Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-30 / 201. szám

Üzemeink dolgozói a normar endezes és alapbéremeléssel újabb lendületet kaptak a szocialista munkaverseny kiszélesítéséhez s most, a termelés frontján vívják meg kömény harcukat az ósdi­sáp, a maradiság ellen. Tisztában vannak vele, hogy minden újabb győzelmükkel, minden újabb százalékkal, az uj normák túl­szárnyalásával a béke védelméért folyó küzdelem sikerét segítik elő. Hadat üzentek a tegnapnak és már a holnapért, az újért a haladóért versenyeznek a mindennapi munka névtelen hősei .építsük a partot* fiz elmélet és gyakorlat összekapcsolásával javítsuk meg okiaíási munkánkat Gépjavító NV A gépműhelyben a koreai hetet követő időszak átmeneti vissza­esése után ujult lendülettel tel­jesítik á dolgozók az uj normá­kat Dr'bri vasesztergályos terme lési átlaga elérte 154 százalé­kot, de Belső János teljesítmé­nyével szorosan mögötte tart Átlagos eredménye a koreai hét után: 125 százalék. „Ha megfe­szülünk is, legfeljebb csak a 70 —80 százalékot tudjuk elérni“ — hangoztatták a .normarendezés után ift is a jobboldali szoede- mek. Azóta Tóth Károly maga is látja, hegy 118 százalékos ered­ménye kézzelfogható bizonyiléka az uj norma igazságosságának. A kismotorszerelőben Forintos La­jos 116, Horváth Lajos 115 és Drafarics József 107 százalékra fokozta átlagos normateljes-itmé- nyét. Az ifjúmunkások sem ma­radnak hátul a versenyben. Bem József, aki ?. békeműszakban is a •legjobbak között volt, újabban 120 Százalékot ért el. Élen járnak a munkában a szakszervezett bi­zalmiak, Deák géplakatos ezen a héten 114, Salamon hegesztő pe­dig 120 százalékot teljesített. Lenti fűrészüzem Ebben az üzemben a norma­rendezés általában a kerese+ek emelkedését eredményezte. Ter­mészetesen emögcit valóságos tel­jesítmények vannak s néhány újítás, ésszerűsítés. A Furján és Garai gatteros brigád egymással verseng az á-lagos 120 százalék eléréséért. Jelenleg a 110, illetve a 115 százaléknál tartanak. Az alapbéremelés a szakmunkások­nál jelentős kereset emelkedést eredményezett: 120 százalék tel­jesítésénél a heti kereset a 170—180 forint között van. A verseny kedv egyre fokozódik; cé­lul tűzték ki, hogy ezen a héten elérik a 100 százalékos üzemi át­lagot. j Zalalövői téglagyár Az uj normák bevezetését kö­vető héten általában visszaesett az üzem minden területén az eredmény, de az utolsó napokban — a szűk keresztmetszetek rész­beni leküzdésével — behozták ezt az átmeneti lemaradást. Je­lenleg öt dolgozó átlaga éri el a 120 százalékot, 100—120 között tizenhatan. 70—100 között pedig négyen teljesítik egyelőre az uj normákat. Mit jelent ez? Azt, hogy az üzem dolgozóinak 70 százaléka nemcsak, hogy teljesiti, hanem jelentősen túl is szárnyal­ja előirányzatát. Zalaegerszegi Magasépítési NV Augusztus 28-a igen emlékeze­tes nap a zalaegerszegi Magas- építési NV dolgozóinak eddigi munkájában. Ezen a napon ve­zették be itt a rendezett normá­kat, amelyet- nriaguk is már hosz- szabb ideje sürgettek. Uj erőpró­bát, uj sikeres harci szakaszt nyitott meg az építkezésen a nor­marendezés., a műszaki előkészí­tés meghozta a kőműveseknél is a kezdeti jó eredményeket. Az első napon máris többen túlszár­nyalták normájukat Jelentősen segítette a dolgozókat, hogy a pártszervezet jyj a kezében tar­totta az előkészítés nagy munká­ját. Előzetesen részletesen meg­beszélték a népnevelőkkel, az élenjáró munkásokkal és a mű­szaki vezetőkkel a politikai és technikai kérdéseket s ezzel biz tositották a termelés zavartalan ságát. A műszak kezdetén a dolgozók lelkesen láttak munkához. A kommunisták a versenyben kü­lönösen pédát mutattak. Schőnig Antal elvtárs kőműves ifjúsági i brigádja versenyre hívta ki Hor váth István és Horváth Károly | Kovács József a kefegyárban mindenki ezermesternek tartja, Nem most ragadt rá ez a szó, már régen- Tizenhárom éve dol­gozik itt a műhelyben a maró­sad mellett. Sohasem végezte sab­lonosán a munkáját. Gondolko­dott mindig, hogyan lehet job­ban dolgozni. Ügyes, csavaros- eszü ember, szereti a gépeket- Annakidején a tőkés is felismer­je ezt a képességét és saját hasz­nára kamatoztatta. Az akkori esetei Kovács elmeséli: 5 pengő és egy zsák sziács Még tiz évvel ezelőtt történt, hogy ennek a műhelynek az át­rendezését az egyik vállalkozó 750 pengőért vállalta. Az akkori tulajdonos spkalta ezt az össze­get és velem csináltatta meg 250 pengős anvagdijért. Több egyéni ötletet vittem a munkámba, arni a gyárosnak busás hasznot ho­zott. Nagylelkűen 5 pengőt és egy zsák sziácsot adott jutalmul. Tiz év óta sok minden történt ebben az országban. A tőkés el­távozott, a kefegyár Kovács Jó­zsef és iársáé lett. Saját magának dolgozik és ujit Kovács József és erről a nép állama sem feledke­zik meg. Nem 5 pengővel és egy zsák sziáccsal jutalmazza a dolgo­zók ötleteit, kezdeményezéseit. Ezt tudja már Kovács József is. 1332 forint egy újításért Büszkén mutatja mostani újí­tásait. — Legutóbb három újítást adtam be — büszkélkedik. A ke­feformák (piskóták) elkészítését eddig két gépen végezték. Egyi­ken végezték a marást a mási­kon a szeletelést. Egy ötletes megoldással sikerült 3 két műve­letet egybevonni és egyszerre két gépen tudják végezni a ke­fék formázását. Uji'ásáéri 1332 fo­rint jutalmat kapott Kovács. A másik újításával a nyeles súrolókefe gyártásánál lehet je- | lentős anyagmegtakarttást elérni. Érdemes feljegyezni. Egy-egy ke­fe gyártásánál 2 perc munkaidőt, 5 faszeget, 4 csavarszeget és nagy mennyiségű csiszolópapirt takarí­tanak meg. Ezért az ujttásért újabb 475 forint ütötte Kovács József markát. — A harmadik újításomat nem­régiben adtam be — magyarázza Kovács szaktárs. — Eddig sablon segítségéve] végeztük a marógé­pen a kefe-piskóták készítését. A forgási erő következtében na­ponta egy-egy modell vált hasz­nálhatatlanná. Naponta egy órai munka ki­esést jelen'et! egv uj sablon el­készítése. A forgókerekek megál­lításával sikerült ez] a kiesést megszüntetnem és most már akár tiz hónapig el dolgozhatom egy sablonnal. Újítani: megtisztelő kötelesség — Érdemes újítani — állapí­totta meg Kovács József. örül­elvtársak ifi brigádját az uj nor ma túlteljesítésére. A műszak vé­gén derül', ki, hogy Schőnig elv­társ. aki Sztahánov-módra vé­gezte a válaszfal falazást, bri­gádjával 188 százalékot ért el Horváth József ifi brigádja él­tégla válaszfal falazásban és va­kolásban kitűnő eredményt, 166 százalékot ért el Horváth Károly elvtárs ugyancsak a legjobbak közé került a versenytáblán Az első napi termelési átlaga: 156 százalék. Kitűnnek még: Mánfai Lajos kőműves, aki betonirozás- nál 120. Lukács Károly válaszfaj falazásnál 105. Máté József kő­műves 125, Révész György és Simon Etel segédmunkások 105. illetve 150 százalékra. fokozták normateljesitményüket. 'ek a sikernek, a pénznek fele­ségével együtt. Kovács szaktárs jóra fordította a pénzét, ruhá , cipőt vett magának. meg más egyebet, amire éppen szüksége volt. — Persze nemcsak a pénzér1 igyekszik újítani az ember — mondja -—, hanem megtisztelő kötelesség is. Kő* élességünk uji- ásókkal és észszerűéit ésekkel elő­segíteni a termelést, mert ezze’ a szocialista építésünket segítjük elő. Én pedig minden igyekeze- emmel azon akarok lenni A l-ovászi gazolin gépszerelő csoport bebizonyította azt, hogy nincsen igazuk azoknak, akik az uj normák ellen pró bálnak hangulatot kelteni. Az olajcserénél régen 90 órát utalványoztak, később ezt a munkát elvégeztük 63.5 óra alatt. Az uj norma az emlitet] munkafolyamatra 63-5 órát, régi teljesítményünket utalvá­nyozta. Úgy látszott, hogy ez­után csak 100 százalékot tu­dunk majd teljesíteni. De gon­dolkoztunk és apróbb észszerü- sitéseket' a munkaidő teljes ki­dolgozását próbáltuk megol­dani. Ennek következménye volt. hogy az olajcserét 51.45 óra alatt végeztük el. Vagyis ez azt bizonyitja, hogy az uj normával, a munkaver­seny eredményeként 1227 százalékot érhettünk el. Ezt a teljesítményt 7 szerelő: Szabó Kálmán brigádvezető. Borsos Lajos, Plander István, Köcse Béla, Németh Ferenc, Markács István. Szabó Gyula. Sztankovics Miklós és Jutresa Ferenc érték el. „Az elmélet és csakis az el­mélet adhatja meg a mozgalom­nak a biztonságot, a tájékozó­dás erejét és a környező esemé­nyek belső összefüggéseinek megértését, mert az elmélet és csakis az elmélet segíthet a gya­korlatnak megérteni nem csupán azt, hogy hogyan és hová ha­ladnak az osztályok a jelenben, hanem azt is, hogy hogvan és hova kell haladniok a közeljö­vőben“ — tanitja Sztálin elv társ. Ma, amikor alapszerveze­teinkben teljes erővel folyik a munka az uj oktatási év előké­szítésére. pártbizottságaink fel­adatai között súlypontot képez a politikai iskolák előadóinak kiképzése, különösen időszerű felvetni az elmélet és a gyakor­lat szoros egységének kérdését. Az elmúlt évek, de az 1949/50 év oktatási tapasztalatai is azt mutatják, hogy ezen a téren hiá­nyosságaink voltak. Szeminá­riumaink nagyrészében a kettőt elválasztották egymástól, vagy csupán gyakorlati, vagy csupán elméleti oldaláról vizsgálták meg az egyes kérdéseket. *Mínd- ez annak a következménye, hogv az előadó káderek kiválogatása nem a kellő gondossággal cs éberséggel történt. Azoknak elméleti képzettsége nem ütötte Ugyanakkor azonban voltak kétségkívül gyenge eredmé­nyeink. Úgy látjuk, hogy en­nek az az oka, hogy szervezési hiba folytán több uj, tanulat­lan munkás került egy cso­portba. ezeket nem tudtuk hir- lelenében betanítani és nem is bírták jól elvégezni a munká kát. Ezen az eseten tanulva, ezt a kérdést ezután úgy old juk meg, hogy az uj munkaerőket nem egy, hanem több csoportba osztjuk be. így nagyobb lehetőség nyílik ezeknek a dolgozóknak megfejelő szakmai tanítására, tapaszta s átadásra. Herz;enyák és Jutresa elvtár­sak uj emberek, az uj normát csupán 80 százalékra tudták teljesíteni egyes munkákon. Ez­után nagyobb gondot fordi' tunk oktatásukra, betanításuk ra, hogy rövidesen ők is har­colhassanak a norma minél na­gyobb tulteljesit-éséért. Plánder Islván és Szabó Kálmán. meg a kellő mértéket, A lenti járásban olyan eset is előfor­dult, hogy az előadó a kiadott brossurából olvasta fel az anya­got. Ez az előadó természetesen a szenvnáriumi részt is teljesen mechanikusan tartotta meg. A felvetett elméleti kérdéseket nem tudta a gyakorlattal össze­kapcsolni. Éppen ezért a most folyó esti előadóképző iskolákon biztosí­tani kell azt, hogy a marxizmus- leninizmus elméletét úgy adják elő, hogy a hallgatók állandóan lássák az elmélet és a gyakorlat összefonódását és elválasztha- iatlcnságát. Rákosi elvtárs is több eset­ben megállapította már elvtár­saink egyik döntő hibájául, ho'Jv az iskolában kapott elméletet em tudják kellőképen a gya­korlatban alkalmazni. Akkor azonban, ha az iskolán meg­szokják, hogy a kettőt állandóan összefüggéseiben vizsgálják, a mindennapi eseményekkel kap­csolatban a gyakorlatban alkal­mazzák, úgy ez szokásukká vá- lik és képesek lesznek az elmé­let önálló alkalmazására és az elmélet valóban gyakorlati mun­kájuk iránytűjévé válik. Veszélyes hiba még, ami ugyancsak fentáll egyes pártbi­zottságainknál, hogy gyakorlati munkájukra való hivatkozással elhanyagolják s ezzel lebecsü­lik az elmélet jelentőségét. így ismét a lenti járásban fordult elő, hogv már két hete nem tar­tották meg az esti előadóképző iskolát a gyakorlati munkára való hivatkozással. Az elvtár­sak itt még nem látták meg a kettő elválaszthatatlanságát Megfeledkeztek Lenin elvtárs tanításáról, mely szerint: „For­radalmi elmélet nélkül nem le­ket forradalmi mozgalom sem.“ Pártbizottságaink feladata, hogy az eddiginél sokkal na­gyobb támogatást nyújtson az esti iskolák részére, sokkal töb­bet foglalkozzanak az ott tanuló elvtársakkal, igy elkerülhető lesz a lemorzsolódás, ami Zala­egerszegen már megmutatkozik. Hatalmas feladatok hárulnak azonban alanszervezeteinkre is, hogy az uj oktatási év mentes legyen mindazoktól a hiányos­ságoktól, legalább is azok döntő részétől, amelyeket a múltban elkövettünk. így például rájuk hárul a hallgatók egyéni kiválo­gatása. hogy minden elvtárs elő- kéozettségének megfelelő okta­tási formában tanulhasson. Alan- szervezeteinknek szeptember 15-ig kell összeállítani a politi­kai iskolák hallgatóinak névso­rát, de ugyanakkor el kell ké­szíteni iskoláztatási tervüket ar­ról is, hogv kiket és mikor akar­nak pártiskolára küldeni. Az előttünk álló feladatok megoldása nem könnyű és fel­tétlenül áldozatkész, odaadó kommunista munkát kíván, hi­szen a felsoroltak mellett még egyéb számos szempontot kell szem előtt tartani az oktatás kikeres beindításával kapcsolat­ban. Azonban ha. tudatában va­gyunk az elmélet hatalmas je­lentősegével és ezt pártbizottsá­gaink, pártszervezeteink vezető­ségei nem mint részfeladatot kezelik, hanem fokozottan össz­pontosítják erre az erejüket, úgy biztosíthatjuk, hogy a polí- ikai iskolák hallgatói egyre in­kább elsajátítva a marxi-lenini elméletet, az eddiginél is jobb munkát tudnak végezni dolgözó népünk felemelkedése érdeké­ben. (B. ZJ Ujitási kiállítás Lovásziban A lovászi üzemek szakszer­vezeti bizottsága az eddig be­vezetett különféle és igen szép­számú újításokból észszerüsiié- sekbői kiállítást rendez. A ki' állításnak az a célja, hogy mi­nél inkább megkedvel lesse a dolgozókkal a? újítás és észsze- rüsités iránti törekvést. — Dol­gozóink meg fogják látni. hogy csaknem minden ujitás egy szerű, kis gondolkozás ulján megvalósítható — 'mondja Apáti elvtárs, termelési fele­lős. — És ugyanakkor a mun- kaversenyben nagy eredmény1 lehet viliik elérni népgazda­ságunk fejlesztése, ötéves ter­vünk végrehajtása, és dolgo­zóink kereselének emelése ér dekében. — A kiállítás iránt nagy a dolgozók érdeklődése. Népnevelőink munkáját segíti elő a népnevei! füzet olvasás^. Szerda- 1950. aug. 30. Kovács József, as ujitó Jobb szervezéssel, a gyengébbek okolásával emeljük lovább teijesüményiinkel Uj lendülettel, a verseny kiszé'esitésével harcolnak üzemeink dolgozói az uj normák túlszárnyalásáért Kitűnő eredmények az egerszegi Magasépítési NV-nál az első napon

Next

/
Oldalképek
Tartalom