanácsa a Sztálini Alkotmányt, a világ legdemokratikusabb alkotmányát, A Szovjetunió Alkotmánya nagyjelentőségű történelmi okmány. Benne tükröződik visz- sza és van leszögezve a dől go. zó népnek minden vivmánya. Ez a nép 1917-ben az Októberi Szocialista Forradalom ered- inényeképen kezébe vette a hatalmat és a Bolsevik # Párt vezetésével sikerrel épiti a kommunizmustA szocializmus teljes győzelmet aratott 1917-től 1936-ig, a Szovjetunió uj Alkotmánya elfogadásának időpontjáig eltelt időszak alatt a szovjet állam hatalmas utat tett meg a mélyreható szociális és gazdaságii átalakítások területén; 1936-ra a Szovjetunióban a népgazdaság valamennyi területén felszámolták a kapitalizmust. A szocialista ipar óriási erővé fejlődött. Gyökeres változások mentek végbe a mezőgazdaságban is: az egyéni gaz dájkodást folytató paraszt- gazdaságok tízmilliói helyén gépesített, uj technikával felszerelt kollektiv gazdaságok létesültek. Nagyszerű és megcáíolhatat. lan tény lett az, hogy a szocialista rendszer teljes győzelmet aratott a Szovjetország népgazdaságának minden területén, A Szovjetunió népgazdaságában végbement átalákulá. sok eredményeképen mélyreható változások történtek a szovjet társadalom osztály- szerkezetében is. Megsemmisültek a kizsákmányoló osztályok. Megmaradt a kizsákmányolás alól felszabadult munkásosztály és a parasztok osztálya. A szovjet társadalomban olyan értelmiség fejlődött ki, amely minden gyökerével összefügg a munkásosztállyal és a. parasztsággal. Egyik ember annyi, mint a másik Az 1936-ban elfogadott Szov_ jet Alkotmány a maradéktalanul következetes szocialista demokratizmust tükrözi visz. sza és olyan társadalmi rendszert szögez le, amely a dolgozóknak kedvező és előnyös. Sztálin, amikor a szovjetek Vili- Rendkívüli Szovjetuniói Kongresszusán beszámolót mondott a Szovjetunió Alkotmánytervezetéről, hangsúlyozta, hogy az uj alkotmány legfőbb alapjait a szocializmus «Ivei, azok az alappillérek képezik, amelyeket már sikerült kivívni és megvalósítani- Ezek az elvek a következők: a föld, az erdő, a gyárak, az üzemek és a többi termelő- eszköz szocialista tulajdona; a kizsákmányolás és a kizsákmányoló osztályok megszüntetése; a többség nyomorának és egy kisebbség duská- lásának megszüntetése; a munkanélküliség megszüntetése. .A Szovjetunió Alkotmánya törvényesen leszögezi azt a mélyen demokratikus tételt, h.o>gy a szovjet társadalomban, a győztes szocializmus ország gában minden állampolgár egyenjogú, hogy sem vagyoni helyzet* sem a nemzeti hovatartozás» sem neme. sem szolgálati helyzete, hanem minden állampolgár egyéni tulajdonságai, munkája határozza meg helyzetét a társadalomban. A Szovjet Alkotmány nem szorítkozik csupán az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak lerögzitósóre, elismerésére, hanem a fősulyt e jogok biztosítására, azokra az eszközökre helyezi, amelyekkel ezek a jogok meg valósíthatók. A Szovjet Alkotmány nemcsak egyszerűen kinyilatkoztatja a munkára való jogot, hanem biztosítja is azt. a pihenésre, a művelődésre való joggal egyetemben. Csak a Szovjetunióban van teljes demokrácia A rosztovi cipőgyár egyik munkásnőj ének, J. Amoszová- nak 1944-ben a fasiszta terű. letrablókkal vívott harcban elesett a férje. Egyedül maradt két kicsiny gyermekével. A kapitalista társadalom feltételei között nyomor és nélkülözés, éhínség és óhbalál várt volna rá. Á szovjet állam segített a magára maradt asszonynak. Gyermekei