Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-22 / 221. szám

BECSVÖLGYÉN IS OSZLIK A KÖD Ő VEZET BENNÜNKET A maradiság, a régi, elavult gazdálkodási módszerekhez való görcsös ragaszkodás köde ott ter­peszkedik még a becsvölgyei kis- és középparasztok egyik-másiká­nak udvarán. A falu ellenségei ezt nyergelik meg. Nem volt még olyan szakasza a mezőgazdasági munkának, amelyet ne igyeke­zett volna fékezni ebben a köz­ségben is a klerikális reakcióval összefonódott kulákság. A ter­ménybegy üjtés során voltak a községben kimagasló eredmények. Milei István országgyűlési képvi­selő például 500 százalékban tett eleget ezen a téren hazafias kö­telezettségének. Nem volt könnyű feladat Becsvölgye mégsem dicsekedhet a beadásban a legjobb eredmé­nyekkel. C-vételi jegyre igen ke­veset adtak be. Meg kell javítani a pártszervezet népnevelőinek a politikai felvilágosító munkái! A békebizottság sem sokat tett a begyűjtés sikere érdekében. A kulák Bán és társai, a reak­ció helyi ügynökei terjesztik a faluban a különféle rémhíreket. Két ellentétes erő birkózik ebben a faluban is. Az ellenség akna­munkáját szét lehet jó politikai munkával rombolni. Ennek bi­zonysága. hogy az őszi szántás­vetési munka jó ütemben halad. A zalatárnoki gépállomás trakto­ristái szép eredménnyel kötöttek talajművelési szerződést a köz­ségben a Ms- és középparasztok­kal. Hogyan érték el? Nem volt könnyű. De rámutat­tak, hogy annak, aki tavaly gép­pel dolgoztatott. 3—4 mázsával több gabonája termett, mint aki iga erővel piszkálgatta fel a földet. Helyi példákra hivatkoztak, amit a reakciósok nem cáfolhattak meg. Lassan megértették az őszi szántás és vetés mielőbbi befeje­zésének fontosságát is a falu kis- és középparazstjai. A kopácsai dűlőben Tóth Fe­renc 17 holdas középparaszt sem hallgatott a kulákok szavára. Nem várta meg, amig esik az eső. Pedig neki is odasuttogták a ku­pakok, amikor a vetőgépből a po­ros földbe vetette a rozsot: Meglátod, ráfizetsz. ha „azokra” hallgatsz Érdemes volt a Pártra hallgatni Most büszkén áll a bevetek rozstáblája végénél. — A begyűjtés során is nálam jártak a Párt népnevelői — mondja megelégedetten. Hallgat­tam rájuk. Fel is került a nevem a falu dicsöségtáblájára. A múlt rendszerben — legyint egyet a kezével — mi középoarasztok voltunk Horthyék fejőstehenei. Hány meg hány magamfajta 10— 'holdas dolgozó paraszt feje fe­lelt ütötték meg a dobot, ha nem fizette ki az adót. A mellette álló Béla fia veszi át a szót. — És mire fcrditották, édes­apám? Fegyvereket kovácsoltak belőle és azokat saját magunk ellen fordították, amikor a ben­nünket felszabadító Szovjetunió ellen zavartak bennünket. De mos! az. adófilléreinkbcl utak. hi dak, gyárak épülnek. Ide, a mi fa’nnkba is eljut a villany. Eljut a kultúra. Az ötéves terv eddigi eredmé­nyeiről átcsap a beszélgetés most a tanárválasztásokra. Ez most a falu k" oenti problémája. ce Önmagunkra szavazunk I — Most mi, akik dolgozunk, magunk irányítjuk a saját ügyün­ket. — Úgy mondja ezeket, a sza­vakat Tóth Ferenc középparaszt, ahogyan érzi. A gondolatai kiül­nek az arcán. A jövőbe veteti bi­zalommal mondja tovább: — Olyanokat választunk, akik a munkájukkal megbecsülést és tekintélyt vivtak ki maguknak. Örülök, hogy méltó képviselethez jutnak a tanácsban a fiatalok és az asszonyok, akiknek friss mun- kakészsége nagy lendítő erőt ad majd a népi szervek munkájá­nak. Ott, lálom, hogy leginkább kifejezésre jut a nemzet egysége ezen a választásom, hogy a Füg­getlenségi Népfrontban az egész dolgozó népet képviselik a jelöl­tek. Meg vagyok arról győződve, hogy október 22-e minden becsü­letes dolgozó paraszt számára igazi ünnepnap lesz. Leemeli a kocsiderékból Béla fiával az első zsák gyönyörűen kitisztított és csávázott búzavető­magot. Tartalmának jórészét be­öntik a vetőgépbe. Már csak a buza hiányzik. A többi vetéssel végeztek, de megindul a gép máris: — Há; én úgy ünneplem októ­ber 22-ét — szól vissza a gép fa­rától Tóth Ferenc középparaszt —, hogy még ebben a hónapban befejezem a búza vetését is. Ezzel is segítem az uj országépités to­vábbvitelét, egyben válaszolok annak a vadállati, aljas amerikai rablóbandának, amelyik a ma­gamfajta koreai dolgozó parasz­tokra, asszonyokra, gyerekekre szórja gyilkos bombáit! Eddig 142 község csatlakozott Zalában Bihart orda felhivásához Zalavégtótiban október 15-re elvetik az Őszieket! Zalaszentmihály község dol­gozó parasztjai népgyülésen vitaták meg a bihartordaik versenyfelhívását és párosver­senyre keltek a pacsaiakkal, vállalva, hogy a tanácsválasz' tás ünnepnapjára, október 22-re befejezik az ősziek ve­tését. Zalalövőn, Batykon, Za- lavégen ugyancsak népgyűlés keretében foglalkoztak a falu dolgozói az őszi szántásvetési munka mielőbbi befejezésével. A zalavégtótiak úgy határoz­tak, hogy október 15-re a bú­za is földbe kerül. A bihartordaiak verseny­felhívásának egyre nagyobb visszhangja van. A párt- és tömegszervezetek jó politikai felvilágosító munkájának kö­vetkeztében a tegnap esti je­lentések szerint 142 zalame" gyei község dolgozó paraszt­sága csatlakozott ahhoz a mozgalomhoz, amelyiknek cél­ja, hogy minőségi munkával a tanácsválasztások napjára be­fejezik az őszi árpa, rozs és buza vetését. Ma, szeptember 22-én• 25 esztendeje, hogy a jobboldali szociál­demokraták, a munkásárulók, a sorainkba befurakodott rendőrspiclik áruló tevékenysége folytán az or szágvesztö fasiszta gyilkosok el­fogták szeretett vezérünket, Rákosi elvtáisat. A munkásosztályt ret­tegve gyűlölő rendszer mindent elkövetett elfogatása érdekében. Rákosi elvtársban, az ő tevékenységében látták rothadt uralmuk fő veszélyét. A burzsoá-fasiszla fenevadak megkönnyebbülten sóhajtot­tak fel a hírre. Amióta megtudták, hogy Rákosi elvtárs ismét Magyarországon tan, fogvacogó rémülettel, az újabb proletárt orr adal omlói való irtó­zottal, remegő inakkal, undok habzó szájjal üvöltötték: El kell fogni Rákosit! Rákosi elvtárs nevének puszta említése szükölő ebekké változtatta a fogukat csattogtató sakálokat. Érthető tehát, hogy a burzsoázia az éli ogatás után rögtön sta- táriális bíróságot, akasztófát követelt, hogy egyszersmindenkorra megszabaduljon a dolgozó nép hivatott vezérétől. A halált követelő fasiszta orv gyilkosok azonban elvétették szá­mításaikat. Nem számoltak a nemzetközi proletáriátus hatalmas erejével. Hiába üvöltöttek véres szájjal az akasztófáért. Moszkva ve­zetésével megmozdult a világ minden becsületes dolgozója. Peking­iül a Tüzföldig, Berlintől New-Yorkig párttagok és pártonkivüli mun­kások, levelek és táviratok tízezreivel, harcos tüntetésekkel küzdöt­tek Rákosi elvtárs életéért. Megmutatták a fasiszta bitangoknak, hogy nem rendelkeznek szabadon Rákosi elvtárs életével. A proletár- szolidaritás kicsavarta a kötelet a gyilkos hóhér kezéből. A véres terv nem sikerült. Sztálin elvtárs közvetlen kezdeményezésére a szov­jet kormány 1940-ben végleg kiszabadította Rákosi elvtársat a feneva­dak karmaiból. Sztálin elvtársnak köszönhetjük, hogy visszakapta a magyar munkásosztály leghűbb harcosát. Neki köszönhetjük, hogy a másfél évtized szenvedései után Rákosi elvtárs ismét itt él, itt dol­gozik közöttünk. Sztálin elvtársn ak és a nemzetközi proletárössze­fogás hatalmas erejének köszönhe fjük, hogy visszakaptuk vezérünket és Ő vezet bennünket ugyanezekre az erőkre támaszkodva a szocia. lizmus útján a végső győzelem felé. Jó ütemben halad a kapások betakarítása A zalaszentbalázsi „Kossuth“ tszcs-ben 138 mázsás az átlag burgonyatermés A zalaszentgróti járásban jó ütemben halad a kapásnö­vények betakarítása. Zalavég és Batyk kis- és középparaszt­jai járnak elöl jó példával. A kukoricatöréssel végeztek, A szárvágás 85—95 százalékban történt meg. Jól halad a munka Zalabéren is. A terme­lőszövetkezeti csoport munka* verseny-lendülete átcsapott az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokra is. A kuko­rica termés 90 százaléka már hazakerült a földekről. A szár- vágás is rövidesen befejező­dik. Bizonyos fokú lemaradás a kapások betakarításánál a lenti járásban tapasztalható. Pedig ha a járás dolgozó parasztjai időben akarják befejezni az őszi szántást-vetést, a kapások betakarításával igyekezniük kell. A burgonyaszüret is javá­ban tart. A termésnek mintegy 40—45 százalékát betakarítot­ták. Különösen kiváló ered­ményt értek el a burgonyater­mesztés terén a jó talaj előké­szítés és gondos növényápolás végrehajtásával Zalaszentba- lázson. Nem ritkaság a 70—80 dekás burgonyagumó a ,,Kos­suth“ tszcs földjén. Holdan­ként 138 mázsás az átlagter­mésük. Itt is megmutatkozik a nagyüzemi gazdálkodás fö­lénye a kis parcellákon^ tör­ténő gazdálkodási módszerek­kel szemben. ló munkával készül fel a tanácsválasztásra HOFFER ZOLTÁN IFJÚMUNKÁS Hoffer Zoltán nyúlánk sző­ke fiatalember. Ott dolgozik a Gépjavitó kismotorszerelő műhelyében. Három évvel ez­előtt határozta el, hogy ő is követi apja példáját és elmegy a Gépjavítóba iparostanuló­nak. A gépek vonzották. A kis­motorműhelybe került Szor­galmas, ügyes fiú — mondták róla szaktársai, amikor szóba került a segédvizsgája. Igazuk volt. Hoffer Zoltán, mint se­géd is megállja a helyét. Most is kint van a neve a falitáb­lán és mögötte ott az uj nor­mában a legutóbbi héten elért 125 százalékos teljesítménye. — Most vagyok húsz éves — mondja mosolyogva — ok­tóber 22-én fogok először sza­vazni a tanácsválasztásoknál. Már tavaly májusban szeret tem volna választani. Megkö­szönni népi demokráciánknak, hogy rövidebb idő alatt és na­gyobb szakmai tudással fel­vértezve vizsgázhattam a szak mámban. Sajnos nem lehetett, m.ert még nem voltam húsz éves. A DISz tagja Hoffer Zol­tán. A többi ifikkel együtt ké­szül, hogy minél ünnepélye­sebbé tegyék a választások napját. Munkával készülnek. Felajánlást is tett. A teljesít* ményét állandósítani akarja. A minőségi munkáját javítja, az anyagtakarékosságot fo­kozza. Az idősebbektől átveszi a tapasztalatokat és viszont a fiatalabbaknak, a tanulóknak átadja. — A DISz szervezetben eddig elhanyagoltam a munkámat — mondja elkomolyodott arccal Hoffer. — Most ezen is vál­toztatni fogok és közösen ké­szülünk a tanácstagok megvá­lasztására- Fel kell készülni, mert a mi képviselőinkre, dol­gozó társainkra adjuk majd szavazatunkat, akik a mi ügyünket képviselik. Minőségi lei a csecsemőknek A népjóléti kormányzat a cse­csemők részére — fejlődésük és egészségük biztosítása érdekében — elsőrendű úgynevezett minő ségi tejet biztosit. Nagykanizsán a szülők 1 éven aluli gyermekeik részére a Délmagyarországi Tej­ipari V. Sugár-uti 50. számú és Sztálin-uti 55 .számú tejcsarnoká­ban rendes napi áron vásárolhat­nak minőségi tejet. A vásárlásra jogosító igazolvány beszerezhető a Szabadság-tér 4. szám alatt az Egészségvédelmi Tanácsadóban minden kedden, szerdáin és pén­teken a délután 5 órakor kezdő dő tanácsadásokon az igényjogo­sult gyermek bemutatása mellett­Mi határtalanul szeretjük munkánkat, békénkéi — a Párt mindig számithat ránk Nem is egészen egy évvel a tervkölcsönjegyzés után, ami­kor dolgozó népünk bebizo­nyította szeretetét Pártunk, népi demokráciánk iránt, ál­lást foglalt a béke és az épülő szocializmus mellett, kormá­nyunk kisorsolta a kötvények egy részét és összetörte a re­akció egy sokat forgatott fegyverét, amely azt hirdette, hogy ezt a kölcsönt nem fog­juk visszakapni. Pártunk bebr zinyitotta: amit a kommunis­ták ígérnek, azt be is tartják, tehát a kommunisták szavára, mint kősziklára lehet épiteni. Szívesen adtuk egy évvel ezelőtt pénzünket kölcsönbe, mert tudtuk, hogy azzal a nép államát, magunkat segítjük. Hiszen a pénzből nekünk épül­tek a házak, iskolák, az utak, a gyárak, mi kaptunk belőle gépeket, mi tudtunk az ötéves terv végrehajtása során több ruhát, cipőt vásárolni, tehát a mi államunknak adott kölcsön nagy kamattal visszatérült. Mi, a nagykanizsai Vasvázas mo­torszerelő műhelyének dolgo­zói ígérjük, hogy Pártunk mindig számithat odaadó mun­kánkra, áldozatkészségünkre, amellyel a szocializmus építé­sének utján elénkkerülő aka­dályokat legyőzzük és segít­jük a béketábort a békéért folytatott harcban,, az imperia­listák ellen. Mert mi határta­lanul szeretjük munkánkat, békénket, épülő szocializmu­sunkat, Pártunkat és annak vezérét, Rákosi elvtársat. Varga Lajos motorszerelő. „Adolgozó nép ügyeit a dolgosó nép 44 Staudinger Konrád a tanácsról St-audinger Konrád szülei Komárom megyében, Süttő községben kisparasztok. Innen került fiuk az almásfüzitői Magyar-Szovjet Bauxit Alumi­nium RT-hez. Itt dolgozott szorgalmasan és a SzITbe is jó munkát fejtett ki. Innen küldte az üzem közigazgatási tanfolyamra és most itt ül ve­lünk szemben, mint a járási ellenőrzési és információs cso­port vezetője. Pár napja dolgoz;k itt, de máris tervei vannak és erről szívesen beszél. — Tudom, hogy a rám há­ruló feladat komoly képzett­séget kíván. Fontosnak tar­rom, hogy politikailag és szak­mailag tovább fejlődjek. Je­lenleg a szovjetek munkáját tanulmányozom. Ez irányt mu­tat és jó alapot biztosi; to vábbi munkámhoz. — Feladatom lesz a községi tanácsok munkájának ellenőr­zése és elősegítése. A bürok­rácia, a múlt rendszer csöke- vényeinek megszüntetése is fontos. Azon lessek, hogy jó munkámmal ezt teljesen meg­szüntessem, hogy a dolgozók ügyei gyorsan és rendesen el­intéződjenek. — Egyetlen célom, hogy jó munkámmal a dolgozó nép ügyét szolgáljam. Úgy végzem a munkámat, hogy érezze azt minden dolgozó, akinek elin­tézni való ügye van, hogy az ő dolgait most a dolgozó nép fiai intézik. — Én igy harcolok a bé­kénkért, szabadságunkért. így válaszolok az imperialista há­borús uszitóknnk. igy erősí­tem a dolgozók államát. Most maga elé teszi a „Le- ninizmus kérdései“ vaskos kö­telét, hosszan elnézi és amikor megszólal, hangja tele van fiatalos hévvek lendülettel. — Tanulok, dolgozok és ezzel még egy nagy célom van. amelyet ha elérek, nagyon boldog le­szek. Minden vágyam az, hogy jó munkámmal kiérdemeljem é tag,jelöltséget

Next

/
Oldalképek
Tartalom