Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-03 / 281. szám

Fokozni kell

a kukoricabegycljtés üteméi S

Uj vezetőséget választott a Gépjavító V. DISz- szervezete

AZ MDP ÜSAXAMEOYEI PAhTBIZOTOsAcAsAK NAPILAPJA

""'''i iiiii^raiifliigrK-iiinTwrBmtmTmr—Min mi hmii un

VI. évfolyam 281. szám.

A béke legyőzi a háborút!

Néhány napja csak, hogy

végétért a Béke Híveinek II. V i lágkon gresszusa Varsóban. A Világkongresszus határozatai hatalmas visszhangot keltettek világszerte. A> föld műiden népének képviselői ültek össze Varsóban, hogy állást foglaljanak a béke mellett, a pusztító háború és a háborús uszítok ellen, abban a városban, amely talán, a legtöbbet szenvedett Truman és Acheson elődeinek: Hitler barbár hordáinak pusztításaitól

A határozat hangja áttört az országhatárokon, előtte nem lehetett lezárni a sorompókat, mint ahogy lezárták a béke küldöttei elől Anglia határait. A világ minden becsületes, békeszerető dolgozója meghallotta a kiáltvány szavát és még egységesebben sorakozik fel a béke védelmére. De nmghallották a háborús uszítok is, ismét megláthatták. hogy a béke erői hatalmasak és ellen tudnak_ állni, szembe tudnak szegülni az uj háború kirobbantásának min. den kísérlettével

A varsói kiáltvány a béke. tábor hatalmas erejéről tesz tanúságot, A háborús uszítok úgy akarják ezt a hatalmas erőt ellensúlyozni, hogy elhitetik azokkal, akik még hisznek nekik, hogy az uj háború elkerülhetetlen,

A nemzetközi helyzet egyre élesedik — mint azt október 27-i beszédében Rákosi elvtárs is megállapította. De bármennyire szeretnének a háborús uszitók egy harmadik világháborúit kirobbantani, a bélié erői napróljnapra hatalmasabbak, az imperialisták- Ical szembeni ellenállás egyre nagyobb méretelcet ölt. A béke legfőbb biztositéka a hatalmas szocialista Szovjetunió, amely ellen 33 éves- fennállása alatt állandóan újabb és újabb támadásokat intéztek az imperialisták, az intervenciótól kezdve Hitierék fasiszta bandáinak rablóhadjáratáig, de valamennyi támadás megtört, kudarcba fulladt a Bolsevik Párt, Lenin és Sztálin elvtársak által vezetett szovjet nép egységén, öntudatán és bátorságán. Nem kétséges, hogy minden újabb támadás csak úgy végződhetne, mint a fasiszták aljas orvtámadása,

idén támadóra ugyanaz a sors várna,, ami Hitlernek és cinkosainak jutott. Miközben az imperialisták egyre hangosabban csörtetik kardjukat, háborút robbantanak ki Ko. reában, provokációkat intéznek a népi Kína ellen, fel. fegyverzik a fasisztákat Nyugat-Német országban és Japánban, be akarják csempészni Francot, Hitler és Musso. hni kebelbarátját» az ENSz- bc, e] akarják nyomni a gyárinál i népek szabadságharcait — a Szovjetunióban hatalmas építkezések, indulnak meg. Kujbisevnél és Sztálingrádnál erőművek épülnek a Volgán, az atom békés felhasználásával országnyi területeket tesznek sivatagból termékennyé. A túlsó oldalon az egész emberiség életére, a szocializmusban élő és a szocializmust építő népek szabadsá- '

gára törnek, míg a mi oldalunkon — a béke oldalán — minden erőt az emberek jobb életének szolgálatába állítanak.

A világ összes népei szeretettel és bizalommal fordul_ nak a kommunizmust építő Szovjetunió felé, amely hatalmas békeműveivel és erős hadseregével a béke legfőbb biztosítéka.

A világ minden részén egyre hatalmasabbak a béke erői, A népi demokratikus Lengyel- országban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Albániában és nálunk is uj és uj építkezések indulnak meg, napról-napra emelkedik a dolgozók életszínvonala, egyre közelebb jutunk a szocializmushoz. Uj költségvetésünk, amelyet most tárgyal az országgyűlés, ugyancsak eleven bizonyítéka annak, hogy — Rákosi elvtárs sza. vaival éVe — „hazánk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján”. A Dunai Vasmű, amelyhez a fiatalok ezrei jelentkeznek, a budapesti Földalatti Gyorsvasul amely a moszkvai Metro mintájára, a Szovjetunió közvetlen segítségével épül, a többi építkezés, az egyre szélesedő munkaverseny üzemeinkben, az egyre növekvő lendületű termény- beadási verseny dolgozó parasztságunk soraiban, fejlődő szövetkezeti mozgalmunk és nemutolsósorban dolgozó né. piink szemefénye, erős néphadseregünk mind egy-egy bizonyítók arra. hogy a Magyar Népköztársasőcg dolgozó népe békét akar, és minden eszközzel hajlandó megvédeni békéjét, szabadságát és füg_ getlenségét.

A dolgozó nép mindenütt megadja a méltó választ a háborús uszitoknak- Korea né. pét megtámadták az amerikai imperialisták és liszinmanista lakájaik. Az orvtámadásra a koreai nép azzal válaszol, hogy mindaddig harcol amíg az utolsó betolakodott zsoldos is véres fejjel menekül el Korea területéről. A vietnami nép függetlenségét elrabolták a francia gyarmatosítók. Ám a vietnami néphadsereg nap- nap után újabb győzelmekét arat és kiveri a „szennyes háborút” folytató franciákat. Tibet népét igájukba akarták hajtani az angol-amerikai imperialisták. Most a tibetiek boldog örömmel fogadják a Kínai Népköztársaság küldötteit és a néphadsereg katonáit, akik elhozzák számukra is a régen várt szabadságot. Jugoszlávia és Spanyolország népei állandó, elszánt, véres harcot folytatnak fasiszta dik. tátoraik: Tito és Franco ellen. A német népet sem lehet többé ágyútól Üdékkén t _ felhasználni, ezt bizonyítja az az egyre növekvő békemozgalom, amely nemcsak a Német Demokratikus Köztársaságban, de az imperialisták által megszállt Nyugat-Németor- szágban is megmutatkozik. A francia és olasz dolgozókegy. re élesebb harcot folytatnak saját imperialista lakájkor- nányaik ellen.

Bármerre nézünk a térképen, mindenfelé a békemozgaÄ?a 50 fillér

1950. december 3. Vasárnap

fl Biztonsági Tanács szavazógépe „szentesítette“ az amerikaiak taivani agresszióját

A Biztonsági Tanács december 1-i délutáni ülésén folytatta a tai- vaui amerikai fegyveres behatolásra vonatkozó panasz és a hírhedt „panasz a Koreai Köztársaság elleni agresszió miatt” című kérdés megvitatását, Jebb angol küldött védelmezni próbálta a nyugati hatalmak ázsiai imperialista politikáját és tagadni igyekezel t a Kína elleni amerikai agresszió tényét.

Malik elvtárs, a Szovjetunió kép. viselője rámutatott, hogy

sem Jebb, sem Austin nem tudta megcáfolni az ameri kaiak Tajvan elleni agresszióját leleplező szovjet nyilatkozatban foglalt tényeket,

Austin és Jebb nem vették tudomásul Vu-Siu-Csuan kínai képviselő beszédét. A szovjet képviselő kijelentette, ez megfelel annak a hagyománynak, hogy az Egyesült Államok nem vesz tudomást az ellene szóló tényekről. Hozhat-e ilyen körülmények között igazságos döntést a Biztonsági Tanács és képes lehet-e arra, hogy pártatlanul vizsgálja meg a kínai panaszt az amerikai agresszió miatt?

Malik elvtárs elítélte az angol küldöttet, az imperializmus álnók és tevékeny hírverőjét, akinek említése Anglia katonai szerepéről Koreában bizonyítja, hogy az Egyesült Államok és Anglia álláspontja között különbség nincs, hiszen ez is, az is, agresszív háborút folytat a koreai nép ellen,

„Nekünk nem tetszik a kapitalizmus, Önöknek nem tetszik a szocializmus — mondotta Malik elvtárs. — De miért próbálják Önök ránkeröszakoLni a kapitalizmust az „amerikai életmód“ elmén?“

Anglia Malayában folytatott tevékenysége és Amerika koreai intervenciója bizonyítja, hogy mind. két imperialista hatalom célja a rabszolgaság megvalósítása.

Malik élvtárs idézett a Daily Telegraph Post november 3-í cikkéből, amelyben Randolph Chur- cjJl, a cikk,írója rámutatott, hogy Anglia elismerte a Kínai Népköz- társaságot, ugyanakkor azonban támogatja a taivani agressziót és a Kuominlangol is, Randolph Churchill azt is beismeri, hogy Truman ellenséges álláspontra helyezkedett a kínai néppel szemben, amikor megparancsolta a 7. amerikai flottának, hogy harcba szálljon bármely olyan erővel, amely a szárazföldről Taivan szigete felé próbálna közeledni.

Jellemző, hogy az Egyesült Államok, Anglia és a titóista Jugoszlávia képviselői igyekeznek élködösítem a Taivan elleni agressziót, A szovjet küldöttség — jelentette ki Malik — azon a véleményen van, hogy a taivani kérdés a legfontosabb a Biztonsági Tanács napirendjén. A Biztonsági Tanácsnak meg kell vizsgálnia a Taivan elleni agresszió kérdését és igazságos döntést kell hoznia. Ezt követeli a 475 milliós kínai népi

— Az Egyesölt Államok vezető köreinek ■— mondotta Malik elvtárs — azonnal be kell szüntetniük a Taivan elleni agressziót és ki kell vonniok csapataikat erről a területről. Ezután Vu-Siu-Csuan, a Kínai Népköztársaság képviselője rámutatott, bogy Austin, a* Egyesült Államok képviselője kétizben tagadta meg a választ azokra a vádakra, amelyeket Csu-EndLaj nyújtott be, a Biztonsági Tanácsnak és amelyek leleplezték a Taivan ellett! amerikai agressziót.