tovább folytathatták tanulmányaikat, semmiben sem szenvedtek szükséget. Amoszova élt a munkához, méghozzá biztosított munkához, való jogával, évrőí-évre tökéletesítette szakképzettségét: becsületes munkájával kivívta valamennyi dolgozótársa szeretetét és megbecsülését. Szabásznő lett és mint ilyen, munkahöstetteivel szerzett dicsőséget. A donmenti Rosztov dolgozói őt választották küldöttjükké a Szovjetuniói Békekonferenciára. Amikor megérkezett Moszk. vába, nyilatkozatot adott a sajtónak és a rádiónak. Szive mélyéiül jövő megindult szavakkal fordult minden jó- akaratu emberhez, felhívta őket, fokozzák harcukat a békéért, az uj háborúra uszítok ellen. Előfordulhat.© egyáltalán ehhez hasonló dolog bármelyik kapitalista országban? Nem. nem lehet. Az Egyesült Államokban és Angliában például a „demokrácia” és a „szabadság” csupán az imperialista ragadozók, háborús gyújtogatok álcázására szolgál A közelmúltban New. York egyik kerületében, Bro- oklynban 5 munkás készült békevédelmi tüntetésekre és egy park aszfaltozott útjára jelszavakat, békef elhívásokat irt. Azonnal letartóztatták őket és hat hónapi börtönbüntetésre ítélték: a vád ez volt: összeesküvés. Rengeteg hasonló példát lehetne felsorolni. Egyedül a Szovjetunióban, a valóban népi demokratizmus országában lehetséges a nép valamennyi demokratikus jogának és szabadságának igazi érvényesítése. Minden nép nagyszerű példaképe A Szovjetunió Alkotmánya egyszerűen és tömören ismerteti a szocializmus győzelmének nagyszerű tényeit a Szovjetunióban- Ez az alkotmány arról tanúskodik, hogy mindaz, ami a Szovjetunióban megvalósult, teljes mértékben megvalósítható más országok, ban is. A népi demokratikus országok dolgozói számára, a kapitalista» a gyarmati és függő országok népei számára a Szovjetunió Alkotmányának az a jelentősége» hogy cselekvési programot nyújt a békéért, a szabadságért és a szocializmusért folytatott harcukban. Napjainkban, amikor az egész világ két táborra vált, — a szocializmus, a demokrácia, a népek közti békéért és barátságért harcolók táborára és az imperialista háborús gyújtogatok táborára, — felmérhetetlenül megnőtt a szovjet nép nagyszerű győzelmeinek jelentősége, amelyeket. a Szovjetunió Alkotmánya tükrözött vissza és szögezett le. A béketábor élén álló Szovjetunió alkotmánya nagyjelentőségű történelmi okmány, amely arról tanúskodik, hogy a szocializmus és a demokrácia, a béke és a nép — legyőz- hetetlenek. A Szovjet Alkotmány hatalmas erkölcsi erő és reális támasz az egész haladó emberiség számára a békéért, a szocializmusért, a kapitalizmus ellen folyó harcában. Ágnes Smedley: A hosszú menetelés hadserege Nemrégiben jelent meg Agnes Smedley „A hosszú menetelés hadserege“ című könyve. Az írónő személyes tanúja a Kínai Vörös Hadseregnek & 20-as évek végén és a SO-as évek elején vívott harcainak- RJportszerü leírásai közül való az alábbi részlet: Leszállt az éj, a harc szakadozottan folytatódott. A fehérek pihenésre vágytak, de a Vörös Hadsereg nem azért jött el a Hét Hídhoz, hogy nyugton hagyja őket. Amig a Vörös Hadsereg kisebb egységei mély álomba merültek, baj társaik váratlan támadásokat intéztek a fehérek állásai ellen- Rajtaütöttek az ellenségen és kézitusákban ütköztek meg velük- A fehérek számára n m len bokor fenyő, getóst jelentett. A vörös állások felől éneklés hallatszott, — Hallod — kérdezték egymást a fehér katonák. — Mit énekelnek? — Figyelj csak, azt éneklik, hogy a szegények az éhség rabjai és a föld nyomorultjai. — Úgy is van! Ki állíthatja, hogy ez nem igaz? —... hallgass, — kiáltanak. A dombokon túlról hallatszott: „Testvéreink odaát a fehér hadseregben, miért harcoltak a szegényparasztok és munkások ellen? Testvéreink, miért harcoltok szegény a szegény ellen?... A földes- urak és militaristák csatlósai vagytok!... Földet a parasztoknak és a katonáknak!... Nyolcórás munkanapot a munkásoknak!” A fehér katonák mélyen sóhajtottak: — Én soha sem akartam idejönni! — Szedjétek össze magatokat! Vigyázz! — ordított az egyik fehér tiszt az embereire. — Miért vörösek a zászlóik? — kérdezte az egyik katona, mintán a tiszt tovább ment. — Úgy hallottam, azért vörös a színük, mert az életet és boldogságot jelent... azért neveznek bennünket fehéreknek, mert ez a halál szine— Miért is harcolunk mi szegények a szegények ellen? — suttogta az egyik katona. Hajnal felé fokozódott a harc. A fehérek sorai felbomlottak. Súlyos veszteségeik voltak és lelkesedés nélkül harcoltak. Sokan átmentek fegyverestől a vörösökhöz, mások örültek, ha fogságba estek. —- Ezer esztendeig éljen a Vörös Hadsereg — kiáltottak •i domboldalak felől. — De nég azon túl isi” 6 Vasárnap, W30. dec $. A bányák szovjet hősei Mihail Kuznyecov és Arisz- tarh Medvegyev szovjet sztahanovista bányászok tárnanyitási módszerei az egész Szovjetunióban ismeretesek- Eredményeik miatt az egész országban nagy tiszteletnek és szeretetnek örvendenek. Javaslatuk lényege a tárna- nyitás gyorsított módszere. Kuznyecov újításáról a következőket mondja: — Brigádommal a munka és különösen a teherszállítás teljes gépesítését vezettük be. A vágányok mellett a kotró-szál- litó szalagokat is felhasználjuk a szénnek és a kőzetnek a pásztákból való eltávolításához. Így megoldottuk a rakományoknak megszakítás nélküli és pontos szállítását mindkét irányba. Felülről lefelé jön a bányafa és a felszerelés, alulról felfelé pedig a szén- és kőzettörmelék. Ezután növeltük az egyidejűleg működő fejtőkalapácsok számát. Régebben a brigádban csupán két fejtőkalapács működött, amelyek csövön ko« resztül kapták a sűrített levegőt. Mi egy második csövet ia elhelyeztünk a járatban és négy fejtőkalapáccsal kezdtünk dolgozni. Az újítás eredménye az, hogy rövid idő alatt csaknem ötször hosszabb járatot vájt a brigád, mint amennyit a nonna megszabott. Ilyen nagy gyorsaságokat még senki sem ért el. Kuznyecov brigádjának eredményei fellelkesitették és további erőfeszítésekre ösztönözték Arisztarh Medvegyev tárnanyitó brigádját. Ennek eredményeként Medvegyev uj, más megoldásokkal egészítette ki Kuznyecovék tapasztalatait Ezzel még fokozták a teljesítményt. A Moszkvai-medence bányászai nagy érdeklődéssel fordulnak az újítások felé, s tömegével küldik leveleiket az újítóknak, érdeklődnek munka- módszerük részletei felől. Medvegyevék egyetlen levelet sem hagynak válasz nélkül. A Sztálinugolj vállalat 22. számú bányájában. A. Fomicsev (jobbról) és N. Kozorja készülőd nek a tárnába való leszálláshoz. Az ifjú bányászok a békeharcban naponta újabb munkagyőzelmeH két aratnak» Legdrágább kincsünk az ember- A szovjet bányákban minden unkafolyamatot gépesítettek. Képünk egy szovjet szénkombájnt trázoj, mely játszi könnyedséggel végzi el a legnehezebb mun* Vidáman élnek a szovjet bányászok, munkaidő után a bányász-klubban öregek és fiatalok együtt szórakoznak. Képünkön vígan dúl « bllliárd-csat«.
