Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-03 / 281. szám

!

Telő Társaságért, a magyar irodalmi folyóiratokért, a magyar könyvkiadásért.. :1 magyar nyelvű Nemzeti Színházért folytatott harc. Harcolni kellett, azért, hogy a magyar nyelvet beszéljék. Gazdagítani és hajlékonyabbá kellett tenni, hogy hívőbben hordozza az uj eszméket, hogy jobban lelkesítsen, mozgósítson az uj nemzeti összefogásra. Költőink el is végezték a nyelv hősei munkáját. A nyelvújítás, a költői eszme és politikai reform a forradalom számára készítette elő a talajt.

—- Vörösmarty volt az első, aki a nagy költészet, izzásával égette keményre az uj szavakat merész kapcsolásokat, aki a művészi gyakorlat bizonyító erejével vitte győzelemre a megreformált magyar nyelvvel a reform eszméjét.

—- A fiatal Vörösmarty valósággal a nemz-et ébresztője lett, akinek nemcsak költői, hanem tömegmozgósitö politikai. hatása is óriási volt. A széthúzó, a legfeljebb passzív ellenállásban megrekedt osztályokat bizakodóvá. egységessé, erőssé kovácsolta mindenekelőtt Vörösmarty költészete. Soha még magyar költeményt olyan ujjongó lelke sedéssel nem fogadott, mint az eddig csaknem ismeretlen Vörösmarty .„Zalán futá,sá“-t.

A nemzeti egység költője

— A nemzeti öntudat ébresztésén túl a ..Zalán futása“ másik nagy vezérlő gondolata a nemzeti egység eszméje- Vörösmarty szerint a honfoglalás a magyar aranykor, ahol hasonlóan Rousseau természet- jog által kormányzott össztár- sadalmához, az egység és egyenlőség uralkodik. Árpád népében nincs pór és nincs nemes. Pontosabban mindenki nemes, a vitézek csak vitézségük fokában különböznek egy- másíól. Természetesen Vörösmarty felfogása a magyar reformkor viszonylag leszűkített elképzeléséhez igazodott. A reformkor legáltalánosabb politikai platformja a nemesi egyenlőség volt. Kossuth számára is lefelé hosszú időn át legfeljebb a bocskoros nemesig terjedt a világ. A jobbágyság és méginkább a nem. zetiségek kivühnaradtak nem csupán a reformkor* hanem még a forradalmi társadalmi szövetség táborán is. Ennek megfelelően a „Zalán futásában“ csak az ellenség táborában tűnik fel itt-ott a föld népe és nem nagyon vonzóan rajzolva.

— De nem látja meg, nem láthatja meg, hogy a nép nyomorának, kétségbeesésének, tudatlanságának „testvérgyü- Jölési átoknak“, amely megbontja a szabadságharc egységfrontját, egyetlen oka vau: hogy a saját szabadságának és függetlenségének kivivására csatába induló nemesség rabként hagyja háta mögött saját jobbágyait. Ezt a gordiuszi szómét a tizenkilencedik század költői és vezető politikusai közül jóformán csak Petőfi tudta kettévágni. Kossuth túl későn, Vörösmarty, aki pedig u legjobban félreverte a harangot - egyáltalán nem nyúlt ■ kérdés megoldásához. A tömegáramlat lerántja Vörös- maríyt a filozofáló passzivitás s pesszimizmus egéből. A a,agy költő találja meg elsősek a szót. amely teljes nagyágában kifejezi az osztrák cokció karjaiban vergődő haza helyzetét- Az ,.Országháza“' című költeményének, -'melyet maga olvasott fel előnek az ellenzéki körben, nem kisebb hatása volt hallgatóira. mint két évvel később Petőfi „Talpra magyarjának“ Elállt az emberek szívverése a kezdő soroktól.- „A hazának nincsen háza, mert fiainak nem hazája”. Most- merül fel először Vörösmarty verseiben és politikai cikkeiben a szabadság és a jogok követelése a kisemmizett osztályok számára. „Helyt adni másnak is a jog szerint és nem tűrni a jogot bitor kezén”Vörösmarty tévedése

—t Ez a fejlődés volt. egyértelmű, megmutatkozott ez V ürö.smarty hallgatásában, meg néha nyilatkozataiban is. Helyesen Petőfi módján foglalt állást a magyar csapatok felhasználása ellen a dinasztia olaszországi hadjáratában. Ezzel kapcsolatban jut cl Vörösmarty is Petőfi igazságához: „Szabadoknak lenni s mások szabadsága eben har_ colul éppen olyan becstelenség, mint lopni és papolni a lopás elten, A népek gyűlölete és viszálya a zsarnok ereje” Ugyanakkor megszavazta bizonyos osztrák csapatkereteknek magyar újoncokkal való feltolté sót.

— Hogyan eshetett Vörösmarty ebbe a hibába? Úgy, hogy minden fejlődése mellett a forradalom idején is megtartotta azt az elképzelését, hogy a nemzeti egységet csak a mindenkivel való megegyezésben, csak a védekezés és nem a támadás alapján lehet megteremteni. A pártokról irt fejtegetésében igy határozza meg ezt a fogalmat: — „A párt nem egyéb, mint az egy_ véleménynek és akaratnak szövetkezése bizonyos társasági főcél edér ősére, ellentét- ben azokkal, akik ugyanazon főcélt más eszközökkel vélik elérhetni.” Amilyen helyes a meghatározás első fele, ugyanolyan helytelen a második. Mást mint „ugyanazon főcélt” nem is tud feltételezni ■ a különböző, pártokról, ebből logikusan következik a csaknem mindenáron való megegyezés politikája, E felfogáséiban helyenként odáig megy, hogy egyenlő ségi jelet tett a francia forradalom és az abszolutizmus módszerei között

— Vörösmartynak a forradalomhoz fűződő politikai viszonya messzemenően meghatározza költői magatartását. műveinek jellegét. erényeit és fogjmtékosságait.

Ma nagyobb költő, mint korában volt

— Liráján, epikáján nem fog az idő. Több mint 100 év után ragyogóbban tündököl, mint a maga korában. De nem mondhatjuk el ugyanezt a nagy költő drámáiról. Vörösmarty politikai felfogásának korlátái bizonyos területen szükségszerűen írói alkotásának korlátjaivá is váltok. Vörösmarty romantikus kelté — mondotta Horváth Márton elvtárs, majd így folytatta: —

2

Vasárnap, 1Ü5«. dec. 3.

Ifjúi sasszárnyait köszönhette a romantikának. A romantikának köszönhette a nyelvalkotás bátorságát, a költői keltek gazdagságát, a szinek tarka ragyogását, a témakör kitágulását, a múlt és a népmesék tündéri világának,

— Mi az oka azonban annak. hogy a nyugati romantika legsnlyosab hibái fellelhetők Vörösmarty egy-egy drámai és epikai müvében! — tette fel a kérdést Horváth Martén elv társ.

— Az ok: Vörösmarty politikai korlátái. Vörösmarty- ti ál a múltba való fordulás

— Vörösmarty költői örökség« arra tanítja ma költőinket, hogy a költészet merjen nagy lenni, Nagy lenni nemcsak tartalomban, hanem a témához illő páthosz- ban, a nyelv és a költői képek gazdagságában, a vers zenéjében

is. Féljünk a romantika túlzásaitól, de ne féljünk a romantikus szárnyalástól. Vörösmarty korának ezeréves múltja volt, a mienknek ezeréves jövője van. Van tér és idő, ahol a vers repülhet. Vörösmartynak a történelem sülét mélyébe kellett visszanyúlni, hogy eposzához mai szóval pozitív hőst és méltó témát ta~ láljon. Nekünk könnyebb dolgunk van. A történelem beköltözött a mi napjainkba, hőstettekkel és honfoglaló hősökkel vagyunk körülvéve. Százszorosán igaz ránk Arragon szava: „éposz. íráshoz Pártom adott újra ked. vet.“

De túl mindezen e könnyebb korban, amikor a magyar köbök nem a nemzethalál látomásával küzdenek, amikor nem a részvét lenség és chhalál, őrület és ön- gyilkosság fenyegeti egyénileg, amikor egy újjászületett nemzet lesi költője ajkáról uj és mégis régi dalait, mindenekelőtt a költői magatartás becsületességét tekintjük mintaképnek Vörös- martyban. Meg voltak benne korához viszonyítva is a világnézet korlátái, de nem volt határa hazaszeretetének, nemzet iránti hűsegének és költői őszinteségének. A nép, a haza iránti hűség, a költői magatartás becsületessége, ez fogja tovább is biztosítani a tizenkilencedik század nagy költője művének méltó folytatását, — fejezte be beszédét Horváth Máidon elvtárs.

A koreai néphadsereg ioiarencstioRságának december 1-i haiiíielenlése

A Koreai Népi Demokratikus ! Anzsu (Ansziú) körzetében és

Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága közli december l*i jelentésében, hogy a néphadsereg csapatai sikeres hadműveleteket folytattak az amerikai és délkoreai csapatok ellen.

