Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-29 / 74. szám

Éljen és viruljon a szovjet és magyar nép örök barátsága! ¥1* évfolyam 74. szám. üra 50 fiSlér 1950, március $9* szerda Megbénította a kikötők forgalmát a francia kikőtőmunkások sztrájkja Hatalmas méreteket öltött a 37 ezer franci aországi és algíri kikötó'munkás tiltakozó sztrájk­ja. A kikötőkből egymásután, óráról-órára Párizsba érkező birek egyhangúan a sztrájk nagy méreteiről számolnak be- A sztrájk a kikötők egész for­galmát megbénította. Minden munka leállt. Bordeauxban 0 kikötőbizott­ság sürgős munka ürügyével sok munkanélkülit toborzott össze és rakott teb»jí»”^'»kra. A munkanélküliek először nem tudták miről van szó. de ami­kor „ kikötőkbe érkeztek és a hajók lerakodására szólították fel őket, azonnal sztrájkba áll­tak. Az első hirek szerint a sztrájk teljes az észak-afrikai kikötőkben is. ahol csak a dél utáni órákban kezdődött meg. Marseille kikötője, amelynek munkásai már több, mint egy hete sztrájkolnak, teljesen ki­halt. Az utcákon és a rakpar­tokon csak a nagyszámú álíig íelfegyverzett romhamrendőr cirkál. Mint ismeretes. a kikö- tőmunkások országos tiltakozó sztrájkját a rakodómunkások marseülei szakszervezeti veze­tőinek s társainak fogvatartásn elleni tiltakozásul határozták el. Az elmúlt kedden „ roham- rendőrök benyomultak a mar- seillei kikötőmunkás szakszer­vezet székházába és letartóztat­tak 8 szakszervezeti vezetőt, közöttük a nemzetközi tenge­rész szakszervezet főtitkárát is. A letartóztatott szakszerve­zeti vezetőket o marseilíei hír­hedt Baumetíes-böi’tönbe vit­ték, ahol közönséges bűnözők­kel: o marseülei alvilág geng­sztereivel együtt tartják őket fogva. Közülük hármat a múlt hét végén a marseülei dolgozók nyomására a hatóságok kényte­lenek voltak szabadon bocsá­tani. A kíkölősmmiások mellé álltak a kirendel! katonák A párizsi jobboldali lapok is kénytelenek elismerni, hogy'’ a dokkmunkások sztrájkja Ca­lais kikötőjétől Algír kikötő­jéig. beleértve o párizsi folyam­kikötőt is, hatásos volt. Az Humanité különtudósító- ia jelenti, hogy a-hatóságok a sztrájkoló dokkmunkások mun­kájának elvégzésére Montpef- lierből többszáz katonát irá­nyítottak Sete kikötőbe. A ka­tonák azonban az íniernacio- nálét énekelve vonultak le a ki­kötőhöz és a sztrájkoló kikötő- munkások mellé álltak. Változatlanul tart a sztrájk az építő-, üveg- és vegyiparban s hétfőn erősen kiszélesedett a bőriparban is. A m... és fém­iparban több tízezer sztrájkoló folytatja bérharcát. Az amerikai liábotiis uszítok salát érmükben Az amerikai háborús uszítok egyre inkább hatalmába kerül­nek a saját maguk által ter­jesztett rémhíreknek. A hábo­rús uszítás mesterségesen ké­szített kommunistaellenes őrü­letté fajul. Egyre gyakrabban fordul elő Amerikában, hogy az amerikai háborús politika irányitói az elmebajos For- restal volt nemzetvédelmi mi­niszter példájára cselekednek. Egyesek már mindenütt kom­munistákat látnak, saját hábo­rús uszító társaikban is. Erre példa Jessupnak, az Egyesült Államok „bolygó“ nagykövetének esete. Mialatt Jessup távolkeleti körúton járt, hogy előmozdítsa kormányá­nak háborús politikáját, Wa­shingtonban McCarthi szenátor a nagykövetet azzal vádolta, hogy kommunista, vagy leg­alább is kommunista-barát. Mire Jessup visszaérkezett Washingtonba, már várt rá az amerikai kongresszus öt­tagú vizsgálóbizottsága, amely előtt Jessupnak be kellett bizo­nyítania, hogy nem kommu­nista. Az egész komédia csúcs­pontját azzal érte el, hogy Jessup a legjobb védekezés­nek az ellentámadást találta és azzal vádolta meg McCarthi szenátort, hogy vádaskodásai­val a Szovjetunió politikáját szolgálja. ■ íme jellemző, hogy az ame­rikai háborús uszítok egymás Vitán esnek a saját maguk által ásott verembe. A békemozgalomnak át kell térnie a tettekre Andics civlársnő beszámolója a Békefanács ülésén A Magyar Béketanács és a népművelési minisztérium saj­tófogadást rendezett, amelyen megjelentek a Béke Hívei Vi­lágkongresszusa állandó bizott­ságának stockholmi konferen­ciájáról hazaérkezett magyar küldöttek: Andics Erzsébet elv- társnő, egyetemi tanár és Vető Lajos evangélikus püspök, to­vábbá a francia békedelegáció Budapesten tartózkodó tagjai, a népművelési és külügymi­nisztérium, a Kulturkapcsola- tok Intézetének képviselője, a bel-és külföldi sajtó munkatár­sai. Losonczy elvtárs üdvözlő sza­vai után Andics elvtársnő is­mertette a stockholmi békekon­ferencia eredményeit és a ma­gyar küldöttség tevékenységét. A stockholmi beszámolók alap­ján megállapította, hogy a nemzetközi békemozgalom az elmúlt évben hatalmas ered­ményeket ért el, a háborús veszély azonban nem kisebbedéit. — A békemozgalomnak — folytatta Andics elvtársnő — sokkal nagyobb mértékben fel kell ölelnie az összes társa­dalmi rétegeket, a legkülönbö­zőbb világnézetek. politikai áramlatok híveit. A békemoz­galom nem elégedhetik meg azzal, hegy kinyilváníthatja békeakaratát .hanem át kell lérnie a konkrét tettekre. A továbbiakban beszélt a francia és belga dokkmunkások példaadó szerepéről és Joliot Curie egyhangúlag elfogadott javaslatáról, amely szerint háborús bűnösnek kel] nyilvání­tani azt a kormányt, amely eh sőnek alkalmazza az atomfegy­vert. Tájékoztatta a megjelenteket Andics elvtársQő ,a konferen­ciának a szervezeti kérdésekre vonatkozó határozatairól is. Megemlítette a továbbiakban, milyen szeretet és tisztélet veTte körül a szovjet küldőite­ket, akik a béketábor hatalmas vezetőjét, a Szovjetuniót kép­viselték a konferencián. Andics elvtársnő ezután beszámolt a magyar küldöttség munkájáról. — Meggyőződtünk arról — mondta befejezésül —, hogy a béketábor erői egyre inkább növekednek. A békekonferen­cia annak a meggyőződésnek jegyében folyt le, hogy a béke tábora elég erős a há­ború megakadályozására és meg is fogja azt akadályozni. A beszámoló után Vető La­jos püspök az egyházi körök állásfoglalásáról szólt a béke mellett. Elmondta, hogy része­veit egy kifejezetten egyházi jellegű összejőve1 elen és ennek valamennyi résztvevője egyef- érteit abban, hogy a békéért harcolni kell. Gilbert de Chambrun fran­cia képviselő a franciaországi haladó ke-esztényék békemoz- galmáról beszélt. Rámutatott a francia fiatalok, a, művészek és írók szerepére a békemozga- tomban, akik mind a béke mel­lett foglalnak állást. Petit tábornok a Francia Köz- társasági Tanács tagja .a fran­ciaországi békevédelmi bizott­ságok munkájáról számolt be. Kihangsúlyozta a nők részvéte­lét a mozgalomban, majd igy folytatta: — A francia nép erkölcsileg és anyagilag- egyaránt támogatja a békemozgaitnat, minden erejével és minden, eszközzel küzd a béke ügyéért. A sajtófogadást Losonczy elvtárs szavai zárták be, aki annak a • meggyőződésének adott -kifejezést, hogy a Szov­jetunió vezette békétáfcor biz­tosítani tudja mindnyájunk legdrágább kincsét; a békét! Harc a szabadságjogokért — harc a békéért és a biztonságéit A Pravda nemzetközi szem­léjében Viktorov Olaszország egyre jobban kiéleződő belpoli­tikai helyzetével foglalkozik. — De Gasperi kormánya — írja Viktorov — a fasiszta jel­legű kivételes törvényhozás út­jára lépett. A minisztertanács március 18-i rendkívüli ülésén kivételes rendszabályokat ho­zott „a társadalmi rend fenn. tartására“, melynek célja a szabadság elfojtása és a demokrácia tökéletes megsemmisítése Olaszor­szágban. A kivételes rendszabályok nép­ellenes és provokációs jellege viharos felháborodást váltott ki a dogozók legszélesebb réte­geinél. Nem kétséges — írja Viktorov —. hogy a De Gasperi kormány 0 kivételes rendszabá­lyokat Washington egyenes pa. rancsára hajtja végre- Bidault kormánya Franciaor­szágban ugyanerre a Parancsra hozta meg « törvényt, amelyet a francia nép „gyalá­zatos törvénynek“ nevez. Az amerikai imperialisták olasz és francia csatlósaiktól drákói rendszabályokat követeltek az olasz és francia nép ellen, mert tudják, hogy Olaszország és Franciaország munkásosz­tálya, dolgozói egyre tevéke­nyebben lépnek fel az angol- amerikai tömb agressziós poli­tikája és háborús előkészületei ellen. Az h harc, amelyet az olasz és francia nép kormányának kivételes törvényei ellen foly­tat, nemcsak a dolgozók demo­kratikus szabadságjogaiért és gazdasági jogaiért vívott have, h fenem egyúttal harc a békéért, a biztonságért, harc a há­borús gyújtogatok eilen. Sem Gasperi, sem Bidault kor­mányának. sem pedig gazdáik­nak. az amerikai imperialisták­nak nem sikerül megtörni a népek békeakaratát, nem sike­rül elfojtani a szabadságért és függetlenségért vívott harco­kat — fejezi be Viktorov. As If júsági Világhét hatalmas erővel bizonyította9 hogy as ifjúság késs harcolni a békéért A most befejeződött Ifjúsági Világhét, amelyet a világ de­mokratikus ifjúsága a haladó erőknek <, békeküzdeíemben való tömörülése jelszavával folytatott le, már az első' na­pokban megmutatta, hogy nin­csen olyan zuga a világnak, ahol az ifjúság ne venne tevékeny részt „ békéért folytatott küz delemben. Az Ifjúsági Világhét immár hagyományos formája annak ^ küzdelemnek, amelyet ez ifjú nemzedék az egységért, életbe­vágó jogaiért és szebb jövő­jéért vív. A demokratikus ifjú­ság első világhetét T943 tava­szán tartották meg. amikor a Szovjet Hadseregnek * fasisz-' ták elleni hősies csatáiban dőlt el Európa népeinek és az egész emberiségnek a sorsa. Abban az időben az Ifjúsági Világhét o fasiszta agresszorok elleni küzdelem fokozása jelszavával folyt le- A másik jelszó az volt, hogy a világ haladó ifjúsága vállaljon szolidaritást a szovjet ifjúsággal, amely az egész szovjet néírpel együtt a szabad­ságért küzd a hitleri rabság ellen. Az Ifjúsági Világhetet azóta minden évben, március utolsó napiéiban tartják meg- A világ ifjúsága ugyanúgy, mint. hét évvel ezelőtt, most is a szovjet ifjúságra tekint, mert ő jár elől abban a harcban, amelyet o demokratikus ifjúság a sza­badságért, jogaiért a munkára és az életre a világuralomra tö­rekvő amerikai imperialisták ellen vív. A Lenini Komszomol Központi Bizottsága, továbbá a Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottsága ezekben a napok­ban a világ minden tájáról százával kapott leveleket és táviratokat, amelyekben „ de­mokratikus ifjúsági szerveze­tek üdvözletüket küldték és. ki­jelentették, hogy készek együtt küzdeni a szovjet ifjúsággal, á világ haladó ifjúságának élcsa­patával életbevágó jogaikért- a békéért. Fokozódik a rendőrterror Ola&sorssággba n Olaszország különböző tarto­mányaiból érkeznek jelentések a demokratikus mozgalom tag­jaival szemben alkalmazott rendőrségi megtorló intézkedő, sekről. A sari-severoi véres provo­káció után — ahol a rendőr­ség által űz utcán megsebesí­tett egyik munkás, aki a Ke­resztény Demokrata Párt tag- !a volt, meghalt — a városban és környékén mintegy 1Ó*J em­bert tartóztattak le, körtük AUegato kommunista szenátor feleségét, a helyi munkakama- j ra -titkárát és több dem,okra- ! tikus szervezet vezetőjét, i Milánóban a rendőrség letar­tóztatott 129 szakszervezeti ve­zetőt- , ■ Számos letartóztatást foga­natosítottak a szakszervezetek és demokratikus pártok veze­tőivel szemben Siena, Arezzo és Perugia tartományokban is. Parma, Fogdino és Crotons után. Monzában, Bariban, San Seyeroban és egyéb helységek­ben is egy-két hónapig terje­dő időre megtiltottak minden gyűlést és tüntetést. Piacenza városában a bíróság fagyház. büntetésre ítélt 135 földmun­kást földesúri földeken „on- haíaimulag“ végzett j ükért. . '

Next

/
Oldalképek
Tartalom