Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-28 / 73. szám

Zala megye befejezte az árpa, zab, borsó és a rostosok vetéséi Fontos határozatokat hozott a SzövOSz megyei választmányi értekezlet® évfolyam 73. szám. Ära 50 fillér 1950, március kedd SZABAD HAZÁBAN BOLDOG EMBEREK Nézz’ körül az országban! A gyárkémények gomolygó í üst je egybeolvad a fürge tavaszi fel­hőkkel. Városban, falun geren­dákat húznak, kopácsolnak, téglafalak, gyárak, házak nő­nek kezünk nyomán: épül az ország. A földek téli fehér bár­sonyszőnyege mindinkább zöld­be vész, a szorgos őszi munka eredményeképp kikel a tavalyi vetés. A traktorok dübörgése elvegyül a vidám nótaszóval. Bármerre nézel, a győzelemre jutott dolgozó nép akarását lá­tod, amint keményen újabb győzelmek előfeltételeit teremti mpg. így él és alkot öt esztendő óta a szabad magyar nép. így alakit ja -sorsát, orszá­gát, amely hosszú, keserves századok után az ő kezébe van letéve. Az ország képe csakúgy kisimult már a háboru-ütötte sebekből, mint ahogy a szabad­ság jótékony levegőjén a rán­cok kezdenek eltűnni az arcok­ról a sok éhkop, szenvedés és megaláztatás után. Rabságban voltunk. Él ősköd tek rajtunk, verejtékünkön hizt-ak kövérre idegen és magyar urak, aztán pusztító háború jött, romba- dőlt az ország, csaknem megsemmisültünk testileg és erkölcsileg, mint nemzet és emberek. Ö't éve mindennek, oly’ messze tűnik, mintha egy megsárgult történelemkönyv tépett lapjait olvasnék. Törté­nelem ez, de nem távoli száza­dok, ősapák története. Ezeken a véres lapokon saját elmúlt sorsunkat olvassuk, a béklyó- bavert szereplők mi, magyar dolgozók voltunk. S most fenn hordjuk fejünket, tekintetün­ket a múltból a jelenbe, a jö­vőbe szegezzük, ahol egy fel­nőtt, megbecsült, gazdag, erős, művelt nép története íródik napjainkban. Minden dolgozónak megvan a maga személyes, külön oka — az egyetemes ok mellett ‘—, amiért izzó gyűlölettel kívánja a pokol fenekére elűzött rab­szolgatartóinkat és azokat, akik a letépett jármot vissza akarják rakni, a réginél is job­ban megszoritani nyakunkon. De minden dolgozónak az egye- .temes ok mellett megvan a maga személyes, külön oka, amiért soha el nem múló sze­retettel és hálával fordul a fel­szabadító Szovjetunió felé. Kö­szönettel, mert elűzték urain­kat és elhozták nekünk a sza­badságot . Köszönettel, mert megtanítottak járni1 bennürí- ket a szocializmus utján. Hálá­val, hogy megmentették ré­szünkre népünk legnagyobb fiát, szeretett Rákosi elvtársun­kat. Hűséggel, mert mint atya a fiát, úgy védtek bennünket a leselkedő ellenség elől. És azért, mert szükségünk idején enni adtak, nehézség idején tanácsot és tudást, példaképet: milyen az uj. a szocialista em­ber. Ezért jár egyetemes kö­szönet és hála. Mindezt egy­szóval igy mondjuk: szabad­ság! Azt jelenti ez, hogy a mun­kásnak joga van, módja van tudását fejleszteni, önön és családja érdekében dolgozni, tervezni, újítani és — többszáz forintot keresni hetenként. Gondolt-e arra valaha a mun­kás, hogy munkapadja mellett miniszteri jövedelme legyen — arról n,em is beszélve, hogy szószerint is lehet miniszter. Gondolt-e arra, hogy össz­komfortos, fürdőszobás lakása lesz; benne rádió, telefon, szekrényében több rend ruha, neki Írott könyvekkel könyves­polc. Vájjon nem több-e mind­ez, mint amiről valaha is ál­modott? És a jövő még ennél is mérhetetlenül többet tarto­gat. Merte-e hinni a dolgozó paraszt, hogy földjén a ke­mény göröngyöket gép porha- nyositja meg, termése megkét- háromszorozódik, kulák- és bankuzsora nélkül élhet, uj, egészséges, cserépfedeles házá­ban este derékfájás nélkül ül­het a dúsan terített vacsora- asztalhoz. Fiából tudós mező­gazdász, orvos, mérnök, hon­védtiszt lesz, ahogy kedve tart­ja. Komolyan remélte-e a „ha­vi 200 fix“ egykor elérhetet­len ábrándját kergető dolgozó értelmiség, hogy a múlt inség- leveses évei után a felszabadu­lás egysorba emeli a hatalmat gyakorló osztállyal, anyagi helyzetét összehasonlíthatatla­nul előbbre lendíti, tudomá­nyos és művészeti munkájának minden előfeltételét messze­menően megteremti, megbe­csüli és jutalmazza? Mindezt elértük már. Ke­mény harcokat vivtunk és nyer-, tünk meg. Helytálltunk, mert vezetett bennünket a Párt. Ha a munkások, dolgozó parasz­tok, értelmiségiek tömegei nem tudták, nem hitték, hogy mind­ez lehetséges — tudták és hirdették a kommunisták, a dolgozók legjobbjai, akik is­merik és kellően értékelik a nép alkotó erejét, számítanak rá és átformálják vele a vilá­got. Minden győzelmünk abból fakad, hogy öt évvel ezelőtt' felszabadított bennünket a Szovjet Hadsereg. Pártunk, Rákosi elvtárs kitűzte a célt s a dolgozó milliók követik. A hároméves terv merésznek látszott, de megvalósult, mert valóraváltására összefogott minden alkotó erő. Az ötéves terv még hatalmasabb távlato­kat nyit meg a felemelkedés felé, még több munkát követel. £>e ez is meg fog valósulni, ha a nagy szovjet néppel és bará­tainkkal összefogunk, a béke védelmére,- ha követjük Pár­tunkat és nem kíméljük erőn­ket a munkában. Április 4 ünnepe megsok­szorozza munkaerőnket. Ön­magunkkal vetünk számot, ön­magunknak fogadjuk meg hogy a termelőmunka hatal­mas sikereivel tesszük még erősebbé, gazdagabbá orszá­gunkat, békénket és boldogab­bá az egész magyar népet. A francia dolgozók békeharca a cselekvés szakaszába lépett Százezrek sztrájkolnak —■ A tengerésztisztek megtagadják a behivóparanesot A szajnamegyei kommunista párt- szervezet Mauric Thorez elvtárs je. lenlétében értekezletet tartott. Ja- ques Duclos elvtárs záróbeszédé- rámutatott arra, hogy a békeharc a jelen pillanat döntő kérdése. — A békeharcnak át kell csapnia a konkrét akciók területére. Az el­múlt napok eseményei megmutat­ták, hogy a tomegakciók meghátrálásra kényszeríthetik a munkáseHcncs igazságszolgáltatást. Meg kell győzni a munkástömege- ket arról, hogy az ellenük alkalma­zott rendőri erőszakoskodással egy. időben a kormány a vietnami hábo­rú nyerészkedőinek megmentésére siet. A békét meg kell és meg le­het védeni. A megvédésnek legfontosabb té­nyezője, hogy tisztán lássuk a helyzetet. Á béke barátainak mind erősebb akciói nélkül az imperialis­ták már háborúba döntötték volna a világot, — A békeharcot a legszélesebb politikai egységben kell lefoly­tatni a béke és szabadság har­cosai mozgalmának keretében. Duclos elvtárs azután rámutatott a fasizmus fenyegető válságára és kiemelte, hogy a munkásság visszavágása csak akkor lehet hatásos, ha rögtön történik. A kormány elleni harc egyet jeleni a fasizmus elleni harccal. A kor­mány a mostani nemzetgyűléssel képtelen kormányozni, ezért olyan választási törvényt akar megsza­vaztatni, amely lehetővé tenné a munkásosztály képviselőinek leg­messzebbmenő kiszorítását a tör­vényhozásból. A dolgozóknak tel­jes erejükkel kell ez ellen a terv ellen küzdeniük. Duclos elvtárs befejezésül éber ségre hívta fel a munkásokat Tito kémeinek alattomos akciója ellen. Megbénult a francia kikötök élete A délfranciaországi kikötők kö­rülbelül 35 - ezer dolgozója hétfőn reggel sztrájkba lépett. Az észak - franciaországi kikötők dokkmunká­sai hétfőm délután 17 órakor állítot­ták le a munkát. A Jilíakozó sztrájk 24 óráig •' . tart. A nagyarányú szirájkmozgaíom a francia kikötők életet teljesen még. bénította. A francia tengerészek szombaton és vasárnap bérsztrájkot rendeztek. pouenben 48 óráig tar­tott a sztrájk cs“ abban a tengeré­sz-. k hatalmas 'többsége vett részt. A marseillci kikötőben horgonyzó 34 hajó tengerészei is sztrájkba lép­tek, jól lfehet közülük hétnek azon­nal ki kellett "volna futnia a kikö­tőből. A Nantes kikötőjébe befutó hajók legénysége azonnal csatlakok zott a mozgalomhoz. Egyetlen hajó sem hagyta el a kikötőt.. Le Havre-ban a tengerészek 48 órá­ra szintén megszüntették a mun­kát. A hatóságok behívóparancsot kézbesítettek a tengerészeinél szol­gáló Tiszteknek, azonban ezek túl­nyomó többsége nem engsdeime-s- kedett a behívóparancsnak Nagy arányokat ölt a francia dől. gőzök bérmozgahna a 3000 frank bérpótlék kiharcolásáért. A sztrájk a dolgozók százezres tömegeit érinti, s egyedül a vas- és fémiparban 150 ezer, az építőiparban 100 ezer, a vegyiparban 40 ezer. a társadalom, biztosító intézetekben többtizezer dolgozó áll sztrájkban. A dolgozók a legkülönfélébb iparágakban győzelmet győze­lemre halmoznak s egyes ágakban a sztrájkmozga­lom tovább terjed. A rohamrend- őrök tömeges bevetése sem tudta csökkenteni a dolgozók harci szel­lemét. Hz Olasz SzQCiüsia Piri lifvinyi Az Olasz Szocialista Párt ve­zetősége kiáltványt bocsátott ki az országban történő politikai eseményekkel kapcsolatban. A kiáltvány leleplezi a kormány politikáját, amely makacsul arra törekszik, hogy megtörje a da­rab kenyérért, a szabadságért és a békéért harcoló dolgozók aka­ratát és megfossza az olasz né­pet az alkotmány által szavatolt jogaitól. A kiáltvány hangsúlyozza a pa­rasztok és munkások követelései­nek és tetteinek törvényességét, A kiáltvány íelhivja a dolgozó­kat és az összes demokratákat, folytassák lankadatlanul megkez­dett harcukat. Seelba megtagadta a vízumot as Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség kongresszusának külföldi küldötteitől Az Unttá jelenti,hogy Scelb-a olasz belügyminiszter megtagadta a beutazási vízumot az Olasz Kom­munista Ifjúsági Szövetség már­cius 29-i livornói kongresszusára meghívott külföldi küldöttektől. Az Unita tiltakozik ez ellen az antidemokratikus rendőri eljárás ellen és megállapít ja: a kormány­hatóságok terrorja nem bonthat­ja meg azt a mély együttérzést, amely az. olasz demokratikus if­júságot összeköti a többi orszá­gok, elsősorban a Szovjetunió hős ifjúságával. A TASxSz Iroda április 4 előkészületeiről A TASz-Sz Iroda jelenti Buda­pestről. A kultúra és művészet dolgozói tevékenyen résztvesz-' nek a magyar dolgozóiénak or­szágszerte széles méretekben ki­bontakozó előkészületeiben ápri­lis 4-ének, Magyarország felsza­badítása ötödik évfordulójának megünneplésére. A magyar irók az évfordulóra a „Szabadság dala“ cimen verses kötetet adnak ki. A kötetben a magyar költők versei mellett he- lyetfoglalnak a szovjet költők versei is Magyarország felszaba­dításáról,. és a magyar-szovjet- barátságról. Április 4-ére novel- láskötet is jelenik meg. A ma­gyar irók ezekben a novellákban az, ország életét ábrázolják at­tól az időtől fogva, amikor a Szovjet Hadsereg csapatai felsza­badították Magyarországot. A magyar festőművészek a fel­szabadulás ünnepére grafikai al­kotásokat készítenek a felszaba­dulási album részére. A híradó és dokumentfilmek stúdiója szí­nes filmet készít a felszabadulás évfordulójára. A Szovjetunióban gyűléseken ünnepük az Ifjúsági Világhetei A Szovjetunióban folyta-, tódnak az ifjúmunkás, kolhoz, parasztok és diákok gyűlései az Ifjúsági Világhét alkalmá­ból. Március 25réti Moszkva Szverdlov és Október kerületé­nek ifjúsági aktívája tartott •y üléseket. A gyűlésen'felszó­lalt Barhicskov, a Szovjet If­júság Antifasiszta Bizottságá­ig az Ifjúsági Hollandia elismerte a Kínai Népköztársaságot 'A' Hágában hétfőn kiadott hi­vatalos közlemény szerint a hol­land nagykövetségi titkár hétfőn jegyzéket nyújtott át a pekingi központi kormánynak. A jegy­zék közli, hogy Hollandia már­cius 27-én de jvJre elismerte a Kínai Népköziíifeeságot. A hol­land közlemény szerint Henry Kungfúi-Saagot a KBKBntRtang­kormány hágai nagykövetét a Tiolland kormány tájékoztatta , a Kínai Népköztársaság elismeré­séről. A - nagykövettel közölték, hogy Mao-Ce-Tung kormányá­nak ehgrneréae azt jelenti, hogy a holland kormány meyvonja az elismerést a kínai. Kuominitwng- kormánytól, nak tagja. — úz az Ifjúsági Hét — mondotta — a dolgozók soha vem látott 1 ömöriilésének jegyében folyik le a Szovjet­unió, a béke zászlóvivője kö­rül- — Az ifjú aktivisták me­legen köszöntötték a népi de­mokratikus országok ifjúsági G,7C*1*rmr7&Í' Ol 11 />]»- Irii 1 /I (iff é* 1 fi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom