Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-02 / 52. szám
„Á MA ORT műszaki értelmiségére igen nagy feladat hárul1* — est a tanulságot hosta Kassai elvtárs a sztahanovisták országos tanácskozásáról Kassai Lajos elvtárs bányamérnök íróasztalán előkelő helyet foglal el u nagy 'piros jegyzettömb, amelynek fedőlapján arany betűk adják tudomására a nézelődő- nek, hogy a tulajdonos ott volt a magyar sztahánovis- ták első országos tanácskozásán, február 25—26-án. — Emlék — mosolyog a MAORT termelési felelőse, az egyetlen műszaki értelmiségi, aki megyénket képviselte a tanácskozáson —. Emlék, csakúgy mint ez a gyönyorü^levél- tárca — veszi elő belső zsebéből a fényes, fekete holmit Kassai elvtárs és még hozzáteszi, hogy ezeken kivül még három könyvet is kapott minden részvevő, Lenin és Sztálin a munkaversenyről, Szta- hánov utján cimü könyveket és egy brosúrát. Elragadtatással beszél a tanácskozás megrendezéséről, Astória-szállóbeli lakásukról, az Országház kupola- csarnokában rendezett fogadásról. amelyek mind élete két legszebb napjára fogják emlékeztetni. Ezek persze a szubjektivebb emlékek, mert vannak ennél hasztiosabbak is. Azok a tanulságok, amelyeket a jegyzettömb fehér papírja rejteget, a jegyzetek, amelynek hasznosításából tűnik ki majd, hogy eredményes volt a tanácskozás a MAO BT számára. — Most, a tanácskozás felszólalóinak szavai nyomán, aztán Rákosi és Gerő elv társak _ felszólalásaiból láttam meg igazán, hogy milyen mértékben emelkedik gyárainkban a- termelés a munkások alkotó kezdeményezése, az észszerű, kevesebb fizikai, annál több szellemi munkát igénybevevő munkája nyomán — mondja Kassai elvtárs, s hozzáteszi : — azt is láttam valójában, hogy mennyit segíthet a műszaki értelmiségi ezeknek a munkamódszereknek Kidől- ! gozásában, mennyire előrelen- ditketi a Sztahánov-mozgal- mat. A Sztahánov - mozgalom válunk még gyermekcipőben jár — mondták a tanácskozáson, akkor is, amikor az eredményekről számoltak be, de különösen gyermekcipőben topog az a MAORT-nál. A nagykanizsai üzemben most kezdi bontogatni szárnyait. — A mi műszaki értelmiségi kartársainknak >az lesz a feladata — mondja továbbá Kassai elvtárs —, hogy a Szta- hánov-mozgalmat megerősítse. A műszaki értelmiség feladata lesz például a termelési költségek csökkentése, a technikai ujitások, a műhelyek területén a munka jobb megszervezése. Ezekkel tudják elősegíteni a műszakiak a telepeken is a munbaversenvt, sőt — ami eddig nem volt — a Sztahánov-mozgalmal is. két, segédkezni kell az újításban a munkásoknak, ^ hogy gyorsabban tudja elvégezni feladatát. A munka értelmi előkészítése, termelésünk állandó emelkedése, egyáltalán, hogy lesz-e Sztahánov-mozga- lom a MAORT-nál, azt nagyrészben a műszaki értelmiségre, az üzemek vezetőire bízta a Párt. Kassai elvtárs be fog majd számolni a MAORT dolgozói, különösképen a műszaki értelmiség előtt árról, amit a tanácskozásról hozott magával. Ha a MAORT műszaki értelmisége megszívleli azt, amit ö mondott, amit Rákosi elvtárs mondott el beszédében, akkor helyt kap a MAORT-nál a SztahánGv- mozgalom, sok hiba kiküszöbölődik s a MAORT eredményei méltók lesznek ahhoz a, jelentőséghez, amelyet az üzem nemzetgazdaságunkban betölt. Fiatal és öreg sokat tanult a tanácskozásból 11! „A mai ifjúmunkás egészen más típus, az öntudatos kommunista, a szocializmust építő munkás máskép viszonylik hozzá. Bátorítja, segíti, hóna alá nyúl és megkapja mindazt a tudást, ami a szocialista építéssel vele jár.’* (Rákosi elvtársnak a tanácskozáson elmondott beszédéből.) Vörösen izzik a kemence a nagykanizsai üveggyárban. Vlasies Imre ifjúmunkás ügyesen egy csipesz közé fogja az izzó üveget és a hűtőbe viszi. — Amikor az iskoláimat elvégeztem, minden vágyam az volt, hogy üvegfúvó legyek — mondja Vlasies Imre —. Elsők között jelentkeztem a felvételre, mikor megindult az üzem. Most a Jamnitzky-féle brigádban dolgozik. Teljesítményük 185 százalék. — Lesz még ennél több is — jegyzi meg — Most hallgattuk meg Rákosi elvtársnak a sztahánovisták tanácskozásán mondott beszédét és ez újabb és nagyobb eredmények elérésére ösztökél. Szorgalmasan tamilok Jamnitzky elvtárstól. Alig várom már, hogy én is beálljak a fúvók közé. A bri- gádvezetöm állandóan tanít és foglálkozili. velem. Addig is, míg a fúvók közé állok, ebben n munkakörben is igyekezem jól dolgozni, mert az én munkám is nagyban hozzájárul a teljesítmények emeléséhez. Vlasies elvtárs most lett tagjelölt. Ez további feladatok megoldására buzdítja. Meg is jegyzi: — Nagy megtisztelés a Pártban tagjelöltnek lenni- Ezt igyekszem is kiérdemelni. Most a selejtesökkentést tűztem ki célul. Az elmúlt hónapban sikerült is a, selejtemel 3—í százalékra csökkenteni. A munkaverseny és a Sztahá- nov-mozgalom további kifejlesztésének és megerősítésének igen fontos feltétele a termeléshez szükséges anyag folyamatos biztosítása. (Gerő elvtársnak a tanácskozáson elmondott beszédé, bői.) Friedler István, a Magas- építési NV kovácsa az egyike azoknak, akik biztosítják az anyagot az építkezésekhez. Nagy szükség van az ácsoknak is, a betonszerelőknek is arra, amit Friedler elvtárs és társai csinálnak itt a kovácsműhelyben. Ha az ő munkájuk rosszul megr, rosszul megy az ácsoké is; és még sok más szakmunkásé, aki vasanyaggal dolgozik. Azért jutottak eszünkbe éppen az ácsok, mert Friedler szaktárs 40 éves szaktudásának teljes l'atbavet'óséveil), no meg kis erővel is, csapkodja kalapácsával a gerendákhoz készülő vaskapcsokat. — Az ember saját munkáján érzi, hogy mennyire igazak azok a szavak, amelyeket Gerő elvtárs mondott a sztahanovisták tanácskozásán — teszi egy pillanatra az üllő mellé kalapácsát Friedler szaktárs ■— Nem tudnék például én sem 151 százalékos normatelj esi test elérni, ha nem kapnám meg idejében az anyagot a miunkámhoz. Olvasta Rákosi elvtárs beszédét is, reggel csak futólag, mert majd este fogja áttanulmányozni. — Én azt mondom, hogy az imperialisták igen rossz szemmel nézhetik, hogy a mi munkásaink milyen magas teljesítményeket érnek el — mosolyog egy sort, aztán igy folytatja: —- De ezt szeretjük, mert akkor tudjuk, hogy jól dolgozunk... ii Jó munka jutalma: 5 zalai község rövidesen kulturházat kap A MAORT-ot nem lehet olyan mértékkel mérni, mint a. többi üzemet — ezt szokták általában mondogatni a MAORT dolgozói- javítómunka, nem sorozat- gyártás, nehéz itt a normát túlteljesíteni*, nehéz újítani, észszerüsifeni, sokszor olyan rövid ideig tart egy munka, hogy nincs is idő átgondolni. — Éppen ezért hárul a MAORT-nál dolgozó műszaki értelmiségiekre még nagyobb feladat, mint a más üzemben dolgozókra — jelenti ki Kassai elvtárs —. Nálunk még közel- sem tökéletes a munka megszervezése, azon kel] javítanunk. Aztán