Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)

1950-07-09 / 157. szám

így készül fel az egemegl vasat az őszi csúcsforgalomra A múlt héten megtartott or­szágos vasutas értekezle­ten megtárgyaltuk mindazokat a problémákat, amelyek megol­dása az őszi csúcsforgalom za­vartalan lebonyolítása szem­pontjából elengedhetetlenül f om­lósak. Arra törekszünk, hogy mind a forgalmi, mind pedig a fűtőhází rész dolgozóinak, va­lamint a pályafenntartás ösz- 6zes szakaszainak teljes együtt­működését kiépítsük. Részletes tervet dolgoztunk ki forgalmi előirányzatunknak és a küszö­bön álló csúcsforgalomnak meg­felelően. Célul tűztük ki, hogy a legmesszebbmenően biztosít­juk — nyomban a terménybe­takarítás és cséplés után — az összes rendelkezésre álló kocsi­kat és mozdonyokat Nagy súlyt fektetünk arra is, hogy a dolgo­zók körében tudatosítsuk a reá­juk váró komoly és nagy fele­lősséget kívánó feladatokat. Az oktatások alkalmával be­hatóan foglalkozunk minden egyes, a termeléssel kapcsolatos kérdéssel, A továbbiakban a kocsitartózkodási normált telje­sítésére, az egy kocsira eső to- latási idő csökkentésére törek­szünk, Megvalósítjuk a 3 napos kocsifordulót. Éjjel-nappal ra­kodunk, A vonatkísérők a kö­zépállomásokon a vonat tartóz­kodása alatt történő ki- és be­rakásnál fokozottan működnek közre, hogy a tartózkodás alatt kezelt kocsik kisorolás nélkül továbbíthatók legyenek, A menettartam megrövidíté­se céljából minden teher­vonat indulása előtt alkalmi komplex-brigádot szervezünk. A csapágyakat a tengelycsap be- rágódásának elkerülése végett gondosan megvizsgáljuk menet­közben is, A raktári dolgozók, a kocsikat teljes hordképessé- gig rakják, a ki- és berakást a szükséghez mérten éjjel is el­végezzük, A továbbítandó áru­kat — ha a szükség úgy kíván­ja — azonnal, indító lappal küldjük. Az áruk gyors kiraká­sát segítjük elő azzal, hogy a késedelmes kiértesítést kiküszö­böljük, mégpedig úgy, hogy a szállíttatót azonnal értesítjük az előjelentés szerint az érke­zett rakományról. Az osztálymérnőkség vállalja a vágányok és vágánykitérők olymódon való karbantartását, hogy a tengelynyomásnak 10 százalékkal való felemelése le­hetséges legyem Vállalják még az ukk—rédicsi vonalon lévő hí­don a 25 kilométeres lassú jel •feloldását terelő sinek építésé­vel, Búcsuszentlászlón a máso­dik és harmadik vágányon lévő robbantást részben új sínpárak­kal cseréljük ki s ezzel itt is feloldjuk a 25 kilométeres las­sújelet. Végül az osztálymér­nőkség részére június 30-ig ki­adott valamennyi beruházási és félújítási munkánknak október J-ig való befejezését vállaljuk. A fűtőházban meggyorsítjuk ja mozdonyok javítását. Július­ban 6 részletvizsgálatot és egy *,C“ vizsgálatot végzünk el. Au­gusztusban 3 részlet és egy „C‘‘ vizsgálatot hajtunk végre határ­idő előtt. A mozdonyszemély­zet pótlása végett a pályafenn­tartástól 4 dolgozót vettünk át s őket fűtőknek képezzük át. Az őszi forgalom sikeres lebo­nyolításához még feltétlenül szükséges volt esöfuvató beren­dezésünk kijavítása, egy újabb vízdarú létesítése, At osztály- mérnökség már elkészítette a második lefúvató csatornát is. yKtf egűi a futok és mozdony* vezetők vállalták, hogy mosástól-mosásig elvégzik az mpróbb javításokat s ezzel teher­mentesítik a fűtöházat. A mo- torvezetök ugyancsak elhatá­rozták, hogy a javításokat ma­guk végzik el, ami havonta 60 óra megtakarítást jelent. Mi, zalaegerszegi vasutasok ezekkel a vállalásainkkal járu­lunk hozzá a kenyércsata meg­nyeréséhez, Győzelmünk biztos, mert harcunkat a Párt és Rá­kosi elvtárs vezeti, POÓR JÓZSEF, vasúti politikai tiszt Zalaegerszeg, Rendszeres népnevelő munka, a tömegkapcsolatok elmélyítése, ez javilja meg a becsvölgyei pártszervezet munkáját A becsvölgyei pártszervezet eddig arról volt ismeretes, hogy egyáltalán, vagy csak igén kis mértékben irányította a község dolgozóit. Annál inkább dolgozott a kulákság és a klerikális reak­ció. A község kommunistái az­zal tértek ki a harc elöl. hogy „úgysem mer már a kulák tá­madni, örül, ha meghúzhatja magát az odújában“. Ez a hely­telen felfogás természetesen messze kihatott a pártszervezet egész munkájára és ahelyett, hogy elvtársaink kezdeményez­tek volna, átengedték a dolgozó tömegeket az egyre élesebben támadó kulákságnak. Nem voltak elég éberek a falusi osztályharcnak ezen a fontos frontszakaszán, hagyták, hogy a község kizsákmányolói vigyék a szót a szállítási szerző­dések kötésénél. A kulájcok azt hiresztelték: ,Jía leszerződtök, minden gabonátok odaveszik, még a fejadagtok sem marad meg. Ne kössetek szállítási szerződéstMost pedig azza‘1 ér­velnek, hogy „nem elég nedves a föld, nem lehet tarlót szántani“. A nem eléggé öntudatos dolgozó parasztok körében arra irányul az ellenség agitációja, hogy meg­lassítsa a munka ütemét, akadá­lyozza a minisztertanácsi határo­zat idő előtti megvalósítását. Mi volt az oka ezen a téren a nagyfokú lemaradásnak? Első­sorban az, hogy maguk a kom­munisták stm voltak tisztában ■feladataikkal, népnevelő munkát egyáltalán nem végeztek, legfel­jebb csak kampányszerűen. Nem volt állandó agitátor gárda, a munka szétesett., zilálttá vált. A pártszervezet vezetősége sem képezte magát elméletileg s igy a vezetőségi tagok sem válhattak igazi vezetőivé, irányítóivá a pártonkivtili dolgozó tömegek­nek. Hiányos volt a tömegszerve- zetekkeli kapcsolat s például az ifjúsággal úgyszólván nem tö­rődtek Nem vették észre, hogy a klerikális reakciónak dobiak oda olyan erőket, amit a Párt mögé felsorakoztatva, kitünően fel lehetett volna használni fel­adataink megoldásában. Mit ért az, hogy Szanati és Sári elvtár­sak ketten akartak megbirkózni az akadályokkal? Természete­sen nem érhettek el tartós ered­ményeket, mert nem kapcsol­ták be sem a párt-, sem pedig a tömegszervezeti aktívákat a munkába. Annyit azonban mégis sikerült elérni ok, hogy utóbb már keményebb politikát folytat­tak a kuláksággal szemben. El­érték. hogy a községben időben learattak, jórészben be is hordtak, sőt a cSéplést is teljes erővel beindít­hatták a község kislengyeli kerü­letében. Ez azonban nem a párt- szervezet egészének, hanem csak egy-két elvtárs munkájá­nak volt az eredménye. Amióta azonban Sári elvtárs megjött & 2 hetéé titkárképző is­koláról, lényegesen megváltozott a helyzet. Megszervezték o 30 tá- QU népnevelőgárdát, rendszeressé tették a háziagiiációt. A széttb- déá kőtéá öSorbáiát “ ásít, hogy a faluban még 100 mázsára sem szerződtek le — már ftem tudták kiköszörülni. Ellenben első dol­guk volt elvlársainknak, hogy a pártszervezeteknek fiatalokkal való megerősítését tűzzék napi­rendre. Ebben a hónapban pl. 14 fiatalt javasollak tag- és tagjelölt felvételre. A hiba az, hogy egyetlen egy nő sincs közöttük. Vegyék tekintetbe elv társaink, hogy a községben már előkészületek folynak a termelő csoport alakítására s ez a kürül- mény nemcsak, hogy fokozott munkát igényel, hanem ezen túl­menően a község politikai és gazdasági életének irányítását. S az irányításban, a vezetésben a nőknek is megfelelő helyet kell biztosítani. Legfontosabb tennivaló most a cséplés. a terménybegyüjtés za­vartalanságának biztosítása, a tarlóhántási munkálatok meg­gyorsítása. Ezen a téren komoly feladatok várnák a népnevelők­re és bizalmiakra. Fokozni kell az éberséget, mert az ellenség egyre elkeseredett ebben támad. Megmutatkozik ez már a csép- léssel kapcsolatban. Szélesiyei cséplőtulajdonos például nem akar átmenni Milejbe, gondol­ván, hogy „a régi megszokott he­lyen — különösen a kulákoknál — jobban lehet „keresni." összegezve: becsvölgyei elv­társaink hozzák helyre eddig el­követett hibáikat, nagyobb gon­dot fordítsanak a pártszervezet erősítésére, a népnevelő munka rendszeressé tételére, az ifjúsággal és a nők­kel való foglalkozásra, mélyítsék el kapcsolataikat a tömegszervek­kel, a falu becsületes dolgozói­val. Ha mindezt szem előtt tart­ják. akkor Becsvölgyén is erős, ütőképes lesz hamarosan a párt- szervezet, __ (S er főző.) A neszelei „Sarló-Kalapács** befejezte tarlóbuktatását A nekeresdi „Haladás“ még hozzá se fogott Sűrűn fognak egymással kezet a ne szelei „Sarló Kalapács“ cs a nekeres­di „Haladás“ tszcs tagjai. A két ter. meiőcsoport irodája alig 15 perc járásra van egymástól. így aztán gvakran találkoznak. De amilyen közel fekszik egymáshoz a két ter- melőcsoport földje, olyan távol áll egymástól munkájuk­A neszelei „Sarló-Kalapács* tszcs iól előrehaladt már a munkájával, Nem elégedett meg azzal, hogy az aratást elvégezte. Az aratók nyo­mában ott járt a bagodi gépállo­más traktora. így történt meg. hogy 45 hold gabonaföldjükön már a tarlóbuktatással is végeztek. Erről beszél Pénzes János, a ter- melöcsoport egyik tagja: — Nem ment ez magától — mu­tat körbe a felszántott földekre — keményen megdolgoztunk érte. A csoport minden egyes tagja meg­értette és követte a Párt útmutatását. Így sikerült eiérni az aratási mun­kálatokban is 150 százalékos átlag- teljesitménvt. De meg is van a munkánk gyümölcse. Búzából át­lagtermésünk 12 mázsa, de a rozs is eléri a 14-et­Major István a felszántott tarlót vizsgál ia. — Alapos és gyors munkát vég. zett a traktor — mondja jóked­vűen. — Erre sincs már gondunk, nem mint a nekeresdieknek. ök még el sem kezdik a tarlószántást,' vili már be is vetjük. Az ujján kezdi számolgatni, hogy mit is vetnek, — Mohart, japánkölest, aztán csalamádét is. Hétfőn kezdjük a cséplóst. A gabonát meg a gép mellől egyenesen a zalaegerszegi földművesszövetkezetbe szállítjuk- Ha összefogunk és hallgatunk a Pártra, megy minden, mint a ka- rikacsapás. Most megint Pénzes János veszi át a szót. Nekeresd felé bők ujjá- v#l. — Nem helyesen cselekszik a testvércsoport. Azért maradtak hát­rább a munkával, mert n'ncs meg náluk a teljes egyetértés. Nem fe­lejtem el, amikor mi cukorrépát egyeltünk, ők fuvarba jártak.. • Nem mondom, szép ott is a gabona, de, ami igaz, az igaz. Nekünk fel­adataink vannak és példát kellene- nekik is a kívülállók részére mu- tat n i ok . Mi, a tszcs tagjai a termelési módszernek egy fejlettebb fokába ’éptünk. Es ha jól megfogjuk a munkát, kéz a kézben összetartunk, megvan annak a maga eredménye. Bizonyítja ezt a mi jó termésünk <s, mellyel jóval túlhaladjuk az egyénileg gazdálkodóik termésho­zamát, Most pedig a tarlóbuktatás­sal a jövő évi jó termést alapoz­zuk meg. A novai földművesszövetkeze} példája bizonyltja: éberebben kell őrködnünk a nép vagyona felett A novai földművesszövetke­zet irodájában ilyenkor alig akad valakinek dolga, legföl­jebb csak az arra járó isme­rősök néznek be az ajtón, megkérdezik, hogy „mi újság Gyula?" — azután tovább siet­nek. Varga Gyula szövetkezeti ügyvezető néha elgondolko­dik: vájjon mi lehet az oka annak, hogy az emberek az utóbbi időben nem rokonszen­veznek a földművesszövetke­zettel? Lassan azután ő maga is megtalálja a nyitját a ,,rejtélynek“. így okoskodik. — Amióta leleplezték a sző- vetkezetben azt a bizonyos 60 DEREKAS MŰM KA VOLT! Kedd este 8 órától hangos volt a felsörajki állami gazdaság te­rülete. Zalaegerszegről a honvéd­ség, Magasépítési NV., a DISZ dolgozói és a Zalamegyei Állami Gazdaságok Központjának dol­gozói. társadalmi munkával se­gítségükre siettek a jó termés biztosításában. A fiatalság itt is bebizonyította, hogy mindent magával seprő lendületével a mezőgazdasági termelés, a falu szocialista építésének vonalán is élenjáró szerepet tölt be. Meg­mutatta a honvédség, hogy igazi barátja és hű támasza a dolgozó népnek. De megmutatták a a tűzoltóság a Magasépítési NV és az Állami Gazdaságok Köz­pontjának dolgozói is, hogy a munkás-paraszt szövetséget nem frázisnak, hanem a szocializmus építése alapvető gyökerének te­kintik és végre is hajtják példa- mutatással a klerikális reakció és a háborús uszítok minden uszítása ellenére is. Amilyen jó példát mutattak, amilyen jó po­litikai felvilágosító munkát vé­geztek, olyan szép eredményeket értek el a termelő munka terü­letén is. Átlagosán 200 százalé­kős ü teljesítményük. A gálamegyei Atiami Gazda­ságok Központja, a felsörajki ál­lami gazdáság és az b&&ei ZuítU megyéi állárhi gdíáústlgoíc dolgo­zóinak nevében ezúton is köszö­netét mondunk az illető alakula­toknak. társadalmi szerveknek és NV-k dolgozóinak. Azzal a tu­dattal. hogy a jövőben is ilyen testvéri összefogással, fogjuk építeni országunk boldog jövő­jét és állunk Pártunk vezetésé­vel szilárd bástyaként a béke­frontján. Zalamegyei Állami Gazdaságok Központja Robbanás Nagykanizsán, 3 sebesült Hatalmas robbanás zaja reszkettette meg csütörtökön este a Katonarét békés kör­nyékét. A László herceg-utca 20. sz. alatti házban eddig ki uöm derített módon 3000 -má­gus bomba“ robbant fel He- tyei Imre nagykanizsai mű­bútorasztalos lakásán. A lég­nyomás jókora pusztítást okozott a lakásban, sőt a szomszédba is áthatolt, ahol az ottáítózkodó Tömasits Lászlóné, Ózdi Sándorné és Palotai Magda sülyoá sérülj* sekat szenvedett- A mentők Síállitótták át Őket s kórház­ba, A rendőrség szigora vizs­gálatot indított a robbanás okának kiderítésére. ezer forintos sikkasztást, megingott a bizalmuk a dol­gozó parasztoknak. Azt mond­ják : „Majd, ha helyrehozzák a kárt, bemegyünk megint i tűzzel magyarázható azután, hogy a már meglévő szövet­kezeti tagság is elidegenedett, ha csak egy időre is, a szövet­kezés gondolatától. Csak egy nélda- Ezelőtt 2 héttel igazga­tósági ülésen a 9 igazgatósági tag közül csak öten jelentek meg a megbeszélésen. A szál­lítási szerződés kötési munká­ban az aktívák úgyszólván részt sem vettek, csak az ügy­vezető és Ruzsíús János ter- ménygyüjtő járták a közsé­get. Varga elvtárs egymaga. 70 mázsára köttetett szerző­dést, nem számítva bele azt, amit a szövetkezeti ellenőrrel együtt köttettek Ruzsicska eredménye hasonló vol. Azt a közel 300 mázsát, amit a köz­ségben lekötöttek, jóformán ketten csinálták 6 ehhez jöit még a zalaegerszegi falujárók 50 mázsás eredménye. — Eddig csak megvolnánk — töpreng Varga elvtárs —, de mit tegyünk ezután? — A kérdésre kézenfekvő a felelet. Fel kell világosítani a bizal­mukat vesztett dolgozó parasz­tokat, hogy egyetlen becstelen sikkasztó — aki úgyis elnyeri majd méltó büntetését — nem adhat okot a szövetkezeti mozgalom előnyösségének két- ségbevonására. Helytelen te­hát az a nézet, hogy „megvár­juk. amíg rendbe jön minden, majd csak azután megyünk be ismét a szövetkezetbe•“ Ma­guknak a, dolgozó parasztok­nak- a szövetkezet tagságának kell helyrehozni a hibákat. Ehhez azonban valamennyiüb odaadó munkájára vatt szük­ség. A dolgozó nép ellensége megkísérelte szétbomlasztani a földművesszövetkezetet, vi­szont ä dolgozó kiS‘ éá közép- oarásztöknmk az á feladatuk, '-ügy n Vivőben éberebben vi­gyázzanak a nép vágy (mára- >űját vagyonukra Vasárnap, 19"0. Julius 9.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom