Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)

1950-07-09 / 157. szám

Kommunisták a ferménybegyüftésben

E* évben, mindenfelé csodálatosan szép és dús a gabonatermés. Ahol még nem aratták le a búzát, a nagy kalászokban duzzadnak a szemek. A nezsini, pri- luki, noviszi és bahosami földeken mindenfelé elvégezték már a tarlóhántást is. Az egész berez- nai körzetben nagy lendülettel folyik a munka.

Azokon a helyeken, ahol még áll a búza, a gépesifőknek min- den gondolata az, milyen módon fokozhatják a cséplés ütemét. Valamennyien túl akarják szárnyalni a régi normákat, a régi normák megdöntése elsősorban a kommunisták feladata. Azzal, hogy valósággal ég a kezükben a munka, teljesitik azl a feladatot.

Nagyon szép eredményeket ért el e téren a „Pracja“-kolhoz, ahol a pártszervezetnék döntő szerepe volt a cséplésnél bevezetett uj módszerek alkalmazásában. A kommunisták a munka menetének állandó iavilását legfontosabb feladatuknak tartják, mint a gabonabeszolgáltatás gyors lebonyolításának elengedhetetlen feltételét.

A Párt a kádereket a bolsevik vezetés művészetére tanítja — arra, hogy a munkában észrevegyék a legfontosabbat és mozgósítani tudják a tömegeket a szocialista építés soronkövetke- ző feladatainak maradéktalan elvégzésére. A falusi pártszervezetek funkcionáriusai mélyen átérzik ennek a célnak fontosságát. A kolhozokban és szovho- zokban számtalan példát lehet felhozni arra, hogy a pártszervezetek vezetői miként mozgósítják a tömegeket és irányítják bolsevik módon a munkát.

Pável Mihajlovics Voszkobojni- kov, a .,Pracja“-kolhoz pártszervezetének titkára is ilyen vezető. A dolgozók valamennyien tudják, hogy érdemes hozzá fordulni lánácsérl. meri segítséget kapnak. Ha uj ötletük van. biztosak lehetnek benne, hogy gyorsan megvalósul. Javaslataikat minden esetben a párttitkárnak mondják el. Ilyenkor Vosz- kobojnikov azonnal megtárgyal ja a javaslatot a kolhozelnökkel, majd összehívja a kolhozvezetőség kibővítet) ülését és az akti- vákkal együtt megbeszélik az uj feladatokat. Aztán viszik ki az összes dolgozók felé.

így szervezték meg a cséplőgépek jobb kihasználásának munkamenetet is. Pontosan kiszámították. hogy hány segédmunkásra van szüksége a dob etetőjének, hány dolgozó kell a kévék adogatásához és mennyien szállítsák el a szalmát a cséplőgéptől. A munka menetének pontot megtervezése után a pártszervezet arról is gondoskodik, hogy azonnal kifüggesszék és nyilvánosságra hozzák.

Szovjet búza Lengyelországnak

A napokban érkezett meg Lengyelországba a Szovjetunióból az importszerződésben a folyó évre biztosított búzamennyiség utolsó szállítmánya. A szerződés alapján a Szovjetunió Lengyelországnak 200 ezer tonna elsőosztályu búzái szállított. A buzaszállitmányokkal egyidőben árpaszállitmányok is érkeztek.

Újabb 403.127 békealáirás

A Szabad Német Ifjúsági Szervezet Nagybeilini tagozata táviratban jelentette a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek, hogy a Róma— Párizs—Berlin város ifjúságainak békéi v-aláirásgyüjtő versenyében Nagy-P<erlinbcn a Szabad Német Ifjúság junius Tió 15-ig 403.127

aláírást gyűjtőitMenetközben figyelik, hol mutatkozik még fogyatékosság és nyomban helyrehozzák a hibát. A munkát uj módszerekkel lerövidítik. Különböző újításokat alkalmaznak a szemveszteség elkerülésére.

A jó munka. nagy sikereket hoz, a siker újabb munkalendületet ad. így a termés begyűjtése rohamos ütemben történik és a kolhozok dús termését hosszú sorokban viszik a fellobogozott teherautók és szekerek az állami begyüjtőhelyekre. Kommunisták járnak élen a munkában.

Voszkoboinikov. a üár'-titkár feláll az egyik kombájnra és nézi, hogy hullanak a barnára éreti buzaszemek. Közben a távolodó énekszóra figyel. Gondja van a érmésre és gondja van az emberekre.

(A Pravda cikkéből.)

I I I

í DEMOKRÁCIÁKBÓL

JIB —I ——HM——■—

Kínai kohászok sikerei.

Kinaj jelentések szerint a kohászati üzemekben. — hasonlóképpen más üzemekhez — hatalmas fellendülés észlelhető a termelési munkában. A sitzinsanszki kohászati gyár dolgozói élenjárnak a jó eredmények felmutatásában- Áprilisban a Martin-műhely 75 százalékkal többet termelt, mint az elmúlt év decemberében, az öntöde májusban pedig 13 százalékkal termelt többet, mint februárban. A gyár dolgozói számos észszerüsitési javaslatot nyújtottak be, melyek alapján nagy mennyiségű szenet takarítottak meg s biztosították a minőségi javulást is. Az ujitó-mozga- lom egyébként gyors ütemben terjed a gyárban.

Hitek a nép

Az élő és élettelen határán

G. M. Bosján, — az Össz- szövetségi Állategészségügyi Kísérleti Intézet biokémiai laboratóriumának vezetője a nemrégiben megjelent „A vírusok és mikrobák természetéről“ cimü könyve kiadásakor nyilatkozott, amelynek kapcsán összefoglalta könyvének alapvető pontjait.

okozójának kulat-ása közben sikerült tiszta viruskulturát előállitaniok, s e betegség lényegének tanulmányozása közben arra a meggyőződésre jutottak, hogy a vírusok és mikrobák nemcsak, hogy közel állanak egymáshoz, hanem ugyannak a mikroorganizmusnak különböző létezési formáialkalmazkodóképességéről tanúskodnak, s megdöntötték Pasteurnak ama állítását, hogy a forralás tönkreteszi az egész életet. A forralás hatása alatt megváltozva a mikrobák ragály1* okozó képességüket vesztik el.

Az élet keletkezése

A virus: élőlény

A modern tudomány és a mikrobiológiai tankönyvek szerint a virusok — a legkisebb, mikroszkóp alatt sem látható fehérje-szervezetek — és a mikrobák (baktériumok) természete teljesen különböző, A Bosján vezetése alatt álló kollektiva kutatásai azonban azt a jeltevést alaposan megcáfolják. Az a tény, hogy a.titokzatos sejtmag-fehérjéből — amely fontos szerepet játszik a sejtek működésében, s mély állandó utitársa az életnek — állnak a virusok is, arra enged következtetni: vájjon élőlény-e a vírus is? A modem tudomány és sok szovjet tudós szerint is a virus különleges holt anyag, parazita fehérje, amely valahogyan az élő és élettelen határon van.

A szovjet tudós kísérletei során arra a meggyőződésre jutott, hogy bármilyen egyszerű is legyen szervezetük, a vírusok mégis élőlények A lovak -járványos -vérszegénysége kúrVasárnap, 1950. Juflu« 9.

Biológiai törvény

Tehát a virusok és mikrobák átalakulása nem véletlen jelenség, hanem biológiai törvény. Az átalakulás egyik alapvető stádiumában a virusok megfelelő feltételek közötr kristályokat képeznek, amelyek szabad szemmel is láthac tók. Vagyis: a láthatatlan virusok átalakulása ' látható mikroba-formává, valamint a kristályosodás teljcsen törvényszerű. Ez alkalmazkodásuk a különböző életfeltételekhez.

A laboratórium mukatársait a mikro-organizmusok változékonyságáról szóló elméletük arra a feltevésre indította, hogy a sejt az élő szervezet megoszlásának nem utolsó határa. Meghatározott feltételek között a sejt képes fehérjeele' mekre szélesni, s közben nem veszíti el élő tulajdonságait. Azok a tények és eszmék, amelyek a vírusok példájánál beigazolódtak, lerombolják Virchoumak .azt a .-metafizikus dogmáját, hogy „sejtek csak sejtekből“ keletkezhetnek. A kísérletek a mikroorganizmusok nagyfokú szívósságáról és

De hogy keletkeztek maguk a virusok? Kell-e azt hinnünk, hogy az élet, amely több milliárd évvel ezelőtt csupasz plánétánkon keletkezeit, napjainkban nem születhet-ik meg a szerves anyag óriási többsége közepette? A tények azt mutatják, hogy az élet mindig megszületett és megszületik, amikor az ehhez szükséges, feltételek megvannak. Az élet ^eSegyszerübb formáinak keletkezéséhez anyagul azok a mikro-proteid fehérjetömegek szolgálnak, amelyek az elpusztult. növényekből és állatokból felszabadulnak. Kedvező feltételek között a „holt“ fehérje anyagul szolgálhat a legkisebb élő szervezet, a vírus keletkezéséhez.

A vírusok mikrobává és kristállyá történő kölcsönös átalakulásáról megállapított törvényszerűségek uj elméleti alapof adnak a mikro-organizmusok természetének, az általuk okozott megbetegedések és az ellenállóképesség tanulmányozásának és lehetővé teszik a védőoltások és gyógyító- megelőző szérumok újszerű alkalmazásátOLVASTUK™

Young tábornok emlékiratai

Semmi csodálkozni való sin s azon, hogy Rommel, a „megboldogult“ hitleri feldmarschall emléke igen drága mindazok számára, akik ma Nyugat-Németországba n, a revans-szellemet képviselik. Egy bizonyos Schramm nevű férfiú például nemrég megjelentetett egy brossurát, amelyben a megb oldogult feldmarschall „hadvezéri tehetségéről“ zeng dicshimnuszt. Valamelyik ismeretlen „művész* a brossurához lefestette Rommelt, teljes parádéban, mellén az ösz- szes fasiszta érdemrenddel.

Még csodálatosabb azonban az a sajátságos Rommel-kultusz. amely Angliában figyelhető mag. Young angol tábornok már könyvet jrt Rommel „katonai hőstetteiről“ és e „remekművet“ 200 ezer példányban adták ki Londonban- A hamburgi angol könyvesbolt pedig egész kiállítást szentelt a fasiszta tábornoknak, Young tehát Rommelről veszi a példát, ahogy a kutya is azt a kezet nyalja, amely megütötte.

Eszmei okokból a béke ellen

A régi időkben, ha a lapszerkesztő cl akart utasítani egy Írás- művet, a kéziratot gúnyosan igy adta vissza a szerzőnek: „Az ön műve olyan nagyszerű, hogy kár a mi lapunkba! . •

Ebben a szellemben válaszolt a napokban a „Pax Romana“ nemzetközi katolikus szervezet arja a javaslatra, hogy irja alá az atomfegyver betiltását követelő stockholmi békefelhivást. A szervezet jezsuita vezetősége igy tért ki a békefelhivás aláírása alól: „A mi hűségünk a béke eszméje iránt oly nagy — hogy nem élhetünk vissza vele minduntalan!“

Valóban nincs határa a jezsuita farizeusságnak. De azt elfelejtik. hogy nem téveszthetnek meg vele senkit. A klerikális reakció — akár nyíltan tagadja meg a békefelhivás aláírását, aki farizeus módon tér ki előle — mindenképpen megmutatja igazi arcát.

Feneketlen étvágy

Még a nyugat-német sajtó i s szinte naponta beszámol arról a hihetetlen pazarlásról, amit az amerikai, angol és francia gyarmatosítók űznek Nyugai-Né metországban. így MacCloy amerikai és Robertson angol főbizt osok nem kevesebb, mint 3—3 rezidenciával rendelkeznek. Min degyikben hatalmas kiszolgáló személyzetet tartanak. Robertson első számú rezidenciájában — Reisen várában — 74 szoba van és a kiszolgáló személyzet 60 emberből áll. Most MacCloy nak is hirtelen eszébe jutott, hogy saját ízlése szerint rendezz en be még egy villát. A tatarozás még úgyszólván el sem kezdődött, de a költségek máris 550 ezer nyugati márkára rugn ak.

Ezekután nem csodálkozhat unk azon. hogy a megszállási költségek évente 4-5 milliárd nyugati márkát tesznek ki, pontosan 7 százalékkal többet, mint Nyugat-Némelország nemzeti „ jövedelme. De létezik ezenkívül még egy úgynevezett „titkos" jóvátétel is, amelynek összege 3 milliárd márka évente. Ezenkívül a nyugati megszálló ható sápok eddig kivitték Németország aranyfedezetét, 170 torma arany at, közel 200 ezer német szabadalmat. a repülőgépgyárak félsz erelésének 90 és az autógyárak felszerelésének 70 százalékát.

így néz ki az a „támogatás ”, amit a nyugati megszállók nyújtanak Németországnak.

Gergely Sándor: FARKASOK.

A novelláskötet a kiváló író elbeszéléseinek legjavát foglalja magába. Valamennyi- novella vezérfonala és eszmei magva: hűséges harc a munkásosztályért, az elnyomott népért. Bármelyiket is ragadjuk ki közülük, bátor odaadást tükröznek. Az illegalitásból rendőrkézre jutott, de csakis elvtársai bizaltnatlan- sága miatt szenvedő fiatal orvostól az öreg soffőrig, aki élete feláldozásával vezeti szakadékba a katonaautókat, hogy megmentse elvtársait.

A felszabadulás előtt írt novellák hőseinek mindegyike él és harcol a dolgozókat kizsákmányoló kapitalista rendszer ellen. Harcukban végigkíséri őket az a tudat, hogy ha ők egyénileg elpusztulnak is, a cél, amelyért küzdöttek, megvalósul.

A ,,FARKASOK‘‘ című meg- rázóan szép novellában benne izzik a felszabadulásba vetett hit biztonsága. Ki kell emelni a „VITÉZEK ' és HÖSÖK“ című gyönyörű elbeszélést, amely színdarab formájában már magával ragadta a közönséget.

A kommunista író tiltakozásai ezek a novellák a kapitalista rendszer mindenféle elnyomása ellen. A faji, felekezeti, nemzetiségi és elsősorban az egész dolgozó nép elnyomása ellen. E novellák érdekfeszítö meseszövése, lüktető, tömör stílusa kivétel nélkül lebilincseli az olvasót.

Jorge Amadó: VÉGTELEN FÖLDEK.

A brazíliai őserdők fölé szörnyeteg keze terpeszkedik: a vi- lágimperialízmus mohó ujjai, A rabszolgák véréből, verejtékéből megszületik a drága kincs, a brazíliai termőföldek aranya: a kakaó, A kakaó urai erőszakos, kegyetlen ezredesek, ezek a kor- bácsos desperádok pribékjeikkel rettegésben tartják a vidéket, mert gátat nem ismerő mohóságukban, hatalmi vágyukban, élvhaj hászásukban törvényen kívül állónak hiszik magukat. Ezekről a tébolyultságíg elvakult kalandorokról szól Jorge Amadó, a nagy brazil író rendkívül izgalmas, izzó-szép regénye.

Amadót Brazilia fasiszta kormánya távozásra kényszerítette hazájából. Miközben végigbarangolja a szabad országokat — hozzánk és a Szovjetunióba is ellátogatott —, távollétében is a brazil dolgozó nép jövőjéért harcol. írásai méltóak a brazil munkásosztály és pártja nagy harcához, melyet Luis Carlos Prestes vezet.

Ma, amikor az egész béketábor az elnyomott népek függetlenségi harcát támogatja, nagy- jelentöségűek a hazájából száműzött haladószellemű nagy író művei.

Könyvszemle