Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)

1950-07-15 / 162. szám

8 lie diadal! arat a bábura felett“ Szovjet költők irodalmi estje Moszkvában „A béke diadalt arat a há­ború felett!“ — igy kezdte be­szédét Alekszej Szurkov, a neves szovjet költő a moszkvai Konzervatórium nagytermé- ben a békéért vívott harcnak ■szentelt irodalmi esten■ Ezek­kel a szavakkal ajkukon és szivükben az egyszerű embe­rek milliói egyesitik erejüket a földkerekség minden zugá­ban, hogy elhárítsák a véres bűncselekményt, melyet a, Wall-Street halálkalmárai az emberiség ellen előkészítenek- Ezekben a napokban az embe­riség lelkiismeretének, a mun­ka világigazságának hangja­ként zeng a szovjet emberek hangja- A szovjet-^ embereké, akik megvédelmezték Moszk­vát, diadalt arattak Sztálin­grád alatt és kitűzték a győ­zelem zászlaját a Reichstagra. Nem azért harcolunk a béké­ért, mert félünk az atomzsaro­lóktól — mondotta Szurkov- — Az egész emberiség sorsáért aggódunk. Szurkov szavait Sztálinról, a: dolgozó emberiség nagy zászlóvivőjéről írott uj verse felolvasásával fejezte be. , Egymásután jelennek meg az emelvényen a szovjet köl­tők. Jevgenyij Dolmatovszkij lángoló szavai zengenek, majd Ljov Osanyin verse az Egye­sült Nemzetek Szervezetének zászlajáról, melyet lábbal ta­postak a háborús uszítok. Ugyancsak előadott még az est keretében Anatolij Szofro- nov, Vera Inber, Szamiiil ilíar- sak, Gegan Szarjon örmény költő, Alekszandr Bezimensz- kij és mások. Az estnek több mint két és félezres közönsége volt­A Szabad Német Szakszervezeti Szövetség vezetőségének üdvözlő távirata a CGT-bez julíus 14-e alkalmából A francia békevédelmi bizott­ság julius 14-ét. Franciaország nemzeti, ünnepét. a békeharc napjává nyilvánította. Ezzel kap­csolatban a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség vezető­sége táviratot intézett a CGT- hez. — „A Szabad Német Szakszer­vezeti Szövetséa örömmel szer­zett tudomást arról, hogy a fran­cia békevédemi bizottság a béke­harc naviává nyilvánította iuli- us 14-ét, vagyis azt a napot, ame­lyen 1789-ben a francia nép megostromolta a Bastillef. Annak tudatában, hogy a munkásosztály a legjelentősebb erő a békeharc­ban. biztosak vagyunk, hogy a CGT és a hozzá csatlakozott szer­vezetek ezt a nemzeti ünnepet kihasználják arra. hoav n béke­harc eszméit méa szélesebb kör­ben terjesszék és igy erősítsék a béketábort. Jókívánságainkat fe­jezzük ki julius 14-i nemzeti ün­nepetek alkalmából és testvéri üdvözleteinket küldjük. SZABAD NÉMET SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG“ J, M. Szverdlov: Válogatott cikkek és beszédek „Az illegális csoportokon, a földalatti munkán át. az illegális párton keresztül — mely senkiben sem testesült meg és fejeződött ki olyan teljesen, mint J. M. ilzverd- lovban —- csakis miután vé­gigjárta ezt a gyakorlati is­kolát, csakis ezen az utón juthatott J. M. Szverdlov az első szocialista szovjet köz­társaság legelső emberének posztjára, csakis igy válhatott a nagy proletártömegek leg­kiválóbb szervezőjévé (Lenin) A gyűjtemény elején néhány beszéd még az Októberi Forra­dalom előtti időkből származik. Világos logikájú bolsevik fejte­getések és a feltett kérdésekre ado'-t egyszerű, közertnető vála­szok legnagyobb anitólnk. Le­nin és Sztálin írásaira emlékez­tetnek. Szverdlov minden szavát a gyakorlati kérdések helyes meg­oldására központosította. Az el­mélet nála kizárólag fegyver a feladatok megoldására: ezzel vált {Lenin elvíárs szavai Szerint) „a proletártömegek legkiválóbb szer­vezőjévé.