Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-02 / 177. szám
Augusztus 15-én délelőtt megkezdik működésüket a városi és iárési Tanácsok Farkas József elvtárs, a megyei Tanács végrehajtóbizottságának elnöke nyilatkozik a felállítandó Tanácsok jelentőségéről és ügyosztályairól Másfél hónappal ezelőtt alakult meg a megyei Tanács. A megye gazdái az államigazgatásban is munkások és dolgozó parasztok lettek. Ök irányítják annak életét. demokratikus fejlődését. A tanács hathatós segítője ötéves tervünk sikeres végrehajtásának. Eredményes küzdelmek folytat demokratikus rendszerünk ellenségei, a jobboldali szociáldemokraták, valamint a fekete reakcióval összenőtt kulákok ellen, ügy ipari, mint mezőgazdasági vonatkozásban a termelés, a munkaverseny további kiszélesítésével, valamint a cséplés és ter- ménybegyüjtés munkájának meggyorsításával, a közigazgatásból a burzsoá maradványok gyökeres kioperálásával viszik győzelemre Pártunk irányítása alatt a szovjetek pédlája nyomán a szocialista építést. Zala megye népe egységesen állott, ki a béke megvédése mellett. élén a munkásosztállyal, amikor a Koreába induló kórházvonat céljaira 375 ezer forintot adományozott. Dolgozó parasztságunk országos viszonylatban elsőhelyen áll a tarlóhántás munkájában. Komárváros, Zalaszent- mihály, Batyk községek például már túlteljesítették az októberi gabonabeadási előirányzatot. Alkotmányunk egy éves évfordulójának ünnepnapjára Zala dolgozó parasztsága a vasárnap megtartott községi nagygyűléseken ígéretet tett, hogy gabonabegyüj- tési hazafias kötelezettségét maradéktalanul teljesíti. A megyei Tanács Pártunk útmutatásával tehát valóban gazdája a megyének. Népköztársaságunk miniszter- tanácsának rendelete szerint augusztus 15-én a járási és városi Tanácsok is megalakulnak. Erről beszélgetünk most Farkas József elvtárssal, a megyei Tanács elnökével. — A választásokig a Függetlenségi Népfront illetékes szervei jelölik ki a tanácsok tagjait. A járásokban, valamint Zalaegerszegen és Nagykanizsán augusztus 15-én délelőtt — tartják meg az ezzel kapcsolatos ünnepséget. A Tanács végrehajtó bizottsága már meg is állapította ezen Tanácsok létszámát Nagykanizsa város Tanácsának 101 rendes és 51 póttagja lesz. A Nagykanizsa város Tanácsa közvetlen a megyéi Tanács felügyelete alá tartozik. Zalaegerszeg m. város Tanácsa 91 rendes és 46 póttaggal rendelkezik majd. A járások közül n központi zalaegerszegi járási Tanácsnak 81 rendes, 41 póttagja a többieknek 71 rendes és 36 póttagjuk lesz. A végrehajtóbizottság minden járásban 11 tagból áll. Az államélet irányításába a városi és járási Tanácsoknak P munkások dolgozó parasztok, értelmiségiek, a kisemberek széles tömegeit kell, hogy bevonják. Tehát ezek a Tanácsok egyben a legszélesebb tömegszervezetek is lesznek, ahol az eddiginél jobban érvényesül majd a Párt irányítása. Farkas elvtárs azután a városi és járási Tanácsok ügyosztály beosztásáról beszélt. — Zalaegerszeg város Tanácsá- nak a következő ügyosztályai lesznek: 1. Pénzügyi-, 2. terv-, statisztikai- és munkaerőgazdálkodási-, 3. igazgatási-, 4. ipari-, kereskedelmi-. \5> mezőgazdasági-, építési és közlekedési osztály, 7. Oktatási és népművelési-, 8. közegészségügyi- és népjóléti ügyosztály. Lényegében összefogja az ügyosztályokat: A titkárság. — A járási Tanácsoknak pedig a következő osztályuk lesz: 1. pénzügyi-, 2. igazgatási-, 3. iparikereskedelmi- és mezőgazdasági-, 4. építési- és közlekedési-. 5. Oktatási-, népművelési-, közegészségügyi - és népjóléti osztály. Ezenkívül a pénzügyi osztályon belül dolgozik egy önálló terv, statisztikai- és munkaerőgazdálkodási csoport, a megyei Tanács felügyelete alatt Amit elmondtak — és amit el kellett volna mondani a szentgróti téglagyár termelési értekezletén „Ügynököknek a telep területére lépni szigorúan tilos!“ Ez a mindenki számára érthető fel- iiat olvasható a zalaszentgróti téglagyár bejáratánál, A dolgozók azonban ilyenfajta ügynököknek egészen más fajtájáról is beszélnek, A hiba azonban az, hogy csak egymás között és semmiesetre sem nyíltan, a párt- és szakszervezeti aktívák is csak nagy néha egy-egy üzemi gyűlésen, vagy legfeljebb kísgyűlésen, „Minek szóljunk, hátha betörik a lejünk“ — belenyugvással szabadjára engedik a jobboldali szociáldemokratákat, akik az utóbbi időben valósággal vérszemet kaptak aljas kártevéseik elkövetésére. Az ellenség aknamunkája Hétfőn például a termelési értekezleten az ott megjelent mintegy 70 dolgozó közül mindössze öten szólaltak fel a normarendezéssel és az alapbér- emeléssel kapcsolatosan s ezek is csak „érintették“, kerülgették a minisztertanács határozatát, Voltak olyanok is, akik aludtak! A jobboldali szoede- mek viszont annál élénkebbek voltak; kihasználták az alkalmat, hogy a termelési értekezleten — ha burkoltan is - uszítsanak a normarendezés ellen. Itt van Köllö Ferenc vezető gépész is, aki valamennyiük helyett „felszólal“, valósággal le- hengerli társait. Ezúttal is dől belőle a borszag, mint szokásosan. Kapott is érte néhány fegyelmit, Nemrégiben leszakadt a lift, ezért is 50 forint büntetést mértek ki rá. Most ez ellen ágál nagy hangon. Majd amikor Leesik elvtárs, a SzOT kiküldötte bejelenti, hogy a jövő évben új, 130 lóerős villanymotort kap az üzem, Köllő gépész rögtön kész a válasszal: Köllő Ferenc: a jobboldali szoedem ügynök — Nekünk nem kell semmiféle villanymotor! — jelenti ki kereken —. Mi lesz, ha az ikervári vonalon a vihar elszakítja a drótokat? Mi el vagyunk veszve, ha az ikervári áramra számítunk. Azután még vagy ötször felugrik a helyéről, mindannyiszor dörgő hangon közbekiabálva „hozzászólás“ címén. Mindenki tudja róla, hogy a jobboldali szociáldemokraták ügynöke, de Kovács égetőmester mégis meg- tódítja, „Igaza van Köllő szaktársnak!“ Ezután hosszabb hallgatás következik. Csak Köllő gépész súg jobbra-balra. „HáUyzóljatak hozzá!'1 Bár mindenki tudja, hogy a gerinccserepeseknél, a szalagcserépeseknél, a behor- dóknál, vagy akár a szárazlehú- zóknál laza a norma, senki sem beszél róluk. Arról sem, hogy a napokban 20 ezer összeégett téglát vettek ki a kemencéből, mert „nem volt megfelelő a fűtőanyag“. Hallgatnak arról is, hogy a közelmúltban dugattyúszakadás miatt két hetet állt az üzem. A szűk keresztmetszetNépnevelőink munkáját A pártépités munkájának segiti elő a nélkülözhetetlen fegyvere Népnevelő a Pártmunkás ftoet olyasába. OLVASD TERJESZD Már várják a koreai műszakot a Fémárugyár dolgozói Zugnak a gépek, lialk zizegés- sel omlik le az egyre hegyesedő fúróról a felesleges fémdarab. Az egyik sarokban vörösen izzik a felheviiett vas A nagykanizsai F émárugyárban teljes erővel megy a munka. Kunics Ferenc is ott végzi napi munkáját dolgozó társai mellett. Gépével mélyíti a furókanalaf, vagy ahogyan azt itt nevezik ..zenkel.“ Pontosan véazi a munkáját. Minden munkadarabot gonddal készít el, nehogy véletlenül elhibázza és selejtes legyen közötte Teljesítménye 180 százalék körül mozog. — Igyekszem minél többet és jobban teljesítem — mondja. — Különösen azóta, amióta a hős koreai név felszabadító háborúját vívja az angolszász imperialista betolakodókkal szemben. Minden egyes uj fúróval csapást mérünk az imperialistákra. Most olvastam, hogy augusztus 7-től 14-ig koreai műszak lesz az üzemekben. Nagyon okos dolog. Mi is megmutatjuk majd, hogy a munkával a termelékenység fokozásával harcolunk az imperialisták ellen. A bicskagyárban a Békevédelmi Bizottság T.ófeji István elnöklete alatt különösen most. amikor a klerikális reakcióval egybefonódó imperialisták egyre dühöd- tebben, veszettebben támadnak, fejt ki jó munkát. Állandóan ismertetik a koreai nép hősi szabadságharcát és a ragyogó . .győzelmek hallatára még erősebben ragadják meg a munkát a bicskagyáriak. Most ufabb komoly feladata van a Békevédelmi Bizottságnak a 'koreai műszak előkészítése. — Ezen a műszakon keresztül akarjuk megmutatni harcos tiltakozásunkat a háborús uszítok jogtalan beavatkozásával szemben — mondja pirosra gyűlt arccal — De eavben együttérzésünket is kifejezzük a diadalmasan előrenyomuló koreai csapatokkal. Ök ott messze a koreai frontóJ kon, mi itt a munkapad mellett harcolunk a békéért. A koreai műszak előkészületei máris elkezdődtek. A dolgozók minél jobb terméssel és a termelékenység növelésével kiáltjátk a háborús uszítok felé: „El a kezekkel Koreától “ A kiskanizsai gyűlésről röl szintén nem esik egyetlen szó sem csakúgy, mint a jobboldali szoedemek aknamunkájáról. Aktívan: papíron Az igaz, hogy a félévi terv téglagyártási előirányzatát 193, a szalagcserépét 120, a gerinccserépét pedig 130 százalékra teljesítették, de ebben semmi érdemük ^ncs az üzemben megbúvó jobooldali szoedem aljas ügynökeinek. Jellemző, hogy újabban azokat az élenjáró munkásokat, akik jó eredményeket érnek el a termelésben, azzal piszkálják gúnyosan: „mi az, te is vezérigazgató akarsz lenni?“ Azután még hozzáteszik: „nem érdemes, úgyis jön majd a szigorú normák Jalo- veczki volt ÜB-titkár pedig kijelenti: „Én nem veretem be a fejem, velük együtt nőttem fel". Nem titok itt, hogy ő is az ellenség szekerét tolja. Most a normarendezés idején Szőcs József kiskemence behordó -— a jobboldali szociáldemokraták ügynöke — azt mondta Nagy elvtársnak, az ÜB titkárának: „Ügy kell neked, csak dolgozz, he úr akarsz lenni!“ így akarják megkörnyékezni a funkcionáriusokat, elvenni a kedvüket a munkaverseny további szervezésétől. El is érték, hogy ebben az üzemben szinte kéthetenként váltakoztak az ÜB tagjai, sőt gyakori volt a változás a pártvezetőségben is. Hogy történhetett mindez? Miért nem sikerült a termelési értekezlet? Váci elvtárs tömören így ad választ: „Az a baj, hogy az aktívák itt csak papíron vannak meg, de működni nem működnek'1. Az ellenség viszont nem papíron van, hanem a dolgozók között! Mindennél jobban bizonyítja ezt a sikertelen termelési értekezlet! (S-ő.) VASÁRNAP DÉLUTÁNRA nagygyűlést hirdettek Kiska- nizsára a dolgozó parasztság részére. Nekik szólt a beszámoló : a terménybegyüjtés ütemének fokozása, Mindszen1 és Szegvár versenyfelhívásának ismertetése. Éppen ezért csodálatos és szinte érthetetlen volt, hogy a gyűlés hallgatóságának mintegy kétharmad része nem azokból a dolgozó parasztokból tevődött össze, akiknek a részére a gyűlést tulajdonképpen rendezték. Nagykanizsa üzemi munkásai, vállalati dolgozók és haladó értelmiségiek szép számban vettek részt a gyűlésen — ők is adták a hallgatóságnak azt a bizonyos kétharmad részét — ezzel is mintegy hangsúlyozva, hogy a terménybegyüjtés nemcsak a dolgozó parasztság ügye; a terménybegyüjtés az egész magyar dolgozó nép ügye. Maga a kiskanizsai dolgozó parasztság is három részre bontható. Az egyik rész nem jelent meg, (ez volt a nagyobbik rész), a második rész „ott volt“, de csak puszta kíváncsiságból, a harmadik rész az öntudatos dolgozó parasztság volt. Ezek szivve!-lélekkel ott voltak, mert érdekelte őket mindaz, ami a gyűlésen történik. Amit eddig elmondottunk, az arra mutat, hogy a kiskanizsai gyűlést nem ngy szervezték, ahogyan kellett volna. Kiskanizsa dolgozó parasztságát nem úgy mozgósították, ahogyan a gyűlés tárgyának komolysága és fontossága megkívánta. Bizonyosra vész- szűk, hogy Kiskanizsán akárhány dolgozó parasztot találnánk, akik vasárnap délután a gyűlés időpontjában nem is tudtak arról, hogy a Templomtéren valami készül. A GYŰLÉS SZÓNOKA Kassa István elvtárs, a kiskanizsai V. körzeti partszervezet titkára volt. aki alaposan ismertette a nemzetközi helyzetet és rámutatott arra, hogy Korea népe fegyverrel a kézben ugyanazért a nagy célért harcol, mint a mi dolgozó parasztságunk jelenleg a terménybeadással. Kassa elvtárs azonban a pontos kiskanizsai adatokon alapuló beszédében csak mellékesen tért ki arra, ami tulajdonképpen a lényeg lett volna: hogyan válik országszerte egyre inkább tömegmozgalommá az_- amit a mindszenti és szegvári dolgozó parasztok kezdeményeztek : hogy fejezzük be a terménybegyüjtést augusztus 20-ig. Semmit sem javított a helyzeten a gyűlés következő mozzanata. amelynek tulajdonképpen határozathozatalnak kellett volna lennie. Ehelyett azonban az történt, hogy egy kiskanizsai dolgozó paraszt — Baj László lépett a mikrofonhoz és néhány pillanat leforgása alatt közölte a kiskanizsai dolgozó parasztsággal, hogy a város is csatlakozik Mindszent és Szegvár kezdeményezéséhez, s a terménybegyüjtést nem augusztus 20-ig, hanem T2-ig fejezik be. s ugyanerre a napra végeznek a tarl óbuktatás ŐSZINTÉN meg kell mondanunk, hogy a Zala megyében vasárnap megtartott gyűléseken aligha akadt még egy ilyen határozathozatal. A két adattal „konkretizált“ határozat politikailag e"''általán nem lett alátámasztva és a kiskanizsai dolgozó parasztokat sem kérdezte meg senki, mi a véleményük a határozati-ól. Valószínűleg lettek volna felszólalások. s bizonyára egész sereg egészséges meglátását hallhattuk volna a nagy ' jelentőségű kérdéssel kapcsolatban. így azonban egyetlen kiskanizsai dolgozó • paraszt nem foglalhatott állást egyénileg a terménybegyüjtés mellett, s nem mondhatta el, miért adja be ő is gabonafeleslegét, mit köszönhet Alkotmányunknak, amelyet éppen a begyűjtési terv időelőtti teljesítésevei akar megünnepelni. A kiskanizsai parasztgyülés túlságosan mechanikus volt és éppen ezért tanulni kell Hibáiból. Ha ez megtörténik, a jövőben eredményes, mozgósító erejű gyűléseket lehet tartani Kiskanizsán, olyan gyűléseket, amelyeken döntő módon hallathatja hangját ennek a városrésznek a dolgozó parasztsága. Olvasd és terjeszd a Szerda, 1950- aug. 2. I 5
