Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-31 / 303. szám
fi Magyar Mépkézfársaság minisztertanácsának határozata a takarékosságról Az ötéves terv első esztendejét ben népgazdaságunk fejlődése ha- talmas lépésekkel haladt előde. Gyáriparunk termelése az év harmadik negyedében 36 százaiéival h.t’odta meg az 1949-es év hasonló időszakának színvonalát, A baruhá- tások összege az előbbi évhez képest kétszeresére emelkedett, a munka termelékenysége «gy év alatt 19.4 százalékkal nőt! meg. E sikerek fokozásának, népgazdaságunk további gyorsütemű fejlődésének egyre inkább akadályává válik a takarékos gazdálkodásnak széles területeken mutatkozó hiánya. A termelés, átruházások, a közlekedés, a kereskedelmi forgalom és az államigazgatás számos területén felesleges költekezést lehet megfigyelni, egyes hivatalokban és vállalatokban pedig határozottan a pazarlás jelei tapasztalhatók. A feszült nemzetközi helyzet, a béke védelme megköveteli a szocializmus építésének meggyorsítását és honvédelmünk megerősítését. Ennek fontos feltétele az anyaggal, gépekkel, munkaerővel való takarékosság fokozása, amely újabb hatalmas tartalékok mozgósítását td- szi lehetővé népgazdaságunk gyorsabb vitelü fejlesztése érdekében. L A minisztertanács a takarékos gazdálkodás hiányának legfontosabb jelenségeit k következőkben állapítja meg. 1. Az anyagfelhasználás terűiéin a pazarlás megnyilvánulásai, az alacsony anyagkihozatal, a magas bulladékszázalék, a seiejt, a segédanyagok takarékos felhasználásának elhanyagolása, Szénben, villa- moseuer fiában, folyékony üzemanya' r jelentős mennyiség kerül fele.--: égésén felhasználásra. Az ipari termete, értékének az anyag- költség mintegy felét teszi ki. Ezért minden százalék anyagmegta- karitas többazáz millió forint nyerésé Li-zt jelent népgazdaságunk számára Az üzemekben nagy értékű, ott felesleges, de máshol felhasználható anyag hever. Az Állami Ellenőrző Központ csupán 90 üzemben végzet; vizsgálata,során 260 millió forint értékű, évek óta. heverő ilyen készletet talált. A színesfémek, koksz, pamut, bőr és más, az ipari termelés szempontjából igen fontos anyagokból, a szükséglet túlnyomó részét csak behozatal útján, részben tőkés országokból lehet beszerezni. Ennek ellenére országunkban teljesen elhanyagolják a behozatalra kerülő anyagnak hazai anyaggal és műanyaggal való helyettesítését. A melléktermékek és hulladékok feldolgozása, hasznosítása a kezdet kezdetén tart. Jelentékeny mennyiségű kohósalak, bőr, textilayers- anyag, vegyianyag megy így veszendőbe. Nem kielégítő a hulladékok gyűjtése sem, Ennek következtében olyan anyagokban is behozatallal kell fedezni a szükségletet, amelyek idehaza is fellelhetők, de rossz szervezés, nemtörődömség miatt a szemétbe kerülnek. Az anyagtakarékosság megvalósításához az anyaggazdálkodás megszervezésével, s az anyagnormák széleskörű alkalmazására van szükség, Az anyaggazdálkodás szervezete azonban csak nemrég épült ki az első anyagnormák pedig csak 1951-ben kerülnek bevezetésre mert az iparban az anyagnormát elkészítésére és alkalmazására vonatkozó határozatokat késve hajtották végre. Az állámi gazdaságokban általá- lános jelenség a termények, takarmányok, a gépek és szerszámok anyag, szakszerűtlen kezelése. Sok megtakarítási lehetőség van a termelőszövetkezetekben is. A beíaka. rilás késedelmes elvégzése, valamint a már betakarított termények gondatlan kezelése évente 4—5 szá. za lékos szemveszteséget okoz, A szálastakarmánvok - assz kazlazásé következtében be; /ások több tíz millió forint bárt jelentenek, A szakszerűi len trágyakezelés kövek I' í rieben jelentékeny mennyiségi láperő vesz el. A helytelen és gondatlan tejkezelés következtében évente néhány millió liter tej válik emberi fogyasztásra alkalmatlanná és kerül a moslékba. 2. A beruházások területén a taka. rékos-ság hiányát ugyancsak széle; körben lehet tapasztalni, noha a takarékosságnak ezen a területei igen nagy jelentősége van, hiszer a beruházásokra 1951-ben 14.7 mii hard forintot, a következő évekbei pedig fokozatosan növekvő össze ri’.ket fordítunk. • beruházások előkészítése — az utóbbi 5dobon kétségkívül tapasztalható javulás ellenire — még mindig nem ki- elégítő. A beruházások elokó- és ével megbízott szervek elhanyagolják a gazdaságos sági szempontokat» nem törekszepek a beruházási költségek ^ csökkentésére. Az elő- készdtóshez gyakran nem áll kellő idő rendelkezésre, ezért számos építkezés folyik terv nélkül, s ez növeli az építési költséget. Az előkészítős terv- szerütlensége mutatkozik meg abban is, hogy számos esetben kevésbbé fontos beruházások megelőznek fontos és hosszabb előkészítést igénylő beruházásokat. Ez az eljárás a beruházások arányát az ipar rovására változtatta meg. A beruházások indokoltságának elbírálásával kapcsolatban sokszor nem vizsgálják meg alaposan, vájjon nem lehetne-e a termelést uj építkezés helyett a meglévő épületek jobb kihasználásával emelni. Bár köztudomású, hogy iparunk gépállománya nincs megfelelően kihasználva, mégsem veszik kellőképen figyelőmbe uj gépek beszerzése helyett a több műszakra való áttérésnek, a gépállási idő csökkentésének lehetőségét. Nem érvényesül eléggé a takarékosság az építkezések tervezésében és kivitelezésében sem. Az épületek méretei sokszor túlzottak, a kivitel is gyakran feleslegesen drága. Ez a hiba különösen kirívóan jelentkezik a mezőgazdasági épitkezéseknél. Az állami kereskedelmi üzletek jelentős részét is fényűző módon, költséget nem kiméivé építették fel. A típustervek elkészítésénél nem alkalmazzák eléggé a szabványosítás módszerét A tervezők nem egyszer feleslegesen használnak költségesebb vasbetonszerkezeteket, egyszerűbb és olcsóbb anyagokból előállítható szerkezet helyett. Gépi beruházásoknál előfordul, hogy a tervezők a szükségesnél nagyobb teherbírásra, teljesítőképességre méretezik a berendezéseket és szerkezeteket. A túlzott igények sokszor úgy jelentkeznek, hogy az egy művelet elvégzésére alkalmas egy ©élű gépek helyett többcélú gépeket szerelnek be. 3. A munlkaerőíelhíisználás területén a pazarlás ugyancsak szembeötlő. Noha_ a bányászatban. az építőiparban és más szakmákban is_ munkás- hiány mutatkozik, jólképzett szakmunkásokban pedig majdnem minden iparág szűkén áll, a vahalatok egy részében mégis több munkást és tisztviselőt foglalkoztatnak, mint amennyi a munka helyes megszervezés© esetén szükséges volna. A termelésben közvetlenül részt nem vevő, kisegítő^ munkakörökben és az adminisztrációkban dolgozók aránya a termelésben közvetlenül résztvevő munkásokhoz viszonyítva sokhelyütt nem kielégítő. Az am úgy is túlméretezett nagy kér eske d elm i vállal a tok alkalmazottainak száma az óv- ’eji negyvenbáromezerröl no- ’omberre ötvenkétezerre emel '-edett. Az államapparátus lét _ száma — beleértve a vállalati formában működő, de lényegében irányitó feladatokat ellátó szerveket és központokat is — állandóan növekszik. Ez nagyrészt a még mindig tapasztalható biirókratizmus következménye. A magas létszám viszont maga is fontos tényezője a bürokratizmus további nevelésének. , 4. Az államháztartás dologi kiadásai 1951-ben 6.2 milliárd forintot tesznek ki. A dologi kiadások mértékének ez a megállapítása nem nyugszik szilárd alapokon. Sokhelyütt hiányoznak a költségnormák, ott pedig, ahol már elkészültek nein elég szorosak. A kiküldetési költségek például 1961-ben kétazázmidió forintot emésztenek fel. A túlságosan sűrű és felesleges kiküldetések nemcsak komoly anyagi megterhelést jelentenek az államnak, de fokozzák a bürokratizmust is. Egyes hivataloknál és vállalatoknál pazarlás mutatkozik reprezentációs jellegű kiadásokban. A felesleges és fényűző rendezvények, a költséges szobaberendezések, az állami gépkocsik szabálytalan használata és az állami pénznek különféle más formákban történő könnyelmű kezelése nem egyezer olyan méreteket ölt, ami szocializmust építő országban megengedhetetlen ML A minisztertanács a feteórolt hibák és hiányosságok kiküszöbölése, valamint általában a takarékosság minden iráhyu fokozása érdekében a következőket rendeli: 1. Az anyagfelhasználás területén a kohó- és gépipari, a bánya- és energiaügyi,. a könnyűipari, az építésügyi. az élelmezési, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszterek a vállalatok igazgatóinak, műszaki alkalmazottainak és dolgozóinak bevonásával szervezzék meg és biztosítsák a? anyaggal és energiával való takarékos gazdálkodást. Különösen takarékoskodni kell a következő anyagokkal: vas, színesfémek, szén. olaj, ben /,in, fa. cement, gyapot, bőr; papír és az összes importanyagok. A fokozott takarékosság megvalósítása érdekében: a) a száz tonna hengereltáruhoz szükséges ce mentmeny- nyiséget az 1950 évi százötven tonnáról 1951-re száznegyvenhat tonnára kell leszállítani A gépipar gyártmányainál a hengerelt és kovácsoltam fajlagos felhasználását 1951- ben hét-tiz százalékkal kell csökkenteni. Az öntödék selejtjót 1951-ben egyliarmadával kell csökkenteni. A gyapotfonal kifonását 1951-ben az idei nyolcvanhat százalékról kilencvensét százalékra kell emelni és ezzel tizenhat millió forint megtakarítást kell elérni. Az egy cipőre felhasznált felsőbőr és talpbőr mennyiséget öt százalékkal kell csökkenteni és az igy megtakarított anyagból négyszázezer párral több cipőt kell előállítani. A már elrendelt ötszázalékos _szénm eg takarításon felül az összes állami hivatalok és vállalatok takarítsák meg a világítási csokra szolgáló villamosé nergi a öt százalékát, a bánya- és energiaügyi miniszter egy hónapon belül terjesszen elő javaslatot a villamosenergia fogyasztásának a napszakok közti egyenletesebb elosztására, a közlekedés- és postaügyi, illetőleg a földművelésügyi miniszter egy hóna~ non belül állapítsa meg a teher- és személyautók, valamint a traktorok üzemanyag- fogyasztási normáit olyan módon, hogy a jelenlegi felhasználással szemben tiz százalékos megtakarítás mutatkozzék. A gépek jobb kihasználása, a javítási költségek csökkentése érdekében minden üzemben meg kell szervezni a gének rendszeres karbantartását. Minden gépfajtára és járműre vonatkozóan meg kell határozni & két karbantartás közötti időt és a javítási költségek normáját. A földművelésügyi minisz- ,pr biztosítsa, hogy az állami 'n'dasávnkban Ós termelőszö '^kezetekben: Az eddigi körülbelül 4—5 stft zalókos szeir-vescaeség a betakarítása munka Időbeli és gondos elvégzése, valamint a *eaA»®«rtl tárolás Tévén másfél sáffiajéfera csökkerutendö. A takarmányozásnál szigorú takarékosságot érvényesítsenek és tervssarüeo. emeljék a takar mánykihasználás fokét, A född müvelésügyí miniszster gondolkodjék az állami gazdasagokban az anyagkiadás, raktározás, keze lés rejKiszerteienségének, lazaságának fejszámolásáról, a pontos elszámolás és ellenőrzés meg- szerveczésárőL b) A minisztertanács utasítja az Országos Tervhivatal elnökét, a kohó- és gépipari és az illetékes miniszterekéit, hogy a kutatóintézetek és az érdekelt vállalatok bevonásával dolgozzák ki az im portanyagoknak hazai anyagokkal váló pótlását biztosító mód szereidet, szélesítsék ki a műanya, gok előáHitását és felhasználásét. Az Országos Tervhivatal elnöke a kísérletekhez, valamint a pót anyagok és műanyagok gyártásához szükséges beruházásokat so ronkivül engedélyezze. A minisztertanács .felhívja az összes dolgozókat különösen a mérnököket technikusokat, újítókat, sztahano vistákat, tegyenek, javaslatokat, dolgozzanak ki eljárásokat a külföldi eredetű anyagok pótlására. A könnyűipari, a belkereskedelmi és külkereskedelmi miniszterek vizsgálják felül az egészben, vagy részben behozott anyagból gyár tóit, ilieiLöleg forgalomba hozott cikkeket és egy hónapon belül tegyenek javaslatot egyes cikkeknél a behozott anyagból való gyártás kiküszöbölésére, illetőleg a behozott anyagoknak hazai anyagga] való helyettesítésére. c) A minisztertanács az. érdekelt miniszterek kötelességévé te. szi, hogy gondoskodjanak az üzemekben keletkezeid melléktermékek feldolgozásáról és hasznosításáról. Amennyiben a hasznosítás az üzemen belül nem lehetséges, vagy nem gazdaságos, a helyi tanácsok szervezzenek kisebb üzeméket a melléktermékek feldolgozására és támogassák az ilyen célra alakuló kisipari szövetkeze teket. Az Országos Tervhivatal elnöke állapítsa meg minisztériumonként és iparáganként — a minisztériumok pedig a keretszámok alapján üzemenként — a kötelezően beadanló ócskavas és egyéb hulladék mennyiségét. A belkereskedelmi miniszter építsen ki olyan hulladékgyűjtő szervezetet, amely minden házhaz eljut és képes a háztartásokban felgyülemlő értékes hulladékot teljes egészében összegyűjteni.- Ezekkel az intézkedésekkel az 1951 év folyamán legalább 50 százalékkal kall növelni az «ócskavas. 3 színesfémek, a bőr. a papír, a rongy és egyéb hulladékok begyűjtését i 950-hez képest. A miniszterin nács elsősorban az ifjúságot hívja fel, hogy a hulladékgyűjtésben való lelkes részvételével segitse szocialista iparunk erősítését. d) A minisztertanács utasí tja a? Országos Tervhivatal elnökét, a kohó- és gépipari, a bánya és energiügyi, a könnyűipari, az építésügyi-, az élelmezési-, valamint a közlekedés és postaügyi minisz tereket, gondoskodjanak az üze mekben elfekvő felesleges, fel használásra nem kerülő készletek -zámbavé teléről. 