Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)

1950-07-09 / 157. szám

Kommunisták a ferménybegyüftésben E* évben, mindenfelé csodá­latosan szép és dús a gabonater­més. Ahol még nem aratták le a búzát, a nagy kalászokban duz­zadnak a szemek. A nezsini, pri- luki, noviszi és bahosami földe­ken mindenfelé elvégezték már a tarlóhántást is. Az egész berez- nai körzetben nagy lendülettel folyik a munka. Azokon a helyeken, ahol még áll a búza, a gépesifőknek min- den gondolata az, milyen mó­don fokozhatják a cséplés üte­mét. Valamennyien túl akarják szárnyalni a régi normákat, a régi normák megdöntése elsősor­ban a kommunisták feladata. Azzal, hogy valósággal ég a ke­zükben a munka, teljesitik azl a feladatot. Nagyon szép eredményeket ért el e téren a „Pracja“-kolhoz, ahol a pártszervezetnék döntő szerepe volt a cséplésnél beveze­tett uj módszerek alkalmazásá­ban. A kommunisták a munka menetének állandó iavilását leg­fontosabb feladatuknak tartják, mint a gabonabeszolgáltatás gyors lebonyolításának elenged­hetetlen feltételét. A Párt a kádereket a bolse­vik vezetés művészetére tanítja — arra, hogy a munkában ész­revegyék a legfontosabbat és mozgósítani tudják a tömegeket a szocialista építés soronkövetke- ző feladatainak maradéktalan el­végzésére. A falusi pártszerveze­tek funkcionáriusai mélyen át­érzik ennek a célnak fontossá­gát. A kolhozokban és szovho- zokban számtalan példát lehet felhozni arra, hogy a pártszer­vezetek vezetői miként mozgósít­ják a tömegeket és irányítják bolsevik módon a munkát. Pável Mihajlovics Voszkobojni- kov, a .,Pracja“-kolhoz pártszer­vezetének titkára is ilyen veze­tő. A dolgozók valamennyien tudják, hogy érdemes hozzá for­dulni lánácsérl. meri segítséget kapnak. Ha uj ötletük van. biz­tosak lehetnek benne, hogy gyorsan megvalósul. Javaslatai­kat minden esetben a párttitkár­nak mondják el. Ilyenkor Vosz- kobojnikov azonnal megtárgyal ja a javaslatot a kolhozelnökkel, majd összehívja a kolhozvezető­ség kibővítet) ülését és az akti- vákkal együtt megbeszélik az uj feladatokat. Aztán viszik ki az összes dolgozók felé. így szervezték meg a cséplő­gépek jobb kihasználásának munkamenetet is. Pontosan ki­számították. hogy hány segéd­munkásra van szüksége a dob etetőjének, hány dolgozó kell a kévék adogatásához és mennyien szállítsák el a szalmát a cséplőgép­től. A munka menetének pontot megtervezése után a pártszerve­zet arról is gondoskodik, hogy azonnal kifüggesszék és nyilvá­nosságra hozzák. Szovjet búza Lengyelországnak A napokban érkezett meg Len­gyelországba a Szovjetunióból az importszerződésben a folyó évre biztosított búzamennyiség utolsó szállítmánya. A szerződés alapján a Szovjetunió Lengyelországnak 200 ezer tonna elsőosztályu búzái szállított. A buzaszállitmányokkal egyidőben árpaszállitmányok is ér­keztek. Újabb 403.127 békealáirás A Szabad Német Ifjúsági Szerve­zet Nagybeilini tagozata táviratban jelentette a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek, hogy a Róma— Párizs—Berlin város ifjúságainak békéi v-aláirásgyüjtő versenyében Nagy-P<erlinbcn a Szabad Német Ifjúság junius Tió 15-ig 403.127 aláírást gyűjtőit­Menetközben figyelik, hol mutatkozik még fogyatékosság és nyomban helyrehozzák a hi­bát. A munkát uj módszerekkel lerövidítik. Különböző újításokat alkalmaznak a szemveszteség el­kerülésére. A jó munka. nagy sikereket hoz, a siker újabb munkalendü­letet ad. így a termés begyűjtése rohamos ütemben történik és a kolhozok dús termését hosszú sorokban viszik a fellobogozott teherautók és szekerek az állami begyüjtőhelyekre. Kommunisták járnak élen a munkában. Voszkoboinikov. a üár'-titkár feláll az egyik kombájnra és né­zi, hogy hullanak a barnára éreti buzaszemek. Közben a távolodó énekszóra figyel. Gondja van a érmésre és gondja van az embe­rekre. (A Pravda cikkéből.) I I I í DEMOKRÁCIÁKBÓL JIB —I ——HM——■— Kínai kohászok sikerei. Kinaj jelentések szerint a kohá­szati üzemekben. — hasonlóképpen más üzemekhez — hatalmas fellen­dülés észlelhető a termelési mun­kában. A sitzinsanszki kohászati gyár dolgozói élenjárnak a jó ered­mények felmutatásában- Áprilisban a Martin-műhely 75 százalékkal többet termelt, mint az elmúlt év decemberében, az öntöde májusban pedig 13 százalékkal termelt töb­bet, mint februárban. A gyár dol­gozói számos észszerüsitési javas­latot nyújtottak be, melyek alap­ján nagy mennyiségű szenet taka­rítottak meg s biztosították a mi­nőségi javulást is. Az ujitó-mozga- lom egyébként gyors ütemben ter­jed a gyárban. Hitek a nép Az élő és élettelen határán G. M. Bosján, — az Össz- szövetségi Állategészségügyi Kísérleti Intézet biokémiai la­boratóriumának vezetője a nemrégiben megjelent „A ví­rusok és mikrobák természeté­ről“ cimü könyve kiadásakor nyilatkozott, amelynek kap­csán összefoglalta könyvének alapvető pontjait. okozójának kulat-ása közben sikerült tiszta viruskulturát előállitaniok, s e betegség lé­nyegének tanulmányozása köz­ben arra a meggyőződésre ju­tottak, hogy a vírusok és mikrobák nemcsak, hogy közel állanak egymáshoz, hanem ugyannak a mikroorganizmus­nak különböző létezési formái­alkalmazkodóképességéről ta­núskodnak, s megdöntötték Pasteurnak ama állítását, hogy a forralás tönkreteszi az egész életet. A forralás hatása alatt megváltozva a mikrobák ra­gály1* okozó képességüket vesz­tik el. Az élet keletkezése A virus: élőlény A modern tudomány és a mikrobiológiai tankönyvek szerint a virusok — a legki­sebb, mikroszkóp alatt sem látható fehérje-szervezetek — és a mikrobák (baktériumok) természete teljesen különböző, A Bosján vezetése alatt álló kollektiva kutatásai azonban azt a jeltevést alaposan megcá­folják. Az a tény, hogy a.titok­zatos sejtmag-fehérjéből — amely fontos szerepet játszik a sejtek működésében, s mély állandó utitársa az életnek — állnak a virusok is, arra enged következtetni: vájjon élőlény-e a vírus is? A modem tudo­mány és sok szovjet tudós sze­rint is a virus különleges holt anyag, parazita fehérje, amely valahogyan az élő és élettelen határon van. A szovjet tudós kísérletei so­rán arra a meggyőződésre ju­tott, hogy bármilyen egyszerű is legyen szervezetük, a víru­sok mégis élőlények A lovak -járványos -vérszegénysége kúr­Vasárnap, 1950. Juflu« 9. Biológiai törvény Tehát a virusok és mikro­bák átalakulása nem véletlen jelenség, hanem biológiai tör­vény. Az átalakulás egyik alapvető stádiumában a viru­sok megfelelő feltételek közötr kristályokat képeznek, ame­lyek szabad szemmel is láthac tók. Vagyis: a láthatatlan vi­rusok átalakulása ' látható mikroba-formává, valamint a kristályosodás teljcsen tör­vényszerű. Ez alkalmazkodá­suk a különböző életfeltételek­hez. A laboratórium mukatársait a mikro-organizmusok változé­konyságáról szóló elméletük arra a feltevésre indította, hogy a sejt az élő szervezet megoszlásának nem utolsó ha­tára. Meghatározott feltételek között a sejt képes fehérjeele' mekre szélesni, s közben nem veszíti el élő tulajdonságait. Azok a tények és eszmék, amelyek a vírusok példájánál beigazolódtak, lerombolják Virchoumak .azt a .