“ Minden cikkével és beszédével sikerült valamilyen feladat elvégzésére mozgósítani a tömegeket. Hogyan érte ezt el? Nem frázisokkal, nem hatásos jelzőkkel, hanem a tények tár­gyilagos csoportosításával, a dön­tő és önmagukért beszélő adatok részletes felsorakoztatásával, hi­teles és meggyőző okfejtéssel izzó forradalmisággal. A forradalom utáni írásai — ezek alkotják a gyűjtemény na­gyobb részét — sokrétűségükkel, a felvetett problémák soküányu- ságával nyűgözik le az olvasót. Nincs helyük arra, hogy egyen­ként elemezzük e gazdag gyűjte­ményben szereplő írásokat, hi­Sjeombat, 1950. julius '15. szén minden e^yes fejezet, az al- kotmányezó gyűlésen tartott be­számolója csak úgy. mint egy egy kongresszusi beszéde fontos eseménye volt a Párt fejlődésé­nek Minden beszámolójában uj perspektívákat vetít előre, uj cé­lokat jelöl meg és azonnal meg­jelöli a végrehajtás módját és megvilágítja az utat, amelyen az uj célokat a legeredményesebben el lehet érni. Minden szavából a lenini-sztálini vaslogika és a bolsevik következetesség csendül ki. Szverdlov beszédei tele van­nak harci szellemmel. Nem fél a vitás kérdésekben sem a nyílt állásfoglalásról, amelyet követ­kezetesen a bolsevizmus igazsá­gaira épít fel. Ez a könyv is bizonyítja; hogy J. M. Szverdlov. Lenin és .Sztálin nagy tanítóink közé tartozik és méltán foglal helyet bolsevik eszményeink és példaképeink kö­zölt. HÍREK „ , A SZOVJETUNIÓBÓL Tudósok és sztahanovisták közös munkája. Leningrádban, ebben a nagy ipari központban sok tudós és sztahánovista dolgozik együtt, hogy közös erővel oldják meg a termelésben felmerülő problé- kat. A Földrajzi és Grafikai Intézet tudósai instrukciókkal látják el az előrajzolókat. Ebbe a munkába bekapcsolódtak ^r sztahánovísták is és így rend­kívül megkönnyítették az elő- rajzolók munkáját. Eddig is már számos olyan kezdeménye­zés született, amely tökéletesíti és meggyorsítja munkájukat. Vizsga az építkezéseknél. Rosztovban a könyvpalota építkezésénél dolgoznák a rosz- tovi 14-es ipariskola ‘növendé­kei. A ház építkezésének mun­kálatai egyben az utolsó évfo­lyam hallgatóinak vizsgái is. Hasonlóképpen vizsgáznak a festők és az ácsok. A Titkov-brigád kezdeményezése. A gomeli vagóngyárban dol­gozik a Titkov-brigád. A bri­gád szocialista munkaversenyt indított a vagonok gyorsított megjavításáért, hogy a termés beszállításának idejére minél több vágón álljon az ország rendelkezésére. A vagóngyári munkások lelkesen csatlakoztak Titkov brigádjának kezdemé­nyezéséhez, A verseny során kijavított kocsik oldalára a ,, Kenyér gabona szállítására" felírást festették. A versenyben dolgozó munkások egyébként naponta 2—3 munkanap normá­ját teljesítik. Nagyméretű építkezések a krasznojarszki kolhozokban­A krasznojarszki terület kol­hozaiban az utóbbi időben rend­kívül nagyarányú építkezések folynak. Jó példa erre a „Voro- silov"-kolhoz, ahol eddig 42 la­kóházat, egy 250 személyt be­fogadó klubot, két nagy istálló­épületet és gabonatárolót épí­tettek. A kolhoz rész tvett a szomszédos 6 kolhozzal együtt agy közös villanytelep felépíté­sében is. Az építkezések foko­zását elsősorban a kolhozok jövedelmének emelkedése tette lehetővé. Az MSzT Irodalmi Estjéről Az MSzT nagykanizsai szer­vezete nagy sikerrel tartotta meg Szovjet Irodalmi Estjét a Szakszervezeti Székházban. A nagyszámú hallgatóságon meglátszott, hogy a nem min­dennapi irodalmi eseményt az MSzí' jól készítette elő az üze­mekben. Az előadás a