Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-21 / 67. szám
Megyénk 74 községében befelezték a zab és az árpa vetését Állami gazdaságaink és TSzCs-ink az élen Zala megye szorgalmas dolgozó parasztsága egyre nagyobb JendüTettel végzi' / a megkezdett tavaszi munkálatokat. A zalaszentgróti járás március 14-én már végzett a zab és árpa vetésével Példamutatóan az állami gazdaságok és a termelő- csoportok jártak elől a jó munkában. A gépállomások hatalmas segítségére sietnek nehéz és fáradságos munkájába dolgozó parasztságunknak. ‘ A vetőgépek százai ontják a jól előkészített talajban a megtisztított .magvakat. Most"jelszó megyeszerte : Megvalósítani a minisztertanács határozatát! AÍ8ami gsuzílasúgaisikíjan aa.r|i», í)5 százaiéit A hétfő reggelig beérkezett jelentések alapján állami gazdagé oaink Zalában 95 százalékban végezték' el a tavaszi árpa és zab vetését. Felsőraj- ke már a borsó vetés és műtrágyázás megtörtént. Végeztek az árpa és a zab vetésével is- Az előirányzott zabosbükköny területük teljesítése 30 százalékos, Gelsén pedig már be is fejezték. Talán ZalalÖ- von még jobban megy a munka. Zab: 100 százalék, zabosbükköny: 100 százalék, árpa: 92 százalék, lucerna: áO százalék! Jó felvilágosító munka — Jő terméseredmény A tapolcai, keszthelyi és a sümegi járás átcsatolása után 46 termelőszövetkezeti csoport működik a megyében- Az árpát és zabot. 26 csoportunk 160 százalékban elvetette, 17 pedig a lóherét is. A tavaszi vetés- jelentés március _20-i mérlege: árpa előirányzat 71, zab 69 százalék. A szurdapusztai és a zalabéri TSzCs jó munkáját külön dicséret illeti- A lóhere vetésével is végeztek. Nekerésden, Nagykanizsán hasonlóképen. A megye egyénileg gazdálkodó parasztsága szorosait felzárkózott a nagyüzemi gazdálkodást folytatók példa-mutató jó eredményeihez- Bizonysága ennek, hogy a zalaszentgróti járás után a paesai járásban is teljesítették az árpa és zab vetéselőirányzatát. A zalaszentgróti járásban 50 százalékban a lucernát, 70 százalékban a lóherét is elvetették. A nemes -versenyben 3-ik helyre a zalaegerszegi járás került. Sorrendben utána a novai, nagykanizsai, lete- nyei és a lenti járások következnek. Azokban a községekben, ahol jó politikai felvilágosító munka folyik, ahol megszervezték alaposan a vetési munkák irányítását, mint Zálgbéren, Felsőrajkón. P öt-rétén, Nagy Páliban, Teskándón, a csonka- hegyháti körjegyzőség mind az öt községében, ott meg is van a jó eredmény. Komárvá- ros és Zalaszentjakab községekben a Párt népnevelői és a tömegszervezetek vezetősége közösen fogtak össze a vetés szakszerű irányításában• Az eredmény: a fenti községek mindegyike maradéktalanul elvetette az árpát, zabot, lóherét és lucernát. A. vetésterv teSjcsitése harci feladat! Ahol nem tudatosították kellő módon a tavaszi munkálatok fontosságát, ott komoly lemaradások vannak, így történt ez Hahóion, Egerváron, Gősfán is, ahol az árpát csupán 10 százalékban, Hernyókén vagy Csömödércn, ahol zabot és árpát még egyáltalában nem is vetettek. Ga- l am bök, Bal a tonmagyaród, Ma gyár szerdahely községekben sem jobb a helyzet... Pártszervezeteinknek e jelenségekre különös figyelemmel kell lenniük és tüzetesen vizsgálják ki ő. lemaradás okai. Ilyen nagyarányú mulasztások mögött biztosan megtalálják az etlenség kézé*. Ne felejtsék, hogy a tavaszi mun- káuitok sikeres befejezése komoly politikai harc kérdése! A jelentések kiértékelése alapján a megye 205 községéből 74 azoknak a száma, ahol teljesen befejeződött a zab és árpa vetéseMéltók akarunk lenni Rákosi elvtárshoz, . a képviselőnkh W égnagyobb élménye életemnek, hogy résztvehettem Rá- *** kosi Mátyás elvtárs novai képviselői beszámolóján, s dolgozó paraszttársaimmal együtt, megtárgyalhattuk vele közvetlenül járásunk problémáit. Az a kitüntetés, hogy Rákosi elvtárssal személyesen beszélhettem, oly mélyen belevésődött az emlékezetembe, hogy azt onnan soha nem lehet kitörölni. Miért? Azért, mert éreztem, hogy nemcsak a magyar dolgozó nép vezéreként, hanem mint népünk atyja is állt velem szemben. Ereznem kelleti, de éreztem is, hogy minden szava, minden gondolata érettünk van. Elmondtam ezt. mindenkinek, azoknak