Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-06 / 207. szám

Uj csoportok alakulnak Zalában Egyre szaporodik a termelocsoportok taglétszáma A Szovjetunióban járt zalai parasztküldöttek beszámolói nyomán, a termelőcsoportok tagjainak jó politikai felvilágo­sító munkája következtében napról-napra érkeznek a hírek a községekből, hogy nagy len­dülettel nő és erősödik a szö­vetkezeti mozgalom. A küld öl­lek a szovjet kolhozparasztok művelt és jómódú életének is­mertetésével máris számos za­lai kis- és középparasztot nyer­tek meg a gépesített nagyüzemi gazdálkodás számára. Csesztregen a tszcs tagsága így határozott: „Nem hagyjuk abba a felvilágosító munkát, ha­nem azon leszünk, hogy minél több dolgozó parasztíársunk jöiiön velünk az egyedüli helyes úton“. Most vasárnap újabb öt család lépett be a csoportba. Iverkateskándon az elmúlt hét derekán megtartott csoportér­tekezlet után az intézőbizottság a tagsággal egyetemben vasár­nap újabb hét családot győzött meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. „Ez csak a kezdet — mondták a tagok — ezután folytatjuk csak igazán‘. Surdon 21, Zalaszombatfán 15 család szövetkezett az új életre. A nagykanizsai járás­ban 6 községből mentek el te­herautókon az egyénileg dol­gozó kis- és középparasztok, hogy meglátogassák a vasszil­vágyi termelőcsoportot. A va­sárnapi tagtoborzás eredménye: a termelocsoportok taglétszáma újabb 69 fővel szaporodott. Az eredmények szüntelen harcban, felvilágosító munka közben születtek. Valóban ezer­nyi nyoma mutatkozik a dol­gozó parasztság megnöveke­dett érdeklődésének a termelő­csoportok iránt. Soha nem lá­tott mozgalmas napok ezek a zalai falvak életében. Tudja ezt az osztályellenség is, amely igyekszik kihasználni a régi, maradi gondolkodási módot. Éppen ezért kell most ezekben a napokban, az őszi mezőgaz dasági munkák megkezdése előtt jó politikai felvilágosító munkával, gyakorlati példákkal, a valóság erejével meggyőzni dolgozó parasztságunk még in­gadozó részét a nagyüzemi gaz­dálkodás hatalmas főlényéről a kisparcellák elmaradott, fárad­ságos, korszerűtlen gazdálkodá­sával szemben. Földműveszövetkezeteink a vasárnapi Nemzetközi Szövet­kezeti Napon váltsák tettekre a dolgozó parasztság hallatlan érdeklődését, Járási Pártbizott­ságaink, járási tanácsaink a fel­világosító munka fokozásával segítik elő a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesedését. Á szovjet kolhozokban szerzett tapasztalatok eredménye•’ 19 kilós takarmányrépa, 60 deScás burgonyagumák a zalaszenfbaiázsi termelőcsoportban A szocializmus országában a Párt és demokratikus kormány­zatunk jóvoltából Kiss Antal elvíárs, a zalaszentbalázsi tér melőcsoport elnöke tavaly, a 80 tagú parasztküldöttséggel tanul­mányúton volt. A kolhozpa­rasztság magas fejlettségű agro­technikája, növénytermesztési módszerei nyomán ez az eszten­dő már Szentbalázson megmu­tatta, hogy a Szovjetunió mi­csoda hallatlan nagy segítséget nyújtott számunkra azáltal, hogy gazdag tapasztalatainak kincses tárházát dolgozó pa­rasztságunk küldötteinek ren­delkezésére bocsátotta. A termelőcsoporíban minden darab földet a gépállomás gé­peivel művelteitek meg, megfe­lelő mennyiségben használtak műtrágyát, a növényápolási munkákat időben és becsülettel elvégezték. Egy-egy földterüle­tet egy munkacsapat művelt meg állandóan. 84-es fajsúlyú búzájuk ter­mett, Rostnövényeiknek csodá­jára járt a község egyénileg dolgozó parasztsága. A kapálást is géppel végez­ték. A napokban felszedtek né hány tő burgonyát, Szinte nem hittek a szemüknek. Megmér­tek egy-egy darabot. Volt olyan, amelyik a 60 dekát is megha­ladta. A legtöbb gumó 50,—55 deka körüli súlyú volt. A szakszerű növényápolás kitűnő eredménye mutatkozik meg a takarmányrépánál is. Nem ritkaság a 10 kilós takar­mányrépafej. A szentbalázsi egyénileg dol­gozó kis- és középparasztok a saját szemükkel győződtek meg a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeiről és a csoport tagsága büszkén tudatosítja a szövetke­zeti gazdálkodás eredményét a saját gyakorlati példáival. En­nek a következménye, hogy az őszi fejlesztés során már eddig 13 új taggal gyarapodott taglét­számuk. .építsük a partot A nagykanizsai JB munkája a iszcs-k fejlesztésében Az első közös munka öröme A szeptemberi nap melege még perzseli az arcunkat, ami­kor kifelé indulunk a tszcs földjeire. Vidámak vagyunk, fel­szabadult nevetés csendül az aj­kakon. Boldogok vagyunk, hogy j csoporttagoknak mondhatjuk magunkat. Kitüntetés ez, amit most jó munkánkkal hálálunk meg. Ezzel a hálával legelsősor­ban is Pártunknak tartozunk, mert lehetővé tette számunkra, hogy új életet kezdhessünk. A Párt volt nekünk segítségünkre amikor itt, Zalalövőn kemény karcot folytattunk a kulákokkal még a csoport megalakulása előtt. De nemcsak a kulákok tá­madtak, velük voltak a kleriká­lis reakció ügynökei is, akik egyre csak azt hajtogatták: „Nem lesz ezekből semmi és ha A reakció fájdalmára: itt az isi cisker, — rési áron! Ezeknek a soroknak megje­lenésével egyidőben a megye minden egyes községének földművesszövetkezetei bőség­gel ontják a hófehér kristály- cukrot. Bealkonyult a reakció­nak, amely oktalan rémhir- koholmányokat dobott a köz­tudatba és felvásárolta, vagy felvásároltatta ügynökeivel ezt a fontos népélelmezési cik­kek Arról üvöltöztek kórus­ban, hogy nem lesz cukor, ha lesz, csakis majd „dupla áron“. A hiszékenyek bedőltek a vaklármának. Hatalmas arcú lesapás most a nagymennyiségű cukor a re­akció számára. Ismét — mint annyiszor már — felsültek. Két napon át Zalaegersze­gen nem volt szappan, mert elterjedt a hir: ,bevezetik a szappan jegy et“. A nép ellen­ségei felvásárolták a szap­pant. ötkilószámra vették. Most szappanhegyek állnak Égerszögen. Forgalma a sok- hónapos átlaghoz viszonyítva még az öt százalékot sem éri el. Érdeken, hogy most min­denki szappanbőviben van. Egy héttel ezelőtt pedig szap­pan hiányában „napok óta nem is mosakodtak“ — igy próbálták megtéveszteni a népboltok elárusítóit. Végezetül még egy elszomo­rító hir a reakció számára: az elkövetkezőkben még az eddi­gieknél is nagyobb mennyi­ségű cukor érkezik folyamato­san a megyébe — a régi áron, még jobb minőségben! lesz is, éhen halnak, nem lesz eóy óatyájuk, ingük“. De mi csak a Párt szavára hallgattunk, ezért is alakult meg itt nálunk 30 család önkéntes elhatározá­sából a termelőcsoport. Azóta sok új belépővel gya­rapodtunk, ami mind azt bizo­nyítja, hogy dolgozó paraszt­jaink felismerték: ez a helyes út számukra, ez, amire mi már korábban ráléptünk: a szövet­kezés útja. Azzal kellett volna kezdenem, horí" az volt az első dolgunk: elvetni a bíbort. Milyen boldo­gok is voltunk ezen a napon, Az első közös munka, amit vég­zünk. Nem számított nekünk a nap forró melege, hiszen belül még melegebb volt: tüzeli a szí­vünk a boldogságtól. Hátunkra kaptuk a kapát és vidám nóta­szóval mentünk ki a földekre hantot törni. Az járt az eszünk­ben, hogy most egyengetjük a jövő útját, a jövőévi termésnek vetjük meg az ágyat. Útközben többször is megállítottak ben­nünket. Kérdezgettek tölünk: hogy élünk, milyen az élet a téeszcsében. Mi bizony szépen megmagyaráztuk az embereknek és az asszonyoknak, hogy ezt a mostani életünket nem adnánk oda senkinek semmi kincséri. Szőcéről is jöttek dolgozó pa­rasztok. Úgy látszik, a jóked­vünkből gondolták, hogy tszcs- beliek vagyunk. Elhalmoztak bennünket kérdésekkel. A végén mindenki csak azt mondta: „AH* várjuk már, hogy Szöcén is megalakuljon a termelőcso­port“. És ez pedig a mi jó mun­kánktól is függ! De mi úgy aka­runk dolgozni és úgy is fogunk még azok is megszeressék a iszcs-t, akik most még a ku- lákokra hallgatnak. KOV^rg MARIA Zc lalövő. Szerda, 1950. szept, 6. Néhány hét óta falusi poli­tikai munkánk súlypontját a termelőszövetkezeti csopor­tok szervezése és fejlesztése képezi. Dolgozó parasztságunk egyre fokozódó érdeklődéssel tekint a termelőszövetkezet mozgalom felé és egyre töb­ben fejc'zik ki azt az óhajukat, hogy részt akarnak venni a csoportok munkájában. A fejlesztés — politikai munka., szervezése tehát első­sorban pártszervezeteink, fel­sőbb fokon pártbizottságaink feladata. Zala megye járási pártbizottságai általában jó munkát végeznek ezen téren, bár van egy-két járás, amely nem nagyon dicsekedhet ez­zel. Ilyen a nagykanizsai járás is. ahol a fejlesztés eddigi ideje alatt ugyan megkettőző­dött a itiermelőcsoportok szá­ma, jóllehet ez úgyszólván semmit sem jelent. A járás 54 községe közül az eddigi 8 he­lyett most már 16 községben működik termelőcsoport,. Ami pedig ,a meglévők tagságának szervezését illeti, azon a téren sem falrengető az eredmény. Kétségtelenül megállapítha­tó, hogy a kanizsai JB egészen augusztus 6-ig mellékesként kezelte a fejlesztést. Addig az időpontig a JB minden erő­vel az aratás, cséplés és ter­ménybegy üj't és munkáját szer­vezte. Ennek az eredménye meg is mutatkozott, hiszen a kanizsai járás mindvégig ve­zetett a termény begyűjtési versenyben. Viszont az egyol­dalú munkának is megmutat­kozott ,az eredménye. Mert amikor más járások már előkészítették a talajt a termelocsoportok fejlesz­téséhez, a nagykanizsai járásban ezen a vonalon még minden csendes volt. Augusztus 6-án volt egy ak­tíva-értekezlet, amivel aztán megindult a munka a nagyka­nizsai járásban is. A másfél- hónapos késést most csal': nagy üggyel-bajjal tudja be­hozni a járás. Ahogy -egyoldalúvá vált a JB munkája, úgy vált egyol­dalúvá a községi pártszerveze­tek munkája is. Csakhogy a JB idejekorán felfe-' dezte munkája hiányossá­gait és kiküszöbölte azo. * kát. A községi pártszervezetek azonban nem bizonyultak min­denütt ilyen rugalmasnak és legtöbb helyen még ma is kam­pányjellegű politikai munka folyik, ami egyáltalán nem célravezető. , A JB tehát se­gítse a pártszervezeteket, hogy uj alapokra fektethessék népnevelőmunkájukat, ami ez­után már állandó jelleget ölt­sön és irányítsa a községek életét. Magukon a községi pártszervezete­ken rengeteg múlik a fej­lesztés tekintetében. Jó példa erre a zalaszentbalá­zsi pártszervezet, amelyben csak kevés paraszti párttag van és ezek is rosszul viszo­nyulnak a termelőszövetkezeti mozgalomhoz. Ilyen körülmé­nyek között nem lehet csodál­ni, ha a községben lévő Kos- suth-termelőcsoport csak ke­vés uj belépőt tud felmutatni. Más községekben, ahol a párt- szervezet megtalálta a hangot, ott eredmény is van. Murake­reszturon, Sandon és Zalame- renyén például egyre gyarap­szik a termelőszövetkezeti cso­port tagsága. De menjünk csak vissza a JB-hoz. amelynek munkájában a másik hiányosság az volt, hogy más járásokhoz képest túl- ' ságosan későn kezdte meg a községfelelősök hálóza­tának kiépítését. Ez a munka még máig sincs be­befejezve és nagyon sok község van, ahol még nem dolgoznak a községi pártszervezetek a JB- val összekötő elvtársak. Ter­mészetesen ez is olyan hiba, amelynek feltétlen következ­ménye. hogy lassabban megy a tszcs-fejlesztés. Szemléltet ő példa erre Murakeresztur, ahol a községfelelős lelkiis­meretesen látja el felala+át, amivel a Párt megbízta. A községben tekintélyes taglét­számú termelőcsoport alakult, ami azóta is egyre erősödik. Ez a példa is arra figyelmez­tet, hogy a járásban minél előbb ki kell építeni’ teljes egészé­ben a községfelelős háló­zatot, amelynek aktivitása a politikai munkát rugal­massá, folyamatossá teszi. Gondot kell fordítani a fa­lujárók munkájára is. Ez már nem annyira a JB feladata, mint inkább a városi pártszer­vezeteké, amelyek jól válogassák ki azokat az elvtársakat, akiket fa­lura küldenek. A falujáróknak az a feladattuk, hogy a községi pártszerveze­teket segítsék alapos felvilá- gosiitó munkával. De vájjon alaposnak nevezhető-e az olyan „munka“, amit vasárnap a Sand községbe kiküldött, fa- lujáró-csoport végzett. Fél 11 órakor érekezett ki a községbe a csoport és 1 -órakor már gyalog elin­dultak Nagykanizsára, Dér elvtársnak, a kanizsai JB tit­kárnak azt mondták, azért mennek vissza, mert nem karják megvárni, tv autót. A falujáró-munka bizo­nyos áldozatvállalást je­lent. bolsevik öntudatot kíván meg. ami bizonyára hiányzott azok­ból az elvtársakból, akik Sand­ra mentek. Különben nem hagyták volna ott a községet olyan sebtiben anélkül, hogy eredményes munkát végeztek volna. Ez az eset is azt bizo­nyltja, hogy a falujáró-gáröá- kat körültekintőbben kell ösz- szeállitani. A termelőcsoportok fejlesz­tése még korántsem fejeződött be, igy a politikai munka sem ért véget ezzel kapcsolatban. A járásban újabb községek vannak, ahol lehetőség nyílt előícészátőbizottság alakítására. A JB ezeket a községeket a kérdés fontosságának megfe­lelően támogassa politikailag, hogy ezekben a községekben komoly alapot nyerjen az idő­vel megalakítandó tgrmelőcso- port. A meglévő csoportokra is fokozott gondot kell fordí­tani. különösen azokra, ame­lyek most, a fejlesztés során alakultak. Az uj tszcs-k foko­zott támogatásra: szorulnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom