Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-22 / 68. szám

2000 cserép, 4000 tégla óránként A zalaszentgrót! téglagyár dolgozói sikeresen teljesitik április 4-i felajánlásukat. A cserépprésnél dolgozó csoport az eddigi órán­kénti 1700 cseréphez képest 2000 cserép kitermelését vállalta és ■teljesítette. A téglaprés dolgozói viszont vállalták, hogy egy óra ©latt a korábbi 3500 téglához képest 4000-et . termelnek április 4-re óránként. Most örömmel jelentik, hogy a vállalt 4000-es ter­melést 17-én máris teljesítették és újabb felajánlást készülnek tenni. A kemencések április 4-re ígérték az első égetés kiszedését, de most elhatározták, hogy fela jálánsukat 3 nappal előbb telje­sítik. Egyébként az üzem összes dolgozói vállalták, hogy egész áp­rilis havi termelési előirányzatukat felszabadulásunk emlékünne­pére kitermelik és a továbbiakban tartják, őt fokozzák minden munkaterületen a versenylendületet. Szakemberek a cukorrépa vetéséhez A cukorrépa vetéséhez a Növénytermeltető NV vetőem­bereket biztosit. Díjazásáról az NV gondoskodik. Az lesz a feladata, hogy el­lenőrizze : A cukorrépa vető­mag csak megfelelően előké­szített földbe és két centimé­ternél mélyebb talajba ne ke­rüljön. Ellenőrzi, hogy az egy katasztrális holdra előirány­zott 14 kg magot teljes egészé­ben elvessék. Ahol szerződéses cukorrépa területek vannak, ott leméri előzővel a bevetett terület nagyságát. Zalában is kapható már „A Siákosi-per“ Sztálin elvtárs müvei első két kötetének megjelenései ótn nem volt könyv. „urnát ojyan nagy érdeklődéssel vártak volna, mint a most megjelent „Rákosi-per“- Dolgozó népünk nagy vezérének az ellenforradalmi rendszer ellen folytatott hősies, lankadatlan küzdelméről szóló mű minden dolgozót érdekel, mert ebből még jobban megismerjük és megszeret­jük azt az embert, aki egész életét népünk felemelésének szentelte. A „Rákosi-per“ első szállt tmánya most érkezett meg á nagykanizsai Szikrához, ezzel Zala megyében is megkezdő-! dött a nagyjelentőségű mü terjesztése. Az első példányokat rövid idő alatt szétkapkod!ák a kanizsai üzemek dolgozói. A SzövOSz megyei választmányi értekezlete A SzövOSz megyei választ­mánya vasárnap, 26-án Zala­egerszegen tartja meg^ első összevont megyei ülését. A földművesszövetkezetek eddigi munkájáról számol be a vá­lasztmány elnöksége és meg­tárgyalják a következő fel­adatokat. i Az eredmények mellett az összevont megyei ülés rámu­tat a hiányosságokra is. Ép­pen ezért feladata lesz, hogy meghatározza a hibák kikü­szöbölésére irányuló legköze­lebbi teendőket. Foglalkozik az értekezlet a miniszterta­nács határozatának végrehaj­tásával, mert szövetkezeti tagjainknak a tavaszi mun­kák jó elvégzésében is példát kell mutatniok a falu dolgo­zó parasztjai előtt. A termelő- csoportok támogatásával, nép­szerűsítésével, a népi ellenőr­zés megerősítésének munkájá­val, mint a napirenden sze­replő legfontosabb kérdések­kel ugyancsak foglalkozik az értekezlet SzövOSz megyei választmányi ülése. Végrehajtja április 4-i felajánlását az Üveggyár JamniczkÉ-brigádja Pia szakmai verseny volna, ak­kor a kanizsai Üveggyárban Jam- niczki József üvegfuvómesíer vinné el a pálmát a többi üveg­fúvók előtt. Az ő nevével talál­kozunk az első helyen azon a pa­pírlapon, amelyen sűrűn gépelt sorok tartalmazzák az üveggyár dolgozóinak április negyedikéi felajánlását. Jamniczki József és brigádja; Péntek József. Schubert András, Hesz László üvegfúvók és bankafuvók, Vlassits József tanuló és Baranyai Éva segéd­munkás elhatározták, hogy ápri­lis négyre 200 százalékos brigád­dá alakulnak. íme, a „rejtett tartalék" — Február elején szerveztem át műhelyemet és brigádot alakí­tottunk — mondja Jamniczki. — Akkor az azelőtti átlagos 160 százalékom 145 Százalékra csök­kent. — Akkor kisebb képességű szakmunkások kerültek a brigád­ba és a kezdeti nehézségek okoz­ták a visszaesést. Megindult — HOGYAN jegyzi maga a pontotf — kérdezi Szpevák Ferenc építésvezető a tábla előtt Nagy Ferenc vasbeton- szerelőtől. A fiatal munkás széles mozdulattal helyezi el krétáját a táblán és mutatja meg, hogy tudja. A nagykanizsai Magasépí­tési NV átképzéseinek segéd­vizsgáján pattognak a kérdé­sek a vizsgázók felé, akik hat hónap alatt összegyűjtött el­méleti tudásukkal felelik meg, — többnyire jól, — a kérdése­ket. íí kőműves, ács, vasbe­tonszerelő. cementüzemi át­képzés van itt, köztük nyolc lány. A gyakorlati vizsgákat már letették műszak alatt munkahelyükön és azt mondja Vámos elvtárs, az ÜB titkára: egész jó eredménnyel. Nagy Ferenc például, aki éppen most állapította meg, hogy a pontnak nincs kiterjedése, gyakorlatilag a legjobbak kö­zött volt a vasbetonszerelő szakmában. A kőművesek kö­zül Kápolnás Ferenc, Ma­gyar László, Gödinek Boldi­zsár és Kerpács Vilma emel­kedtek ki. MOST Bogdán, a cement- áruüzem dolgozója szoros tize­destörtet tizedestörttel. Mind­ezt ' fölényes biztonsággal. Aztán politikai vizsgáztatás következik. Ritscher Mátyásné teszi fel a kérdéseket. Kovács elvtársat például arról kérde­zi: m zete a kapitalizmusban. Köny- njjü kérdés ez Kovácsnak, ehhez nem is kellett elméletei tanulnia, hiszen saját bőrén érezte a, kapitalisták kizsák­mányolását. Kerpács Vilma, azt mondja el, hogy milyen volt a nők helyzete a múltban és milyen most. Szinte a Kos­suth díjas, sztahanovista Czu- kor Anna épitőmunkásnő sza­vait idézi, amikor mondja:- ELNYOMOTT volt. Csak kötelességünk volt és jogunk nem. Feleannyi fizetést kan­tunk mint a férfiak, pedig annyi munkát követeltek. Most meg több a jogunk, mint a kötelességünk. Egyenjogúak vagy link a férfiakkal min­denben. Bizony egyenjogúak. A férfi segédmunkásból szakmunkás lehet, s ez megjár a nőnek is. S ezt a nagykanizsai Magas- építési NV most vizsgázott uj szakmunkásai jó munkával fogják meghálálni. Könyvnapok Nagykanizsán A nagykanizsai Textilnagyke­reskedelmi NV dolgozói a közel­múltban könyvnapot rendeztek a vállalat helyiségében. A szovjet irodalom alkotásait mutatták be, s a dolgozók rendkívüli érdeklő­dést tanúsítottak irántuk. A könyvek közül sokat vásárol­tak is. Hasonló könyvnapot rendeztek a nagykanizsai iüzoltótanosztály- nál is. A siker itt is teljes volt. azonban a szakmai oktatás, s ez 1 magával hozta a teljesítmények állandó fokozatos emelkedését, amihez aztán hozzájárult az ész­szerűbb munkamegszervezés, több. ujitás. — 165 százalékos átlagnál tar­tottunk, amikor megtettük fel­ajánlásunkat — magyarázza. — Most 180 százaléknál . tartunk, ami arra mutat, hogy nem vol­tunk elbizakodottak, meg van a rejtett tartalék, amiről Rákosi és Gerö elvtársak beszéltek s szta- hánovisták tanácskozásán, a mi üzemünkben is. Jamniczki a napokban három újabb újítási javaslatot nyújtott be. Az egyik például egy moz- dulatot egyszerűsít le, úgy hogy éppen feleannyi időbe telik, mint előbb. A selejt No, de ne nézzük az Üveggyá­rat Jamniczki elvtárs és brigád­ján keresztül, mert még abba a hibába esünk, hogy azt hisszük minden hiba nélkül áll az üzem. Pedig van még elég javitanivalö. Például Jamniczki brigádja sem hibamentes. Dívik náluk a cso­portos elszámolás. — Ezen rövidesen segítünk — l mondja Márkus József elvtárs, a vállalat helyettes vezetője. Jam­niczki József is azt mondja, hogy ez csupán átmeneti addig, amig a brigád minden szakmunkás tagja megerősödik. Mindenesetre helyes volna, ha minél előbb fel­bontanák a csoportos elszámo­lást, hiszen hibái túlnőnek az erényeken. Hogy áll a selejt? A hatodik bérhéten 40, a hetediken 36, a nyolcadikon 31, a kilencediken 23 százalék volt az üzem selejtje. Nagyszerű a selejtnek ez a foko­zatos csökkenése, de a lefelé tö­rő egyenes vonalat megtöri a 10-ik bérhét. 34 százalék volt, akár a hetedik bérhéten. Megállapításunk szerint há­rom fontos oka van a se­lejtnek. 1. A hütök kicsiny kapa­citása, a termelés emelésével túl­terhelése, a feldolgozás szerszá­mainak avultsága, 2, A betanított szakmunkások hiánya, 3. A közel 120 féle „szórta“ (munkafajta), nincs profilozva az üzem. Az első kettőn a vállalat vezetősége tud segíteni, s ahogy Márkus és Han­tos elvtársaktól megtudjuk, akar is — Uj, kocsis, nagykapacitású hütőkemencét építünk — mond­ja Hantos elvtárs mérnök. — Az elavult szerszámokat is felújít­juk. A sajószentpéteri gyárban voltunk tapasztalatcserén, ami nagyon hasznos volt ezen a té­ren. így segit az üzem A szakmunkáshiány leküzdésé­re szakmai továbbképző tan­folyamot indítottak, amelyre az üzem 20 segéd- és szakmunkás dolgozója jár. A harmadik hibán a vállalat vezetősége szerint nem lehet segíteni, mert megrendelés­re dolgoznak. A lényeg az, hogy a gyár jó utón halad ahhoz, hogy a meg­lévő hibákat kiküszöbölje és mint Márkus elvtárs mondja: — FeL szabadulásunk évfordulóját a se- lejt lecsökkentésével, az eddigi negyedévi 96 százalékos tervtel- jesités 120 százalékos fokozásával ünnepeljék. Helytelen! A MAO RT nagykanizsai üze­mének portáján egy felirat hívta fel figyelmünket, amely úgy szól, hogy ,.készülj a fel- szabadulási műszakra“. Fon­tosnak tartjuk leszögezni, hogy a felirat merőben hibás és ügy­lét szik az ily an felírd ok okoz­zák a dolgozók körében még egyre megnyilatkozó nézetet, hogy felszabadulásunk ötödik évforlulóján, Sztálin elvtárs születésnapjának példájára ma­gasabb teljesítményeket szülő műszak, munkanap lesz Április 4. népünk legna- gyobb nemzeti ünnepe és mun­kaszünet. A felajánlások, : ellát nem április negyedikén csú­csosodnak ki hatalmas ered.- ményekben és eseHeg záródnak le, hanem továbbfolytatódnak, felszínre hozva üzemeink rej­tett tartalékait az eddiginél is fokozottabb mértékben járul­nak hozzá ötéves térvünk meg­valósításához, a szocialismus építéséhez. így késsül a nagy ünnepre ax andráshidai állami — 213 kg pontosan — kiállt fel örömében az ^ öreg Farkas Jóska bácsi — én pe­dig csak 180-ra vállaltam. A tehenészcsoport büszke örömmel veszi körül a 4 hóna­pos vöröstarka _ bikaborjut. Olyan félénken áll ott a má­zsa hidján, mintha maga is kételkednék saját súlyában. Németh József, a csoport egyik tagja meg is jegyzi: Kuliurteimet csinál a kanizsai szövetkezet A nagykanizsai földmüvesszö- vetkezet dolgozói megkezdjék a volt Korona éttermének rendbe­hozását. A viharosmultu terem — miután a szövetkezet kezelé­sébe került az épület — kezdet­ben a szövetkezet boltja volt, majd magtár lett. Most kultúrte­remmé alaldtjákv át a termet. Az átalakítási munkálatokat a szövetkezet belső dolgozói április 4-i felajánlásukként végzik el. A Nyírádí Bauxit vájárjai májusi és juníusí tervüket teljesítik crics-bánya, amely hosszabb ideig üzemen kivüi volt. Még inkább emeli majd a napi termelést a Táncsics-aknában az ujrendszerü 5 csille vontatási! uj „vitla“ beálh-- fása, minthogy eddig itt csak egy csille vontatásu vitla dolgozott. A lakatosok ezt az uj felvonó ké­szüléket még április 4. előtt elké­szítik. A kommunista vájárok legjobb­jai most is az élen járnak és jő példájuk ösztönzőleg hat az elma­radottakra. Kósa János elvtárs például március 12-én már a jú­niusi tervét teljesítette és április 4-re már júliusi terve végrehaj­tásának megkezdését tűzte k'i ma­ga elé. Antal István március 13-á- val kezdte meg májusi tervét és jelenleg már a május 17-nél tart, úgyhogy felszabadulásunk ünnepére ő is kiteljesiti a május havi ter­vét. Szőke Lajos elvtárs március 13-án kezdte májusi tervének vég­rehajtását s ígéri, hogy április 4-re hozzákezd a júniusihoz. Léhman István elvtárs, vájár a korábbi át­lagos 150 százalék helyett máris 200 százalékon felül teljesít, Fe- renczi Zoltán és Garabics János ugyancsak a 200 százaléknál tarta­nak s ezzel 20-án Ígéretüket be is váltották és most elhatározták, hogy április 4-re elérik a 250 szá­zalékot. Keszeg János vájár a hó- eleji 132 százalékáról felugrott a 150 százalékos átlagra s most újabb felajánlást tett Vállalta, hogy április 4-ig 200 százalékra fokozza átlagos teljesítményét­— Mi nem csaljuk meg a borjukat, magunknak nevel-; jük. — Rámutat a borjak anyjára: — Ez a Náci anyja, az a másik kettő meg a két üszőé. Ez az alacsony tarka a má­sik kis-bikáé, amelyiket éppen most vezetnek a, mázsára. Németh Pál 1 széles moz­dulatokkal ^ magyarázza: —- Vállaltuk április 4-re, a fel- szabadulás nagy napjára« hogy a tarka bikaborjukat vá­lasztásra 180 kg súlyra emel­jük. Budai Antal elvtárs az ál­lami gazdaság helyettes veze­tője máris jegyzi a füzetébe: — 196 kg-ot nyom a másik borjú, ^ pedig még egy _ hónap van hátra a választás idejéig,-------Bőven adunk tejet neki, el vtárs. Ezért ilyen gyönyörű. Aki egyénileg gazdálkodik, az bizony nem teheti meg. Hol szánt, vet vagy huzat a tehén­nel1, aminek a kárát maga is> meg a borjú is vallja. Egy héttel ezelőtt az öreg Farkas versenyre hívta ki a megye valamennyi álla­mi gazdaságának fejősét. Akkor 17 tehén átlagos tejter­melése 10.04 kg volt. Ma a he­lyes takarmányozás következ­tében 13.07 kg a napi átlagos teljesítmény. Az állattenyésztés és a tej­hozam növelés terén igy mu­tatnak példát jó munkájuk­kal az egyénileg gazdálkodó kis. és középparasztoknak az andráshidai állami gazdaság dolgozói. így bizonyítják be a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényét a magángazdálkodás^ sál szemben­Szerda. 1950. március 22. A Nyirádi Bauxit kitűnő eredmé­nyei már a sztálini műszak idejéből jól ismertek előttünk. Most ugyan­csak megszívlelték Rákosi elvtárs tanítását s a sztálini műszak nagy eredményeihez hasonlóan készülnek munkájuk fokozottabb megjavítá­sával április 4-re. Számos vájár már májusi, júniusi tervét teljesíti. Az egyéni ver­senyzők napról-napra elért kiváló eredményei jelentősen előbbre vi­szik az április 4-re tett felajánlá­sok teljesítését, egyben az üzem egésze 75 százalékos termelékeny, ség emelésének végrehajtását. A vállalások pénzben kifejezett érté­ke meghaladja a 158 ezer forintot. A termelés meghatványozását ko­moly mértékben elősegíti a most- twái teljes üzemben dolgozó Tán­Vizsgáztak a kanizsai épitőmunkás-átképzősök

Next

/
Oldalképek
Tartalom