Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-14 / 62. szám

3w sjtqit a áúfrtáieaejjzzh A szovjet sajtóban gyakran , jelennek meg sztaháncvistákhoz irt levelek és a szstahánovisták ezekre adóit válaszai. E nyilvá­nos levelezés nemcsak a szak­mák dolgozóit érdekli, akik a levélváltásokból megismerik az uj munkamódszereket, hanem a lakosság széles rétegeit is. A sztahanovisták leveleiből kibon­takozik az ujtipusu szovjet em­ber. gondolkodásmódja, a mun­káról alkotott felfogása. A szta­hanovisták leveleiből az olvasók megismerne, azokat a tanítási módszereket. amelyekkel az egy­szerű munkásokat oktatják. A „Volgái Kommuna“ cimü kujbisevi lap hasábjain jelent meg Nikólaj Szmirnov, a kujbise- vi ,.Katek“-gyár mestere és az ismert- moszkvai sztahánovista. Nikolaj Rosszijszkij közötti le­vélváltás. Valamennyi kujbisevi dolgozó élénk érdeklődéssel fi­gyelte az újságban folyó levele­zést, amely végül azt eredmé­nyezte, hogy c város üzemeiben széles körben terjedt el a Rosz- szijszkij-féle kollektiv sztaháno- vista munkamódszer. „Már egy éve, hogy megkezd­tük egymással a levelezést — ir­ta légii1 óbb i levele egyikében Rosszijszkij. — Közben Ön járt már Moszkvában is, megismer­kedtünk egymással személyesen és Ön tanulmányozhatta a Ka- libr-gyárat, ahol én dolgozom. Levelezésünk egy esztendeje alatt nagy változások történtek. Egy évvel ezelőtt gyárunkban egyedül az én műhelyemben al­kalmaztuk a kollektiv sztaháno­vista munkát, de ma már gyá­runk 9 műhelyében bevezették. Az eredmény: ugyanazzal a fel­szereléssel, ugyanazzal a mun­káslétszámmal gyárunk sokkal többet termel. Állandóan figye­lemmel kisércm- az ön sikereit és örömmel állapítottam meg, hogy a Katck-gyár az elmúlt esztendőben élre került. Örülök, hogy levelezésünk eredménye­ként újabb nagy sikereket mu­tathatunk fel a szovjet dolgozók szocialista munkaversenyében.“ Ugyancsak a „Volgái Kommu­na“ közölte Usztinov kujbisevi építőmester és Savljugin, a hires moszkvai sztahánovista kőműves levélváltását, „Ifjúkoromban apámmal együtt dolgoztam — irta Savljugin. — Nem egyszer hallottam tőle: a tudást titkolni kell, mert nincs más gazdagságunk. A kapitalista világban természetesnek 3átszőtt ez a felfogás, de a szovjet ember előtt már idegen. Mi már rég' a magunk gazdái vagyunk és min­den újítás, amelyet a sztahano­visták hoznak, megerősíti hazánk hatalmát. A kiváló mestert ma azért becsülik, mert tudását to­3 vábbadja dolgozó társainak és az ifjúságnak.“ Nina Lukjanova kujbisevi tex­tilgyár brigádvezetőnő és Alek­szandf Csúthkih levélváltása is a „Volgái Kcmmuna“-ban folyt le. Kiértékelve levelezésük eredmé­nyét. Csúthkih ezt irta: „Nagyon örülök, hogy közlé­seim nemcsak abban a gyárban váltottak ki élénk visszhangot., ahol Ön dolgozik, hanem a többi kujbisevi üzemben is. Ez a Szo­cialista munkaverseny eredmé­nye. A verseny lényege az, hogy az élenjáró munkamódszereket a széles dolgozó tömegek tulajdo­nává teszi. Én egyszerű szövő vagyok, több, mint negyedszáza­da dolgozom a krasznoholmi tex- tilgyárban és a munkára vonat­kozó elgondolásomat mégis az­zal tisztelte meg a szovjet kor­mány, hogy rendeletben adta tudtul a Szovjetunió minden dolgozójának. Megkaptam a Sztálin-dijat is. Csak a Szovjet­unióban — ahol a határ elmosó­dik fizikai és szellemi munka között — képzelhető el, hogy az egyszerű munkás elgondolását ilyen magasra értékeljék. Ked­ves Lukjanova elvtársnő, tapasz­talataink kicserélése a szocialista munkaverseny egyik legfonto­sabb tényezője.“ így leveleznek egymással a legszélesebb nyilvánosság előtt sztahánovista mukások, újítók és azok, akik tanulni akarnak tő­lük. A sztahanovisták tapaszta­latátadása a szocialista népgaz­daság legnagyobb előrelenditője. A szovjet üzemek sztahanovis­táinak és más dolgozóinak ta­pasztalata tanulság a mi munká­sainknak, parasztjainknak. A sajtólevelezés már eddig komoly eredményeket hozott megyénk­ben. Nem kétséges, hogy a szer­kesztőségünkhöz érkező, napról- napra szaporodó levelek szocia­lista építésünk jelentős tényezői­vé válnak. £</(], kis termh zeitíid&mámi Mi tartja a Földet? Ha kérdeznétek: esik-c a Hold a Föld felé? Akkor azt kell felelnünk. ' igen, esik, mint bármely más test: a kő az ágyúid ved ék, vagy akármi más, és méghozzá azért esik, mert a Föld vonzásának ereje a Földhöz húzza. De akkor miért nem esett még idáig a Hold a Földre? Éppen azért, mert a Hold mozgása közben mindig ugyanazzal a körse- bességgel halad. amely ki­egyenlíti a Föld vonzását. Ennek az lesz a következmé­nye, hogy a ^Ioltl nem esik egyenesen lefelé, hanem kör- felületén halad a Föld körül- Ugyanezt lehet mondanunk a Földről is. Az egyetemes tömegvonzás törvényének ér­telmében a. Nap vonzza. a Földet, azért joggal tehetjük fel a kérdést, hegy a Föld ráesik-e a Napra. De a Föld idáig nemcsak hogy nem esett a Napra, hanem egyáltalán nem is közeledett hozzá. Ez azért van. mert ugyanazzal n körsebességgel mozog, amely mintegy kiegyenlíti a Nap vonzását De a Naptól elrepülni ugyancsak nem tud a Föld, mert ehhez a mozgási sebes­ségének majdnem másfélszer akkorának kellene lennie, va­gyis legalább másodpercen­ként 42 kilométernek. Tehát láthatjuk, arra a kér­désre: „Mi tartja a Földet?" csak azt jegyezhetjük meg, hogy Földünk állandóan egyenlő távolságban tartózko- dik a Naptól, a Nap körül való gyors mozgása következ­tében. Ahhoz, hogy a körmozgás megtartásához erőre van szük­ség, nagyon könnyű bebizo­nyítani egy egyszerű, minden­ki által ismert kisórlet segitsé- gével. Ha kis kődarabhoz fo­nalat ercsitünk ás a fonal má­sik végét kezünkben tartva elkezdjük a követ a levegőben forgatni, rögtön érezni fog­juk hogy a kő huzza a fona­lat, mégpedig annál erőseb­ben, minél nagyobb sebesség- gcl forgatjuk. Érezhető erővel kell tartanunk ahhoz, hogy a kő el ne repüljön. Az az erőfe­szítés, amelyet a kő forgatá­sánál érzünk, ahhoz kell, hogy a követ eltérítsük egye- nesvonalu útjáról. Ebből kö­vetkezik. hogy kezünk ereje adott esetben megváltoztatja a vonzás erejét. Ha. eltűnne a vonzás ereje a Földről és a Holdról, akkor a leszakított kőhöz hasonlóan egyenes vonalban repülnének el: a Hold a Földtől, a Föld pedig a Naptól. De a vonzás ereje ezt megakadályozza. El­téríti őket. egyenesvonalu Ht­juktól és körvonalon kénysze­ríti mozogni. A kanizsai fiatalság március 15-1 ünnepsége A nagykanizsai fiatalság tömegfelvonulással és gyűlés­sel áldoz szerdán, 1848, március 15, forradalmi emlékének. Az ifjúság és a dolgozók délelőtt felvonulnak a Deák-téri Petőfi-szoborhöz. ahol Kása Laios elvtárs, * MINSz zalame- gyci titkára mond ünnepi beszédet. Délután 6 órai kezdettel a . szakszervezeti székházban márciusi kultúrműsort rendez a kanizsai ifjúság. Jobb munkával, tanulással készül a zalai ifjúság az egységes szervezet alakulására író — az olvasónak JP löször 1945-ben ta- ^ lálkoztam a szou- jet grafikával. Acsádon élő János bátyámat raj­zolta le egy ott elszállá­sol c szovjet kapitány. Le- < élező!cp nagyságú ér­des papírra örökítette meg ceruzával, de olyan ár hűen, hegy még azok is. elismerően nyilatkoz­tak róla, akik egyéb- rt fukarkodtak a di­csérettel a. szovjet kato- r,: illetően. ~k Etekül án mohó vá- : * gakozásso.1 igyekeztem, tegnap a Sztálin-tér fí. ám, alá. Budapesten a Nemzeti Szalonba, hogy megnézzem a szovjet grafikai kiállítást. A szé­pen feldíszített be járu­lón állandóan ki-bejárnak ' az érdeklődök. Benn a hatalmas teremben leg'1 - lébo százan nézegetik a megkapó, szép képeket, melyek — mint egyik művészünk mondta — egy lépéssel isméi köze- • ebb visznek bennünket a szovjet művészethez. k ezen keresztül á szov­jet társadalom, a szocia­lista h/JgafiffiP és a *zo- cialistcKVm-ber megisme­réséhez. SzőOfet q..vallka Belépéskor kérdőivel kapunk, hogy Írjuk le rá észrevételeinket. A teremben két helyen van asztal székekkel, hogy a kérdőivet kitölthessük, alig megy ki látogató, aki üresen visszaadná ezt. A terem közepén nagy csoport fiatalember fog közre egy idősebb szakértőt, akit nagy fi­gyelemmel hallgatnak. Hangosan beszél. Szak­szerű szavak röpködnek: kompozíció, litográfia, Unometszet, linogravura, akvarell, stb. iuel szemünket job- -áfC f,an érdekli, job­ban érti, mint a fül, a képek elé lépünk. Mind­egyiket szeretném meg­említeni, Igen szép Se­her dia jev: „Üdvözlet 1945“, Laptev: „Kolhoz- őr", Yar-Kravcsenko: „Gorlcij-portré", Bagat- 1 cin: ..Berlin kapitulálá- sa", Zavjalov: „Lenin mauzóleuma“,. Kibrik: „1917. lignin Rozlivhan“ és „Van ilyen pánti". Aztán Finogenpv: „Sztá­lin és munkatársai a Moszkva alatti védööve­zetben", „Sztálin és Mo­lotov egy üzemben“, „Sztálin a fedezékben", „Sztálin a távirónál“ —- sorozat. Barakov: „Sztá­lingrád újjáépítése", Je- fanov: „Sztálin, Molo­tov, Vorosilov, Gorkij betegágyánál“, Dere- gusz: „Dal a partizánok­ról", Pavlov: „A régi Moszkva" és .,A Kreml tornya", Bibikov: „Au­róra cirkáló 1917“ és „Potemkin cirkáló", Ejn- nan: „Ápolónő“, Parama- nov:‘ „Az ifjú Gorkij", Kutateladzo: „Sztálin a sztrájk vezetője“, Sze­röv: „Pihenő parasztasz- szony". Smarinov-soro- zat: „Visszatérés", „Nem felejtünk", „Nem bocsá­tunk“, Szokoláv: „Erdei pztak" és „Bokréta". C ikerül ellesnem egy munkás véle­ményét, amit a kérdőív­re irt mellettem. 1. Mi a véleménye a ki állításról? Köszönet a kiállítás vezetőségének, hogy eze­ket, a szép és tanulságos képeket a dolgozók elé hozta, hogy a magyar A héten — amint erről koráb­ban hirt adtunk — Kardos ■László elvtárs, a neves magyar iró ankétot tartott a megyeszék­hely dolgozóinak. Ez alkalommal beszélgetést folytattunk Kardos elvtárssal, aki arra a kérdésünkre, hogy a Szovjetunió szocialista irodalma milyen hatással van a mi irodal­munkra. a következőkben vála­szolt: — Íróink már eddig is szá­mos szovjet irodalmi terméket fordítottak le magyarra és ezek kivétel nélkül utal tálaltak dol­gozóink szivéhez. Tapasztaljiik, hogy a magyar szerzők is ér­tik már a szovjet irók szándé­kait és műveik számukra való­ságos élményt jelentenek. Ter­mészetesen nem arról van szó, hogy mostmár teljesen lemá­soljuk a szovjet példákat, mert mi még nem tartunk ott, ahol a szocialista Szovjetunió. El­lenben be kell mutatnunk a magyar valóságot rohamos fej­lődésünk tükrében, az élet lük­tetését, az alkotó munka dicső­ségét, a Párt vezette munkás- osztály hősies harcait. Igen, ez a mi feladatunk! Éppen ezért bátran hozzá kell nyúlnunk a mai problémákhoz és a téma kiválasztásának bátorságában legelsősorban is a szovjet Író­kat kell követnünk. — Miben látja ifjúsági irodal­munk jellegzetes változásait? — Ifjúsági irodalmunkra is hatással van az egyre szélese­nép jobban csodálja és megbecsülje a szovjet kultúrát és művészetet. 2. Melyik rajz másola­tát szeretné megszerezni lakása (párfhelyiség, kultúrterem stb.) részé­re? Gorkij portréját laká­som részére. 3. Miért tetszik a ki- * választott rajz? Gorkij írásaival nagy- > j ban hozzájárult a szó- 2 cializmus építéséhez élete példaadás nekem i további életemhez. 4. Melyik rajz tetszik | még? Nehéz erre feleletet > adni. Mindegyiknek van * olyan sajátossága, hogy \ említésre méltó. Talán a | SmiclTinov-soiY>zat; Bo- * gat kin: „Berlin kapilu-1 tálasa“, Kibrik: „Van? ilyen pártFinoganov: I ..Sztálin az üzemben“t ■ ,,Sztálin a fedezékben“.. 1 ,.Sztálin a távirónál“. 5. Milyen kiállítást j szeretne legközelebb lát-( ni? I Amely tovább bemiu' tolja a szovjet alkotó sl életet, harcait, győzel­meit és: a Pántot ^ amely vezett bennünket és utat mutat. dő kulturforradalom, amely most megy végbe kuliurálim életünknek úgyszólván minden területén. So'k jele van máris annak, hogy Íróink meglátják azokat a témákat, amelyekre az újfajta ifjúság érdeklődése irá­nyul. Új ifjúsági irodalmunk szelleme rokon lesz a hatalmas Szovjetunió irodalmának szel­lemével. Végül megkérdeztük Kardos elvtársat, hogy jelenleg melyik műfordításon dolgozik. Erre a kérdésünkre igy adott választ: — TyihonOv uj versesköteté- ivek magyar nyelvre való for­dításán dolgozom és ez szá­momra szép és örömteljes fel- i adatot jelent. Ugyancsak befe­jezéshez közeleg József Attila összes verseinek sajtó alá való rendezése — fejezte be nyilat­kozatát Kardos elvtárs. ÖSSZEVONT SZAKSZERVEZETI NAP A KISÜZEMEKNEK Csütörtökön délután 6 óra­kor a szakszervezeti székház nagytermében a nagykanizsai kisüzemek dolgozói részére összevont szakszervezeti nap lesz. amelyen a dolgozók meg­tárgyalják a sztahanovisták kongresszusának tanulságait és megvitatják milyen módon lehetséges kisüzemekben a sztahánovista munkamódszer elterjedése. KOVÁCS GYÖRGY A RÁKOSI-PER A kötet tartalmazza a Rákosi perek anyagát 1925 szep­tembertől 1940-ig. Bőséges dokumentumanyag ismerteti Rákosi Mátyás bátor bolsevik kiállítását a fasiszta vér­bíróság előtt és a világ dolgozóinak a Bolsevik Párt által vezetett harcát Rákovi Mátyás kiszabad i'ásáért 592 oldal. 32 képmelléklettel, — Ára íűzve 20 forint, kötve 28 forint. MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI SZIKRA INTÉZET A Magyar Ifjúság Népi Szövet­ségének felhívása nyomán :n MINSz zalamegyei bizottsága mun­katervet dolgozott ki, hogy. az egy­séges ifjúság meglercih'ésében Zala megye dolgozó fiataljai is méltóképpen kivegyék részűkét. A legelső és legfontosabb ^fel­adat, bogy a Párttal még szÓfo- sabbra fűzzék a kapcsolatot. A Párt irányvonalát követve a szociális mus építésében a termelést még jobban fokozzák. Megyénk üzemeiben 17 ifjúsági brigádot szerveznek. Az egyéni versenyzők számát 80 százalékra emelik. Junius 18-ig az átlagtelje­sítményt 20 százalékkal fokozzák. Ezt az eredményt a munkaverse­nyek alapos megszervezésével érik el. Az ifjúság taglétszámát 2500 fővel emelik, melyből 1500 leányta­got szerveznek be. Megyeszerte 19 SzU és 55 uj EPOSz szerveze­tet hoznak létre. Megyénk három városában 3 napos agitációs isko­lát indítanak, melyen 160 fiatalt képeznek ki. Nyolcvan helyem agi­| tációs gárdát szerveznek és ezen­kívül 17 falu járó brigádot. A mar* xista-leninista köröket 100 száza­lékkal emelik. Járásaink számtalan helyén szabad ifjúsági olvasókörö­ket szerveznek. A megyében 9 he-, Iyen lévő kísérleti kertekben in­dítják be a tavaszi munkálatokat. Fokozzák a micsurini elvek alap­ján a kísérleti munkákat. A gép­állomásokon a versenymozgalom kiszélesítésével viszik előbbre a tavaszi munkálatokat. Az AMG, TSzCs és az állami gazdaságokban 9 ifjúsági brigádot szerveznek. Versenyt indítanak a legjobb trak­toros, címért. A győztes traktoris.- tát yándorzászlóval ajándékozzák meg. Az eredmények eléréséhez nagy­mértékben hozzájárul a Párt hathatós támogatása, a MINSz me. gyebizottság eddigi s a jövőben végzett jó munkája, Zala megye dolgozó ifjúságának lendülete a szocializmus építésében és harca az egységes ifjúság létrehozá­sáért. •*

Next

/
Oldalképek
Tartalom