szovjet és a magyar himnusszal kez­dődött, majd az MNDSz da­lárda adott plő három dalt, sikerrel- Komoly sikert aratott a II. körzeti MSzT dalárdája által előadott két népdal. László István elvtárs, a SzOT központi vezetőségének tagja, szinvonalas előadásban ismertette a szovjet irodalom remekeit, majd összehasonlí­tást tett a kapitalista nyugati burzsoá irodalom' és a szovjet szocialista irodalom között. — A Szovjetunió írói és köl­tői a Honvédő Háború idején Írásaikkal nagy mért éfeben se­gítették győzelemre a szovjet népet —- mondotta többek k& zöit- — Most o, béke védelmé* nek biztosításából is maradék- talonul kiveszik a részüket. Ennek egyik döntő biztosítéka, hogy az idealista szemlélet helyett a reális életet mutat* ják be írásaikban. A hozzászólások során hatá-* rozati javaslatot fogadott el az irodalmi est hallgatósága, melyben erélyesen megbélye­gezték áz amerikai imperialis­ták beavatkozását a koreai szabadságharciba. Az irodalmi est hiányossága volt, hogy a hirdetett 8 óra helyett félj) órakor kezdték el. A kísérő műsor és az elő­adás kissé elnyúlt és emiatt az értéke«; előadás végén tob“ ben elszállingóztak- Az idő rövidsége miatt mindössze négy hozzászólás történt. Pon­tos kezdéssel ezt a hibát fel­tétlenül ki lehetett volna küw szöbölni. Gyorsan végezzünk a lennyűvéssel! 1200 kommunista lemészárlását ismerte be Li-Szin-Man főhóhérja- MacArtney, a Reuter-iroda délkoreai tudósítója -jelentN Kim-Tai-Szu, a délkoreai rend­őrség főnöke csütörtökön beis­merte, hogy a koreai háború kitörése óta Dél-Koreában a rendőrség 1200 kommunistát végzett ki, akik „veszélyeztet­ték a biztonságot'*. Érfolyampótlé osztályokat szerveznek az általános iskolákban A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének bírála­ta rámutatott arra is, hogy a munkás- és dolgozó paraszt­származású gyermekek közül nem elegen végzik el az általá­nos iskola nyolcadik osztályát. A tanéveket vesztett tanulók a nyolc osztály elvégzése előtt kikerültek az iskolaköteles kor­ból. A népi demokrácia bizto­sítja, hogy az általános iskola nyolc osztályát minden dolgozó gyermeke elvégezhesse és utána közép- és felsöiskolai oktatás­ban részesülhessen. Mindezek megoldására cvlo- lyampótló osztályokat szervez­nek azokban a városokban, na­gyobb községekben, ahol a tan­évet veszített tanulók száma osztályonként eléri legalább a húszat. Az évfolyampótló osztályokat III—IV., V—VI., VI—VII., VII—VIII. viszonylatban lehet szervezni. A VII—VIII. osz­tályt egy tanévben csak azok a tanulók végezhetik el, akik a VI. osztályban betöltötték ti­zennegyedik életévüket. Azokban a városokban, ahol több iskola működik, a tanévet vesztett tanulókból közösen szerveznek évfolyampótló osz­tályokat abban az iskolában, ahol a személyi és tárgyi felté­telek a legkedvezőbbek. Gondoskodnak arról, hogy az évfolyampótló osztályokba a legképzettebb tanerők kerülje­nek, akik mind szakmailag, mind ideológiailag képesek ar­ra, hogy jól szervezett munká­val a kétévi anyagot tíz hónap alatt megismertessék és elsajá­títtassák tanítványaikkal. Bizonyos lemaradás mutat­kozik megyénkben a lennyü- vési munkálatoknál. Van ugyan megfelelő számban gép­állomásainkon lentépőgép, csakhogy a járási mezőgazda- sági osztályok és a gépállomá­sok között nem elég szoros ä kapcsolat. így nem tudták pontosan figyelemmel kisérni, hogy egyik gép melyik terme­lőcsoporttól hova került. A nagykanizsai járásban és a letenyeiben is van még bőven nyiini való len. A petriventei és