Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-06 / 207. szám

cA liiiítura fa cl pihenés parkja (Btfuk&otckafa kubáni ko­zák telep közepén terül el a Bu- gyonnij-kolhoz tulajdonát képező Kuli ura és Pihenés Parkja. Min­den vasárnapol; és szabad óráikat ■in töltik el a kolhoz gabonater­melői. A Bugyonnij szövetkezet — sok cgazain nagyüzemi kollektiv gaz­daság a Kubán vidékén. Gabona­termelői a kolhoz többezer hek­tárnyi földjén a fő gazdasági nö­vényen — a búzán — kívül még vagy 20 különböző mezőgazdasági kuliurát termesztenek. Csatornák szelik át a kolhozmezőket, ame­lyeknek a vize a gyümölcsös és veteményeskor töket öntözi, öt ál- tenyésztő gazdasága és nagy legelője van a szövetkezetnek, omJílldtt pedig selyemhernyóte- f jé&ztéssel is foglalkozik. Borá- . ..a iában évente több száz mázsa mi iátterrnésü szőlőt dolcfoznah fel. A Bugyonnij-kolhoz tagjai jog- ■víl büszkék gazdaságukra, amely évente több millió rubelt jövedel­mez, Ez lehetővé teszi számukra, hogy hatalmas összegeket áldozza- nak kulturális célokat szolgáló építkezésekre. S ez valóban hatal­mas lendületet is vett a háboru- uiáni ívekben. A kolhoz saját anyagi erőforrásaival hozták létre a telepen a Kultúra és Pihenés Parkját, amely bármely városi parkkal is versenyezhet. c4. l$arpi&nn.ii kolhoz park- i kél és fél hektárnyi területei foglal el. A nyílegyenes sétányok mértén fiafal díszfák sorokoznak, virágágyakat ültettek és gyepsző­nyeget létesítettek. A park ragyo­gó zöld,, hátteréből színe sen emel­kedik ki a kulturális művészi lé­tesítmények sokasága. Közepén Lenin emlékműve áll. A dolgozók nagy vezére teljes életnagyságában és kezének len­dületes mozdulatával mutatja az utat előre... Figyelemreméltó a kolhoz élen­járó dolgozóinak arcképcsarnoka A festők megörökítették vásznu' km Pjctr Sulzssnkonak, a földmi velő brigád kiváló vezetőjének Marija Vov fejőnőnek, Valentyina Szkorohvatszkaja komszomolká- nak és másoknak az alakját. .4 park egyik festői sarkában épitetfe fel a kolhoz a Szocialista Kultúra Házát. Ez a masszív épü­let a legmodernebb épitőmüvé- siet alapján épüli fel. Tetejét szó borcso/yort koszoruzza: traklorista és kolhozparasztlány búzakévével a karjukon. Ez a. szoborcsoport mintegy a kollektiv munka gyö­nyörűségét szimbolizálja, amelyet a hatalmas ütemű gépesítés és a haladó agrobiológiai tudomány -könnyít meg. cA park klubja „ kultúra igazi tűzhelye. A kolhoz tagjai itt valóban pihenést és szórakozást találnak. Tágas előcsarnokában, amelyet olajfestmények és olajjal festett falak díszítenek, a szovjet á.llam vezetőinek és íróknak a képei függnek. Magas brönz talapzaton Sztálin ' elvi ár s mellszobra áll. Hetenként négyszer a klubban hangosfilmet mutatnak be. Régeb­ben vándormozí járt a faluba a körzeti központból, most azonban már saját állandó vetítőgéppel rendelkeznek. , A parkban a klub kul fúr cso­portja szokott fellépni a gabona- termelők előtt. Énekesek, tánco­sok, zenészek és szavalok adják elő számaikat. Ök is a kolhoz tag­jai közül kerülnek ki, mint azok akik hallgatják hangversenyeiket. Ott dolgoznak a földművelő-bri­gádokban, az állattenyésztő-gazda­ságokban, a gyümölcsösökben, a szőlőkben és a veteményeskertek­ben. Az agrenómusok, orvosok és ta­nítók társadalom-politikai, tudo­mányos-ismeret/erjesztő, mezőgaz­dasági és irodalmi tárg^/u felolva­sásokat szoktak tartani a gabona- termelők számára. Különösen sok ember van a parkban ünnepnapokon. Az ifjú­ság csoportos sétó,kaf tesz ide, já­tékokat rendeznek és táncolnak. Szerda, 1950. szepí. 6. cA ja tu. t potto lói fUtó- és ugróversenyeket, röplabda- és goredkimérkőzéseket rendeznek, Tánctér, röplabdapálya és színpad is van a parkban az ifjúság szá­mára. Szabad téren szoktak fel­lépni a kulturcscrportok. A kolhoz tagjai szeretik és se­rényen gondozzák parkjukat. A kolhoz vezetősége 1 millió 35 ezer rubelt áldozott a park létesítésére és kulturház építésére. — Újabb összegeket is előirá­nyoztunk a park szépítésére — mondja Ivan Burenkov, a kolhoz elnöke. — Tervbevettük, hogy szökökutat, olvasópavillont és nyi­tott emelvényt építünk a fúvósze­nekar számára. Gabonatermelőink kulfurigényei évről-évre nőnek, s ezeket nekünk teljes mértékben ki kell elégítenünk. Hogyan történik a nyereménykötvények sorsolása? Csaknem két és félmillió dolgozó vett részt a kölcsön jegyzésében s az elmúlt na­pokban már, kevés kivételtől eltekintve kézhez is kapták kötvényeiket. A gyors kiosz­tást az tette szükségessé, hogy rövidesen sor kerül az első sorsolásra. A több, mint het­venezer darab nyeremény kö­rülbelül harmincmillió forint értéket képvisel. Szeptember 14-én kezdődik és 17-ig tart Budapesten a Ze­neművészeti Főiskola nagyter­mében az ötéves tervkölcsön nyereménykötvényeinek első nyilvános sorsolása. Szeptem­ber 14-én a sorsolást ünnepé­lyes megnyitó vezeti be. Az ünnepélyes megnyitó után megkezdődik a nyilvános sor­solás, melyet a karzatokról vé­gig lehe't nézni. A nagyobb nyereményeket egyenként, a kisebbeket soro­zatosan húzzák ki. Három ke­rék mellett három úttörő vég­zi majd a húzást a sorsolási bizottság ellenőrzésével. A számokat úgynevezett „szám­levélkék“ formájában, össze­sodorva helyezik az egyes ke­rekekbe. Az öt-, tíz- és hu­szonötezres nyeremények sor­solása úgy törénik, hogy az első kerékből kihúzzák a nyertes kötvények soro­zatszámát, a második ke­rékből 0 nyertes kötvény sorszámát, a harmadikból pedig a nyertes kötvényre eső nyereményösszegeket. A sorsolási bizottság feladata, hogy a nyomtatott „számle­vélkéket“. amelyeket az Or­szágos Takarékpénztár előké­szített, megvizsgálja és elhe­lyezze a kerekekben, majd pe­dig a kerekeket lepecsételje. A nyeremények nagy számára való tekintettel nem mindegyik sorsolható az ismertetett mó­don, minthogy a háromszáz forintos nyereményből több mint hatvanezer darabot, az ötszáz forintos nyereményből több mint kilencezer darabot, az ezer forintos nyereményből több mint négyezer darabot sorsolnak ki. Ezért az ötezer forinton a] üli nyeremények úgy kerülnek majd kisorso­lásra, hogy egy munkamenet­tel egy húzással egyszerre száz különböző sorszámú köt­vény nyereményéi lehessen ki­sorsolni. A százezer forintos főnye­reményt az utolsó huzási napon húzzák ki. Az ötvenezer forintos nyere­ményeket négy napra arányo­san elosztva húzzák ki, A hú­zás mindennap átlag két-há- rom óra hosszat Wt, Hitek A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL Ellentervek Szlovákia üzemei­ben. A könnyű és precíziós gép­ipar szlovákiai üzemeiben min­den előkészület megtörtént el­lentervek alaoos kidolgozására. A trnavai Kovosmalt üzemben mintegy 516 norma ellentervéi készítették elő, amellyel a dol­gozók normájuk szűkítését ké ték. Az üzemek dolgozói az el- lenlervükben a hulladék és se­lejt csökkentésére is javaslatot készítettek. Hosszúlejáratú kö t-elezettségvállalás. A Lengyel Ifjúsági Szövetség Nova Hután működő önkénte brigádjainak felhívására az ál­lami építövállalat munkásai hosszúlejáratú felajánlásokat tettek. Stanislav Figl élmunkás vakolóbrígádja vállalta, hogv normáját az év végéig százszá­zalékkal túlteljesíti. Kezdemé­nyezéséhez csatlakoztak a kő­művesek és a betonozó brigá­dok tagjai is. Munkaverseny az albán nők kongresszusára Munkaversennyel készülnek az albán nők a nőszövetség kongresszusára. Az albán nők egyre nagyobb számban vesznek részt az ország gazdasági és kulturális építésében. Élenjár­nak a termelő munkában. A nő­szövetség közeli kongresszusa alkalmából országszerte munka­versenyt indítottak a dolgozó nők. A falvakban egyre több asszony vesz részt a termelőszö­vetkezetek munkájában. A leg­utóbbi hónapok során Albánia három nagyipari központjában 1237 új női munkaerő kapcso­lódott be a termelő munkába. 90 uj termelőszövetkezet, Csehszlovákiában Augusztus hónapban a cseh­szlovák mezőgazdasági dolgo­zók 90 új termelőszövetkezetet alakítottak. Egy hónap alatt 10 százalékkal emelkedett a szö­vetkezeti tagok száma. A szö­vetkezeti mozgalom sikeréhez hozzájárul az is, hogy a Szov­jetunióban járt parasztküldött­ség tagjai mindenütt beszámol­nak személyes tapasztalataikról és jó felvilágosító munkát vé­geznek. Könyvet írtak tapasz­talataikról a Szovjetunióban járt csehszlovák parasztküldött­ség tagjai. A prágai Brázda könyvkiadó tömeges példány- számban adta ki „A nagy pél­da" című könyvet, amely a Szovjetunióban járt 300 tagú parasztküldöttség tagjainak be­számolóját tartalmazza. A kül­döttség tagjai a könyvben el­mondják tapasztalataikat az élenjáró szovjet mezőgazdaság életéről, a közös gazdálkodás fölényéről és a micsurini agro­biológiai tudományos vívmá­nyokról. A béke védelmében A nyugati imperialista álla­mok, de elsősorban az ameri­kai nagytőke az egyre szédü­letesebb iramú fegyverkezés­sel próbálja megoldani a ka­pitalizmus válságát A világ­válságot illetőleg az USA koreai rablótámadását és a III világháborúra való fegy­verkezést tartják a nemzetközi közgazdasági ,,gordiuszi cso­mó“ megoldásának. A második világháború befejezése óta ez a törekvés vezeti a Wall-Street politikai irányítását A nyil­vánosságra hozott statisztikai adatok azonban bebizonyítot­ták, hogy hiába szavazza meg a szenátus az újabb és újabb dollármilliókat a fegyverkezés további fokozására. Az ipar- cikkek és élelmiszer árak to­vábbi emelkedése mutat fa, hogy ezen a módon nem képe­sek feltartóztatni a rohamlép­tekkel közeledő válságot. Az augusztus 15-én készült kimu­tatás szerint, az élelmiszer árak épxjen duplájára emel­kedtek. _ ' Az életszínvonal állandó, fokozatos süllyedését egyedül •és kizárólag az amerikai dol­gozók érzik meg. A válság minden terhét az ő vállaikra igyekeznek hárítani. Elégedet­lenségüket az egyre nagyobb méretű sztrájkokban juttatják kifejezésre. A finánctőke sző- rösszivü urai, a Fehérház hiénái tehetetlenül állnak a meg-megujuló, a mind erélye­sebb munkáskövetelésekkel Szemben. Uralmuk ideig-óráig való fenntartására egyetlen kiút maradt meg számukra: a fegyverkezés politikájáról át­térni a következő világháború nyílt előkészítésének politiká­jára. A koreai agresszió ennek a politikának egyenes folytatá­sa. de ezt célozzák terrorcse­lekményeik a lakájállamokban, félgyarmati országokban. En­nek a terrornak esett áldoza­tául a Belga Kommunista Párt vezetője Labaut elvtárs, Argentínában az ifjúsági szö­vetség vezetője és sokan má­sok a legjobb, legáldozatké­szebb haladószellemii dolgozók közül. Ahogy a háború _ apostolai fokozzák erőfeszítéseiket, hogy lángbaborithassák újból a vi­lágot, ugyanúgy erősödik és válik egyre hatalmasabbá a békéért küzdők tábora. A vi­lág népei tudják: meg lehet fékezni a gyilkosok kezét, még akkor is. ha már felemelték a tőrt, hogy orvul lecsapjanak és a dolgozók vérében fürösz- szék meg a világot, ha száz és százmilliók követelik a bókét és egységesen sorakoznak fel békénk legaktívabb harcosa, a Szovjetunió mögé­A Szovjetunió pedig helytáll. Vezeti, irányítja a harcot. Minden alkalmat megragad, ahol hallathatja szavát a béke érdekében. Most a Biztonsági Tanácsban Malik elvtárs ré­vén képviseli a világ minden népének béke érdekeit. Malik elvtárs bizonyitotta be a nap­nál világosabban, hogy a. ko­rijai háború M robbantó s a é r t egyedül és kizárólag az USA politikusait terheli a. felelős­ség. Követeli Észak-Korea kül­döttének meghallgatását a bé­kés rendezés érdekében, ő lep­lezte le, hogy mennyire tör­vényellenes a Kuomintang külJ dött jelenléte az ENSz-ben éa követeli a Kínai Népköztársa­ság küldöttének meghívását. Napok alatt irta alá a hatal­mas Szovjetunió a stockholmi béke felhívást. De a Szovjet­unió dolgozói harcban állnak a békéért a bányákban, gyá* rabban, a Szovjetunió szovho- zaiban és kolhozaiban is. Itt a termelékenység fokozásával, a terméseredmények emelkedésé­vel védik békéjüket. egyben a világ minden dolgozójának békéjét. Zala megye dolgozóinak a szovjet példákat követve kell erősíteni harcukat. Tudnunk kell azt, hogy minden egyes uj tszcs tag, a termelékenység minden egyes százalékkal való emelkedése a béke ügyét szol- aálja. Szocialista építésünkben el- ért eredményeinket az ellenség sem tudja letagadni. A világ- nolitikai helyzet mai alakulá­sa azonban megyénk dolgozói­tól is fokozottabb helytállást követel. Megyénk dolgozó pa­rasztsága mind nagyobb szám­ban választja a szocialista tár­sas gazdálkodás útját. Ezt mutatja, hogy csupán augusz­tus hónapban 32 uj termelőszö­vetkezeti csoport alakult me­gyénkben. Dolgozóink fokozó­dó békeaktivitását mutatja, hogy üzemeinkben megértés­sel fogadják az uj normák be­vezetését. De erősödésünkre mutat békebizottságaink egy­re erősbödő tevékenysége is, amelyeknek a harc oroszlánré­szét kell vinniök. így például Tótszentmártonban, ahol a tszcs szervezésben tűntek ki jó munkájukkal, vagy Maróczonu ahol a békevédelmi bizottság tagjai maguk is jó példával jártak elől és valamennyien aláírták a tszcs belépési nyi­latkozatot. A példamutatást választották a zalaegerszegi L számú téglagyárban is. ahol a békevédelmi' bizottság min­den tagja 7—12 százalékkal tel- 'iesitette túl uj normáját Tót­szer da,helyen a, lakosság anya­nyelvén megtartott gyűléseken mozgósítanak a szláv dolgozók között Zalaszentivánban ed­dig több mint negyven kisgyü- lést tartottak. így mehetnénk végig az egész megyében. Pártszerveze­teink vezetésével a békevédel­mi bizottságok minden becsü­letes dolgozót mozgósítanak erre a harcra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már; mindent megtettünk, hogy el­érkeztünk erőfeszítéseink leg­felső határához. Jó utón hala­dunk, de még tovább kell menni rajta. Olyan hatalmas és tömör egységbe kell sora­koztatni dolgozóinkat, hogy mint gránitszikláról, pattan­jon vissza róla minden impe­rialista háborús próbálkozás. Tovább emelni a termelést, a termelékenységet, mert orszá­gunk gazdasági erősítése a béke egyik leghatékonyabb vé­delme■ Ne becsüljük le az el­lenség erőit, de gazdaságunk erősítésével, dolgozóink össze­fogásával, a Szovjetunió mel­letti szilárd kiállással meg tudjuk fékezni a lángcsóvát forgató háborús gyujtogatók kezét. (B. Z.) Megérdemelt büntetést kaptak a feketéző szeszfozdések Egyed Tibort és fiát — akik az államosítások előtt a diós- káli téglagyár és szeszfőzde tu­lajdonosai voltak — hivatali sikkasztás bűntettének bűnsegé- di bűnrészességében bűnösnek mondta ki a bíróság, mert Diós- kálon, 1949 szentemberében ^orró Tivadar és Kovács Sán­dor nagykanizsai gépkocsiveze­tőknek, akik a Teherfuvar NV alkalmazásában állottak, segéd kezet nyújtottak ahhoz, hogy az NV két tehergépkocsijával az akkor még tulajdonukban állott tégla^ár részére „fekete fuva­rokat" végezzenek és a fuvarok ellenértékét, 4.760 forintot az NV elöl elvonva, saját céljaikra fordíthassák. A bíróság Egyed Tibort 1 évi, Egyed Dénest pedig 6 évi bör­tönre ítélte. Az ítélet nem jog­erős. A bíróság a megtévedt gép­kocsivezetőket már jogerőssé vált ítéletével 10 és 8 havi bör­tönbüntetéssel sújtotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom