Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-24 / 223. szám

Két halálos Ítélet a Husértékesitö NV spekuláns vezetőinek a közellátás ellen elkövetett bűnügyében A többi vádlott büntetése 10—IS évi fegyháa, vagyonelkobzás A halálos Ítéleteket végrehajtották Szombaton regg-el nyolc óra­kor kezdte meg a budapesti törvényszék tanácsa. mint műnkásbiróság a Hnsértékesi. tő NV korrupt, panamista ve­zetői bűnügyének tárgyalását. A vádlottak a dolgozók meg- lopásával, a közellátást veszé­lyeztető bűncselekményekkel vádolva kerültek bíróság elé. A vádirat ismertetése során Ölti Vilmos tanácselnök fel­olvasta a bűnök halmazaiét, amelyeket ezek a korrupt spekulánsok követtek el. A vádirat egy-egy mondata jel­lemző képet nyújt a vádlot­takról. Szita Pál ,.a dolgozó név ellenségeSzita Pál és Imreh János „mindketten a munkásosztály elvetemült el­lenségeiA fasisztákból lett jobboldali szociáldemokraták félmillió kilogrammot megha­ladó mennyiségű húshoz úgy jutottak hozzá, hogy a. vásárló közönséget megkárosították. kevesebb húst mértek. Saját maguk részére négymillió fo­rintot meghaladó hasznot húz­tak. Ezt az összeget a vásárló dolgozók zsebéből húzták ki. Rendszerré vált a korrupció Szita Pál, az elsőrendű vád­lott. az elnök kérdésére vála­szolva igyekszik kibújni a súlyos vádak alól, megpróbál­ja elkenni felelősségét. Kétsé­get kizáróan kiderül azonban, hogy bűntársaival együtt Bu­dapest közellátásának fejlesz­tése helyett dezorganizálta. a dolgozók ellátását. Szita nem tudja letagadni, hogy komoly megvesztegetési összegeket, vett át az árudavezetőktől. — Kitől Icayott ilyen yénzt? — kérdezi az elnök. — Kaptam Koncztól... — dadogja Szita. Elnök: És még kitől? Szita: Vékony és Hizsnyai árudavezetőktől 2400 forintot kaptam... Az elnök kérdései után kide­rül, hogy valósággá] rendszer­ré vált az ellenőrök és a HUSÉRT vezetőinek meg vesz­tegetése egyes árudavezetők részéről, akik se/, árudák hátsó helyiségeiben minden különö­sebb teketória nélkül nyom­ták feletteseik kezébe a meg­vesztegetési pénzeket. Négymillió forint a társadalmi tulajdonból Elnök: Mennyire becsüli ön azt a kárt, amellyel a nevet meglógták, amellyel a név va­gyonát megrövidítették? Szita: Amint a. rendőrségen és ügvészségen kiszámítottuk: körülbelül négymillió forint. Elnök: Mennyi idő alatt? Szita: Egy év alatt. Elnök: Egy év alatt négy- miIlió forint. Es honnan vet­ték ki ezt a négymillió forin­tot? Szita: 'A társadalmi tulaj­donból. Ölti tanácselnök ezt követő- leg nyilas kapcsolatairól kér­dezte a vádlottat. Majd azok­ról a nagyvágókról és üzem- tnlajdonosokról került szó, akiket ő hozott be a vállalat­hoz. A vádlott nem átallott ki­jelenteni. hogy ő nem felelős azért, kik dolgoztak a válla­latnál. Elnök: Akkor miért felelős maga, mint vezérigazgató? Nem tudta, hogy csalnak, lob­nak. megvesztegetnek'? Nem tudta, hogy miért fogadták el a megvesztegetési pénzeket? Ügy akarja magát feltüntetni, mint egy négyéves kisgyer­mek. Egy hamis és egy valódi tagsági könyv A vádlott ezután tagadni próbálja, hogy folyamatosan kapott volna pénzeket, de egyik mondatával megcáfolja a másikat. A továbbiakban kiderül, hogy n. vádlott meghamisítot­ta szociáldemokrata párttag­sági könyvét és úgy tüntette fel, mintha 3941 óta résztvett volna a munkásmozgalomban. Döbbent csend lesz úrrá a hallgatóság körében, amikor dr. Oönczy György ügyész uj bizonyítékot terjeszt a bíróság elé. Néhány perccel ezelőtt Szita még azt is tagadta, hog^ nyilas rokonai vagy barátai lettek volna. Sarokba szorított vadként tekint most az ügyész­re; aki elébe teszi azt a zöld karton lapot, amelyen jól lát­ható a nyilaskeresztes várt jelvénye: Szita eredeti belépé­si nyilatkozatát a nyilaske­resztes pártba. Ügyész: Még egyetlen kér­dést, személyi körülményeit illetően. Volt csendőr a családban, volt nyilas a csa­ládban, ön is nyilas, burzsuj volt-e a családban? Szita: (Megszeppenve is­métli az ügyész kérdését) Bur­zsuj? Ügyész: Államosított üzem tulajdonosa. Szita: A bátyám. Ezután a védő tett fel kér; (léseket, majd a másodrendű vádlottat. Imreh. Jánost, a HÚSÉRT osztályvezetőjét ve­zették elő. Imreh a kisvásárlók meglopója Imreh János elmondotta, hogy ő ellenőrizte az ellenőri kar munkáját. Annak ellenére, hogy vesztegetési pénzeket fo­gadott el. azt állította, hogy .igyekezett megakadályozni a korrupció elharapódzását az ellenőri karban“- Elnök: Hogyan jutottak az egyes árudavezétők ahhoz, hogy önnek és vezérigazgató­jának megvesztegetési pénze­ket juttassanak? Imreh: Több csontot l-ttch a kisvásárlók husadogjára s az igy nyert húst feketézésre fordították. Elnök: A visszaélés kit káro­sított meg? Imreh: A közönséget, a nemzeti vállalatot és a kis vá­sárlókat. Elnök: Kinek a bizalmából került vezetőállásba? Imreh: A név bizalmából és azzal visszaéltem. Az osztályellenség politikája Ügyész: A Kereskedelmi Központ küldött is neesiiletes üzemi dolgozókat, akiket azon; ban önök elnyomtak. A régi ÁFOSz milyen osztályjíoliti- kát folytatott üzleti vonalon? Mit mondtak akkor, amikor a negyedrangn húst küldték a kültelki árudákba? Imreh: Jó lesz ez a prolik­nak. Ezután szünet következett, majd Hizsnyai Pál harmad­rendű vádlottat hallgatták ki. Hizsnyai beismerte, hogy mint fiókvezető illetéktelen jövedelmeket szerzett olymó­don. hogy a kimért húshoz több csontot tettek és az igy adódó húsfeleslegeket nagy tételekben elfeketézték. El­mondotta, hogy az ellenőrzés feléjük csak formális volt, mert az ellenőröket rendszere-' sen megvesztegették. Az ellen­őrökön kiviil nagyobb összege­ket juttatott Imreh János osz­tályvezetőnek és Szita Pál vezérigazgatónak. Hizsnyai az összeharácsolt pénzből 1948- ban 23 ezer forintos házat vá­sárolt. Amikor leánya férjhez ment, ötezer forintot adott neki kelengyére. Saját magá­nak 5000 forintos motorkerék­párt. huszonnégyszemélyes ezüstkészletet, két darab aranykarkotőt vásárolt. Beismerő vallomások Ezután Solti István negyed­rendű. Koncz József ötödren- dü Sipos: József hatodrendü, Márta András betedrendü és Draskóczy László nyolcadren- dü vádlott sorra beismerték, hogy hosszú időn keresztül a hús kimérésénél elkövetett csalásokkal szerzett húsfeles­legeket elfeketézték. S az igy szerzett pénzt saját céljaikra, valamint az ellenőrök, Szita Pál és Imreh János vállalati vezetők megvesztegetésére for­dították. ítélethirdetés A tanúkihallgatások után dr. Gönczy György állam- ügyész mondotta el vádbeszé­dét. majd a védőbeszédekre került sor. Ezután a vádlot­tak szólaltak fel az utolsó szó jogán, a munkásbiróság ta­nácskozásra vonult vissza, ma.jd Ölti Vilmos tanácselnök kihirdette az Ítéletet. A budapesti munkásbirósá g Szita Pál és hét társa elleni bűnügyben a következő jogerős ítéletet hozta: Szita Pált és Imreh Jánost halálra ítélte, a többi vádlottak közül Hizs­nyai Pált és Sipos Józsefet 15—15 évi. Koncz Józsefet 13 évi, Solti Istvánt 12 évi, Márta Andrást és Draskóczi Lászlót pedig 10—10 évi fegyházbüntetéssel sújtotta. A munkásbi­róság az összes vádlottakkal szemben teljes vagyonelkobzást mondott ki. A fegyházbüntetésre ítélt vádlottakat ezenkívül 10—10 évi politikai jogvesztésre és hivatalvesztésre, a bün­tetés kitöltése után pedig Bud apest területéről 5 évre kitil­totta. A halálos ítéleteket tegna p este végrehajtották. Mennyi nyereményhez jutottak az első tervkőlcsőn-sorseláson az ország megyéi, városai A pénzügyminisztérium kiadta I hivatalos jelentését a tervkölcsön nyereményeiről, Az alábbi táblázat bemutatja, hogy az egyes megyék kölcsönjegyzői összesen mennyi nyereményhez jutottak: Budapest 17,915.175 Ft Baranya megye 924.625 „ Bács-Kiskun megye 654.325 „ Békés megye 591.400 „ Borsod-Abauj-Zemplén megye 1,771.000 „ Csongrád megye 861.400 „ Fejér megye 479.550 „ Győr-Sopron megye 824.025 „ Hajdu-Bíhar megye 753.575 „ Heves megye 376.550 „ Komárom megye 654.075 „ Nógrád megye 485.000 „ Pest megye 470.825 „ Somogy megye 584.275 „ Szabolcs-Szatmár m. 543.200 „ Szolnok megye 517.400 „ Tolna megye 339.425 „ Vas megye 650.200 „ Veszprém megye 725.525 „ Zala megye 492.350 „ Nincs olyan kerület, város és alig van olyan falu, ahol ne lenne leg­alább egy szerencsés nyerő. Néhány nagyobb vidéki város kölcsönjegy­zői a következő összegeket nyer­ték: Pécs {város és jájás) 655.750 Ft Kecskemét 155.450 „ Miskolc (város és j.) 1,442,600 „ Szeged íváros és járás ) 544.975 „ Székesfehérvár .város és járás) 243.475 „ Győr (város és járás) 470.750 „ Sopron (város és járás) 164.800 Debrecen (város és j.) 503.275 ** Eger (város és járás) 22.875 Hatvan (város és járás) 28.550 11 Komárom (város és j.) 49.550 11 Salgótarján (város és j.) 346.150 „ Dabas 58.700 11 Kaposvár (város és j.) 298.650 11 Mátészalka 56.525 1, Szolnok (város és járás) 172.475 II Mezőtúr 36.075 »1 Dombóvári járás Szombathely (város 42.250 <1 és járás) 421.400 „ Veszprém (város és j.) 323.400 »* Keszthély Nagykanizsa (város 29.025 és járás) 221.925 ,, A huszonötezer forinton felüli nyeremények a következőképpen oszlanak meg. Budapesten egy kölcsönjegyző nyert 190.000 forintot, hét kölcsön, jegyző 50.000 forintot, nyolc köl­csön jegyző pedig 25.000 forintot, illetve 50.000 forintnak a felét. Borsod-Abauj-Zemplén megyé­ben egy kölcsönjegyző nyert 25.000 forintot, Csongrád megyében két kölcsönjegyző 25.000—25.000 forint nyereményt kapott. Győr-Sopron megyében és Heves megyében egy- egy kölcsönjegyző nyert 25.000 fo­rintot. Komárom és Pest megyében is egy-egy kölcsönjegyző nyert 25.000 forintot. Szolnok megyében két kölcsönjegyző nyert 25.000—­25.000 forintot, Veszprém megyé­ben egy kölcsönjegyző nyert 25.000 I forintot és egy 50.000 forintot. I koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága szeptember 22-én reggel közölte: valamennyi arcvo­nalon feltartóztatva az ellenség összes ellentámadásait, a néphad­sereg egységei folytatják a kemény harcot. A néphadsereg egységei a keleti partvidék térségében, feltar­tóztatva az ellenség ellentámadá­sát, jelentős veszteségeket okoznak az ellenségnek. Incson térségében az ellenség partraszállt egységei a légierő, flotta és harckocsik támadásával dühödt támadásokat indítottak, a néphadsereg csapatai nehéz védel­mi harcot vívnak, feltartóztatva az ellenség támadását, amely igyek­szik Szöul felé áttörni magát, em­berben, valamint technikai felsze­relésben nagy veszteségeket okoz­nak az ellenségnek. Szeptember 21-én a néphasereg szárazföli egységei az arcvonalon hét amerikai repülőgépet lelőttek. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphaseregének főpa­rancsnoksága szeptember 22-én es­te közölte: A néphadsereg egységei vala­mennyi arcvonalon folytatják a ke­mény harcot az ellenség ellen. A szeptember 22-i állapotnak meg­felelően a néphadsereg egységei védelmezve Kenim (Tónin) térsé­gét, Szöul térsége lakosságának hazafias, önfeláldozó támogatásá­val feltartóztatják a számbeli fö­lényben lévő ellenség támadását, kemény harcot vívnak, védelmezve minden talpalatnyi földet. JzaxUaßdla ífia+unh ce^jadát Kuujiják. a AMOffAGI Nagykanizsa, Sztálin-u. 5. Zalaegerszeg, Sütő-u. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom