Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-31 / 303. szám
A Szovjetunióban hatalm asarányu építkezések folynak. Képijük j, moszkvai Lenin-hegyen épülő Állami Egyetem gigantikus építkezését mutatja ,a }:T5i meg- .n a minisz- jiinis.her kötény a. feíűgyelelerületelcen aka- az adminisztratív ,rn közvetlenül terűi, végző dolgozók lét- iM emelkedését. Az uj okát ne a létszám növelé- ,.eyo, hanem a munka jobb szcr- v ;>:-.tíse, a bürokratizmus kiküszcL ■ , ése utján, a jelenlegi létszámai oldják meg. A tér megüzenek tői közvei éljék meg, hogy » iizifeai munkások számához képest csökkentsék az adininisztrá- oióban és a kisegítő munkaerőkben dolgozóik arányát. A b elk ereske delim i miniszter gondoskodjék arról, hogy a nagy- . i reskedelmi vállalatoknál fel es • ges munkaerőket növekvő állami ki sksresk? delembe helyezzék :;{. az állami hivataloknál és öitézménylcné! az 1950. évi no- jrnber í-én betöltött létszámot- véteks esetektől eltekintve nem szabad növelni A minisztertanács a létszámkkarokosság elömozdi- :a",ára. az államigazgatási szervek i rszámnormainak kidolgozásába e.s a létszám javaslatok elbírálására állami létszámbizottságot állít fék A pénzügyminiszter és az illc’■'kcs mimre ziferefk egy hónapon holül határozzák nieg azokat a hivatali ás vállalati munkaerőit. amelyekben kizárólag öregeiket, rokkantakat szabad alkalmazni. Az ezekben a munkakörükben jelenleg alkalmazott fiami és egészséges dolgozókat termelő munkára kj°ll átirányítani, az idősebb, érdemleges munkát már nem végző üzemi munfkáso- kat pedig ezekre a munkahelyekre kell áthelyezni. 4. az államháztartás térülőién a pénzügyminiszter 1951 március 3big vizsgálja felül a dologi kiadások normáit, különös tekintettel a r:prezentációs jellegű kiadásokra. Az említett határidő alatt a még hiányzó normákat is ki kell dolgozni. A dologi kiadások normáinak felülvizsgálása során mintegy 10 százalékos csökkentést kell elérni. A pénzügyminiszter az államigazgatás 1951. évi kiküldetési költségeit 20 százalékkal csökkentse. A minisztertanács a pénzügyi f . gye lem megszilárdítása érdekében kimondja, hogy' a!z egyes minisztériumok és a helyi tanácsok pénzügyi osztályainak vezetőit csak a pénzügyminiszter hozzájárulásával lehet kinevezni és elbocsátani. A pénzügyi osztályok vez-etőinck a vállalatok főkönyvelőihez hasonló jogkört kell Mik! ősi tani, hogy részrehajlás és :í lelökte len befolyásolás nélkül adják érvényesíteni a szabálv- \-zerfi és takarékos pénzügyi gazdálkodás szempontjait. A» dolgozók takarékosságának előmozdítása érdekében a minisztertanács felhívja a pénzügyminisztert, hogy 1951-ben jelentősen növelje a dolgozók lakás- és családiház építő szövetkezetnek nyújtott állami támogatást. Az építésügyi miniszter gondoskodjék, hogy 1951-ben az épilőszövet. kezeiek keretében legalább kétezer lakó,: és családiház épüljön. A pénzügyminiszter biztosítsa elsősorban az üzemek köZelé- r.'ii _ íz. Országos Takarékpcnz■ r fiókhálózatának kiépítését, h ,gy a dolgozók megtakarított pénzüket kamatozó vag.y^ nyere- ményfes bet él'könyybe időveszlte- 8ég nélkül tudják befizetni. A kamaton kívül egyéb eszközökkel is, elsősorban a villany, é, egyéb közszolgáltatási dijak fizetésének készpénziizelós nél- icül töltőnő lebonyolításával, le ■ ve előnyössé a dolgozók kzú- mára megtakarított, pénzüknek tu»(étkénti elhelyezését. HL t, A miniszteri un ács utasítsa az ■;-:sZe* minisztereket, ho'gy egy hónapon belül dolgozzák iki és fokozatosan Vezessék be a fel- ű >ye).etük alá in időző i erük tekén a réko• >s á gi rendsza bály oka I. :: ■ lywzzenek kűlönfk; snlyt az a/.