Tokuszentől délre az amerikai és délkoreai csapatok a néphadsereg egységeinek nyomására folytatták visszavonulásukat déli irányban.

A többi frontszakaszokon a har* cok az eddigi vonalakon folynak.

Súlyos csapásokat mér az amerikaiakra a koreai néphadsereg

Az amerikai csapatok rendetlen visszavonulása tovább tart Koreában. Az AFP jelentése megállapítja, hogy szuncsoni ul hosszában tervezett uj amerikP védelmi vonalakat is bekerítéssel fenyegetik a Szuncsontól délre lévő népi erők. a Reuter hadszintéri jelentése megírja, hogy a csangcsini vízgyűjtő medence körül teljesen bekerítették az amerikai tengerészgyalog,ság kötelékeit, a vízgyűjtőtől keletre a hetedik amerikai hadosztály két ezredét ugyancsak elvágták

/ f#5® meet a kényt/tanti, mef.

•\Jf és ewfegymeda békéatsbm.

Téli könyvvásár a Szikra, a Könyvesbolt Kiskcreskedclin‘ Vállalflí, a Szövetkezeti Bolt és a Síépbolt könyvesboltjaiban.

Díjmentes könyvbemutató!

egymástól. Megállapítja a jelentés, hogy az amerikaiak hivatalos forrásai továbbra is mélységes hallgatásba burkolóznak az utóbbi napok súlyos amerikai ember és hadianyagveszteségeit illetően. *

Egybehangzó koreai jelentések szerint, amelyeket a londoni rádió összegez,

a megtépázott amerikai csapatok feladták Cson-Csont. Az uj védelmi állások 30 kilométerrel a Cson-Cson folyótól délre húzódnak.

Az ujjabb jelentések szerint azonban ez a vonal sem lesz sokáig tartható, mert a koreai néphadsereg előőrsei már Szsngcson vidékén harcolnak. Szangcson körülbelül 40 kilométerre fekszik Phenjantól északkeletre.

A néphadseregnek ez az előretörése újra körülzárással fenyegeti az Anzsutól Phenjan és önszan felé visszaözönlő USA csapatokat.

Az USA délkoreai bábkormányának „belügyminisztere“ közleményt bocsátott ki, amelyben elismeri, hogy a népi erők általános ellentámadásával egyidejűleg „váratlanul megerősödött a partizánok tevékenysége a 38. szélességi körtől délre.“

ESŐ, HAVASESŐ Várható időjárás: Mérsékel: deli szél metíélérkiilve dvlövup'ati, nyugatira. később felerősödve észak nyugatira fordul. Erősen felhős idő, sokfelé, főleg nyugaton cső.

A magasabb vidékeken havaseső.

A hőmérséklet átmenetileg #2net. kedik.

— A szörnyű kitörések, a mindent elsöprő pusztulás látomásai, a megtestesített őrület és halál teszi annyira meggyőzővé, biztossá Vörösmarty utolsó nagy versének utolsó versszakasz ált: „Lesz még egyszer ünnep a világon, majd ha elfárad a vész haragja és a viszály elvérzik a csatában.“ 150 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az őrült remény reális valósággá váljék, s ma sem teljesen. A viszály nem vérzett még el a csatákon. Magunkról elmondhatjuk. hogy „megtörté izzadt homlokát a bcke‘‘. De ma is vannak a földgolyón szabad kis országok, ahol a zsarnok lábanyo- mán szétszaggatott népeknek átkai“ és elhamvadt városo!: pusztulnak‘V Nagy költőink közül Vörösmartytól tamilluk meg először, hogy az emberiség üdve és a haza üdve egy. ígérjük Vörös- martynak, hogy a világ népei sorsában mi sem nyugszunk, csak „majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből és a szent béke poharát nem cudai'Uja gyi- lok.“

— Befejezésül térjünk rá arra, hogy mit tanulhatunk és főleg költőink mit tanuljanak Vörösmartytól — mondotta Horváth Márton elvtárs.

— Mindenekelőtt hazaszeretetei. Túl az időn és a társadalmi helyzet korlátain mindenekelőtt a hazaszeretetei kapcsolja a mi korunkat az elmúlt történelemhez. A magyar haza szere töte ma sem monopóliuma a kommunistáknak, de monopóliuma minden becsületes magyar embernek. Vörösmarty hazaszeretete örökséget jelent a mi számunkra és ezt miagunkévá tenni annyit je-