Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-02 / 177. szám

Csődé a mi ni »községet hívta versenyre! Vállalta, hogy augusztus 5-re teljesiti a begyűjtést Zalalövő vállalása: augusztus 12 Több. mint félezer dolgozó pa­raszt jött össze a zal'alövői föld­ei uvesszövetkezet nagyi érmében. A' zalalövőieken kívül még ott van a csődéi dolgozó parasztok csoportja is. Feladat és kötelesség Kirschner Béla . elvtárs Zala­egerszegről a Járási Pártbizott­ság nevében köszöntötte Zalalövő és Csődé dolgozó parasztjait. Be­szédében méltatta eddig elért eredményeiket, mellyel a megye legjobb községei közé sorakoztak fel. — A mostani feladat és kö­telesség — mondotta —, hogy a terménybegyüjtés ütemét úgy fo­kozzuk, hogy az évi beadási elő­irányzatunkat augusztus 20-ig be­fejezzük. Beszédét igy fejelte be: — Előre a Párt útmutatásával, Mindszent és Szegvár versenyki­hívása nyomán augusztus 20-ra, Alkotmányunk nagy ünnepére a gabonabegyüjtés 100 százalékos teljesítéséért. ^ Több, mint 500 dolgozó paraszt egyhangú lelkesedéssel tett hitet a Pártnak és Rákosi elvtársnak, hogy munkájuk legjavával segí­tik győzelemre épülő szooialista hazánkat és a béke nagy ügyét. A csödeiek rövid tárgyalásra összedugták a fejüket. Utána Lóránt Kálmán elvtárs. csődéi mintagazda emelkedett szólásra. Kövessen bennünket a mintaközség! — A mi községünk a kisebbek közé tartozik — mondotta —, de tudjuk azt, hogy jó munkánk épp annyit jelent az ország építésé­ben. mint bármelyik nagyközsé­gé. Annyit kaptunk mi is az Al­kotmánytól, mind a zalalövőiek. A következő mondatokat a szo­kottnál hangosabban ejti ki. — A. csépléssel, tarlószántással már végeztünk Mi, csődéi kisparasz­tok úgy liatároztunk, a termény­beadással sem várunk 20-ig, ha­nem augusztus S-re ennek is 100 százalékban eleget teszünk. Ezt pedig nemcsak szó! Bebizonyít juk, hogy a kitűzött határidőnkre teljesítés lesz belőle. Kövessen bennünket a mintaközség! Lóránt elvtárs bejelentését lel­kes taps és éljenzés követte, majd Takács János elvtárs min­tagazda, Zalalövő község bírái a állt fel. hogy a község dolgozói­nak határozatát tolmácsolja. — Augusztus 13-re vállaljuk! A mi községünk jóval nagyobb Csődénél. így 5-re nem ígérhet­jük, hogy végzünk, mert nem is tudnánk teljesíteni De elfogad­juk Mindszent és Szegvár közsé­gek versenykihívását és megmu­tatjuk, hogy mintaközs égünk' méltóképpen az elsők között lesz a megyében a terménybegyüjtés■> versenyben, ígérjük a Pártnak, Rákosi elvtársnak, hogy termény- begyüjtésünket augusztus 12-ig 100 százalékig teljesítjük! És Zalalövő dolgozói egy em­berként álltak fel hosszasan éltetve a Pártot és Rákosi elvtársat. Köztük tapsoltak boldogan kipi­rult arccal Pesti Boldizsár kis- paraszt, aki 1340 százalékban, Radics János, aki 753 százalék­ban és Fekete Péter, aki 690 szá­zalékban teljesítették gabonabe­adási kötelezettségeiket. „Jobb munkával sorakozunk fel a hős koreai szabadságharcosok i( A felsőrajki állami gazdaság DISz-ftataijainak levele A begyűjtés munkája egyre fokozottabb lendületet vesz a felsőrajki állami gazdaságban s most a kezdeti nehézségek leküzdése után a fiatalság is egyre aktívabban kapcsolódik be a brigádok elsőségéért foly­tatott versenybe. - A munka megszervezése, a munkafegye­lem megszilárditása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a gel- sei állami gazdaság üzemi DISz-Szervezetének fiataljai valóban teljes mértékben kive­hetik részüket ebből a szocia­lizmust építő nagy munkából. Eredményeink elérésében messzemenő támogatást kaptunk pártszervezetünktől. Amióta a pártszervezet élén uj vezetőség .van. azóta két ízben is volt üzemi értekezlet, amely alkal­makkal megbeszéltük legkö­zelebbi tennivalóinkat. Kommunista őszinteséggel be kell azonban vallanunk, hogy ezek az eredmények még nem felelnek meg a szocialista követelményeknek, mert Pár­tunk, dolgozó népünk sokkal többet vár el tőlünk, mint amennyit eddig tettünk. Mi volt mégis annak az oka, hogy a/ DISz szervezeten belül is gyenge volt a politikai felvilá­gosító munka? Egyszerű a fe­lelet: hiányzott a harcos kom­munista vezetés, az ellenőrzés. Munkánkban nem éreztük eddig a pártszervezet segítő kézéi, csak most. miután az uj vezetőség vette át a munka irányítását, szervezését, változott meg a mi viszonyunk is teljes mérték­ben a munkához. így nem cso­da. ha egyik-másik esetben az ellenségnek kedveztünk, az ő ■malmukra hajtottuk a vizet. Most azonban más a helyzet. Az elvtársak sokkal többet foglalkoznak velünk, türelme­sen megmagyarázzák nekünk, hogy valójában mit is jelent az, ha mi gyorsan végrehajt­juk a terménybegyüjtést. ha minden szem gabonával erősít­jük a Szovjetunió vezette nagy béketábort. Velünk vannak munkánkban, harcunkban és ez eredményezte azt, hogy az 'állami gazdaság ifjúmunkásai­nak szervezeti életében ko­moly fordulatot hozott az uj ve­zetőség megválasztása. Most azután igazában js megértjük, hogy nekünk, a hős Komszo- mól utjain haladó fiataloknak a termelés rohamcsapatává kell válnunk. Éppen nekünk kell gondoskodnunk arról, hogy mi adjuk a lendületet az idősebbek munkájába, s hogy mi legünk a munkaver- seny élvonalában, mi mutas­sunk példát azoknak is, akik még lemaradtak a versenytáb­láról. így is kell tennünk, mert hiszen most már a Párt ifjú­sága vagyunk a Párt bizalma pedig még odaadóbb munkán kötelez bennünket, A koréi nép szabadsághar­cát akarjuk segíteni azzal is, I hogy nemrégiben alakítottunk egy újabb ifjúsági brigádot „Ifjú Gárda“ névvel, amelynek fel­adata, hogy a gazdaság magtá­rait és gazdasági épületeit a legnagyobb rendben tartsa, azonkívül gondoskodjon a ga­bona helyes tárolásáról és ke­zeléséről. Mi is a komszomol- cok példáját akarjuk követni, ezért határoztuk el, hogy Pár­tunk irányításával még jobb munkánkkal sorakozunk fel a hős koreai szabadságharcosok és az egész béketábar mögött. Az aljas há­borús uszitóknak adunk ezzel méltó feleletet. A felsőrajki állami gazdaság „Ifjú Gárda“-munkacsapata. Jó munkaszervezéssel, az állítási ids csökkentésével fokozzuk a cséplés ütemét Most huzat be a gép Cziráki Péter elvtárs hagyárosböröndi párttitkár udvarára. Rövid pár perc és már az etető egymás­után eregeti a kévéket a gép gyomrába, Vidóczi Jenő elvtárs, a cséplőgép ellenőre meg a mázsát állítja be. Egymásután telnek a zsákok és mázsálás után Csíki Ferenc, a cséplőmunkások brigádveze­tője viszi őket a kamrába, A cséplés: kollektiv munka Csíki Ferenc már a harma­dik mázsálás elhordásával vég­zett, Kifújja magát, zsebkendő­jével megtörli izzadó homlokát és így kezd beszélni, — Ver­senyben állunk a faluban csép­lő másik géppel, úgy hat va­gont már rájuk vertünk. Ennyi, előnyünk van. Ez az eredmény nem született ám magától. Hi­szen egyszerre kezdtünk és mind a két gép 1070-es. Hálunk megvan az összetartás, a jó munkabeosztás. Mindenki tud­ja, hogy hol van a helye és mi a kötelessége. Ha végzünk va­lahol, ott tisztán és rendben hagyjuk az udvart is. A lányok hátramaradnak, rendet csinál­nak, mi férfiak meg áthuzatunk a következő helyre. Az etető irányítja a gép állításit. De a kévehányók sem állnak addig tétlen. Míg a gépet belállítják indulásra, addig ők megbontják a kazalt. Aztán indulhat a mun­ka. Úgy, ahogy itt is történt. A szemveszteségünk a félszázalék alatt van. 80 helyett ma már 120 mázsát csépelünk Most Simon Imre etető kiált le a gépről — Csíki bátyám, elhagytuk-e már a tíz vagont? Csíki Ferenc jókedvűen biccent a fejével, aztán felénk fordulva mondja: — Több mint tíz va­gonnal csépeltünk el eddig —. Az első napokban alig értük el a 80 mázsát, most meg már a napi 120-nál tartunk. A huza- tási, állítási időt is a jó munka- megszervezéssel az átlag 25 per­ces időről 12 perére csökkentet­tük. Általában naponta hat állí­tásunk van és ez is másfél órát jelentÚgy határoztunk, hogy 9-éré végzünk a csépléssel. így ünnepeljük az Alkotmány nap­ját. Ez alatt az idő alatt számí­tásunk szerint összesen 25 va­gont csépelünk eltörölünk en­nek az eredménynek, hisz meg­tettük a kötelességünket a dolgo­zó nép állama iránt és nekünk is meglesz a tisztességes kerese­tünk. ■ i ’ i - ­Szerda, 1950- aug. 2, A munkásosztályra támaszkodva a minisztertanácsi határozat sikeréért (S. L.) A minisztertanács végrehajtása a normarendezés­sel és az alapbéremeléssel kap­csolatosan nemcsak technikai, hanem legelsősorban is harci­politikai feladat. A technikai felvilágosítást alaposan alá kell támasztanunk politikai ér­vekkel, mert csak igy biztosít­hatjuk, hogy maguk a széles dolgozó tömegek is aktívan részt vegyenek a siker, a győ­zelem kivívásában. Nem egy példa bizonyítja megyénk üze­meiben. hogy ezen a téren a népnevelők, a tömegszervezeíi aktívák a megalkuvást, a köny- nyebb ellenállás vonalát vá­lasztják ahelyett, hogy nyom­ban lecsapnának az ellenségre. Ennek oka részben abban rej­lik, hogy funkcionáriusaink nem tanulmányozták át kellő­képpen a határozatot, nem dol­gozták fel azt az üzem viszo­nyaira s igy maguk az aktívák sem értették meg tökéletesen, hogy valójában miről is van szó. Vannak azonban olyan mun­kahelyek is, ahol máris sikeres kezdeményezések indullak el az uj normák túlteljesítésére. Ebben a törekvésben min­denütt a kommunisták járnak az élen. akiket nagy számban követnek a pártonkivüli töme­gek is. A zalaegerszegi Magas- építési NV építkezésén Vastag István segédmunkás — aki a Meszes-brigádban dolgozik — vállalta, hogy eddigi átlagos 180—20Ö százalékos teljesítmé­ny ét figyelembe véve. az uj normát is 130 százalékra tel­jesíti és ezt a szintet állandóan megtartja, sőt fokozza. Hor­váth István elvtárs, kőműves ugyancsak elhatározta, hogy brigádjával együtt a hosszúle­járatú szerződésben vállalt kö­telezettségeiket az uj terme­lési feltételek mellett is teljesí­tik. A Nyugatdunántuli Sajt és Vajtermelő NV zalaegerszegi és nagykanizsai üzemének dol­gozói határozott ígéretet tet­tek. hogy a koredi dolgozó nép szabadságharcát azzal segítik, hogy az újonnan megállapított normákat 10 százalékkal túltel­jesítik, de azt megelőzően is 10 százalékkal emelik átlagos norm at el j esitínény ükét. Gebri Sándor kőmüvessegéd például kijelenti, hogy „a miniszterta­nács határozata helyesen mu­tatja meg a követendő utat annál is inkább, mert ez hoz­zásegít bennünket ahhoz, hogy az építkezéseken a szakmai so­vinizmust leküzdjék“. Viszont egészen más véleményen volt a nagykanizsai Magasépítési NV tapsonyi építkezésén az egyik kisiparos, aki azzal „ér- veit“ dolgozó társainak: „Napi 12—14 forintért nem érdemes dolgozni. Az volt a jó. amikor, még két héttel ezelőtt napi 100 forintot kereshettünk“. Mi sem természetesebb, hogy ez az el­lenség hangja, a laza normák mögött megbúvó jobboldali szociáldemokraták ellenakció­jának visszatükröződése. Szmo- dics Károb/ vasbetonszerelő ugyancsak a normarendezés ellen agitált,emellett nagyobb összegű, jogtalanul felvett táp­pénzzel károsította meg a dol­gozó nép államát. Természete­sen az ellenségnek mindkét ügynökét eltávoliteftíák mun­kahelyükről. Gyakori eset azonban, hogy a hiányos politikai fevilágositŐ munka következtében egyéb­ként becsületes dolgozók is az ellenség uszályába kerülnek, mint ahogy ezt Horváth István, a zalaegerszegi Magasépítési NV kőfaragó segédmunkásának az esete is bizonyítja. Arra a kérdésre: hogy látja a norma- rendezés végrehajtását? — az­zal válaszolt, hogy „én eddig átlagos 200 százalékot teljesí­tettem. de ha ezután is annyit kell dolgoznom és a keresetem kevesebb lesz. nyilván nem le­hetek megelégedveÉs ez bi­zonyos mértékig ki is fejezi tartózkodó magatartásának okát: — az építkezés kommu­nistái nem világosították fel eléggé a normarendezés lénye­gét illetően, Bázakerettyén Budinszki elvtárs. a csőszerelő csoport vezetője ugyan részt vett az aktivaértekezleten. de nem vitte le a dolgozókig az ott hal­lottakat és megvitatottakat; egyszerűen nem beszélt a kér­désről. mert -számára „kelle­metlen“ volt a normát firtatni. Ez a tény viszont még in­kább aláhúzza annak fontossá-1 gát, hogy a párt- és tömegszer­vezetek — kivált az üzemi és munkahelyi bizottságok —, az üzemvezetőségek felelősségtel­jesebb tudattal hajtsák végre mind a minisztertanács, mind pedig a PB határozatát. Nem nézhetjük tétlenül, ölhetett kézzel, mit művel előttünk az ellenség. Kemény ököllel le kell sújtani rájuk! Oda kell hatni, hogy aktivistáink jó munkája révén ne maradjon a határozat papíron, hanem üzemi dolgozóinknak húsává és vérévé váljék. Méltó válasz az ellenségnek: 260 ó^a helyett 210 óra Mi, a nagykanizsai Vasvázas Palatinusz-csoportjának dolgozói átta/nulmány/óztuk Központi Ve­zetőségünk, a minisztertanács és a PB határozatát és arra^a meg­állapításra jutottunk, hogy váló­ban laza a normánk, mint ahogy ezt néhányszor már szóvá is tel­tük az időutalványozáskor. Ez­ért is készülünk fel még jobb munkával az uj norma bevezeté­sére, de ez a felkészülés egyúttal a hős koreai szabadságharcosok megsegítését is célozza. A mi sza­badságunkért és békénkért i3 küzdő koreaiak fegyverrel a ke­zükben semmisitik meg a betola­kodó agresszorokaf. mi pedig szerszámainkkal, jobb munkánk­kal sújtunk le az üzemünkben is megbúvó jobboldali szociáldemo-, krQ-tákra. Közösen elhatároztuk,' hogy az üzemünkben elkészíten­dő „Abszorver“ elkészítéséhez szükséges 25 milliméteres vasle­mez-feneket, amelyre 260 órát kaptunk, 210 munkaóra alatt fogjuk elkészíteni. ígérjük, hogy normánkat vég­leges rendezése úján még foko­zottabb lendülettel teljesítjük túl az újonnan megállapított normá­kat. Mi igy válaszolunk az ame­rikai imperialisták aljas gaztet­teire és koreai orvtámadására, A béke ellenségeinek — a jobbol­dali szociáldemPkratáknak —, akik ismét romokban szeretnék látni az országot, ezzel a' vállalá­sunkkal adunk méltó feleletet. Ezzel a munkánkkal erősítjük a SOO milliós béketábort, a világ szabadságszerető népeinek a béke megvédéséért folytatott harcát, dolgozó népünk erejét. — Éljen a Párt! Éljen a világ békeharcct- nak lángeszű vezére, az emberi­ség nagy tanítómestere, Sztálin elvtársi A nagykanizsai Vasvárat Pala tinusz-csoportjántík dolgozó1

Next

/
Oldalképek
Tartalom