érnek es vállalatok. nyersanyag, «./én és villa,mbsener0« Jögyásiz• teának szakmánként kicToigöZött in égtája rii{ ási ter v ' r e. 2. A takarékossági IníezfiedS- seik kidolgozásának irányítására és az ezen a téren folyó munka összehangolására a minisztertanács egy évi időtartamra takarékossági bizottságot küld kiA miniszbertanács, a miniszterek, a hivatalvezetők és a helyi tanácsok elnökeinek kötelességévé teszi, hogy a takarékosság ellen vétőkkel szemben érvényesítsék a fegyelmi és anyagi felelősséget, szigorúan és gyorsan sújtsanak le a pazarlókra. 3. A minisztertanács felhívja az Állami Ellenőrző Központ elnökét, ellenőrizze a határozat, valamint a miniszteriek által részletes szakmánkénti kidolgozott takarékossági renctezabályo'k végrehajtását. Az Állami Ellenőrző Központ tegyen negyedévenként jelentést a minisztertanácsnak a takarékossági határozat végrehajtásának állásáról. A minisztertanács kimondja, hogy a felelős állami vezetők kötelessége a rájuikbízott területen a legtakarékosabb gazdálkodás megvalósítása. Karolják fel a dolgozók javaslatait, gondoskodjanak a helyes, széleskörű beveaeíésr’ő* Kemény kézzel, gyors intézkedésekkel számolják fel a pazarlást és járjanak el azokkal szemben, akik elfecsérlrk az állam pénzéi, a dolgozó milliók munkájának eredményét. A minisztertanács felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy felvilágositó és szervezési munkáA'al tegye a takarékosságot a munkaversenv egyik központi kérdésévé. A miniszter- tanács felhívja az összte$ dolgozóikat tekintsék a takarékosság ügyét ötéves tervünk végrehajtása egyik legfontosabb láncszemének. Érezzék mindennapi feladatuknak, hogy fokozott anyag- takarékossá ggtai növeljék a dol gozók államának «rejét. Fordát-* sanak különös gondot az anyaggal, szénnel, tüzelőanyaggal, szer. számmal, villamosenergiával való takarékoskodásra. Ne feledi jók, hogy minden tonna szén, vas, minden mázsa gabona és takarmány, minden méter szövet, minden tégla, minden forint megtakarítása népgazdaságunk fejlődését, Ötéves tervünk végrehajtását, hazánk erejének nőve lését szolgálja. , HATALMAS EPITKEZESEK A takarékosság: szocialista tnlajdoiiság ílfiuiíP gazdasági élet szó. fa vLUtjbt cialista rendszere korlátLan területet nyitott meg a termelőerők fejlesztésében. A tudomány éis technika fejlődése nagy mértékben elősegíti az elő- ál li t ottr (termékek ön,költs égének csökkentését is. De az önköltség csökkentésben a munka termeié Idenységének fokozása a fő tényező. Ha a munkás a meglévő felszereléssel több terméket készít, mint azt megelőzően, ez az önköltség csökkentését; vonja ma ga után. A szovjet államban a vállala tok jövedelmezősége, nyereség* gyarapításának egyetlen útja: a termelés szervezetének és technikájának megjavítása. A szovjet vállalatok a termelés tökéletesi- tésével egyszersmind csökkentik az egyes gyártmányok előállításának költségeit, növelik a minden egyes rubelre eső termelés mennyiségét és végeredményben csökkentik a termelés önköltséget, A következő példából kitűnik, milyen óriási szerepet játszik az önköltségcsökkentés a szocialista felhalmozások növelésében. Az uj ötéves terY szerint a szovjet népgazdaság tőkeberuházásai 250 milliárd rubelt tesznek ki. Ebből 160 milliárd rubelt — vagyis az összegnek csaknem kétharmadát — a termelési önköltség csökkentése szolgáltatja. A szovjet vállalatok egymással versenyző dolgozói sok lehetőséget találnak az önköltség csökkentésére. 1948-ban a szovjet ipar több mint 6 milliárd rubel terven felüli megtakarítást ért «1 az önköltségcsökkentés folytán. 1949-ben az ipari termelési önköltség további S százalékkal csökkent és a megtakarítások révén 20 milliárd rubel értékű ter- melvény-többletet állított elő. Az önköltség csökkentésében a legfontosabb szerepet az élenjáró technika bevezetése és a meglévő technikai berendezés leghatékonyabb kihasználása játssza. A gép nemcsak megkönnyíti az ember munkáját, hanem óriási arányokban növeli a munka termékenységét is. Ez pedig elősegíti a dolgozók munkabérének növekedését és a termelés költségeinek csökkenését. Ezért gondoskodnak a szovjet munkások nemcsak ar. ról, hogy a legújabb technikái bevezessék, hanem arra is törekszenek. hogy a technikát a Lehelő legteljesebben kihasználják. A szovjet üzemekben már második- éve folyik a verseny azért, hogy a meglévő gépi berendezéssel növeljék a termelést. A szovjet munkások harci jelszava: kisajtolni a technikából mindazt, amit ..-.ük adni ‘ud. a m TSSm giai folyóirtát gyorsításával :fo. kozzák. Az elípnlt év elején a kningrádi vállafaioknál a gyors-' fémön lés mindössze 15—20 százai ókot tett ki. ma az önléseknek csaknem a felét gyors módszerekkel végzik. Széles keretek között alkalmazzák a munka gyors módszereit a szovjet fémfeldolgozó iparban is, ahol a fém. vágás gyorsasága ma már át la gosan eléri a percenkénti 800— 1000 méteres sebességet. Az önköltség csökkentésének egyik legfontosabb eszköze a munkaszervezés megjavítása a 'termelésben. Erre példa Marija Volkova, a kiváló szovjet szövőnő tapasztalata, aki úgy észszerü- sitette munkáját, hogy négy sző vőgép helyett 1G szövőgépet kezel. Tapasztalata már tömegesen elterjedt a Szovjetunió valamennyi szövőipari vállalatában. Más iparágak munkásai is sok újat hoztak a munka szervezetébe Ide tartozik a gépek és munkapadok észszerűbb elhelyezése » műhelyben, a munkahely minti szerű megszervezése, az egyes termelési műveletek széttagolja, a folyamatos termelési módszei bevezetés^ a 'termelést teljesen gépesítő brigádok alakítása, sftb. Fnnfne forrás a vállalatok jő* Ü3i»ü« vedelmezőségének emelésében a takarékoskodás nyers, anyagban, tüzelőben, villamos- energiában és kisegítő anyagokban. a fémlemez szélvágásának megjavításával a kólóméul mozdonygyár ennek az értékes nyersanyagnak sok-sok tonnáját takarította meg. Igen hatékony a bőranyagok kiszabásának észsze. rüsditése is, amelyet a szovjet cipőgyárakban alkalmaznak. A szovjet vállalatokban az élenjáró munkások és mérnökök vizsgálat alá veszik a megmunkálásra kerülő munkadarabok szerkezetét, meghonosítják a termelés gazdaságosabb technológiáját és a drága anyagokat teljiesértékü olcsóbb anyagokkal helyette sitik. A nyersanyag felhasználás egyre gazdaságosabb normáinak bevezetése érdekében nagyjelentőségű a termelési veszteségek csökkentéséért és a hulladékok felhasználásáért folytatott harc is. Igen sok szovjet vállalatnál külön műhelyeket szerveznek, ahol a hulladékokból tömegsziik- ségleti cikkeket és mils értékes gyártmányokat állítanak elő. Lehetetlen egy rövid cikk keretében beszámolni a szovjet vállalatok harcának minden alakjáról, amelyet a jövedelmezőség emeléséért; folytatnak. Csupán megemlítjük, hogy tömegesen elterjedt a szervezeti,1 technikai rendszabályok terve, a munkatermelékenység 'emelésének sztahanovista terve, a gépi berendezések felülvizsgálására hozott rendszabályok terve. A jellemző az, hogy a terveiket és rendszabályokat maguk a munkások kezdetné rrv-zik és valósítják m«g. Ft w*jj «Si« milyen óriási mér- Li fP flílo, téV.bs« gondos- f;xb k szocialista termelésűkfo- Y07.Í áiói a takarékosság. Bt ön - költ égesötekenlés megvalósításával a szovj'.?! dolgozók, nz ország igazi gazdái, A kép a dunapentelei egyik építkezést ábrázolja, ahol Szemjon Szavelics Makszimen ko szovjet sz jahánovista munkamódszerét adja át a magya r kőműveseknek. Mm, o !i rés szov ei sziaiiánovisia esziergaiyos *2 ezer néler perceoüinli vágási seáességet ért el A Szovjetunióban egyre szélesebb körben alkalmazzák a gyors fémvágási módszert. A múlt évi gyorsvágási csúcs- eredményt már jelentősen túlszárnyalták. Távol Bikov. a moszkvai csiszolószerszámgépgyár kiváló esztergályosa* aki a fém megmunkálás uj módszerét dolgozta ki, 2 ezer méter percenkénti vágási sebes*» seggei dolgozik és 40 szeresen felülmúlja az átlagesztergályos teljesítményét, kétszeresen meghaladja saját korábbi termelési rekordját. A moszkvai gépgyárakban az összes esztergapadok 40 százalékát már átállították gyorsvágási módszerre. H OlSz felhív a ez üzemek, egveíerasH, városok fiataljait a kallmersenybais való rtszválelre A DÍSz központi vezetőségének intéző bizottsága felhívással fordult az üzemek, egyetemek és főiskolák, ipari városok fiataljaihoz. — Az Országos Népművelési Bizottság 1951 február 1- töl kezdve üzemi, városi kul- furversenyt rendez — mondja a felhívás. — Ez a városi kul hírverseny része az országos kuit.ur versenynek, mely hatalmas, az egész országot átfogó ,a dolgozók tízezreire kiterjedő mozgalom. A már megindult falusi kulturversenynek az a tapasztalata, hogy az ifjúság részvétele a kulturversenyben hatalmas erőt jelent, fejleszti a fiatalokat, értékes művelődést biztosít számukra s ugyanakkor az idősebb dolgozókat is magával ragadja. — Ne legyen üzem, vállalat egyetem és főiskola, amelynek fiataljai nem vesznek részt a kultuiversenyben Olyan thűéorszáÁiókat adyatok elő,, amelyek a sfereyjíó'k'et 6«? a nézőket egész népünket és ifjúságunkat harcos hazafiság- ra. a hazánkat vezető Párt odaadó követésére nevelik. Egész népünk lelkesen várja a Párt kongresszusát. Legyen a kulturverseny méltó előkészítője a Párt és dolgozó népünk c nagy eseményén ekl Szóljatok a dolgozó nép hős vezetőiről, a magyar nép harcos békeakaratáról, a béketábor erejéről — és ugyanakkor a kultúra eszközeivel i® leplezzétek le, gyülöltessétek meg a vérszomjas imperialistákat. ügy vegyetek részt a kulturversenyben. hogy munkátok erősítse szervezetünket és szervezeten kívüli fiatalok ezrei lépjenek be a közösen, végzett munka révén alap- szervezeteinkbe. Az uj vezetőségek a kulturvei'seny terén, is mutassák meg. hogy mél jó vezetői a fiataloknak. — Kulturmunkátok neveljen önfeláldozó munkára, kö- telességteljesitésre. a tanulmányi fegyelem emelésére. Az eredményes munka érdekében készüljetek fel £ö&<iós>an, bk.- 'tositsáfok h%y 3zerg.plértik magas színvonalon álljon! — fejeződik be a felhívás. Vflsárttap, TSiW. i#«c. 81.
