Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-20 / 219. szám

„Az ötéves terv nyertesei vagyunk valamennyien" Fejezzük be az őszi vetést a tanácsválasztásokig Csendes beszélgetés a tervkölcsönrő! ebédszünetben A zalaegerszegi Egyesitet Tég­lagyár dolgozói az ebédszünet­ben azt számolgatják, hogy az ő üzemükben hányán is nyertek. Ez a beszéd tárgya. Kolozsi Miklós most lépett ki a raktárból, kényelmesen odasé­tált Németh Ferenc mellé, leült, aztán beszélni kezdett. — Milyen szerencsém volt. 400 forintot jegyeztem, aztán az egyik kötvényemet már ki is húzták 300 forinttal. Igaz, hogy ott van például az öreg Lukács, akinek két kötvényét is kihúzták, igv 450 forintot , kap. — Most az ujján kezdi számolni a többi nyerteseket. — Kovács György, Sipos Lajos, Fülöp Etelka, a Bo- rc-nyek, meg a Péterfi. Ezek mind nyertek. Mindenki nyert! Németh Ferenc egy ideig el­gondolkozva néz maga elé és mi­közben cigarettát sodor, megjegy­zi. — Hát igaz, hétnek kihúzták a számát, nyertek is. Miért ne nyertünk volna? Hiszen a népi demokráciában nekünk, dolgozók­nak csak nyerni lehet. — Igaz, az én számomat nem húzták ki. de azért bő nyere­ményhez jutottam én is, meg mindannyian mi, dolgozók. Itt van mindjárt a mi üzemünk. Kapjunk egy hatalmas téglaszá- ritó szint. Ezzel is nyertünk. Ke- vefebb a selejt, nagyobb a terme­lés. több a kereset. Ez is ötéves tervünk ajándéka és ebben is bent van az én 40Q forintom, amit jegyeztem. Elvégre nem kis dolog ez a száritó sem. Mióta felépült, 20—30 forinttal többet keresek hetenkint. Két család öröme Kolozsi Miklós vidáman jegyzi meg. — Hát tényleg igazad van. Sokat, nagyon sokat kaptunk. Németh Ferenc jelen1'őségtelje­sen felemeli az ujját. mintha csak azt akarná kifejezni, hogy ..várjunk csak, a java még visz- sza van”. Aztán már közbe is vág nagy gyorsan. — Na de hallgasd csak meg, mit nyertem én, meg a csalá­dom. Mit kamatozott nekem a tervkölcsönöm, mit tudtam sze­rezni az ötéves trv első esztende­jében? — Egy évvel ezelőtt még csak egyedül dolgoztam. Igaz, hogy megkerestem! azt a 130—140 fo­rintomat. Meg is éltünk belőle. Hanem a ruházkodásra nem na­gyon jutott. 0*-t volt a három nagy fiam, egyiknek sem volt munkája, Az ötéves terv beindu­lásával uj munkalehetőség nyilf meg számunkra. Egyszeriben el­helyezkedett a Feri, Laci meg a Pista fiam. Most minden héten 500 forinton felül viszünk haza. Nincs gondunk semmire. Jut ru­hára. cipőre bőven. Vettünk is mindannyiunknak. Arról meg nem is beszélek, hogy a házhelyre, melyet 1945-ben kaptam, most a nyáron építettem egy szép kétszo- bás-konyhás lakást. Keményen dolgozunk mind a négyen. — Most büszkén kihúzza magát. — Tudod te azt jól, hogy a három fiammal együtt túlteljesítjük az uj normát. De érdemes, megvan az eredménye. A nép állama teljesíti Ígéretét Kolozsi Miklós elismerően bólo­gat. ö sem hagyja szó nélkül, hiszen ő is többet kapott ennél a 150 forintnál. — Nem mondom, jól jött ez a 150 forint is, de job­ban örülök annak, hegy most megint egy csapást mértünk a nép ellenségeire. Hiába beszél­ték. hogy azt a pénzt sohasem kapjuk vissza. Lám, megint a Pártnak leb igaza. Hiszen beszél­hetnek nekünk, bele is szakad­hatnak, mert mi látjuk az ered­ményeket és öt év alatt mindig azt tapasztaltuk, hogy amit a Párt ígér, azt teljesiti is. Jóma­gam is odasorolhatom a 150 fo­rint mellé, hogy az ötéves terv első esztendejében sok ruhafélét meg kerékpárt is vettem. Megszólal 'az üzem kürtje, je­lezve a munka kezdetét. Mind a ketten felállanak. aztán Németh Ferenc megjegyzi: — Az ötéves terv nyertesei vagyunk mindany- nyian. „Túlórával“ teljesítik a normát, veszekednek a prés mellett a galambok! t, mert gyenge a politikai munka Seláf János, a galamboki téglagyár kenience-behordója mindjárt az uj norma beveze­tésekor tisztán látta, hogy az uj bérezés nagyobb lehetősé­get, több keresetet jelent nem­csak neki. hanem mindazok számára, akik eddig is becsüle­tesen dolgoztak. Eleinte nem értették teljesen a számolás módját, később azonban min­den órában lemérhették ered­ményüket. Ma már minden ne­hézség nélkül számolnak. — Ha jobban dolgozunk, jobban kihasználjuk a mun­kaidőnket, emelkedik a kere­set. Mi összefogunk, nem úgy, mint a présnél, ahol gyakran veszekednek, ahelyett, hogy összedolgoznának. Ezért van az. hogy még mindig csak 50 —60 százalékos az „eredmé­nyük“. Magas teljesítmény — „túlórával" A Seláf-brigád három tagja között viszont teljes az ..össz­hang“, csak éppen ott van a hiba. hogy a rendes munka­időre még^ ..ráhúznak“ egy, vagy másfél órát s igy arány­lag könnyebben teljesitik a napi 120—125 százalékukat — Úgy áll a dolog — vallja he kertelés nélkül Rámvics Sándor, a brigád egyik tagja, — hogy amit a keresetből nyolc óra alatt veszítenénk, azt ráadja az egy. vagy két óra százaléka. — így van — helyesel Seláf. Azt a „túlórát“ nem mondjuk be, hanem csak beírják az iro­dában a rendes nyolc órás munkaidőt. így nincs baj, mert hetenként simán megke­ressük a magunk 170—175 fo­rintját. Ezt a visszás állapotot azon­ban uem veszi észre Horváth elvtárs sem. a telepvezető, aki maga is azon a véleményen van. hogy „hadd keressenek, minek kell itt változtatni ezen.“ Pedig változtatni kell, éi Seláfék akármennyire is iúl tudnak számolni, be kell hogy lássák: ezzel a módszer- rel végeredményben önmagu­kat is becsapják. Nem értik annak a politikai jelentőségét, hogy éppen az u.i munkamód­szer teszi feleslegessé, hogy ilyen módon rejtsék el az in­dokolatlan „túlórákat.“ A hiba kijavításának útja: uj módszer — De ha nem lehet máské­pen 10.260 téglát kihordani! — kétségeskedik Seláf. — Ez volt a mai eredményünk és ráment erre is vagy fél óra. — Volt idő. amikor egy „túlórával“ 12 ezret is meg­csináltunk! — büszkélkedik Kámpics. Pedig kemény a norma: óránként 1070 téglát kell kihordanunk. Vájjon helyes ez a véle­mény? Semmiesetre. A norma valóban igazságos és SehVfék- nak nem volna okuk panasz­kodni emiatt, csakhogy itt is megmutatkozik a volitikai fel­világosítás hiányossága, mint ’Italában az üzem összes dol­gozói között. Horváth elvtárs ugyan igyekszik menteni a libát s különféle nehézségek­be hivatkozik. Az Állami Operaház „Gördülő Opera“ staggione részlege vasár­nap különös élményben részesítet­te Zalaegerszeg dolgozóit. A pe­dagógiai gimnázium tornaiterme ez alkalommal szűknek bizonyult, bizonyságául annak, hogy a város dolgozóiban komoly az igény a zenekultúra iránt. A kis színpad és a zsúfolt terem követelőén ve­ti fel a város igényeit kielégítő előadóterem és modern szinpad szükségességét, amelyet a zala­egerszegi kultúrotthon megvalósí­tásával tető alá kell hozni A „Gördülő Opera“ előadásánál nagy problémát jelentett a darab technikai megoldása a kist, színpad miatt, amelyet azonban az Opera műszaki dolgozói kitünően oldot. tak meg. Itt különösei- a körfüg-. göny alkalmazására gondolunk, eb- bői sokat tanulhatnának a szín­paddal rendelkező és rajta ijtött- kopott kulisszáikat használó szer­vezeteink. — Az a baj itt, hogy a mun­kások jórésze falusi és nem útik meg a Párt politikáját üzért a. munkában komolyabb visszaesések vannak, mint céklául a présnél dolgozóknál. Alig érik el az átlagos 55—60 százalékot. Persze a föld sem a