Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-14 / 62. szám

é millió tégla, 4 millió e&erép Ex a sxentgróíi tég ellenterve Április 4-i felajánlásuk s órlinként 2000 tégla, 2200 cserép Hosszú téli pihenés után is­mét megkezdődött a munka a zalaszentgróti téglagyárban. — Meg kell fognunk alapo­san a munka végét — mondja Váczi elvtárs kissé elgondol­kodva: — Nem kis dolog az: 10 millió egységet kihozni eb­ben az idényben. De nem lesz itt semmi hiba, megy minden, mint a karikacsapás. Négymil­lió tégla, 3 millió cserép a sze­zonra előirányzott termelé­sünk, mi azonban vállaltuk a tervünket túlteljesítjük 6 mil­lió tégla és 4 millió cserép le­gyártásával. A kétezerért Körülöttünk zugnak a gépek és elmondják, hogy három rö­vid hét alatt 250 ezer téglát és 30 ezer cserepet dobtak ki ma gukból. És biztatóan hozzáte­szik: ha jól bánnak velünk gazdáink, a következő napok ban még több lesz a termelé­sünk! A cserépprésnél csengő dal szárnyal és belevegyül a gé­pek kattogásába. — Elvtárs, forgassa meg már azt a keverőt'! — kiált oda az etetőnek Hegedűs Róza, miköz­ben villámgyors mozdulattal rakosgatja a rámákat. Aztán még hozzáteszi: — Ma el kell érnünk a kétezres teljesit- ményt. — El is érjük — vág vissza Bállá Ilona. — Az első nap alig tudtuk kihozni az ezer cserepet, pedig a norma 1700. Lám, ma már közel járunk a kétezerhez. Április 4-re — mint ahogy ezt felajánlottuk — meglesz az óránkénti 2200 cse­rép. Igaz-e, elvársnők? Megígérték Rákosi elvtársnak •— Már pedig ha megígértük ezt Rákosi elvtársnak, akkor teljesítjük is! —. toldja Müller Józsefné elvtársnö, cserépel­szedő. Odébb, a téglaprésnél is lá­zas munka folyik s nehéz vol­na most eldönteni, hogy a cse­repesek, vagy a téglások telje­sitik- e előbb mai napi tervü­ket. — Hát még ha majd hároir műszakban dolgozunk a mos tani kettő helyett — újságolja Váczi elvtárs. — Akkor kel megnézni termelési grafiko nunkat, pedig a két műszál eredényéért sem kell szégyen keznünk. Azt hiszem — és eb ben biztos vagyok —, hogy U milliós vállalásunkat a szezoi végére végre is hajtjuk. Mer ez a mi ellentérvünk! Bizony, ilyenformán a ke mencéseknek is lesz elég dől guk, de Kovács János elvtárs égetőmester megnyugtatód közli, hogy a kemencék serr miben sem maradnak le a géj ház versenyében. Minőségi munka f — Április 4-re mi is késze leszünk az első égetéssel. Tv ezt ajánlottuk fel. Most éppé egy uj módszeren gondolta zom, amivel fokozhatnád nemcsak a mennyiségi, hane a minőségi termelést is. Bev méterre, a gépházból lefojtod dohogás szűrődik a fülünkbe. Itt a munkások téglák milliói­val húznak ledönthetétlen fa­lat a béke szilárd és bevehe­tetlen arcvonalábani Még jobb tervfelbontást dolgos ki április 4-re a kanizsai Magasépítési NV műszaki értelmisége Az ország 10 magasépítési nemzeti vállalata közötti ver­senyben a nagykanizsai válla­lat az első helyen áll a tervfe- bontáaban, az ipari (Verseny­ben 1 tized ponttal maradt le az első helyről és a szellemi és fizikai dolgozók százalékos arányeosztásáhan Kaposvárral együtt az első helyen áll. Kétségtelen, hogy ebben legnagyobb szevepe van a nagykanizsai Magasépítési NV műszaki osztályának. A vállalat műszaki értelmi­sége elég korán felismerte, melyek a kötelességei. Az átmeneti tétova tapogató­zás után, ami Bölcsföldi igaz­gató eltávolítása, nyomása alól való megszabadulás