1-951 május 1-ig ötszáz millió forint értékű elfekvő ’részletet —■ essen beiül 300 millió forint érté kü vasanyagot — bocsáss.iuak s népg'-ssídaság rendelkezésére e) Az C 1951. janua. rüiő 400 c k normán felül lyamán továbi gozza kJ az any. zel biztosítsa, bog lül az anyagielhasz.. ellenőrzése a törni százalékában normák ah tűnjék. f) Ipari és köziek cd a d ií;v meinkben a termelési folyamM megrövidítésével a felesleges készletek felhasználásával, anyag takarékossággal, a raktári készle lek csökkentésével jelentős mértékű forgóeszköz-megtukaritást kell elérni. A termelés emelkedését figye lembe véve 1951 ben a nehézipari üzemek 15 százalékkal, a könnyű ipari üzemek 10 százalékkal csők- kentsók az 195ü-es állapothoz képest forgdieszköz-szüikségieiükek 2. A beruházások tervszer:- sé gének fokozása és az egyes esetekben előforduló pazarlás meg szüntetése érdekében az Or ■ rágós Tervhivatal elnöke dolgot.: as sa kJ a beruházások, előkészítésé nek és jóváhagyásának részlet; s szabályozását. A rendel«! biztosítsa a beruházások előkészítéséhez szükséges időt, adjon a jó váhagyás számára az eddiginél szilárdabb alapot és a jeleni: J nél nagyobb mértékben érvénye sitse az egyéni felelősséget. 1952-es beruházások 'előkészítése és jóváhagyása már teljes ekésben az uj rendszer szerint tői tcsnjéfc. Az Országos Tervhivatal ebnő. ke és az illetékes miniszterek kő telesek a beruházás jóváhagy > előtt alaposan megvizsgálni, hogy a beruházás célját nem lehet-: ,t már működő üzemeik, intézmények területének jobb kihasználásával, gépeiknek több műszakon át való igénybevételével esetleg kisebb költséget jelentő bő vités uííján megvalósítani A tervszerű előkészítéssel, a beruházások anyagi és gépszüi:.- ségletének biztosításával el keil érni a beruházások időtartamú nak megröviditésél. A megkezdett beruházásokat, építkezésekét csak kivételes esetben és csak a minisztertanács, illetőleg a népgazdasági tanács engedélyével szabad félbeszakítani. Az 1950. évben félbemaradt építkezéseket az építésügyi miniszter' a legrövidebb időn belül köteles folytatni, illetőleg befejezni. Az építésügyi miniszter az épületiek szerkezetének méretezéséi megállapító sitatisztikai szabályzatokat a kielégítő biztonságot nvujtó és gazdaságos szovjet szabályzatok alapján dolgoztassa át. Uj szabályzatok folytán a vas és cement felhasználását átlagosan 15 százalékkal kell csökkenteni. A kohó- és gépipari, valamint a bánya- és energiaügyi mi, niszter köteles gondoskodni arról, hogy a vasat és cementet az- építésügyi miniszter által megszabott »egységes minőségben és méretben szállítsák a nehézipari in . m«k. Az építkezések tervezői 'ö- rskedjenek az egyszerű gazdaságos szerkezetekre, a típustervete- ben fokozatosan érvényesítse, a takarékosságot, jelentősen növeljék a szabványéi einek. szabvány- méretű szerkezetek alkalma zu át. Az építésügyi és főldniiveiésügyi miniszterek biztosítsák hog; a jövőben a mezőgazdasági cpi zések egyszerűbb kivi . 'ben, leg. alább 30 százalékban helyi rpi anyagokból készülj/nek. ú. Gondoskodjanak arról, hogy a mező- gazdasági építkezések költsége 3 jövő évben épületfajtánként különböző mértékben húsz—ötv * százalékkal csökkenjék. Az Országos Tervhivatal elnöke és az illetékes miniszterek gépi beruházásokat reak 3 gyártási folyamat részletesen kidolgoz? ." és jóváhagyott terve alapján cit- g £ délye zzenek. Go ndoskod j ana k arról, hogy ahol erre lehetőse..: van, egyszerűbb gépeket szerez zenek be. A géptervezők törekedjenek a legkevesebb anyagot igénylő megoldásokra és minél egyszerűbb részben szabványost, ott alkatrészekből álló szerkezetekre. 3. A in un ka erőfelhasználás teVasins** IfM ttot. SS