legjobb minőségű, de azért ehetne jobb munkával többet is termelni. Fokozni keli a politikai munkát 1 Nemcsak többet, hanem job­bat is! Ennek pedig egy módja van: a várttagság mutasson oéldát, a bizalmiak legyenek a termelés szervezői, az üzemi izottság vedig mozgósítsa a szakszervezeti bizalmiakat a Politikai Bizottság határoza- ' áriak végrehajtására. Akkor najd nem fordul elő, hogy uj munkamódszerek hijján és a politikai felvilágosítás gyen­gesége miatt „túlórázzanak“, illetve megelégedjenek a pré­selek szégyenletes „teljesít­ményükkel“. Verdi „Rigolettó“ című operája most került először bemutatásra Zalaegerszegen. A klasszikus ope­ra felejthetetlen élmény marad a nézők számára. A kis szinpad el­lenére a MÁV szimfonikus zene­kara és a művészek tökéletesen egy behangolt munkája, a techni­kai megoldás mind uj élményt je­lentettek a nézők számára A legmélyebb benyomást a cím­szerepet alakitó Kadnai György mélyen átélt játéka keltette. Sem­miben nem maradtak el mögötte Mantua hercegét alakító Somogy- vári Lajos, Gilga szerepében Pó- ka Jolán. Magdaléna szerepébe*, Lőrincz Zsuzsa, Sparafucile sze­repében Rissai Pál De az opéra minden szereplője tudása legjavák vuj tóttá A MÁV szimfónikus zenekara az Opera művészeivel az előadás előtt hangversenyt adott amely hatalmas sikert siratott. (H. L.) Rigoletto bemutatója Zalaegerszegen Az aratás, cséplés és begyűj­tés lebonyolítása után me­gyénk egész területén hozzá­látott dolgozó parasztságunk az őszi munkálatok, a szán­tás, vetés határidőre való befejezéséhez. Az idei gazdag aratás bebi­zonyította a falu dolgozói előtt, hogy helyesek voltak Pár­tunk. népi kormányzatunk ha­tározatai. amelyek az apáink­tól, ősapáinktól visszamaradt ósdi gyakorlattól eltérőleg ko­rábbi időpontokban határoz­ták meg az egyes mezőgazda- sági munkálatok elvégzését. A kulákság elleni állandó, zivós harcban született meg ez a győzelem. Kis- és közép- parasztságunk nagy többsége ma már tisztán látja, hogy az egyes mezőgazdasági munkák halogatása, a régi Szokások­hoz való ragaszkodás az el­lenség malmára hajtja a vi­zet­Ez a felismerés vezette Bi- hartorda község dolgozó pa­rasztságát. amikor széleskörű versenymozgalmat indított, hogy még a minisztertanácsi határozatban megállavitott időnél előbb, október 22-re fe­jezzék be az ősziek vetését. Ez a felhívás feltétlen bizal­mat és hűséget tükröz vissza Ez az alulról jött kezdeménye­zés azt jelenti, hogy dolgozó varasztsápunk. saját tavasz- talatai alánján meggyőződött Pártunk volitikájának helyes­ségéről. Ez olvasható ki azokból a lelkeshangu gyűlésekből ame­lyeken egymásután csatlakoz- uak a zalai községek is a megindult mozgalomhoz. Meg­értik. hogy hazafias köteles­ségük, de egyben személyes érdeke is mindnyájuknak, hogy az idejében végzett ve­téssel biztosítsuk országunk kenyerét- Az, hogy a verseny­felhívásokban október 22-ben határozzák meg az ősziek el­vetésének idejét, a fentieken kívül mást is jelent. Október 22 hatalmas ünnepe lesz dol­gozó népünknek. Ezen a na- Don az urnák elé járulnak az üzemek a földek, a hivatalok dolgozói, hogy megválasszák saját hatalmi szerveiket: a helyi tanácsokat. Kis- és kö- zénparasztságunk is nagyon jól tudja, hogy ezzel újabb lehetőségeket kav az ország ügyeinek tevékeny intézésé­ben. érdekei maradéktalan ér­vényesítésében Ezért indítot­tak mozgalmat, hogy az őszi munkák sikeres elvégzésével méltóan ünnepelhessék meg a fanácsok megválasztását. — Ezzel is segíteni kívánják a au ácsok munkáját. Zala megyében eddig 62 község áll egymással páros­versenyben az őszi vetésnek a tanácsválasztások napjáig tör­ténő befejezésére. Az elsők között csatlakozott a bihar- tordaiak felhívásához Zala- szentmihály község A Párt és a tömegszer vezetek népne velői azonnal közös értekezlet- e gyűltek össze. Feltérképez­ték a községet egymás között s már másnap megindították a széleskörű felvilágosít’ munkát. Emellett párosuer- Spnyre hívták ki Pácsát. Vál lalták. hogy az ősziek vetését »któber 20-ra teljesen befeje­zik. Ugyanerre az időpontra indult verseny Kispáli és Nagykutas dolgozó paraszt­jai között. Zalaegerszeg és Nagykanizsa között az októ­ber 22-ig való vetésbefejezés­re folyik a verseny. Termelő­szövetkezeti csoportjaink és az önálló termelőszövetkeze­tek kivétel nélkül párosver­senyben állnak. Kiemelkedő eredményt ért el a szentlisz- lói „Szabadság“-tszcs, ahol a >'ozs vetését már 1O0 százalék­ban be is fejezték. Az, hogy egy néhány napja megindult mozgalom ilyen mértékben magával ragadja dolgozó narasztságunkat fel­tétlenül hatalmas eredmény. Törekednünk kell azonban arra. hogy teljesen ki tudjuk küszöbölni a helyenként már megmutatkozó, „minden megy magától“ elméletet. Ez a meg­alkuvó, ellenséges hang ütötte fel fejét például Salomvár községben ahol komoly lema­radás mutatkozott a bíbor- here vetésénél. Népnevelőink között még mindig akadnak, akik a könnyebb ellenállás vonalán haladva átveszik azt a kulákdemagógiát, hogy . úgy is vet a paraszt, mert a kenyérre szüksége van“. Ha győzelemmel akarjuk befejez­ni az őszi munkálatokat, ak­kor már csirájában cl kell fojtani ezeket a támadáso­kat. A versenyeik szervezésé­ben, irányításában. további kiszélesítésében . a motorikus rőt vártszervezeteinknek kell adnia. Hogy dolgozó paraszt­ságunk nagy többségében el­fogadja és helyesli Pártunk nolitikáját. az még nem je­lenti azt, hogy ingadozás nél­kül teljes egészében felsora­koztak mellénk. Még nem je­lenti azt. hogy teljesen ha­tástalanok maradnak a kulák­ság támadásai. Mert az ellen­ség támadni fog. A kulákság gazdasági erejéből ebben az évben ismét sokat vesztett. Le­gyünk tehát felkészülve arra. hogy támadásai ehhez mérten erősebbek lesznek mint a ta­vaszi munkák idején, vagy az aratásnál. A mozgalom megindult dol­gozó parasztságunk legjobb­jai között: fejezzük be október 22-re az ősziek vetését. De nem lehetünk ennek a mozgalom­nak csupán külső szemlélői. Ismét népnevelőinkre hárul a Jeladat. hogy jól szervezett agitációs hálózattal, a konkrét 'uvek tömegével, az ellenség állandó leleplezésével bizto­sítsuk' az idei őszi ^ mezőgaz­dasági munkák elvégzését és ezen belül a tanácsválasztá­sok napjáig a vetés befejezé­sét. Eddig győzelmeink nem kismértékben népnevelőink ió munkájának köszönhetők. Ez­zel a tudattal induljanak harcba az uj feladatok végre-. adására és tegyék október '10-t a kettős győzelem Han­tivá hogy dolgozó paraszt- műnk még jobb munkájával *mmbb erősítse a nép hatal­mát, még Szilárdabbá tegye a ■ mókás-paraszt szövetséget (b. z' Gyógypedagógiai íntéze' nyílik Zalaszentgróton Ötéves tervünk újabb aján­dékhoz juttatja Zala megye dolgozóit. Zalaszentgróton ok­tóber 15-én kezdi meg műkö­dését a korszerűen berende- \ tett gyógypedagógiai intézet. 1 A gyógypedagó’ai intézet öt- j eves tervünk újabb sikerét je­lenti. Nagy mértékben meg- ■ könnyíti általános iskoláink tanulóinak és tanítóinak mun- j kaját, mert az elmaradott, nehéz felfogású gyermekek tanulnak majd így nem akad: lyozzák az iskolákban a tanulás előmenetelét, itt pedig göndör és szakszerű tanítás mellett elsajátítják azokat a tudniva­lókat melyek az életben leg szükségesebbek. Szerda, 1950. szept. 0#

Next

/
Oldalképek
Tartalom