okozott, felismerte helyzetét és a párt- szervezetre támaszkodva, an­nak irányítását követve látott neki a tervfelbontásnak. A si keres tér vfelbontás az oka legnagyobbrészben annak, hogy az olyan nehezen meg induló, oly sokáig gyermekci­pőben és egyhelyben topogó egyéni verseny széles méretű­vé bontakozhatott. Ma már egy 200—300 szá­zalékos teljesítmény nem fehér holló, hanem általá­nos és gyakran előforduló esemény. Ä tervfelbontás eredményez- azt, hogy a vállalat csaknem *EPIISIIK A PARTOT« Ma bátrabb lesz a bírálat * megjavul a■ tomegkape&olat uz egersasegi vasút pártszervezetében te minden építkezése határidőre, vagv határidő előtt befejezést nyert, bár ezen a téren még vannak komoly hiányosságok. mint a kanizsai pontház, üveg­gyár esetében. Általában azon. ban elmondhatjuk. a vállalat műszaki vezetősége az ötéves terv első hónapjaiban jó mun­kát végzett, a jó munkájuk elősegítette a fizikai dolgozók jobb mun­káját is. A műszaki osztály azonban nem tartja befejezettnek ed­digi munkáját. A felszabadu íás évfordulójára elindított munkafelajánlási mozgalom hoz, amelyhez a dolgozók oly nagy lelkesedéssel csatlakoz nak, a műszaki osztály is kap­csolódik. Felajánlásképpen egy olyan tervet dolgoznak ki, amely javít az eddigi tervfelbontási módsze­ren és a dolgozók szem­pontjából előnyösebb, mert áttekinthetőbb, ugyanakkor az egyes építkezé­sek versenybeállá"’'' az egyes építésvezetők, munkavezetők versenyzését; fokozottabb mun­káját szolgál i** A műszaki osztály tervét a hét elején dolgozzák ki és va­lamennyi építkezésen röpgyű- léseken, értekezleteken tuda­tosítják a dolgozókkal. A mű­szaki osztály ugyanekkor újí­tásokat. munkamódszerátszer­vezéseket vett tervbe, amely- lvel a verseny a vállalatnál az eddiginél is eredményesebb lesz és hozzájárul építőipa­runk termelékenysége emelé­séhez. (S. L.) Nem egyszer esett szó a zalaegerszegi vasútnál még a Központi Vezetőség ha­tározata előtt, hogy a brigá dók mozgalmában mindezideig nem sikerült állandósítani, il­letve továbbfejleszteni az eredményeket- Voltak ugyan akkor is néhányam akik felve­tették ezt a problémát és em­lékeztettek a szovjet vasuta­sok követendő példájára, de csak elhúzódott a kezdeménye zés. A kommunisták azonban nem nyugodtak és most már napirenden tartották a Szta- hánov-mozgalom kiszélesítésé­nek kérdését. Jött azután a Központi Vezetőség határozata és Rákosi elvtárs történelmi jelentőségű beszédet, amely je­lentős fordulatot hozott és a korábbi elhatározást tetté ér lelte. Egymásután léptek egyéni versenybe a vasutasok s a szakszolgálattal, valamint a fű tőházzal vállvetve megterem­tették a konkrét versenyek elő­feltételeit. A múlt hónap ele­jén legelsőnek alakult meg a 200-as Gorza-brigád,'majd pél dájuk nyomán egy újabb 200-as j forgalmi-brigád jött létre, s I kezdeményezések vannak egy speciális komplex-brigád ala­kítására. A dolgozók jól vég­zett munkája tette lehetővé, hogy 4-én elindulhatott as első 500-as szerelvény Zalaeger­szegről. Nem kevésbbé komoly eredményt jelent az, hog’/ a f ű- tőháznál egyre növekszik azok­nak a száma akik rendszere­sen felette teljesítenek az át­lagos 140—150 százaléknak Mindez kétségtelenül komoly eredményt jelent de hiányos volna a kép, ha * hibákról nem beszélnénk. Mindenek előtt meg kell enu lékezünk a legutóbbi taggyű­lést követően előállott új hely­zetről, amely