Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-21 / 67. szám
Milyen legyen a nazelöségwálasMtá taggyűlés? A közeli napokban megyénkben is megkezdődnek a párt- szervezetekben a vezetőségválasztó taggyűlések, melyeken a pártvezetőség beszámolója után a párttagok - megbírálva az eddigi vezetőségi tagok munkáját — a pártdemokrácia elvei alapján újjáválasztják az alapszervezeti vezetőségeket. Ä taggyűléseknek mindenütt az egészséges, épitő bírálat és önbirálat jegyében, a párton- belüli demokrácia alapeíveinek szemelőttartásával kell megtörténni. Elvtársaink azonban sokhelyt nincsenek tisztában azzal, hogy kell levezetni ezeket a taggyűléseket. Nem tudják, mikor kell megválasztani a taggyűlés elnökségét mi a teendője a jelölőbizottságnak, stb. • Az alábbiakban közöljük a vezetőség választó taggyűlés levezetésének rendjét: 1. A pártszervezet jelenlegi titkára vagy elnöke megnyitja a taggyűlést. Megszámlálják a megjelent tagokat és megállapítják, hogy mégielent-e a tag sás kétharmad része. Ha igen o vezetőségválasztó taggyűlési meg lehet tartani. Ellenkező esetben gondoskodni kell arról, hogy a párttagságnak legalább kétharmada résztvegyen taggyűlésen. Ha ez nem lehetséges. akkor nem határozatképes a taggyűlés2. Megválasztják — a taggyűlés levezetésére — 3—13 tagú elnökséget (természetesen. a párttagság számának figyelembevételével) és megválasztják a taggyűlés jegyzőjét, aki a taff^űlés egész menetét jegyzőkönyvbe veszi. A megválasztott elnökség efloglalia helyét 3. Megválasztják a 2—6 tagú jelölőbizottságot- melynek feladata. hogy az ú.i vezetőség és a felsőbb pártszerv választói értekezletére küldendő elvtár- sak személyére javaslatot tegyen. 4. A titkár megtartja beszámolóját. melyet előzőleg az alapszervezet régi vezetőségének kell kidolgoznia. A beszámoló a vezetőség eddigi munkájával és a pártszervezet feladataival foglalkozik. 5. A titkár beszámolójához megkezdődnek a hozzászólások. 6. A titkári beszámoló után nyitja a vitát, melynek során a párttagok és tagjelöltek elmodhat.iák véleményeiket <, jelölt mellett vagy ellene. A Adta során a jelölt is felszólal, elmondja életrajzát és felel a tagság által feltett személyére és működésére vonatkozó kér désekre Ha egy jelölthöz már több hozzászólás nincs, a taggyűlés elnöke a jelölt megválasztását szavazásra bocsátja. A szavazás nyílt és csak párttagsági könyvvel (nem tagie- löítigazolvánnyal) rendelkező elvtársak szavaznak- A szavazás után a jelölőbizottság elnö ke felolvassa o következő jelölt nevét. A megfelelő számú vezetőségi tag megválasztása után a jelölőbizottság elnöke a felsőbb pártkonferencia kül dötteire tesz javaslatot A küldöttek megválasztása ugyanúgy történik, mint a vezetőségi tagoké. 10. A vezetőség és a küldőt tek megválasztása után a, zárszó következik, mellyel a taggyűlés végetér. 11 A taggyűlésről készült jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke és o jegyzőkönyvvezető aláírják. „Segilség*! Sajt jön mindenünnen A Nyug-ateurópai Gazdasági Együttműködési Szervezet Tanácsa döntést hozott N yugatnémetország behoza- ia:i korlátozásainak megszün- ' őséről. Ez a határozat 1950. iulius 1-től lép érvénybe. A Tanács döntése azt jelenti, hogy minden marshallizált ország ezentúl __ tekintet né lkül salát gazdasági szükségleteire, érdekeire — köteles még szélesebbre nyitni az ország kapuit az amerikai behozatal előtt. A nyugatnémetországi szövetségi parlamentben Baumgartner igy nyilatkozott: — „Állandóan sajtot hoznak nekünk! A mi sajttermelésünket pedig nem tudjuk eladni". Ugyanakkor Herlacher, ^ a Keresztény Szocialista _ Unió képviselője megállapította» hogy bűn külföldi gabonát behozni, amikor a német tartományok raktárai telve vannak a nénW mező- gazdasági termékekkel. Ezek a riasztó jelek egyre jobban erősödnek. Nyugatné- metország eddig, az Egyesült Államok által elrendelt „liberalizálás" óta beviteli és kiviteli korlátozásainak még csak 15 százalékát oldotta fék A most tervezett 60 százalékos feloldás a behozatal megkétszereződésével jár- A korlátlan behozatal hatá* sa már ma is lemérhető Nyugatnémetország mezőgazdaságának és iparának helyzetén. A „Süddeutsche Zeitung” például megállapítja: „A tej- és tejtermékek, valamint az egyéb élelmiszer és iparcikkek értékesítési nehézségei árzuhanásokat idéznek elő és ez riasztó jel * mező- gazdaság és ipar részéreEz a jelenség nagyon veszélyes és az első következménye a korlátlan behozatalnak. Bajorországban hatalmas sajt- mennyiségek romlanak meg..." Mindez a munkanélküliség további emelkedéséhez vezet. Az Egyesült Államok törek; vese az, hogy a behozatali korlátozások megszüntetésével, gazdasági nehézségüket „szövetségeseik" vállára hárítsák átA nyugateurópai országok legfőbb törekvése az. hogy gondiaik legnagyobb részét, a MarshalHerv „áldásait" a „szövetség" leggyengébb tagjára. 0 Nyugatnémet állapira irányítsák. A kapitalista államok a tönk szélén állanak. Nem találnak kiutat a válságból. A most megkezdődött nyugatnémetországi „liberalizálás" tapasztalatai alapján nyilvánvaló, hogy a marshallizált országok. valamint Nyugatnémetország kizsákmányolásának egyetlen haszonélvezője az amerikai monopoltőke lesz. — s a hazzáf-zólások előtt — a jelölőbizottság tagjai kimennek n számukra fenntartott helyre (külön, szobába), ahol nyugodtan dolgozhatnak. Munkájuk befejezése, vagyis a párt. vezetőségi tagoknak ajánlandó civíársak személyének kivátasz- f.á-a után visszatérnek a taggyűlésre7, A felszólalások befejezése ufón a titkár válaszol „ felszó hajasokra és utána határoznir javaslatot terjeszt a taggyűlés c’é Javasolja: a) beszámoló elfogadását; b) ,*?. vezetőség lemondásának elfogadását; c) j-'vasiatokat to^z n további munka megjavítására. 8. A taggyűlés elnöke határozati javaslat felett meg nyitja a vitát. A tagság a vita alapján elfogadja vagv módosít in a,titkár által előtérjesz tett javaslatot és javaslatokat tesz -n munka megjavítására. í). A határozat elfogadása után az elnök megadja a szót a jelölőbizottság elnökének, aki „ jelölőbizottság által javasolt vezetőségi tagok nevét egyenként felolvassa A taggyűlés elnöke minden név után meg. A Szikra kiadásában megjelent Molnár Erik könyve: „A magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig" A kiváló marxista történész e művében az 1200-tól 1526-ig terjedő három évszázad történelmi materialista elemzését adja. Ez a mii elsősorban azért jelentős, mert történetírásunkban az első, amely materialista alapon, dialektikus műszerrel vizsgálja a magyar társadalom fejlődését. Másodsorban azért, me.»t a legújabb szovjet kutatások eredményeit veszi alapul és országunk sajátos viszonyaira alkalmazza azokat. Elsőnek dérit fényt a reakciós történetírók által elleplezelt, vagy hamis színben feltüntetett történelmi összefüggésekre és eseményekre, a történelmet nem királyok életrajzának, vagy véletlenek sorozatának, hanem az oszlályharcok történetének tekinti. ★ A szomszéd népek íróinak kiemelkedő alkotásai között jelent meg a Könyvterjesztő NV kiadásában Zaharia Stancu: tét. A paraszti élet a maga teljes valóságában elevenedik meg ebben az epikus, mindent magával sodró regényben. Ez a teljes valóság apró mozzanatokból tevődik ösz- sze. Villanásszerü képekben kerülnek elénk az uraság, a pap, a jegyző, a korcsmáros, a tanító arcképei. A hatalmas lélekzetii, művészi értékű regény felöleli az első világháború előtti román paraszti élet minden fontosabb eseményét: a román-bolgár háborút, a kolerát, az 1907-es parasztlázadásokat, a világháború alatti német megszállást. A regény végefelé a Nagy Orosz Szocialista Forradalom élesztgeti újra a nyomorúságos sorban élő emberekben a j°bb élet vágyát és reményét. — Juks Moch volt belügyminisztert vádolta a tábornokok botrányának kivizsgálására. alakult francia bizottság ülésén Fourcaud ezredes, a francia hírszerző szolgálat vezetője. Fourcaud ezredes szerint Jules Moch valósággal „kicsikarta" Queuille akkori miniszterelnöktől és Ramadier hadügyminisztertől, hogy ejtsék el a vádat a botrápy ügyi- ben. 4 „Mezítláb’“ cimü regénye. A' kiváló román író 2'f. I jói ismeri a román párásítók A huliurat a% osztály harr egyik csatája Révai elvtárs a Művelt Ncp vezércikkében rámutatott arra, hogy gazdasági, politikai eredményeink, a Szovjetunió szocialista kultúrájának példája nyomán. Pártunk vezetésével kulturforradalmunk kibontakozóban van. Kulturforradal- munknak elsőrendű jelensége az, hogy a dolgozók és a kultúra között uj viszony alakult ki, hogy a kulturmunka mennyiségi fellendülése szembeszökő. Megyénkben is megállapítható ez az olvasómozgalom elterjedésében, a Szabad Föld Téli Esték látogatottságában, könyvtáraink forgalmában, egyre szaporodó kultureszközeink beállításában. Hiba azonban az, hogy megelégszünk kulfurmunkánk mennyiségi eredményeinek fokozásával, dolgozóink művelődési igényeinek szám. szerű kielégítésével. Nem fektetünk kellő súlyt arra, hogy a dolgozók és a kultúra között létrejövő uj viszony a felszabadult öntudatos dolgozók és az uj tartalmú kultúra viszonya legyen. Számszerű eredményeink nem egyszer elvonják a figyelmünket arról, hogy minőségében és tartalmában vizsgáljuk meg kulturmunkánkat, felfedjük hiányosságait, megkeressük az ellenség befolyását. Pedig ha alaposabban megvizsgáljuk megyénk kulturmunkáját, számszerű eredményeink mellett megtaláljuk azokat a hiányosságokat, melyek kulturmunkánk harci jellegét lompitják. A kultúra, a kulturmunka egyetlen feladata az emberi haladás szolgálata. A szocialista kultúra, kulturmunka feladata az emberi haladás legszélesebb perspektívájának, a szocializmus építésének szolgálata. S igy a kulturmunka a fejlődés minden szakaszában a ma- ga sajátos eszközeivel ugyanazt a célt szolgálja, mint a gazdasági, társadalmi, politikai munka. Az egyre erősödő osztályharc te. rületünkön is, mint a nevelés, öntudatosulás egyik jelentős részén, fokozatosan kiéleződik. S egyik hiba az, hogy kulturmunkásaink nem látják ebben a helyzetben munkájuk harci feladatait, nem végzik munkájukat azzal az éberséggel. amit az osztáyharc mai állapotában megkívánunk. Kulturmunkánk eredményei az ellenséget élesebb harcra indítják, s nem egy példa figyelmeztet ben. nőnket, hogy az ellenség elég éber. Hahóton, Becsehelyen, Szenlpéter. uron és még több községben a klerikális reakció nyilt támadást indított a Szabad Föld Téli Esték ellen, NagypáHban a szószékről tiltotta meg a pap az EPOSz színdarabjának a megtekintését, Balatonma- gyaródon a kulákreakció szétzavarta a Szabad Föld Téli Estéket. Az éberség hiányát mutatja az, hogy nem egy községben nem ismerték fel a reakció kezét ezekben. Az éberség hiányának egyik első. rendű oka az, hogy kulturmunkásaink nem rendelkeznek kellő ideológiai és kultúrpolitikai tudással és sokszor emiatt saját munkájuk ideológiailag tisztázatlan, vagy egyenesen öntudatlanul is az ellen, ség szolgálatában áll. Gondolok itt elsősorban a régi szabadművelődés népi romantikus ideológiájának ma is tapasztalható csökevényeire. Szervezetileg sikerült elérnünk e téren, hogy kulturmunkás hálózat tunkat megtisztítsuk a klerikális és kulákreakció beépített embereitől^ De nem egy kulturmunkásban itf éj még ennek az ideológiának nyo- ma. Nem egy példa van arra, hogy kultúrműsorainkból a kisparaszti gazdálkodás dicsérete, az osztály- béke és a népi egység ellenséges hangja cseng ki. Nem egy kulíur- mnnkásunk nem tisztázta még ma sem magában a Szovjetunió példamutató kultúrájához való viszo-* nyunkat. Színjátszás és népi tánc vonalán pedig nem .egy esetben o“^ tartunk, mintha 1945 óta semmi sem történt volna ebben az országban. De é] még a reakció kulíur- szemlélete is. Legélesebben a kulturmunka öncéluságában nyilvánul meg. Amikor egyik EPOSz szere, zeiünk szilveszteri műsora az 1929-es pesti kabarék műsorára emlékeztet, s egy szó sincs benn az 5 éves tervről, az ifjúság c’ött először megnyílt hatalmas perspek. tivákról — ezzel a reakciós, polgári kulfurszemlélettei állunk szemben. De ennek az öncélú kul- lurmunkának a jele az is, hogy kulturmunkánk nincs tekintettel i az előttünk álló politikai feladatokra, nem támogatja a kultúra eszközeivel azok megvalósítását. Ennek egyik leggyerekesebb példája pl. Lickóvadamoson a Szabad Föld Téli Esték előadásán történt. A,? előadás a „Termelőszövetkeze.* teink a jólét utján1’ címmel dolgozó parasztságunk legdöntőbb kérdését tárgyalta. Az előadás mondanivalóját a tárggyal foglalkozó kultúrműsorra] kellett volna érzelmileg is közelebb vinni a hallgatókhoz. E helyett Petőfi: Anyám tyúkja c. versét szavalták. Le kell szögezni azt, hogy kulturális munkánk értékét egyedül az szabja meg: menynyire vittük előce vele dolgozóink őntudatoSulását, menynyire szolgáltuk vele soron következő politikai feladataink végrehajtását. A kulturmunka öncélusága a „művészet a művészetért" hazug jelszavával a reakció, a kapitalista társadalom védekezése volt az életet tükröző, a valóságot s benne a kapitalista társadalom korhadisáj gát, kizsákmányolását ábrázoló műj vészét ellen. A mi jelszavunk a „művészet a népért!*“ Ha mi mennyiségi eredményeinket kulturforradalmunk minőségi fejlődésének alapjává akaruk tenni,) ha népi formában szocialista tar-< talmu kultúránk kialakításában har* cos munkások akarunk lenni, kulturmunkánkat harci tereppé kell tennünk, s éberséggel állandó önképzéssel,, céltudatos munkával kell azt a politikai feladatot telesitenünk, mely a szocializmus építésében a kultúra munkásaira vár. Hadnagy László Jól szerepelt Felsőbagodon a rendőrségi kulturgárda A zalaegerszegi Rendőrkapitányság kulturgárdája megyénk számos községében szerepelt már nagy sikerrel. Legutóbb Felsőbagodra látogattak el. hogy a község dolgozó parasztjainak kellemes délutánt szerezzenek. Ä műsor az iskola helyiségében került bemutatásra. Már jóval az előadás kezdete előtt ott volt a falu apraja, nagyja. Akik nem fértek be, azok az ablakból nézték végig. Tóth Bálint rendőrfőhadnagy köszöntötte elsőnek a falu dolgozóit. — A kultuva igazi feladata — mondotta többek között — a művészet; nek> fejlődésnek, az emberi haladás szolgálatába való állítása. E feladatot egyedül a, szocialista kultúra képes betölteni» -- Igééül kifejtette; Mi igyekszünk, hogy a tőlünk telhető legjobbat nyújtsuk- Azt akarjuk, hogy alá az előadásunkat végignézi, jót szórakozzon és újabb tapasztalatokkal gazdagodjon. Ismerjük és szeressük meg egymást, hiszen mindnyájan egy. szocializmust épitő ország fiai vagyunk. I A kulturgárda nagy sikerrel szerepelt, több egy le i vo- násos szocialista színmüve!. Ezen kívül az énekkar fórra* dalmi^ indulói, szavalatok és népitáncok emelték az előadás színvonalút- A község lakossága minden műsorszámot hosszas tapssal' jutalmazott. Az előadás után a falu dolgozói hosszú ídeiif elbeszélgettek a bajtársikkal és kértek őket. hogy több esetben is látogassák meg. községüket Könyvszemle