is, akik alig várják, hogy Rákosi elvtárs pártjában lehessenek. Rákosi elvtárs beszámolója óta termelőcsoportunknál jobban megy a munka és fokozottabb, erőteljesebb fel világosi tó munkát tudunk végezni az egyénileg dolgozó parasztság körében. így le tudjuk küzdeni azokat az esztelen rémhír eket, amelyeket a reakció időről-időre a. köztudatba, dob. JP zt az alkalmat felhasználom arra, hogy felhívjam Pártunk megyei lapjának, s ezen keresztül Pártunk megyei bizottságának figyelmét, termelőcsoportunk kezdeti nehézségeire, s ugyanakkor rámutassak arra is, hogy többel és jobbat termelünk- mint az egyénileg dolgozó parasztok- Ehhez azonban gazdasági épületekre van szükségünk. Nálunk ugyanis az a helyzet, hogy még annyi gazdasági épület sincs, ahol a, csoport tagjai által bevitt állatokat el lehetne helyezni. Ehhez kérjük, a Párt: segítséget. Itt élünk a határ mentén, ku- lákok vesznek körül bennünket, akik lesik minden mozdulatunkat és gúnyosan kérdezgetik: „Ugyan mi is lesz ezekkel a Rózsa-rongyosokkal Segítséget kérünk az illetékesektől ahhoz, hogy ghzdasági épületeinket felépíthessük, s ezzel erőteljes munkához láthassunk. Méltók akarunk lenni Rákosi elvtárshoz, a mi képvise- i tőnkhöz, ez pedig csak jó munkánk áltál lehetséges. A kezdeti nehézségek leküzdése után nem is lesz ebben hiba. Gádor Sándor, Lentikápolna, a .J)ózsa-termelőcsoport’‘ elnöke. Hsikosi elvtárs elintézte? 220 ezer forinttal 11 házai épít a rédícsi 53Szabad Nép“ TSzCs Rákosi elvtárs zalaegerszegi képviselői beszámolója alkalmával Róka Mát éne, a ré- dicsi TSzCs tagja szóvá tette, hogy már hosszabb ideje törik a fejükét, milyen módon volna megoldható a csoport, tagjainak lakásépítési problémájaRákosi elvtárs meghallgatta a 20 csoporttag kívánságát tolmácsoló Rókánét és határozott ígéretet tett. hogy ebben az ügyben — mihelyt visszatér Budapestre — azonnal intézkedik. Úgy is lett, a kérés tolmácsolásának nyomban eredménye is megmutatkozott. Méghozzá nem is akárhogyan, hanem az egész, csoport teljes megelégedésére- Tizenegy családi ház- építésére kaptak ,220 ezer forintos hitelkeretet A mi Rákosi elvi ár sunk szavára építhetünk, mint. 3 kősziklára — mondogatta Kertész János, az elnök. Egy szép napon azután két autó gördült be a faluba, úgy mondták, mérnökök jöttek, hogy felmérjék az új házak helyeit, meg azután eg.v és más megbeszélni valójuk volna a csoport tagságával. Itt van Huszár elvtárs az építésügyi minisztériumból, Benkő elvtárs a zalaegerszegi Magasépítési NV. től és még sokan mások. Nem sokáig tanakodnak. hanem nyomban munkához látnak. ■Szakembernek az ilyesmi rövid félóra kérdése és máris megvan a feltérképezés, a szükséges adatok, amelyek mind kellenek az építési tervek elkészítéséhez. Délután 3 óra felé már hírét vette a küldöttség érkezésének az egész csoport és értesítésre sem várva, félóra múlva ott teremtek a községházán. — No mán no — kíváncsiskodott Szabó Ffci-encné .— mi lesz itt? Már csak illik megtudnunk, hogy mit döntöttek „odafent“ a mi-ügyünkben. — Eredj már asszony — inti le az ember —, ha már Rákosi elvtárs mondja, akkor neked nincs mit kételkedni. Amikor együtt van azután a csoport, Huszár elvtárs szépen megmagyarázza, hogy miről van szó. Elmondja, hogy Rákosi elvtárs utána nézett a dolognak és az ő kívánsága volt. hogy 'a 11 lakóházait' fel kell mielőbb építeni.-Lett. erre nagy öröm. Már hogyne örült volna ennek mindegyikük, mikor ilyesmiről a múltban még csak álmodni sem merték. Lám, Rákosi elvtárs mennyire szívén viseli a rédicsi TSzCs sorsát!... — Dej‘ szén kellett ez már nagyon böki ki Móricz Ferenc —, most csak aztán neki a munkának, hogy az őszre megíegyünk— Én amondó vagyok — tanácsolja Huszár élvtárs —, hogy a határhoz közeleső épületek bontási anyagából jócskán ki is jönnének azok a házak. — Jól mondja az elvtárs —- hagyja helybe a 'csoportelnök. Úgy is teszünk. Dehót bizony kevesen vagyunk hozzá — aggodalmaskodik. — Ejnye, hát az EPOSz micsoda?! — hörken fel Varga Anti. Mi is ott leszünk, Vagy negyvenen. Aztán nem lesz ott semmi hiba. Ebben meg is egyeznek mindjárt. Kancsal elvtárs még hozzáteszi, hogy ha kell, az égész- falu a segítségükre lesz Amikor hazafelé ballagtak, arcuk ragyog az örömtől, tői. Hallod-e anyjuk — szól csak úgy féloldalról az öreg Kovács —, az ősszel már . a rnPerunkéban leszünk. A Pár , Rákosi elv társ segít bennünket. s aztán a Titoékat megeheti a fene mérgükben, ha majd látják amoda a belső majorban azt a tizenegy vadonatúj, fehérre meszelt, pirosfedelű szép házsort. (S—Ö.) Idejében megkapták minden községben a szerződéses burgonya vetőmagot Darabos Iván elvtárs. az MDP megyei titkára Söjtörön és Pókaszepet-ken tartott képviselői beszámolót az elmúlt héten- Megtárgyalták közösen a dolgozó néppel az eddig elért eredményeket és a maguk egyszerű szavaival közvetlen beszélgetés formájában az elkövetkezendő feladatok megvalósításáról, a termelés növeléséről, no meg az i't-att felmerülő problémákról beszéltek a választók. Mind a két község dolgozó parasztsága, felhozta például, hogy termelési szerződést kötöttek burgonyára. A vetőmagot azonban mind a mai napig nem kapták meg. A talaj jól elő van készítve, csupán a nemesitett vetőmagra várnak. Nemcsak a két község, hanem az egész megye dolgozó parasztságát megnyugtatjuk, hogy a Párt megyebizottságának intézkedésére a nemesített burgonya-vetőmagot minden községbe a Növányíermel- tető NV kellő időben leszállítja. Ä szovjet módszerek alkalmazása a mezőgazdaság ttj korszakát nyitja meg A Szovjetunióban járt parasztküldött, Fekécs Imre elv- társ, az MDP megyebizottságának tagja a megye hat állami gazdaságának mezőgazdászaival és hat termelőcsoport vezetőségével értekezletre ült össze. Szakszerűen ismertette Fekécs elvtárs a világ legfejlettebb mezőgazdaságú országában szerzett gazdag tapasztalatai alapján a jarovizáit,- előcsiráztatoft gabonafélék, valamint burgonya és répa nálunk még ismeretlen veié" módszereit és azok hatalmas" előnyeit. — Ezzel az eljárással nagyobb terméshozamot, korábbi aratás! biztosítunk — mondotta — a talaj több pihenését segítjük elő és korábban kezdhetünk a talajelőkészítés munkálataihoz." A tanácskozás eredménye az lett, hogy valamennyi állami • gazdaság mezőgazdásza és a termelőcsoportok szak^ emberei nyomban megkérték Fekécs elvtársat, hogy'- a gyakorlati útmutatása alapján náluk a helyszínen személyesen is működjék közre a gabonafélék eme újszerű és végtelenül előnyös vetési eljárás sának előkészítésében. Megkezdődött hát egy újabb forradalmasítás Zalában a növénytermesztés terén. Gondosan, a legnagyobb körültekintéssel történtek meg az előcsiráztatás munkálatai. Tegnap azután az andrás- hidaí állami gazdaság mezőgazdásza jelentette, hogy a gyönyörűen csírázott magok vetésre készen állanak. Hire ment nemcsak a faluban, hanem a környező községekben is a nagy eseménynek. A kora délutáni órákban valóságos bucsujárás volt az állami gazdaságban. A vöcköndi termelőcsoport küldötte meg is jegyezte: — Ez a látogatásom igen 'anulságos, az itt szerzett tapasztalatomat hazamenve átadom a csoport többi tagjainak és még ebben az esztendőben mi is jaro vizáit burgonyával kísérletezünk. Az ' egyénileg gazdálkodó környéki kis- és középpárasztok kiváncsi érdeklődéssel, vizsgálga'ják tenyerükben a" gyönyörűen kicsirázott tavaszi árpa- és Zabszemeket. Persze ilyet még nem láttak. Újszerű j nekik. Veierneny. csak annyit I hallunk, hogy majd az eredmény megmutatja... —• Egy bizonyos — jelenti ki határozóban Farkas Jenő gazda —, hogy a Szovjetunióban hatalmas eredményeket értek el vele. Olvastam. Helyes és észszerű, hogy a mező- gazdaságban is éppen úgy, ahogy az iparban, újításokat vezetünk be. A minisztertanács határozata is azt mondja, hogy fejlesztenünk kell a növénytermesztést, ez pedig azt a célt szolgálja. Közben Darabos Iván elvtárs, az MDP megyei titkára Fekécs elvtárssal együtt megérkezik az állami gazdaság dolgozói, meg az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok csoportjához. Büszke örömmel mutatják nekik a ve- tőcsoport tagjai a gyönyörűen kicsirázott árpaszemeket. Majd vetőgépbe kerül az árpa. A másik vetőgép pedig a jaro- vizáit zabot szórja be a kitünően előkészített porhanyós földbe. Egy-egy hold a kisérted terület. Később vetik az elccsiráztatott burgonyáé és répák. Kedd, 1950. március ‘f\