viszont még min­A NAGY FORDULAT A gépek halkan sustorognak j gy ideig, majd lassított tempó- an néhány perc múlva leállnak. I lovászi MAORT-műhely egész losszában egy pillanatra mély ■send terül el, majd innen is, mnan is felhangzik egy-egy ki- iltás. — Nos, Pordán elvtárs, hogy íllunk ma? —- Tartjuk a 150-et! kiált ússza mosolyogva, azután, mint izokásosan, szép sorjában helyé­re rakja szerszámait. Pillantása most a munkapadok ilá esik. Valóban, ma több az icélforgács, több a reszelék, több zz elkészített munkadarab, szeb­bek a teljeisitmények és vidá­mabbak az arcok. Futsz elvtárs még rakosgat va­lamit a satupad mellett. Úgy tesz, mintha haza készülne, de közben csak úgy sandítva elnéz az elnémult gépek felett és a kezeügyében lévő kalapáccsal halkan kopogtat egy magában dúdolt induló taktusaira. Hossza­san elgondolkozik. — Elvtárs — dörren rá. hátul­ról Pordán elvtárs —, nálad még nincs vége a műszaknak. Látom, 1 valami ugyancsak foglalkoztat. — Rákosi elviárs beszéde jutott 'az eszembe. Tudod, azóta sokat foglalkozom üzemünk prob­lémáival és egy- s más dologra lassanként rájövök. Itt van pél- dáufez a Standard-ügy. Mi a vé­leményed? — Csirkefogók! — köp egyet Pordán elvtárs mélységes ra^gve­S tésc jéléiil. —• Aztán’ te art fi­szed, hogy csak & Standardban történik meg az ilyen? Hm... hiba volt ott az éberség körül. Nos, persze azután mégis lefülelték Geiger urékat. — Kis szünet után igy folytatja: — Tudod, mi tetszett nekem a legjobban Rákosi elvtárs beszé­déből? Az a rész, ahol a kritika és önkritika gyakorlásának fon­tosságáról beszél. Bizony, akár­hányszor elolvasom a beszámo­lót, mindig azt "hiszem, hogy mi- rólunk beszélt. És ez a Standard ügy ... nem megy ki a fejem­ből! ... Pordán elvtárs kissé elgondol­kodva néz maga elé, s halkan hozzáteszi: — Jómagam. Kanissán. hall­gattam meg Rákosi elvtársat. Az­óta is sokszor meghánytam-vetet tem magamban a kérdést. Hogy őszinte legyek, meglepett, hogy Rákosi elvtárs szerint nálunk, a MAORT-nál is vannak olyan hi­bák, amelyeket mi nem vettünk észre. Azt hiszem, érted, mire Gondolok. .. Néma, de sokatmondó fejhó- :intés rá a válasz. — Annak azonban örülök, hogy Rákosi elvtárs megígérte segítsé­gét és igy ezeknek a hibáknak hamarosan a végére járunk. Meg azután egy és más dolog a leg­utóbbi taggyűlésen is kijött. Nem. úgy, mint azelőtt, amikor sok mindent él kellett hallgatnunk... Természetesen most rajtunk a sor, nekünk kell még éberebbnek lennünk, még inkább megerősíte­ni pártszervezetünkben a kritika és önkritika szellemét. — Főképpen itt, Lovászi- ban kell fokozottabban éberek- | nek lennünk! Amikor a rövid g eszmecsere után kifelé tartanak, | hozzájuk csatlakozik Hóbor Gyű- j[ la és Orsós Jakab, mindketten í hegesztők. Hóbor Gyula meghall- j va az utolsó mondatot, rögtön j hozzáfűzi: — Ne felejtsétek el elvtársnk. ; hogy a mi pártszervezetünkben ] elhanyagolt bírálat és önbirálat . komolyan meg'nehezitette a veze- [ tőség munkáját is. Rákosi elv társ beszéde óta viszont bátram felvethetjük a hibákat, nem jár érte ledorongol&s. — Az én véleményem csak az ~ veti közbe Orsós elv társ —, hogy a mi Pártunk hatalmas és erős, ha i9V feltárja a hiányos­ságokat. Mi sokaI tanulhatunk Rákosi elvtárstól és én szeretem z becsületes egyenességet, de utálom azt, aki elkendőzi a hi­bákat. Amint igy négyen b állag­| nak a telep irányában, töviről- i hcctyérc rave-’---szelik nemcsak ! Rákosi elvtárs beszédét, hanem | a Központi V szel őség határozatát \ is. Mostmár szinte kívülről tud- ' ják mmd a kettőt. Amikor eíválrmk, ForéLán. elv­társ még visszafordul egy pilla­natra. — Aztán elvtávsak, alaposan fel kell készülnünk a. vezetőség- választásra, hogy . majd Rákost elv társnak megüzenhetjük., hogy .megfogadtuk a szavát! dig sok kívánnivalót hairy u»- ga után. A pártszervezetbe^ szemmdláthatóan komolyabb munka folyik, mint akár egy héttel ezelőtt is, de a hibák gyökeréig nem hatoltak le aß elvtártsak a taggyűlésen. Nagy általánosságokban jelölték mets a legközvetlenebb feladatokat; beszéltek az vezetőség válasz­tásáról is, ugyanakkor Oieni vizsgálták meg tüzetesebben, mi. az oka annak, hogy a párt­tagság a legjobb esetben is ' csak a hiányosságok súrolásá­nak határáig ment el, viszont annyira már nem merészked­tek. hogy nyíltan bírálatot gyakoroltak volna a vezetőség munkája felett. Többen han­goztatták ugyan, hogy a titkár elvtársnak változtatnia kelle­ne a dolgozókhoz való viszo­nyában és sérelmezték, hogy sok esetben a meggyőzés esz­köze helyett a ledorongol ást választja. Pedig ez a módszer oda vezet, hogy elszakad azok­tól, akiknek a vezetését reá bízta a Párt. A párt demokrá­cia legelemibb szabályainak megsértése és a. bírálatot nem tűrő „felettesi tekintély“, előbb-utóbb oda vezet hogy a a tagság nem meri megmon­dani véleményét, „mert hátha elbocsátják“. A vezetettekhez való ilyen módon felfogott kapcsolat ell'enkezilc a Pánt Szervezeti Szabályzatával és így az egész párttagság akti­vitása, kezdeményezése, e?ej# nem is segíthette a vezetőket nagy és felelősségteljes mun­kájában. A meggyőzés és bolsevik magatartás hiánya és nem utolsó sorban, a tagság egy ré­szének passzivitása messze túl­hatott a pártszervezet kere­tein éss mintegy tükörként mu­tatta meg a hiányoló'" kát. Á taggyűlés után napirendre tűs*, ték a népnevelő munka meg­javítását. mert ezen a téren komoly hibák mutatkoztak, A fentebb vázolt eredmények megszilárdítását csakis az alá- pos és rendszeres politikai felvilágosítás biztosítja. A ve­zetőség felismerte az ebben rejlő lehetőségeket és a titkár j elvtárs ás Változtatott eddigi j helytelen magatartásán, jólle- | hét a legutóbb megtartott üze- i mi népnevelőértekezleten ére/.- [hető volt a megszövegezett ha- s iározatból az ő nem egészen S meggondolt véleménye a.. műk | lóversennyel kapcsolatosam f..Azokkal szemben, akik a rsjoz | galmat tudatosan, vagy bár l nyagságból gátolják. a legszi­gorúbb büntetést kérjük alkal­mazni“. így szól a határosat első pontja- Nem is kell mon­danunk, hogy ez a rosszul fel­fogott drákói szigor egyálta­lán nem jelent meggyőzést sem a párttagság, sem pedig a pártonkíviili dolgozók felé. A többi pontok már a taggyű­lés eredményeit tükrözik visz- sza és valamennyi a szocialis­ta munka verseny nek a népne­velők bekapcsolásával való ki- zé’esítését célozza. Végül csak annyit: tanulmá­nyozzák az; oMársak ■ zabban Rákosi ajvtárs déf, mélyítsék el a pártilo33£- kráciát, mert 'csakis így kidől­hetnek fel kellőképpen a^*e- ze^pség választásaim Kedd, T930. J4» zetjük az égetésnél a ,,póco lási“ rendszert, ezzel még job­ban kihasználjuk kemencéin­ket. Mellettünk agyaggal megra­kott csillék siklanak el. Száz

Next

/
Oldalképek
Tartalom