Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-20 / 219. szám

Uj öntözési rendszer a Szovjetunióban E Z augusztus 18-án a saj­tban napvilágot látott az a miui.-.zt^rtanácsi ^ határozat, amely az új öltözési rendszerre való át­téréssel foglalkozik. A határozatot a Szovje&ínió mezőgazdaságának dolgoiói óriási lelkesedéssel fogad. Iák, hiszen az intézkedés a szociá­lis i a mezőgazdaság további fejlesz, tését, a dolgozó nép anyagi és kul­turális színvonalának emelkedését szolgaija. Á szovjet korrttány és a bolse­vik párt mindig nagy jelentőséget tulaj donííott az öntözéses gazdál­kodásnak. — A nagy Lenin mór 19! 8-ban dekrétumot írt alá a víz­gazdálkodási reform végrehajtásá­ról és ez a reform volt kezdete azoknak a nagy munkáknak, ame­lyek aztán lényegében - megterem­tették az öntözési rendszert,. Az ifjú szovjet köztársaság a cári Oroszországtól visszamaradt és a nagyüzemü, kollektív gazdál­kodás számára teljesen használha­tatlan öntözési rendszert kapott örökségül, A kolhozrendszer megteremtése és az öntözéses gazdálkodás gépe- ■uc ének fokozása az egész öntö­zési rendszert alapjában megvál­toztatta. Az építés egységes állami terv alapján és nagy méretekben 1939-ban kezdődött. Hogy a kol­hozoknak, szovhozoknak vizet biz­tosítsanak, a folyókat erő®, nagy gátakkal látták el. Azokon a gáta­don kívül, amelyekkel a folyók ví- "®l szabályozták, gátakat emeltek agyobb víztárolók létesítésére is. ok nagy csatornát építettek, áme­nek egy főgyűjtőn keresztül kap­óik a vizüket. A szükséges víz- mennyiség biztosítására és az aszá. v >s területek kihasználása céljá­ból is számos csatornát létesítet­tek. Ezt a méreteire is hatalmas mun- it az álíam szakemberek ezrei- ik és kolhozparasztok százezres­ek tevékeny részvételével hajtot- a végre. A Sztálinról elnevezett híagy Forgána-i csatorna építésé­ben például Üzbekisztán és Tád­zsikisztán 200 ezer kolhozparaszt- vett részt. A 270 km hosszú sa tornát így hihetetlenül rövid dón belül — negyvenöt nap alatt pit ették meg, szovjet nép, a kormány és a Párt vezetésével, a mező- gazdasóg megnövekedőit szükség­leteinek megfelelően hajtotta végre z öntözéses gazdálkodás hatalmas munkáját A szovjet hatalom évei­ben több mint ezer csatornát épí- -ttek, amelyek a terméketlen pusztákat virágzó völgyekké ala­kították át. Üzbekisztánban, Turk- méniában, Kazahsztánban, Kirgi­ziában, Azerbajdzsánban, Grúziá­ban és más köztársaságokban az öntözés révén sokszázezer hektár­ral növekedett a vetésterület, A kolhozparasztság nagy lelke­sedéssel harcol a szocialista me­zőgazdaság további felvirágoztatá­sáért, A természet átalakításának nagy sztálini tervét végrehajtva, d Szovjetúnió európai részében levő erdőövezetek kolhozai és szovhozai víztárolókat, tavakat, új csatornákat létesítenek és kimélyí­tik a folyók medreit. A szovjet kormány határozata az új öntözéses rendszerre való áttéréséről, újabb dicsőséges feje­zetet nyit meg a szovjet nép har­cában, amelyet a természet átala­kításáért folytat és amely a ter­mészet hatalmas erőinek birtoklá­sáért, a kommunizmus építésének érdekében folyik, Ebben a határo­zatba: tudományosan lefektették az ideiglenes csatornarendszerrel dolgozó nagyüzemű, nagyterületű őntözéf.eti) gazdálkodásra áttérő haladó kolhozoknak és szovhozok- -ik a tapasztalatait. A határozat elentősége abban áll, bogy az ön­tözésnek:, a földművelésnek és az Szerda, 1950 szépt. '20.1 állattenyésztésnek számos kérdését megoldja. A z ötözés új rendszerénél fel­számolják az állandó csa­tornák sűrű hálózatát, amely aka­dályozza a gépek teljes kihaszná­lását, amely rendszer az elpárol­gás, valamint az elszivárgás foly­tán nagy vízveszteséget okozott és melegágya volt a gyomoknak. Csak a fő- és elosztó csatornák marad­nak meg, az állandó csatornák helyett pedig, amelyek a vizet a barázdákba vezették, ideiglenes csatornákat építenek. Ezeket az ideiglenes öntözőcsatornákat csak az öntözés időszakában építik meg, megfelelő méretekben. Ez lehetősé­get nyújt arra, hogy 6—7 száza­lékkal kiszélesítsék az öntözött te­rülete* és észszerű kihasználással nagyobb térségeket biztosítsanak a traktorok, a gyapotszedő kombáj­nok és az egyéb nagy gépek szá­mára. Ez a rendszer megkönnyíti a gyapot aratását, növeli a terme­lékenységet és csökkenti a szántó­földek megmunkálásának önkölt- | ségét. * A Szovjeftúnió minisztertanácsá­nak határozata gyökeresen megold, ja a selyemhernyó tenyésztésének kérdését is. A csatornák mentén létesített eper- és gyümölcsfa-tele­pítések nem felelnek meg a nagy­üzemű selyemhernyó-tenyésztés követelményeinek, csak az öntö­zött területek kiszélesítését aka­dályozzák A határozat utasítást tartalmaz az eper- és gyümölcsfák átültetésére és a selyemhernyóte­nyésztés takarmányalapját szolgáló különleges faiskolák létesítésére. Az eperfákat a fő- és elosztócsa­tornák, valamint az utak mentén ültetik majd, hogy ezáltal megvéd­jék a vetéseket a száritó szelektől és viharoktól. Hsak a szocialista társadalom ** viszonyai között lehetséges ilyen hatalmas terv megvalósítása. A szovjet állam a mezőgazdaság rendelkezésére bocsájtja azokat a nagyteljesítményű gépeket, melyek segítségével a megjelölt időpontig végre lehet hajtani a munkákat; az állam gondoskodik a terv meg­valósításához szükséges káderek kiképzéséről is. Az öntözési rendszer átalakítása pontos tudományos program sze­rint történik és a szovjet emberek az állam, a Párt segítségével új feladatukat is eredményesen old­ják majd meg. (A. K. Aszkocsonazkij, az Üz- bég Tudományos Akadémia tag­ja, a Szovjetúnió helyettes gya­pottermelési minisztere beszédé­nek alapján.) Hitek A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL Uj iskolák Albániában. Lusnya körzetében két uj iskolát építettek, négy iskolát Pedig jelentősen kibővítettek. Számos régebbi iskolaéptile' ten hajtottak végre javítási munkálatokat az iskolaszünet- ben. Burel körzetében szintén több uj iskola épült. E körzet­ben a felszabadulás előtt mind­össze 12 iskola működött 1160 tanulóval. A most megindult tanévben a körzetnek már 53 elemi iskolája van. 3.265 nö­vendékkel. ezenkívül három hétosztályos iskolája 260 diák­kal. A második bolgár békekon­gresszus előtt. Bulgária egész népe nagy lelkesedéssel készül az orszá­gos békekongresszusra- A bol­gár nők népi szövetségének elnöke legutóbb égjük előké­szítő gyűlésen beszédet, mon­dott. Ennek során a bolgár dolgozó nők milliói nevében tiltakozását fejezte ki az ame­rikaiak koreai agresziója ellen. A bulgáriai katolikus papság, amely ugyancsak csatlakozott a békemozgalomhoz, most a kongresszus előtt fokozta te­vékenységét a népek közötti béke, testvériség és szabad­ság megvédése érdekében in­dított küzdelemben. Lengyel gyermekek a koreai gyermekekért. A nemzetközi szolidaritás szép példáját mutatták meg a varsói „Julius 22-e“ gyár dolgozóinak kisleányai, akik Gdanskban és Gdyniában töl­tötték nyári szünidejüket. Wanda Kowalska nevű kis­leány kezdeményezésére ízlé­ses celofántáskákat készítet­tek éa megállapodást kötöttek az egyik varsói áruházzal a táskák árusítására. Az akció kitünően bevált és az áruház­tól kapott pénzt a gyermekek küldöttsége egy levél kereté­ben átnyújtotta a lengyel bé­kebizottságnak. A Koreába címzett levélben kérték a ko­reai ifjúsági szervezetet, hogy a lengyel békebizottságon ke­resztül hozzájuk eljuttatott pénzt adják az amerikai impe­rialisták légiterrorjának áldo­zatául esett koreai gyermekek felsegít ésére. Ötmillió lej megtakarítás, A temesvári Ambalaj Meta- lio gyár munkásai és techni­kusai versenyt inditoftak az egyéni megtakarítások foko­zásáért. Kötelezték magukat arra, hogy ez év végéig 5 mil­lió lejt takarítanak meg. Aurél Puroell, az «mail-osztály ve­zetője vált e harc egyik élen­járó munkásává. Megfigyelte, hogy ‘a vizvezetékcső előállí­tásánál nagymennyiségű email megy veszendőbe. Különböző vegyianyagok segítségével el­érte azt, hogy e veszteségeket kiküszöbölik és igy az év vé­géig, mintegy 2000 kg emailt takarít meg, mintegy 250 ezer Lej értékében. Az emailégető kemencék dolgozói átalakítot­ták a kemencéket és ezzel el­érték azt. hogy a kemencék most egy hónap helyett 3 hó­napig működnek javítás nél­kül. 538 egységes földműves­szövetkezet működik Prága környékén­Az Egységes Földművesszö­vetkezetek elnökei és terme­lési felelősei Prágában érte­kezletet tartottak, ahol meg­vizsgálták a terménybeadás eredményeit és kidolgozták az őszi mezei mukálatok tervét. Machacek termelőszövetkezeti elnök beszámolt a Szovjet­unióban szerzett tapasztala­tairól és ezeknek alapján ja­vaslattá tett a társasgazdál­kodás továbbfejlesztéséről. Az értekezleten ismertették a kö­zös vetési munkálatokra át­tért szövetkezetek eredmé­nyeit és beszámoltak a szövet­kezeti mozgalom újabb fejlő­déséről. Prága környékén 3 hónap alatt 73 uj Egységes Földmű vesszövetkezet alakult és ezzel számuk elérte az 538-at. Újjáépül Varsó belvárosa A lengyel főváros újjáépítésé nek- keretében megkezdték Varsó belvárosa rendezését. A hstéve? 'érv végére teljesen befejezik a városnegyed újjáépítésé*. Itt lesz­nek Varsó legszebb üzletei, film­színházai kulturházai,. színházai, itt lesz Varsó szocialista kereske­delmének központja. Áldozatvállalásunk jutalma a nyereményekben is megnyilvánult Szeptember 29-én lesz egy éve, hogy Pártunk javasaltára Népköztársaságunk miniszter- tanácsa felhívást intézett dol­gozó népünkhöz az ötéves tervkölcsön jegyzésére. Emlé­kezhetünk rá, hogy szinte nép- szavazásszerüleg folyt le a kölcsön jegyzése és dolgozó népünk a kölcsön jegyzésével tett hitet népi demokráciánk, a haladás. a béke, épülő szo­cializmusunk mellett. Joggal állapította meg Rákosi elvtárs szeptember 30-i beszédében, hogy hazánk minden hű fia részt vesz a kölcsön jegyzésé­ben- Dolgozó népünk meggyő­ződhetett arról egy év alatt, hogy nem hiába adta pénzét kölcsönbe, mert a kommunis­ták megtartják Ígéreteiket. A dolgozók saját életszínvonaluk emelésére fordítják a fillére­ket, amit kölcsönbe fektetnek. A kommunisták megtartják ígéreteiket, mert minden köl- csönjegyző maradéktalanul viszakapja pénzét, ezenkívül részesül ötéves tervünk min­den áldásában. Tegyünk csak összehasonlítást a múlt és a ma kölcsön jegy zése között. A kapitalista államkölcsönöket már úgy bocsátották ki. hogy azt a nép vissza nem kap­hatta- Emlékezzünk csak a ..hadikölcsönökre“, a „nem­zeti beruházási kölcsön“-re a hírhedt „Erdélyi nyeremény- kölcsönre“, ami mind azt a célt szolgálta, hogy az urak uralmát fenntartsa, a fasiszta, uralmat Erdélyben megerő­sítse. S mind a dolgozók be­csapására épült. Arra voltak jók, hogy a dolgozók fillérei idegen érdekekért a kapita­listák zsebébe vándoroljanak. A ma kölcsöne, a mit a dol­gozók önként, örömmel jegyez­tek. megmutatja a pénz útját is. Mire használják fel a köl­csönt; minden fillér a dolgozó nép javát, felemelkedését szol­gálja- A ma kölcsönét vissza­kapjuk nemcsak nyeremény­nyel, vagy kamattal, hanem lakásokban, épületekben, hi­dakban. utakban, kujturhá* zakban, kórházakban, is­kolákban. gyárakban, gé- pekban és ki tudná fel­sorolni mindazt, ami éledünk megjavítását szolgálja. A tervkölcsön valóban olyan köl­csön. amit a dolgozók az ál­lamon keresztül önmaguknak adnak. Most folytak le a nyo- reményhuzások és számos dol­gozó társunk már az első sor­solásnál nyereményben része­sült. Deák Andor. Bedi László. Zatkó Ferenc munkatársaink a 47 olajmunkás között nyere­ményhez jutottak, ami nemr csak őket, hanem bennünket is fokozott munkára ösztönöz, Hisz áldozatvállalásunk ju­talma ebben is kifejezésre jut. Németh Zsigmond, gépkocsijavitő. „A mi harcunk is békeharc* Folyik a készülődés a SzM vezetőségek újraválasztására Az iskola ma már nem az a távoli, elérhetetlen valami, aminek semmi köze a néphez, ahol az élettől elvonatkozta­tott dolgokat tanítanak és ami csak egy kaszt fenntartására való. Az iskola megváltozott. A dolgozó nép gyermekeiből szakemberek ezreit neveli,, uj. a néphez hű értelmiséget ad a szocializmus utján haladó ha­zánknak. A Párt adta az is­kolát is a dolgozó népnek, a Párt tette iskolává az iskolát. Népünk pedig hosasera érezte annyira magáénak az iskolát, mint most, az uj tanév kezde­tén- Ezért épült ki már az első napokban is a tavalyinál lényegesen szorosabb kapcso lat az iskolák és a szülők kö­zött. A nagykanizsai iskolákban is felélénkült a szülői munka- közösségek munkája, most pe­dig serényen folynak az előkészületek a vezetőségek újraválasz­tására. Az MNDSz komoly munkát végez ezen a téren. Gondosan, körültekintően választja ki azokat a szülőket, akiket jelöl az uj vezetőségekbe. Lehető­leg olyanokat, akik már eddig is eredményesen tevékenyked­tek a szülői munkaközösségek­ben. Ezek a szülők örömmel fogadják, hogy az MNDSz is mét jelöli őket erre a fontos tisztségig. — Komoly munka vár ránk az uj tanévben — mondja Bende Imrénél, az egyik je­lölt. — Feltétlenül elő kell se gítenünk például, hogy idén a szülők minél szélesebb rétege aktiv munkát vé­gezzen a szülői munkakö­zösségben. Küzdenünk kell a munkás és dolgozó parasztszármazásu ta­nulók lemorzsolódása eilen is, Mi azzal kezdjük munkánkat, hogy úttörő-otthont rende­zünk be gyermekeink iskolá­jában. — Mindennél fontosabb fel­adatnak tartom a szülők lelá- togatását — mondja Nagy Józsefné, a Zrínyi Hona leány* általánosiskola szülői munka- közössége vezetőségének je­löltje. — A szülők aktivizálá­sát segítjük elő ezzel, amivel viszont állandóan fokozhatjuk a békéért folytatott harcun­kat és eredményesebbé tesszük a nevelők munkáját. Koreában az imperialisták iskolákat bombáznak és gyermekeket gyilkolnak. Mi pedig iskolákat építünk és segítjük a pedagó­gusokat, hogy minél tökélete­sebben adhassák át tudásukat gyermekeinknek, akik a jövő építői lesznek. Jól tudjuk, miért kell a szülői munkakö­zösségnek eredményes mun­kát végeznie. A mi munkánk is harc a békééi. Hirdessen a Zalában

Next

/
Oldalképek
Tartalom