Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-18 / 42. szám

Tudósok és ipari munkások együttműködése a Szovjetuniókon

irta : Iván Bárdin *

A szovjet tudósok a legszorosabb kapcsolatot építették ki a gyakorlattal. Ennek következtében eredményes kutatómunkát- folytatnak a termelés vezető ágaiban. Munkájuk a technikai előrehaladás terén éppen a néppel való kapcsolat révén vált nélkülözhetetenné.

A szovjet tudósok jellemző vonása a fáradhatatlan kutatás, az uitöro-munka. 'Bátran választották a tudományos újítások útját. A napi termelő munkával szoros együttműködésben folytatnak eredményes kísérleteket a termelés technikájának fejlesztésére, tökéletest ik a gépalkatrészek vegyi - hőeljárásos folyamatait, megszervezik a magas frekvenciájú árammal való edzési módszereket, uj kohászati eljárásokat, uj öntési módszereket dolgodnak ki.

A bányászat tudósai a szén- termelés gépesítésének felada- íait végzik. Megszervezik és irányítják az ásványlelő-helyek kiaknázását. Az erőműtan tudósai az ország energiaellátási tervein dolgoznak és tevékenyen résztvesznek a mezőgazdaság villamosításának további kit c: j osztásé ben.

A tudósoknak a termeléssel kiépített szoros kapcsolata teszi lehetővé, hogy résztvegye- nek az időszerű termelési kérdések megoldásában, akár uj gépek alkalmazásáról, akár újfajta kazánok, turbinák, vagy robbanó-mo torok tervezéséről van szó. Ugyancsak komoly feladatot vállalnak a szovjet íudósok a termelési folyamatok irányításában is. A munka megtervezése é,s szervezése, a szovjet ipar automatizálása tudósaink közreműködésével történik. Egész tevékenységüket, kutatásaikat- a szocialista népgazdaság szükségletei vezetik.

A szovjet tudomány harcosai méltán büszkék munkájukra, mert a haladás erőit szolgálják és mert egy uj világ felépítésében nagyon felelős és jelentős szerepet töltenek be. A szovjet nép pedig büszke a tudomány eredményeire. Ezek az eredmények nem csupán a tudományos munkákban jelentkeznek, hanem a szovjet életben, a szovjet termelésben, az iparban, szállításban és a mezőgazdaság fejlődésében, a népgazdaság sikereiben és a nép jólétének

W3—gCTCT—I mm nil—

emelkedésében.

Minden szovjet tudóst áthat-1 az a törekvés, hogy még köz | vcÜenebbűl viszonyuljon a | termeléshez. Ennek a törekvés-g nek jegyében született meg I Leningrad város tudósainak és | technikusainak Sztálinhoz intézett levele, amelyben megígérték, hogy minden erejüket és tudásukat a háboruut'áni ötéves terv. sikeres, gyors és határidő előtti teliesitésére for-| ditják és még szorosabbá te-1 szik a tudósok és munkások I együttműködését. Ez a kötele-g zettségvállalás a Szovjetunió valamennyi tudományos társaságában megértésre és visszhangra talált. Leningrad kutató- és tudományos intézetei meghatározott kötelezettséget vállaltak, hogy az iparban folytonos kutatómunkát végeznek, az ipari vállalatok munkásainak rendszeres technikai előadásokat tartanak és az érdeklődőket tanáccsal látják el.

A leningrádiak kezdeményezését a szovjet tudósok egyenként is komoly, támogatásban részesítették. A Szovjetunióban — Moszkvában és az Uraiban, a Donyec-medencében és a délvidéki szen jet vaixu.uk- § ban — ezzel uj ejövel bonta- U kozott ki a szocialista ipari gyorsabb technikai haladásáért | inditoU küzdelem. A tudósok 9 és a termelés munkásai együtt-1 működésével teljesebb össz-g hang teremtődött, olyan ossz-1 hang. amely a szovjet nép to- 5 vábbi gazdagodását, újabb fel- B emelkedését eredményezi.

A mozgalom rendkívül kedvező távlatokat, nyitott a szovjet tudomány és a szovjet j termelés számára. A közele- j dés egyre nagyobb méretűvé válik, mind a munkásság, | mind a tudósok részéről. A tu-J domány és a termelés emberei-1 nek ez az együttműködése az| elkövetkezendőkben még sok-1 kai inkább előreviszi a tudo-1 mányos újítások bevezetését a termelésbe. meggyorsítja a technikai haladás folyamatát és fokozza a szovjet ipar növekedésének ütemét, ami döntő lépést jelent a szovjet társadalom számára a szocializmusból a kommunizmusba való áttérés időszakában.

* Iván Bárdin elvtárs, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának aieinöke, a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából hazánkba érkezett szovjet küldöttség vezetője.

A vietnami sajtó a baktériumháhoru előkéssitőinek súlyos megbüntetését követeli

A vietnami sajtó egyöntetűen támogatja azt. a szovjet javaslatot, mely szerint Hirohito japán császárt és a többi háborús bűnöst. bíróság elé kell állítani A lapok egyöntetűen megállapítják, hogy a japán militaristák nemcsak a kinai nép, hanem az egész ázsiai nép halálos ellenségei. A büntetés'legyen komoly

intelem az összes fasiszták és reakciósok számára, ideértve a francia imperialistákat is.

; Közben n vietnami szabadság- j dacosok akciói egyre nagyobb méreteket öltenek. A partizánok nap, mint nap vakmerő és sikeres támadásokat hajtanak végre Saigonban, a francia exnedieiós I hadsereg fehérvárában.

Országszerte megkezdődött a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja ünnepségsorozata

Ara 50 fillér 1950. február 18. szombat

Megkezdődött Geiger Smre és bűntársai bűnügyének tárgyalása

Pénteken reggel a budapesti törvényszék különtanáosa megkezdte Geiger Imre és társai kémkedési és hütlenségi perének tárgyalását. A termet zsúfolásig megtöltötték a bel- és külföldi sajtó képviselői és a hallgatóság. Ölti Vilmos, a kti- löntanács elnöke 9 óra után néhány perccel nyitotta meg n tárgyalást, majd bejelentette, hogy a büntetőtörvényszék tárgyalni fogja n hűtlenség bűntettével és más bűncselekményekkel vádolt Geiger Imre és hat társa ügyét.

A fogházőrök parancsnoka

rád

benyújtása mellett küldőn meg- Vádat emelek az előzetes letartóztatásban lévő

I. GEIGER IMRE eben, ;ki 1900. október 13. napján Budapesten született. Budapesten lakik, gyárigazgató, egyetemet végzett, magyar állampolgár:

egyrendbeli f oly taíótagosan elkövetett kémkedés h öntette, valamint

egyrendbeli gazdasági terv megvalósítását veszélyeztető biint-etteí

lí R v nő 70* . \ ellen aki

löÜ8. március Komám úrban született, Budai esten lakik, miniszteri főosztályvezető, egyetemet végzett, magyar állampolgár :

egyrendbeli folyta iólagosan elkövetett kémkedés büntette, valamint

hivatali kötelesség megszegésének büntette;

III. VOGELER RÓBERT ellen, pki 1911. szeptember 6-án New-Yorkban született, Wien- ben lakik, mérnök, főiskolát végzett, amerikai állampolgár:

egyrendbeli folytatólagosé n elkövetett kémkedés büntette, valamint

egyrendbeli gazdasági terv megvalósítását veszélyeztető büntette;

IV. SANDERS EDGÁR ellen, aki 1906. január 19. napján Petrográdban született, Leányfalun lakik, kereskedelmi érettségihez kötött pénzügyi ellenőr. angol állampolgár:

egyrendbeli folytatólagosan elkövetett kémkeés büntette, valamint

egyrendbeli gazdasági terv megvalósítását veszélyeztető büntette;

V. DOMOKOS KELEMEN ellen, aki 1899. április 4. nap- 1 ián Salgótarjánban született, Budapesten lakik, gyárigazgstó. főiskolát végzett, magyar állampolgár:

c gy ren b e 1 i f oly tg t ólagcsan

elkövetett kémkedés büntette, valamint

egyrendbeli gazdasági terv megval ásítását veszélyeztető

bűntett;

VI. DR. JUST ISTVÁN ellen, aki 1897. június 24. napján Tófpronán született felsőőrsi lakos, római katoKkus pléháezután Geigert és vádlói társait előállíttatta.

Ezután a törvényszék elnöke felvette a vádlottak adatait, majd a védők meghatalmazásukat igazolták.

Ezután Ölti elnök felolvasta 2 vádiratot. A vádirat szövege így hangzik:

Dr. Alapi Gyula államügyész a következő vádiratot küldte a büntetőtörvényszék elnökének:

Kémkedés büntette és más bűncselekmények miatt Geiger Imre és társai elleni bűnügyben a nyomozás adatait a kövei kezd

írat

nos, főiskolát végzett, magyar állampolgár:

egyrendbeli folytatólagosan elkövetett kémkedés büntette:

VII. DÖRY EDINA ellen, aki 1914. június 2-án Budapesten született, bármixernő. magyar állampolgár:

egyrendbeli folytai ólagosan elkövetett kémkedés büntette miatt,

mert

í, vádlottak az Egyesült Államok kémszolgálatónak utasítása szerint a Magyar Népköztár saság ellen kémszervezetet irányítottak és í, magyar tervgazdálkodás ellen szabotázs-cselek menyeket ha írottak végre.

I. GEIGER IMRE vádlott 1924-től kezdve állott az International Telephone and Telegraph Corporation (ITT) és a7. International Standard Elektric Corporation (ISEC) érdekeltséghez tartozó budapesti Stsndsrd-gyár alkalmazásában. A felszabadulás után a gyár vezérigazgatója lett és a vállalatnál működött amerikai kereskedelmi megbízottak Ogiívie, Iglauer, Pinkney. Vogeler és Sanders részére kémkedett. A konszern vezetői 1917-ben magukhoz rendelték az Egyesült Államokba és Caldwell, a konszern egyik r.ew-yorki vezetője. Geiger saját vallomása szerint, pontos utasításokat adott neki a szabotázsra és kémmunkára. Geiger Imre vádlott végrehajtotta a kapott utasításokat és a gyárban kémtevékenységet folytatva az amerikai megbízottaknak egy sor — a nyomozati vallomásban részletezett — fontos államtitkot és adatot juttatott. Tehát az amerikai kémszolgálat ügynöke volt. Ezáltal s magyar állam fontos gazdasági és nemzetköz? érdeke'! súlyosan veszélyeztető titkot kikémlelt és idegen hatóságoknak tudomására hozott.

,A termelés megszervezését összezavarta, hamis termelési tervet készített és csökkentette a gyár termelését. A termelésre vonatkozó jogszabályokon alanuló kötelességének nem tett eleget, szabotált. így a magvar nép.s<>zdv«á'v'i.,|, sok millió forint ih-mora kari »kozott és súlyosan sértette a tervgazdálkodás érdekeit.

II. RADÓ ZOLTÁN vádlottat az angol kémszolgálat 1945-ben beszervezte és arra utasította, hogy utazzék Magyarországra és az ország no litikai és gazdasági helyzeté ró! küldjön jelentéseket. A kapni* utasításokat végrehajtotta. Mint az angol kémszolgálat ügynökét. Vogeler Róbe'.'i beszervezte az amerikai kém- szolgálat részére is- Ez;.-' án a Vogeler által kívánt kémadatokat megszerezte és átadta. A nyomozás során beismerte:

„A következőkben rés;.?,kiesen informáltam V ogelert mindarról, ami az iparügyi minisztériumban történt és végeredményben kiadtam részére minden titkos anyagot, amely n magyar iparról rendelkezésemre állott“.

Radó Zoltán vádlott közhivatali állásánál fogva tudomására jutott és a magyar állam fontos, nemzetközi és gazdasági helyzetét érintő titkot idegen állam hatóságával közölt, melv által az áiiam érdekét súlyosa« veszélyeztette. Radó Zoltán vádlott súlyosan megszegve hivatali kötelességét, lehetővé tette a Standard- vállalat mérlegének meghamisítását és közgyűlésének elha lasztását, ami által a magyar államot 14 millió forintot meghaladó károsodás érte. Azokon a tárgyalásokon, amelyeken az ISEC megbízóijaival: Scudgr. Coock és Vogelerrel szemben a magyar állam érdekeit lett volna kötelessége képviselni. Megszegte kötelességét és a népgazdaságnak súlyos kárt okozott. A nyomozás során ezt beismerte. A tervgazdálkodás érdekeit súlyosan sértve szabotált.

III. VOGELER RÓBERT 1942-től az amerikai kémszolgálat ügynöke. Elvégezte a Federal Bureau of Investigation (FBI) kémiskoláját. A nyomozás során beismerte:

„Elméletileg és gyakorlatilag kiképeztek a kémkedésre, elhárításra és hírszerzésre, kémhálózat kiépítésére és fenntartására“.

Kémkiké pzésére telei n t ©( t e I

az Egyesült Államok vezérkarának jóváhagyásával kinevezték a keleteurópai -Standard-érdekeltségek élére wieni központtal. Vfienbe utazása előtt a konszern egyik vezetője, Benh, USA ezredes, a konszern vezetőségében lévő magasrangú amerikai tisztek egyike utasította. hogv mindenben álljon rendelkezésére a wieni amerikai katonai kémszolgálatnak. Hogy ezt a feladatot jobban el tudja végezni. Vogelert ezredessé is kinevezték. Ennek megfelelően Vogeler n saját működéséről a nyomozás során a következőket vallotta:

„ín magam kiterjedt kém- í i • v éken v s é ge t í o 1 y {a ti a m e gv- rés'/.l -c/ ajániifjúdéit ITT é*