bánokszentgyörgyi termelő­csoportoknál különösen lema­radás van ebben a munkában. A gépállomás nem biztosította számukra a gépi erőt. Az is igaz, hogy különösen sok baj van ezekkel a gépek­kel, de a termelőcsoportok sem jelentik nyomban, ha va­lahol üzemképtelenül áll. Úgy vagyunk ezekkel is, mint a Földművelésügyi Miniszté­rium áltál későn a megyébe küldött arató gépekkel. Meg­javításukra már idő nem volt és többet álltak, mint dolgoz­tak. E rendkívül fontos ipari nö­vény átvételét pedig a gyárak nemsokára megkezdik. Igye­kezzünk a nvüvés befejezésé­vel. Minden lentépőgépet a leg­gyorsabb ütemben javítsunk ki. Kézi erővel is Fogjunk a munkához, hiszen nemzetgaz­dasági érdek, hogy jóminő- ségü, időben aratott lent ad­junk át az üzemeknek. Azon­kívül pedig igen tekintélyes bevételi forrást jelent a len-* termelés a mogve dolgozó pa­rasztsága számára. Követendő példák legyenek az állami gaz­daságok, melyek a tegnapi nappal végeztek a lenaratás“ sál! Nem Eehet tovább késedelem Rendet az egerszeai piacon! Nem. lehet szó nélkül elmen­nünk a zalaegerszegi piacon nap mint nap uralkodó tart­hatatlan állapotok mellett. A budapesti vásárcsarnokok árai­hoz képest háromszoros pél­dául a burgonya ára. Ez a fontos közétkezési cikk amel­lett ritka vendég. A város be­járatánál, vagy a kapualjak­ban kapkodják el a piacra tartó szekerekről az árfelhaj­tók, spekulálók. A tejfel, gyümölcs, tojás, vagy ji hagyma esetében is mindennapos jelenség ez. Egy­szóval teljes a zűrzavar. Nem az ellenség keze van-e abban is, hogy egy liter árpa 2 fo­rint?! A kukorica áráról nem is beszélünk. Tiszta, búzát ke­vernek• össze néhány szem zab­bal s literjét 2.20 forintért mérik. Ez a legsúlyosabb fo- rint.coutásj árdrágítás. És mi történik? Az arra illetékes szervek a fülük botját sem. mozdítják. Adott esetben még az ügyele­tes rendőrt sem találja meg az ember, hogy az üzérkedő spe­kulációra nyomban lecsapjon. Persze van hiba a vásárló kö“ zönségnél is jócskán. Sok eset­ben maguk verik fel az ára­kat. Meg kell vizsgálni, hogy kik ezek és miért teszik. A Gyümölesértékesitő NVi mit „cselekszik“? Ml tehetet­lenül. Alig rendelkezik vala; micske áruval. Pedig a piaci spekuláció megfékezésére a Népbolt NV zöldségesboltjá* val ewütt ők lennének hiva­tottak! A |egsürgősebben ki kell vizsgálni, mi az oka, hogy Za­laegerszeg dolgozóinak a bur­gonya-. zöldség-, főzelék- és gyümölcsellátása nem kielé­gítő. Itt az ellenség, a reakció keze játszik közre! Miért csépel éjjel a gép Felsora fkon ? Felsőrajkon éjjel is csépel a gép. Az igyekezet szép, amely, lyel a közigazgatás a község gabonájának mielőbbi elcsép- lését, ezzel a versenyben való előkelő helyezését akarja el­érni, de a megoldás alapjában helyiden. A jegyző azzal a megokolással rendelte cl az éjszakai cséplést, horry „nem lehet félig elcsépelt kazlat hagyni éjszakára “ Közben elfe­ledkezett arról, hogy minden cséplőgéphez megfelelő meny- nyisógii ponyvát kell biztosí­tani, van szalma is, amivel le lehet takarni eső elől a kazalt, viszont a sötétségben nehéz megakadályozni az ellenség esetleges kártevéseit, nehéz megakadályozni a lopást, a mázsánál való csalást. Dolgo­zó népünk, Pártunk éberséget követel és a felsőra.iki jegyző akkor végez jó munkát, ha a gépek elosztását tervszerűen osztja be, hogy azok gyorsan, folyamatosan tudjanak csé­pelni, éjjel pedig tarlót buk­tatni. így érhet el igazán jó eredményt Felsőrajk a ver­senyben, -z Könyvszemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom