Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-06 / 181. szám
A kanizsai iárás és Komárváros a beadási verseny élén Lelkes felajánlások üzemeinkben a koreai hétre, a normák túlteljesítésére Jutalmat kapott a „Rákosi“-termelő- szövetkezet növénytermelő brigádja VI, évfolyam 181 szám, Ara 50 fillér 1950* augusztus 6 vasárnap // EROS BÁSTYÁM! A TANÁCSOK A Szovjetunió ragaszkodik ahhoz, hogy a Biztonsági Tanács a béke útjára lépjen Irta: Farkas József, a Megyei Tanács végreh aj főbizottságának elnöke Malik elvtárs hatalmas hesxédben leleplezte nx amerikai imperialisták koreai orvtámadását „Irányt kell venni arra, hogy lehetőleg az idén létrehozzuk a falu, város, járás és a megye tanácsait, melyeket alkotmányunk megkövetel és amelynek a dolgozó tömegekkel elmélyítve a kapcsolatot tovább erősitik demokráciánkat“ — mondotta Rákosi elvtárs február 10-én a Központi Vezetőség ülésén. Egy hét múlva újabb hatalmas győzelmet aratnak megyénk munkásai és dolgozó parasztjai- Augusztus 15-én kezdik meg működésüket a megye 5 járásában és 2 városában a járási, illetve a városi tanácsok. A Függetlenségi Népfront járási, városi szervei ezekbe a tanácsokba be fogják küldeni városaink, üzemeink, dolgozó parasztságunk és haladó értelmiségeink legjobbjait, akik munkájukkal mutatták meg a haza iránti szeretetüket, dolgozó népünkhöz való hűségüket. A városi és a járási tanácsok munkájának irányításában közel ezer tanácstag kapcsolódik bele. a járások, városok s ezen keresztül a megye ügyeinek közvetlen irányításába. Népi demokratikus államunk csak igy tudja betölteni azt a hatalmas feladatot, amely a munkások, parasztok államára hárul a szocializmus építésének mai szakaszában. A tanácsok megalakulása újabb győzelmeink sikereit, ellenségeinknek pedig újabb vereséget jelent. Az a tény. hogy a járási, városi tanácsok a dolgozók legjobb fiataljait, asszonyait és fér- fiait foglalják magukban, s ezen belül a tanácstagok jelentős része pártonkivüli — azt húzza alá, hogy a tanácsok a legdemokratikusabb népi szervek, amelyek a dolgozó tömegekből való és mind legnagyobb tömegszervezet köti össze a Pártot állami vonalon a dolgozó tömegekkel. A tanácsok megalakulása Pártunk munkájának, szocialista államrendünk építésének sikere- Kinek köszönhetjük eddigi sikereinket? Köszönhetjük a hatalmas Szovjetuniónak, s köszönhetjük a Szovjetunió bölcs vezérének, Sztálin elvtársnak. Szeretettel és bálával kell gondolnunk a járási és a városi tanácsok raegal ak ul ásának al k al m á v al a hatalmas Szovjetunióra, amely 1945-ben a fasizmus feletti győzelmével biztosította részünkre az aj, a szebb, a jobb. a boldogabb szocialista M agyar ország felépítésének lehetőségét, A tanácsrendszer lehetővé teszi, hogy a megye dolgozóinak széles tömegei kapcsolódjanak bele államapparátusunk irányításába. A tanácsok megalakulásának jelentősége, hogy szoros kapcsolatot tartanak a dolgozó tömegekkel, g a dolgozó tömegek közvetlenül is bekapcsolódnak az állam irányításának ellenpx*é'&ébe. A tanácsok .megalakulásával a legalsóbb szervekig levisszük a magasabb rendű államigazgatás formáját. A tanácsok megalakulásával a régi feudális járási közigazgatás főszolgabírói típusának utolsó maradványait is eltüntetjük és helyette járások és városok gazdái a munkások és a dolgozó parasztok lesznek. A tanácsoknak erős bástyának kell lenni népi demokráciánk építésében, s ez által válik lehetségessé, mert a tanácsrendszerben a munkásosztály és dolgozó parasztságunk közti szoros szövetség az eddiginél is tökéletesebbé forr össze. A magas abbrendü igazgatási forma főfeladata az egységes irányítás. A járási és a városi tanácsok megalakulásával kiküszöbölhető lesz, hogy az igazgatás különböző szervei a különböző felettes hatóságoktól külön-külön kapjanak néha egymással ellentétes utasítást. A jövőben a járási és a városi tanácsok közvetlenül a_ megyei tanács végrehajtó- bizottságától, illetve a végrehajtóbizottság osztályaitól kapnak csak utasítást. A járási és a városi tanácsok főfeladata — ahogy Kádár János elvtárs parlamenti beszédében mondta —■: .,a szocializmus építésének szolgálata, a legszélesebb dolgozó tömegek ^ még fokozottabb mozgósítása, e hatalmas történelmi feladat mielőbbi teljesítése érdekében. A helyi tanácsoknak egész államunkhoz hasonlóan főfeladatuk lesz az építés segítése mellett e munka harcos^ védelmezése a belső reakció támadásaival szemben éppen úgy, mint az imperialisták minden provokációjával szemben.“ A tanácsok megalakulása lehetővé teszi, hogy a járási, illetve városi tanácsok a járás, illetve város adottságait figyelembevévé közvetlenül tud bele kapcsolódni a maga területén or- sságépitő ötéves tervünk munkájába. A. tanácsoknak döntően kell ügyelni arra, hogy ne merüljenek el a bürokrácia útvesztőiben. ügyelniük kell, hogy dolgozó népünk leg jelentéktelenebbnek látszó ügyeit is haladéktalanul intézzék el. Különös gonddal és éberséggel kell végezni munkájukat a határmenti járási tanácsoknak és a tanács apparátusában dolgozóknak is. Valamennyi tanácstagnak, — de a határszéli járásokban különösképpen — erős bástyának kel] lenni azoknak a munkásoknak, dolgozó parasztoknak, akik a tanácsban, illetve annak apparátusában dolgoznak. A tanácsok dolgozóinak az a kötelességük, bogy önzetlen, becsületes magatartást tanúsítsanak a reájuk bízott ügyekben, mindig éa mindenben a nép érdekeiből induljanak ki- Nines ennél szebb feladat: búért szolgálni a szocializmust építő népet! J. Malik elvtá'rs, a Szovjetunió^ képviselője a Biztonsági Tanács augusztus 3-i ülésén hatalmas beszédben ismét leleplezte az USA koreai agresszióját. Beszédében többek között ezeket mondotta: A Szovjetunió töretlenül és következetesen viszi békepoliiikáját — A Biztonsági Tanács már harmadik ülését kénytelen annak az ügyrendi kérdésnek megvitatására fordítani, milyen fogalmazásban tűzzék a Biztonsági Tanács napirendjére a koreai kérdést. A vita során a kérdés két szögesen ellentétes megközelítése különült el: o, békés rendezés, a béke érdekében vitassák meg ezt a kérdést, mint ezt a szovjet küldöttség kívánja, avagy a koreai hadműveletek továbbfolytatása, az USA kormányának a koreai nép ellen irányuló fegyveres intervenciója fokozásának, az agresz- szió méretei kiterjesztésének, e háború kiterjesztésének céljával vitassák meg a problémát. — Az USA kormánya kitart az agresszió folytatása és fokozása mellett és mindenképpen akadályozni igyekszik a. koreai kérdés békés rendezését. Igyekszik az Egyesült Nemzeteket koreai háborús kalandjába bevonni, hogy a koreai nép ellen irányuló agressziót kiterjessze és fokozza. — A Szovjetunió kormánnyá töretlenül és kö-vetkezetesen viszi békepolitikáját, az Egyesült Nemzetek Szervezetét a béke eszközének tekinti és javaslatot terjeszt a Biztonsági Tanács elé a koreai kérdés békés rendezéséről. Az USA kormánya ki akarja bővíteni a koreai nép elleni háb&ru méreteit — AZ USA kormánya meg akarja akadályozni a béke helyreállítására és megszilárdítására, valamint a Biztossági Tanács törvényes összetételének helyreállítására irányuló kérdés megvitatását. Márpedig Kína részvétele nélkül a Biztonsági Tanács nem tekinthető jogszerű összetételében működőnek és nem hozhat jogérvényes döntéseket- Az USA megbízottja és angol kollégája igyekeznek agresz- sziós javaslataikat a ^konfliktus lokalizálásáról“ szóló szóbeszéddel leplezni, hogy elfedjék az USA kormányának törekvését, amellyel ki akarja bővíteni a hadműveletek méreteit azáltal, hogy a koreai nép ellen irányuló háborúban való részvételre bevonja más államok fegyveres erőit, fokozza az amerikai légierő barbár terrortámadásait Korea békés városai és falvai ellen, növeli az áldozatok számát a koreai békés lakosság körében, növeli a szántszándékos gyilkosságok számát. A „konfliktus lokalizálása“ és a ,,pa- eifizálás“ műszavak vészt jósló jelentése jólismert az angolamerikai imperializmus történetéből. A háborút az VSA. kormánya provokálta tengeri és légierőket. Ilyer- cselekmények agressziós cselekmények. Az Amerikai Egyesült Államok pedig támadó, azaz agresszor. Az USA szá. razföldi, tengeri és légierői partraszálltak Korea területén és ott hadműveleteket folytatnak a koreai nép ellen. Belső viszály — az USA beavatkozásával — Ami Koreában az északiak és déliek között folyc háborút illeti, ez a háború belső polgárháború és nem vonatkozik rá az agresszió meg határozása. A háború nem két állam, hanem a koreai nép két része között folyik- A koreai konfliktus belső konfliktus. Mindebből következik, hogy Koreában támadok egyesegyedül azok az államok, amelyek Korea területén tartják csapataikat és beavatkoznak az északiak és deliélj között folyó harcba és ily módon kiszélesítik a hadműveletek övezetét. —• Koreában tehát egyrészt belső viszály, polgárháború folyik az északi és déli koreaiak között, másrészt pedig fegyveres beavatkozás történik az Amerikai Egyesült Államok részéről ebbe a belső koreai polgárháborúba, olyan fegyveres agresszió formájában, amely teljes mértékben fedi az agressziónak 1333 májusában &. Népszövetség Biztonsági Bizottságának az agresszió meghatározásáiról kiadott nyilatkozatában megállapított fogalmát. Ebben, a bizottságban 18 állam, köztük az Amerikái Egyesült Államok is képviseltette magát. Az USA kormánya bele akarja: sodorni az ENSz-et a háborúba — Az USA küldöttsége ennek a cinikus fogásnak a segítségével igyekszik megakadályozni a Biztonsági Tanácsban a koreai kérdés békés rendezése formájának megvitatását. Igyekszik elfedni az USA-nak a koreai nép ellen irányuló agresszióját, félre akarja vezetni az Egyesült Nemzeteket és a nemzetközi közvéleményt, a koreai események kezdetét és fejlődését egyoldalú amerikai, tudatosan meghamisított verzió alapján akarja feltüntetni. A koreai események megindulásáért a Koreai Népi Demokratikus K öztársaság kormán y ára akarja hárítani a felelősséget. Megcáfolhatatlan adatokkal és tényekkel bebizonyosodott azonban, bogy_ a Koreában folyó események június 25-én annak következtében indultak meg, hogy a dél- koreai hatóságok csapatai június 25-én provokációs támadást intéztek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság határvidékei ellen. Kp a támadás előre kitervelt és elkészített terv szerint dmerikai katonai tanácsadók irányításával és közvetlen részvételével, valamint az USAmagasáttásu hivatalos személyiségeinek tudtával és nem beleegyezése nélkül történt. Az Egyesült Államok a támadó fél — Az USA uralkodó körei kiprovokálták délkoreai bábjaiknak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság határvidékei ellen intézett támadását, siettek ezt a provokációt felhasználni a koreai nép ellen már régóta kiterveli és előkészített fegyveres a. gr es szióju k ig a zöld sóra. — Az északiak és déliek között- folyó hadműveletek belső polgárháború jellegűek- Éppen ezért seroilyen alap sincs arra, hogy ezeket a hadműveleteket agressziónak minősítsék. Agresszióról ott van szó, ahol egyik állam a másik ellen támad. Az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői bár formális hadüzenet nélkül- de benyomultak Kffíea terü]eVéte_. Az USA ' száTaríÖljfi, tengeri és légierői _ bomb&rzék Korea területét, "a korsói — Az ENSz alapokmánya szintén egyenesen tiltja az Egyesült Nemzetek beavatkozását bármilyen állam belső ügyeibe, ha ugyanannak az államnak és ugyanannak a népnek két csoportja között támadt belső viszályról van szó- Ennek megfelelően az ENSz alapokmánya csak olyan esetekben irja elő a Biztonsági Tanács beavatkozását, amikor nemzetközi, nem pedig belső jellegű eseményekről van szó. — Az egész világ népei és.az Egyesült Nemzetek olyan kísérletek ténye előtt állnak, amelyekkel az USA igyekszik belesodorni a.z Egyesült Nemzeteket ebbe az agresszióba. Az Amerikai Egyesült Államok felhasználta a Biztonsági Tanácsban a Tanács két állandó tagjának, a Szovjetuniónak és Kínának távollétét és a Tanácsban saját akaratát diktálta katonai és politikai szövetségeseinek. Az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei által mraraokált eddigi koreai belvíszályt az USA kormánya nemcsak • rttgylwfit Hagynálta fal # Ica-