Ez azt bizonyítja, hogy a Kínai Népköztársaság által emelt vádak megcáfolhatatlanok. Az Egyesüli Államok jogtalanul és fegyveres erők igénybevételével betört Koreába és durván megsértette a Kínai Népköztársaság biztonságát.

A kínai terület elleni támadásiokban több mint ezer amerikai repülőgép vett reszt, ezek a támadások károkat okoztak kínai javakban és kínai polgárokat öltek meg.

Vu-Siu-Csuan kijelentette: „Kérem a Biztonsági Tanácsot, í&lje el ezt az agressziót”.

Az általános béke megőrzésének és az ENSz alapokmányának megvédése érdekében fel hívta a Biztonsági Tanácsot, fogadja cl a Kínai Népköztár saság javaslatát az amerikai agresszió megszüntetésére és Ázsia és az egész világ békéjének és biztonságának bizto sitására.

A Szovjétúnió szeptember 2-i javaslatát, amely elítéli a Taivan elleni amerikai agressziót és előírja az amerikai csapatok haladék. ' tálán kivonását Tajvanból és a többi kínai területről, a Biztonsági Tanács 9 szavazattal egy ellen, elvetette, Ugyanilyen arányban vétette el a Kínai Népköztársaság hasonló értelmű javaslatát, amelyet a Szovjetunió támogatott,

A négyhatalmi határozati javaslatot, mivel a Szovjetunió ellene szavazott, elvetették.

Horváth Márton elvtárs beszéde a budapesti Vörösmarty-emlékünnepsége n

Pénteken este a Zeneakadémia feldíszített nagytermében a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar írók Szövetsége és a Magyar Iro. dalomtörténeti Társaság emlékünnepélyt rendezett Vörösmarty Mihály születésének 150. évfordulója alkalmával. Az emlékünnepély elnökségében helyet foglaltak: Révai József elvtárs, az MDP főtitkárhelyettese, Horváth Márton elvtárs. az MDP Politikai Bizottságának tagja, Kiss Károly elvtárs, a Magyar Nép_ köztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, Darvas József közoktatásügyi miniszter, Pongrácz Kálmán elvtárs. a fővárosi tanács végrehajtó- bizottság ának elnöke, vala_ mint az irodalom és a: tudományos élet több kiválósága.

A hallgatóság soraiban mag- jelent Hónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság elnöki to_ dácsának elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke és a

minisztertanács több tagja, az MDP Központi Vezetőségének több tagja, valamint tudósok, irók, művészek, az üzemek dolgozóinak, néphadseregünknek és ifjúságunknak képviselői. Az ünnepi beszédet. Horváth Márton elvtárs mondotta.

Horváth Márton elvtárs beszéde elején visszapillantott a 120—130 év előtti reformkorra. A XIN. század nagy magyar költői, akik legjobb verseikben Petőfi Ars-poetikájáí követték, mindenkinél többet mondanak el számunkra az emberi és nemzeti szabadságért vívott nagy harcokról, a teljesen meg sem született polgáiü felszabadulás nehézségeiről és korlátáiról, s a korokon tulláf.ó utópista reményekről.

„Vörösmarty csak Széchenyivel és Kossuthtal mérhető44

— Ezért túl a tiszteletteljes és büszke megemlékezésen, örömmel fordulunk a 150 éve született Vörösmarty Mihály ma újra élő és élőbbé váló költészete felé. Születése egybeesett a század születésével. Petőfi méltó mestere, akinek ébresztő, felrázó hatása a maga korában és a maga telom állandó erősödését látjuk, amely kíméletlenül szembe- 'zall a háborús uszitók próbálkozásaival A népek sokszázmilliós táborával szemben ál] az imperialisták egyre ki.

sebb, de egyre dühödtebben csaholó bandája. Az ő állandó fegyvercsörtetéseik eredményezik azt, hogy a nemzetközi feszültség egyre növekszik. De a. nemzetközi feszültség növekedése korántsem jelent háborút. A népek legdrágább kincsét: az alkotó és te. remtő békét biztosítja a Szovjetunó ó-vezette hatalmas é? egyre növekvő béketábor.

rületén csak Széchenyivel és KossiUhfai mérhető — mondotta Horváth Márton elvtárs.

— A múlt Század huszas éveiben Pest és Buda lakosai, nak száma eléri a 75 ezret, do ebben nincs kétezer magyar. ' így válik elsőrendű politikai j harccá a Magyar Tudományos Akadémiáért, mint Nyelvmi-