a gyakrabban előforduló munkáknál kell jól EöSgrvizsgálni a körűimén yeAzok a zalamegyei községek, amelyek gépállomások, vagy termelőszövetkezeti csoportok létesítésével már eddig bebizonyították, bogy a haladás, a fejlődés hívei, ahol tömegszervezeti utón a kulturális célokra is legtöbbet áldozott a falu dolgozó népe, ott demokratikus népművelési kormányzatunk nagyobb ösz- szeggel járul hozzá a közeljövőben kulturház megépítéséhez. Értesülésünk szerint a közeljövőben 5 zalai község, — köztük Bucsuta is — kulturhá- zat kap. A baki fiatalok jé példája Bak község ifjúsága nagy lelkesedéssel kapcsolódik be a Munkára Harcra Kész sportmozgalomba- Nagy Máidon sportfelelősnél sűrűn adják át s kilincset egymásnak a község fiataljai, mert felismerték ennek a sportmozgalomnak hatalmas jelentőségét. Eddig ügy áll a helyzet, hogy a je- lcnkezettek között inkább a lányok száma több, mint az ifiaké. Csütörtök, 1950. rnárc. 2. Mezőgazdaságunk uj feladatok előtt A tavaszi munka szinte kézzelfogható közelségben van. Ugyancsak rövid már az idő, ami elválaszt bennünket attól, hogy a földeken ismét megjelenjenek a traktorok, a vető- gépek. A munka, a mezőgazda- sági munka újabb fontos sza-- kaszához érkezett el. Dolgozó parasztságunkra ezúttal is nagy feladatok várnak, még nagyobbak, mint eddig. A munka azonban mégis könnyen fog menni, könny ebben, mint az ezelőtti években, mert a mező- gazdaság munkásai, dolgozó parasztságunk olyan segítségekhez jutott, mint amilyent munkája elvégzéséhez még egyetlen esetben sem kapott. Ä Minisztertanács határozatát méltán nevezhetjük népköztársaságunk kormányának egyik legnagyobb jelentőségű segítségének, ami két évre előre pontosan meghatározza a mezőgazdaság teendőit és utat mutat dolgozó parasztságunknak a munkák elvégzéséhez. Az ilyen segítség pedig szinte nélkülözhetetlen mezőgazdaságunkban, ahol bizony legtöbbször még mostanáig is a szokások uralkodtak a korszerű agrotechnika eredményeinek alkalmazása helyett. A szokásokra adni általában nem sze- szerencsés. Számtalan példával bizonyíthatnánk — éppen a mezőgazdaság területén —, hogy az ilyen szokások csak kárt okoznák, más szóval: a terméseredmény egyformán alacsony. Meggondolandó tehát, hogy a termésátlag állandó emelkedését célzó uj módszerek alkalmazása helyett éppen az állandó visszaesést jelentő elavult és a szokásokhoz ragaszkodó módon gazdálkodjék dolgozó parasztságunk. A kétéves növénytermelési terv pedig éppen az állandóan emelkedő termésátlag eléréséhez szükséges módszerek alkalmazásához nyújt segítséget. A legfontosabb teendő a szántás-vetés megindulása előtt a munka jó előkésztése. Szervesen ehhez tartozik a talajművelési szerződések kötése. A gépi munka a legfőbb biztosítéka a magasabb terméseredménynek, a terv teljesítésének. Dolgozó parasztságunknak széles tömegei előtt ismeretes is ez, mégis meg kell állapítanunk, hogy ennek ellenére megyénkben vontatottan halad a lalajművelési szerződések kötése, jóllehet napokon belül ránkköszönt a tavaszi szántás ideje. Mi ennek az oka? A kanizsai példa a felelet erre. A pártszervezetek nem készítették fel a népnevelőket erre a feladatra, vagy ha fel is készítették őket, úgy későn tették azt. Könnyelműség ez, aminek kövekezménye az alacsonyabb terméseredményekben mutatkozik meg. A szántáson túl dolgozó pa- raszfságunkat már sokkal jobban foglalkoztatja a vetés. A kétéves terv minden növényféle vetésére pontos határidőt szab meg, igy dolgozó parasztságunk állandóan maga előtt látja, melyik növény vetőmagjának mikor kell a földbe kerülnie. Ennek köszönhető az, hogy megyeszerte egyre erőteljesebb méretekben bontakozik ki az a mozgalom, hogy a vetési munkálatokat a kiHizö^’t határidő előtt elvégzi dolgozó parasztságunk. Napokról és hetekről van szó, ami azt jelenti, hogy a zalai dolgozó parasztság: azzal is tisztában van, hogy minden nap. amivel előbb vef: nyereség és minden óra, amivel később kerül a vetőmag a földbe: kár neki is, de kár az egész országnak, dolgozó népünknek. De jelent ez még mást is. Például azt, hogy egy esztendő alatt mennyire megváltozott dolgozó parasztságunk viszonya a munkájához. Tavaly még nem nagyon számított az, hogy előbb végezzen a vetéssel. Csupán az volt fontos, hogy a vetés feltétlenül megtörténjék. A termelés emelkedésénél; előfeltétele az is, hogy a munka egyes szakaszai közö't meglegyen az összhang, azaz a munka valamennyi részletét egyformán: pontosan és jól végezzük el. A jó szántás önmagában még nem jelenti a magasabb termésátlagot, mint ahogy a felületesen és hanyagul elvégzett szántás után a határidő előtt befejezett vetés sem jelenti önmagában ugyanezt. Ügyelni kell a szántás nu nőségére, de vigyázni kell arra is, hogy a földbe csak csiraképes, jó vetőmag kerüljön. Fokozott gondot kell fordítani a műtrágya és szervestrágya, helyes alkalmazására és igy tovább a mezőgazdasági munka minden egyes: mozfitnatára egészen addig, amíg be nem. takarítjuk a termést. Ilyenek a feladatok, amelyek megoldásra várnak a munka uj fejezetének megindulása nyomán. Fontos szerep vár ebben a munkában pártszervezeteinkre, amelyeknek állandóan napirenden kell tartani a kétéves növénytermelési terv tudatosítását Irányítani és vezetni kell a dolgozó paraszttá got a munkában. Azon kell lenniök, hogy a Minisztertanács határozata necsak papiron legyen meg, de élő valósággá váljék, gyakorlattá legyen, arai ötéves tervünk megvalósításához, dolgozó népünk felemelkedéséhez elengedhetetlenül szükséges több és jobb élelmet jelenti. Nem szabad falusi pártszervezeteinknek egy pillanatra ,sem megfeledkezni arról, hogy a Minisztertanács határozatának végrehajtása nem választható el a kulákság elleni harctól. A kettő összetartozik, mert a hálák minden bizonnyal is* mét megpróbálkozik a szabó• tálássál, „jóindulatú tanácsokkal“, újabb és újabb orvtámadással. Az ilyen tervek leküzdésére éberen kell őrködni a pártszervezeteknek. Az éberség azonban nemcsak a Párt feladata. A dolgozó parasztság egészének figyelemmel kell kísérnie a kulákság minden ténykedését, hogy merényié- terveiket idejekorán, már csirájában meghiúsítsák. Ha mindezeket a feladatoka a Párt útmutatása mellett elvégzi, de nemcsak elvégzi, de jól végzi el dolgozó parasztságunk, akisor bizonyosak lehetünk abban, hogy a munka uj szakasza is jelentős sikereká. nagyszerű eredményei hoz. Hársfai István Zalaegerszeg polgármesterasszonya közigazgatási iskolán Zalaegerszeg város polgármes terasszonya. Siklósi Miháb' né elvtársnő 3 napokban hosz- szabb időre közigazgatásunk szakismereteinek tökéletes elsajátítása céljából Budapestre közigazgatási iskolára távozott. A polgármesteri teendőket távolléte alatt dr. Bérezi Sándor elvtárs, városi főjegyző látja eb