-metafizikus dogmáját, hogy „sejtek csak sejtekből“ keletkezhetnek. A kísérletek a mikroorganizmu­sok nagyfokú szívósságáról és De hogy keletkeztek maguk a virusok? Kell-e azt hinnünk, hogy az élet, amely több mil­liárd évvel ezelőtt csupasz plánétánkon keletkezeit, nap­jainkban nem születhet-ik meg a szerves anyag óriási több­sége közepette? A tények azt mutatják, hogy az élet mindig megszületett és megszületik, amikor az ehhez szükséges, fel­tételek megvannak. Az élet ^eSegyszerübb formáinak ke­letkezéséhez anyagul azok a mikro-proteid fehérjetömegek szolgálnak, amelyek az elpusz­tult. növényekből és állatokból felszabadulnak. Kedvező fel­tételek között a „holt“ fehérje anyagul szolgálhat a legkisebb élő szervezet, a vírus keletke­zéséhez. A vírusok mikrobává és kristállyá történő kölcsönös átalakulásáról megállapított törvényszerűségek uj elméleti alapof adnak a mikro-organiz­musok természetének, az álta­luk okozott megbetegedések és az ellenállóképesség tanulmá­nyozásának és lehetővé teszik a védőoltások és gyógyító- megelőző szérumok újszerű al­kalmazását­OLVASTUK™ Young tábornok emlékiratai Semmi csodálkozni való sin s azon, hogy Rommel, a „megbol­dogult“ hitleri feldmarschall emléke igen drága mindazok számára, akik ma Nyugat-Németországba n, a revans-szellemet képviselik. Egy bizonyos Schramm nevű férfiú például nemrég megjelentetett egy brossurát, amelyben a megb oldogult feldmarschall „hadvezéri tehetségéről“ zeng dicshimnuszt. Valamelyik ismeretlen „művész* a brossurához lefestette Rommelt, teljes parádéban, mellén az ösz- szes fasiszta érdemrenddel. Még csodálatosabb azonban az a sajátságos Rommel-kultusz. amely Angliában figyelhető mag. Young angol tábornok már köny­vet jrt Rommel „katonai hőstetteiről“ és e „remekművet“ 200 ezer példányban adták ki Londonban- A hamburgi angol könyvesbolt pe­dig egész kiállítást szentelt a fasiszta tábornoknak, Young tehát Rommelről veszi a példát, ahogy a kutya is azt a kezet nyalja, amely megütötte. Eszmei okokból a béke ellen A régi időkben, ha a lapszerkesztő cl akart utasítani egy Írás- művet, a kéziratot gúnyosan igy adta vissza a szerzőnek: „Az ön műve olyan nagyszerű, hogy kár a mi lapunkba! . • Ebben a szellemben válaszolt a napokban a „Pax Romana“ nem­zetközi katolikus szervezet arja a javaslatra, hogy irja alá az atom­fegyver betiltását követelő stockholmi békefelhivást. A szervezet jezsuita vezetősége igy tért ki a békefelhivás aláírása alól: „A mi hűségünk a béke eszméje iránt oly nagy — hogy nem élhetünk vissza vele minduntalan!“ Valóban nincs határa a jezsuita farizeusságnak. De azt elfelej­tik. hogy nem téveszthetnek meg vele senkit. A klerikális reakció — akár nyíltan tagadja meg a békefelhivás aláírását, aki farizeus módon tér ki előle — mindenképpen megmutatja igazi arcát. Feneketlen étvágy Még a nyugat-német sajtó i s szinte naponta beszámol arról a hihetetlen pazarlásról, amit az amerikai, angol és francia gyarmatosítók űznek Nyugai-Né metországban. így MacCloy ame­rikai és Robertson angol főbizt osok nem kevesebb, mint 3—3 rezidenciával rendelkeznek. Min degyikben hatalmas kiszolgáló személyzetet tartanak. Robertson első számú rezidenciájában — Reisen várában — 74 szoba van és a kiszolgáló személyzet 60 emberből áll. Most MacCloy nak is hirtelen eszébe jutott, hogy saját ízlése szerint rendezz en be még egy villát. A tataro­zás még úgyszólván el sem kezdődött, de a költségek máris 550 ezer nyugati márkára rugn ak. Ezekután nem csodálkozhat unk azon. hogy a megszállási költségek évente 4-5 milliárd nyugati márkát tesznek ki, ponto­san 7 százalékkal többet, mint Nyugat-Némelország nemzeti „ jövedelme. De létezik ezenkívül még egy úgynevezett „titkos" jóvátétel is, amelynek összege 3 milliárd márka évente. Ezen­kívül a nyugati megszálló ható sápok eddig kivitték Németország aranyfedezetét, 170 torma arany at, közel 200 ezer német szaba­dalmat. a repülőgépgyárak félsz erelésének 90 és az autógyárak felszerelésének 70 százalékát. így néz ki az a „támogatás ”, amit a nyugati megszállók nyújtanak Németországnak. Gergely Sándor: FARKASOK. A novelláskötet a kiváló író elbeszéléseinek legjavát foglalja magába. Valamennyi- novella ve­zérfonala és eszmei magva: hű­séges harc a munkásosztályért, az elnyomott népért. Bármelyi­ket is ragadjuk ki közülük, bá­tor odaadást tükröznek. Az ille­galitásból rendőrkézre jutott, de csakis elvtársai bizaltnatlan- sága miatt szenvedő fiatal or­vostól az öreg soffőrig, aki éle­te feláldozásával vezeti szaka­dékba a katonaautókat, hogy megmentse elvtársait. A felszabadulás előtt írt no­vellák hőseinek mindegyike él és harcol a dolgozókat kizsák­mányoló kapitalista rendszer ellen. Harcukban végigkíséri őket az a tudat, hogy ha ők egyénileg elpusztulnak is, a cél, amelyért küzdöttek, megvalósul. A ,,FARKASOK‘‘ című meg- rázóan szép novellában benne izzik a felszabadulásba vetett hit biztonsága. Ki kell emelni a „VITÉZEK ' és HÖSÖK“ című gyönyörű elbeszélést, amely színdarab formájában már ma­gával ragadta a közönséget. A kommunista író tiltakozá­sai ezek a novellák a kapitalista rendszer mindenféle elnyomása ellen. A faji, felekezeti, nemze­tiségi és elsősorban az egész dolgozó nép elnyomása ellen. E novellák érdekfeszítö meseszö­vése, lüktető, tömör stílusa ki­vétel nélkül lebilincseli az olva­sót. Jorge Amadó: VÉGTELEN FÖLDEK. A brazíliai őserdők fölé ször­nyeteg keze terpeszkedik: a vi- lágimperialízmus mohó ujjai, A rabszolgák véréből, verejtékéből megszületik a drága kincs, a brazíliai termőföldek aranya: a kakaó, A kakaó urai erőszakos, kegyetlen ezredesek, ezek a kor- bácsos desperádok pribékjeik­kel rettegésben tartják a vidé­ket, mert gátat nem ismerő mo­hóságukban, hatalmi vágyukban, élvhaj hászásukban törvényen kí­vül állónak hiszik magukat. Ezekről a tébolyultságíg elva­kult kalandorokról szól Jorge Amadó, a nagy brazil író rend­kívül izgalmas, izzó-szép regé­nye. Amadót Brazilia fasiszta kor­mánya távozásra kényszerítette hazájából. Miközben végigba­rangolja a szabad országokat — hozzánk és a Szovjetunióba is ellátogatott —, távollétében is a brazil dolgozó nép jövőjéért harcol. írásai méltóak a brazil munkásosztály és pártja nagy harcához, melyet Luis Carlos Prestes vezet. Ma, amikor az egész béketá­bor az elnyomott népek függet­lenségi harcát támogatja, nagy- jelentöségűek a hazájából szám­űzött haladószellemű nagy író művei. Könyvszemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom