Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-18 / 42. szám

szífstte, a Standard-gyár hamis mérleget és fizetett ld jogosu­latlanul követelésekét. Ezáltal ■a 'termelésre./vénátkozó iogsza- báíyöJkat meg-értve szabotált, ■' IV. SARDERS EDGAR 1940- xä\ tagja ?i7 angol kémszolgá- ■ latnak. Több kémiskolát vég­zeté így elméletileg és gyakor­latilag kiképzést nyeri ügynö­kei: beszervezésére, kémhálózat kiépítésére, titkos adatok meg­szerzésére és kéra el 1- ú. r w ásva. Kémkedett Egylpfcutbsn, Olasz­országban és Ausztriában. Budapesti tevékenységéről, melyei mint az angol ka fonás misszió tagja folytatott, beis­merte: ■ , .f£n magám főleg katonai, de részben gazdadági'- hírszerzéssel foglalkoztam. Feladatom volt kém- Keí’iii az országban a szovjet és a ■r.áyyar katonai aRfenlAok ötén, negáífapitaní számlikat, eíhe;yezésü- 'ceb fegyvernemeit, felszerelésüket, "■fb- Ezenkívül gazdasági és ipari kémanyagot gyűjtöttem. Kémtevé­kenységem leplezésére színjeg a háború ala.lt Magyarországon el­hint angol katonák sírjának felku­tatásával foglalkoztam.“ Beismerte, hogy miután szolgála­taiért az amerikai tényezők me ga­zette.?, fes-zúkrő' is kerntev.ekcnysé- getfolytatott, Kiterjedt kéroM'é- szervezett meg, amelyhez töb­bek között Geíge-r Imre, Domokos ífeie-ncft. gyárig.ar.gatók, dr. Just István prépost-plébános, Vass Ká­roly főispán. Szc'tnO'Szkv volt horthysta heüigymjrbztfr lánya, Mariette és mások tartoztak. Ezek­től szerezte és az Egyesült A’la- mök kémszer.vcinek diplomáciai ut ■a'használásával eljuttatta kémjc’cn- .léseiben azokat, h. titkos adat'Eat, ..amelyekéi 'megtuclött. Azokat a ké­meiket, akiket leleplezi élés fenvegc- tett, dr. Just István és mások se­gítségével- kö/fö’dre szöktette. A Szombat, 19(>0, febr, 18, megszeizett titkos adatokat vallo­másában részletezte. Sanders Edgar vádlott gazdasági tevékenységére azt”az utasítást kap­ta az íSEC konszern vezetőitől, hogy akadályozza a termelést és a gyárat fejlessze vissza. A nyomo­zás során beismerte, hogy dip.omá- cíai ut felhasználásával rejtjeles táviratokban részletesen utasításo­kat kapott szabótázs-cseiekmények- re. Ezeket az utasításokat Geiger Imre vádlottal végrehajtatta. Tevé­kenyen részt veit a gyár mérlegének meghamisításában. Irányította azo­kat a, szabotázsokat, amelyeknek1 eredménye használhatatlan, vagy sekként értékű berendezések le­gyártása lett. Tevékenységével csökkentette a gyár termelését, amely a tervgazdálkodás rendjében zavarok előidézésére vezetett. Ez­által a terrne’Are vonatkozó jog­szabályokat megsértve szabotált. V. DOMOKOS KELEMEN vád­lottat Geiger .Imre az amerikai kém- szolgálat részére beszervezte. Át­adta Geiger Imrének a Rima, Egye­sük Izzó és az Orion-g.yárak bizal­mas adatait, megszerezte az ipariigyi minisztérium, Posta, MÁV és az Alfami Ellenőrzési Központ bizal­mas adatait és egyebeket. Mindeze­ket Geiger Imrén keresztül az ame­rikai kémszolgá'athoz juttatta el. Ezáltal fontos gazdasági és nemzet­közi érdeket súlyosan veszélyeztető államtitkokat hivatalos megbízatása íe’bas.tnáfásáva! kikémlelt és ide­gen állam hatóságának tudomására hc-zott. Domokos Kelemen vádlott Geiger Imrével egyetértve a kém­es szabotázstevékenység megfize­tésére nagycsszegü pénzkiutalás-., kát eszközölt, A termelést szolgáló anyagi erőket romboló céllal el­vonta és ezzel a termelést bénítot­ta. Ezáltal a termelésre vonatkozó jogszabályokon kötelességének nem tett eleget, szabotált- így a magyar népgazdaságnak sokmiílló forint kárt okozott és súlyosan megsér­tette a tervgazdálkodás érdekeit. VI. Dr. JUST ISTVÁN vádlott ellenségesen állott szentben a népi demokráciával, mert saját és csa­ládjának töbfeezerhcidas földbirtokát a földreform a dolgozó parasztság kezére adta. Fredredrart angol kém közvetítésével megismerkedett San­ders Edgar . vádlottal, adatokat szer­zett rrieg és adott át katonai alaku­latoknak hadgyakorlatairól, repülő­terek pontos fekvéséről. Segítségére lott közvetlen irányítói Vogeler Róbert USA ezredes és Sanders Edgar az ango,szász kémszolgálat többféle katonai kémískoláit elvég­zett ügynökei voltak. Vopfeler és Sanders azzal a meg­bízatással jöttek Magyarországra, hogy az angol és az amerikai kém- szoigáiat részére a magyar állam nemzetközi, gazdasági és katonai titkait Skikémleljék. Szerteágazó kémhálózatuknak a már evrtÜíett Geiger Imrén és Radó Zoltánon kívül további ügynöke volt Domokos Kelemen gyárigazga- f:ó, dr. Just István prépost-plébános és Bó'ry Edina bármixernő vádlot­tak. 1 A kéínügynökök között szerepel föídbirtdkoí vesztett nagybirtokos, főispán jés több jelentős államigaz­gatási sfcerv vezető tisztviselője. Kémeiken keresztül a magyar állam fontos ételekéit érintő államtitkokat szereztek meg és erre a megvásá­rolt köztisztviselők hivatali beosztá­sát használták fel. A legbizalmasabb megőrzés alá tartozó államtitkoknak kiicémíelése, az állami érdekeinek súlyos veszé­lyeztetése és a beszervezett kémek közhivatali állására tekintettel bűn­cselekményük az 1930: Ifi'. íc. 6í. g-a (3) bekezdése szerint minősül. A vádlottak terhére rótt gazdasá­gi bűncselekmények arra Irányultak, hogy a rendkívül fontos hírközlő berendezéseket előállító Starulard- gyár termelését akadályozzák. Amíg a Standard-gyár a második világhá­ború alatt a-német fasiszta hadigé- pezeí számára 100 százalékos kapa­citással termelt, a felszabadulás után termelési képességének csak 40 százalékát fejtette ki. Ezt a vádlot­tak azáltal idézték elő, hogy a ter­melés megszervezése helyett szabo­tálták a termelést, a gyár igazgatá­sában, technikai és adminisztrációs kezelésében anarchiát teremtettek és a tervgazdálkodásban kapott pénz­összegekéi elherdálták. Az általuk okozott kár összege sokmrljíó fo­rint, ami vitathatatlanná teszi, hogy büntev ékenységük folyamán a ma­gyar n 'p gazdaságot rendkívül sú­lyos károsodás érte, ezzel a gaz­dasági terv megvalósítását nagy­mértékből- veszélyeztette. A kém­kedéssel t-s a szabotálással céljuk az. volt, hogy zavart keltsenek a tervgazdálkodás hatósági intézke­déssel Wf‘r!' ■ -■ < ‘ i on !jéb«'n és a Magyar Nép köztársaság belső ere­jét és gazdasági rendjét aláássák. A vádlottak gazdasági bűncselek­ményei-és kémkedése az ország új­jáépítésében hős lendülettel dolgo­zók aljas hátbatámadása, amelyre a törvény legszigorúbb büntetése ke l, hogy lesújtson. A vádlottak egy­mást és önmagukat is terhelő beis­merése és a kihallgatni indítványo­zott tanuk vallomása a becsatolt ok­iratok a vádolt tény állását beiga­zolják. A vádlottak cselekményeinek be. számíthatóságát, megbüntethetösé- giiket és az eljárás megindítását kizáró ok híján a vádemelés törvé­nyes cs alapos, Ezután Alapi ügy ész kérésé­re a tanácselnök közölte, hogy Vogeler Róbert és Sanders vádlottaknak már nyolc nap­pal a tárgyalás előtt az eredeti magyar nyelvű vádiratot, kéz- besittette hitelesített angol szö­vegben is. Ölti: Vogeler, megkapta a vádiratot? Vogeler: Igen. Olri: Sanders, megkapta a vádiratot? Sanders: Igen. Ölti: Arra való tekintettel, tmgy a két vádlott nem beszéli a magyar nyelvet, a perrend­tartás értelmében pedig ma­gyar nyelven kell folytatni a tárgyalást, a két angolnveivü vádlottra vonatkozó minden megállapítást, őket 4rintő min­den adatot a per egész tartama során angol nyelvre fogunk fordítani. Vogeler és Sanders vádlottaknak .is, mint minden vádlottnak joga lesz kérdése­ket intézni úgy vádlót', ársai- hoz, mint a tanúhoz és a szak­értőhöz. Ezután az elnök felkérésére Geiger Imrén kívül a többi vádlottat elvezetik. Oltii Geiger Imre, megér­tette a vádat? Geiger: Igen. Ölti: Bűnösnek érzi magát? Geiger: Bűnösnek. Ölti: Milyen minőségben ál­lott ön a Standard villamos­sági gyár alkalmazásában? A Standard jó pénzforrás volt romboló tevékenységre Geiger elmondja, hogy 1928 I körülbelül két hónappal Lé-n­óta vol a Standardnál. 1948 októberében vezérigazgató lett. Kincs ezésemet. az indokolta,, hogy az amerikai hírszerzők szolgálatában végzett kém- és szabotázsmunkámat ebben a, vezető pozíciómban eredmé­nyesen rudom elvégezni. Az amerikai hírszerzők részére végzett kémmunkámmal kap­csolatban kívánok rámutatni arra, hogy a háború utáni időkben a budapesti Standard- gyár azt a pénzforrást szolgál­tatta, amelyből az amerikaiak kém-," .szabotázs- és egyéb rom­boló tevékenységük szervezé­séhez és végrehajtásához szük­séges anyagi eszközöket előte­remtették. A Standard-gyár azonban értékes volt az ame­rikai hírszerzők számára azért is, mert lehetőséget nyújtott arra, hogy a. konszern megbí­zottak cimán Magyarországra kémeket küldjenek. Ezek . az ideküldött kémek névszerint Ogilvy, Benh, Pinghy és San­ders. Maga az említett kon­szern központ kapcsolatot te­remtett az Egyesült Államok vezető köreivel, katonai, vezér­karával és hírszerző szervei­vel. Olt i: l!z[ ön honnan imlta? Geiger: A konszern vezetői­től, aícikk e 1 Ne vv - Y or k ban ta- lúlkoztarn. Ölti: Mikor? Geiaer: U)47. októberében. OUi: Mi kör és ki' szervezte he önt a kémtevékenységbe? Kémjeientések haronln Geiger: 194.6. végén Buda­pestre érkezett a • "konszern megbizottja? Megérkezése után kei, a Standard-gyár akkori vezérigazgatója közölte velem, hogy Ogilvy - ismerte múlta­mat és politikai felfogásomat. Meg van győződve arról, hogy az amerikaiak számára megfe­lelő kém vagyok és ezért kém- adatok megszerzésével fog •megbízni. Ugyanakkor Lenkei ázt is közölte velem, hogy Ogilvytöl utasítást kapott arra, hogy havonként kémje- íentéseket készítsek magyar- országi gazdasági, politikai és katonai hírekről. , Ölti: Ismerték az ön politi­kai felfogását? Geiger: Ismerték. Kapcsolat­ban állottam- az amerikai meg­bízottakkal már a háború előtt is. Ölti: Az előbb arról szólt, bogy jelentéseket kell adnia. Csupán az önök gyárára vo­A „Tefeom“ terv Geiger: Emlékszem a Phi- lipps-gyárra vonatkozó kém- adatokra is, de ettől függetle­nül konkrét felszólítás nélkül is rendszeresen gyűjtöttem és adtam át Ogilvynek a magyar politikai, gazdasági és katonai helyzetre vonatkozó kémadato­kat. Az ISEC konszernnek az volt a törekvése, hogv a ma­gyar posla-. telefon- és távíró­hálózatot ellenőrzése alá vonja., Ezenkívül az is szándéka volt, hogy kém- és romboló tevé­kenysége számára bázist te­remtsen. Ogilvy amikor Buda- "estre érkezett, magával hozta I natkozó adatokat, vagy ax egész magyar nemzetgazdaság­ra vonatkozó adatokat kérték? Geiger: Az egész ország ka­tonai és politikai kérdéseire vonatkozó híranyagot kellett közölni, Ölti: A nyomozó szervek le­foglaltak különböző .jelentése­ket másolatban. Ezek az egész magyar nemzetgazdasá got érintő kérdéseket érintik. Ezek azok"a jelentések? Geiger: Igen. Ölti: Volt önnek utasítása arra nézve, hogy bizalmasan kell ezeket a jelentéseket ke­zelni? Geiger: Szigorú utasítás volt. A tanácselnök kérdésére Geiger elmondja, hogy polgári származású, polgári nevelés­ben részesült és a felszabad n- Iás után nagy •gyűlölettel fi­gyelte a népi demokrácia fej­lődését-. Készséggel vállalta az amerikai hírszerzők által adott kém- és szabotázs-utasítások;!! és ezért az anyagi juttatáson kívül más előnyöket is várt. Utasítás a termelés fékesésére Ölti: Beszéljünk most Behu ezredessel lezajlott Gellért-szaí- lóheli találkozásról. Geiger: A Gellért-száüóbeli tárgyaláson, melyet Beim ren. dezett és amelyen Ping it g, Sonders, Vogeler- Lenkei és én vettünk részt, Beim ezredes utasításokat adott arra, hogy az amerikai politikának meg­felelően a gyár termelését fel- tétlenül fékezni kell. Oki: Amikor ön megkapta az utasításokat, nem támadtak aggályok önben, hogy a ma­gyar hatóság leleplezi tevé­kenységüket? Geiger: Igen, támadtak ben­nem aggályok és ezeket kö­zöltem is Behn ezredessel. Ezután Geiger elmondja- hogv- Beim ígéretet tett arra- hogyha szükséges, kiszok'cti az országból. Ölti: Az iratokból megálla­pítottam, hogy önt a külföldre szökése közben fogták cl csa­ládjával. Ember esempéssek Geiger: Igen. Ölti: Ezt az ígéretet kivan la végre beváltani Beim ezredes, amikor kiszöktette, vagy lőie függetlenül szökött? Geiger: Az ő segítségével, il­letőleg Vogeler szervezte meg szöktetésernet. Tudomásom sze­rint a bécsi amerikai követ­ség segítségével, amely ne c erre a célra beszervezett em­bercsempészei voltak­Olii: Most térjünk 7* azok­ra a konkrét feladatokra, ame­lyeket ön először Ogilvy uta­sítására hajtott végre. Geiger:, Ogilvy 1946. májusá­ban a Nádor-utcai irodában átadott nekem egy 9 pont AU álló kérdőívet, mely a légi for­galom és a repülőterek kérdé­sével foglalkozott.' Utasítást ado.t arra, hogy a kérdőívnek megfelelő kémadatokat részére szerezzem meg'. Ölti: Ön megszerezte? Geiger: Igen. megszereztem. OVi: Milyen adatokat szol­gáltatott ön ki Ogilvynek? az úgynevezett ,-Telcom“ ter­vet. Ennek a lényege az volt, hogy az ITT-konszern felaján­lotta, hegy a magyar posta-, te­lefon- és táviró hálózatát újjá­építi azzal a kikötéssel, hogy a kölcsön visszafizetésének 10 évi ideje alatt, egy amerikai bizottság utján itt. a magyar posta működését ellenőrizheti. Amikor a minisztérium a ter­vet elutasította, Ogilvy utasí­tására kerülő utón tettem lé- Ipéseket a terv megvrTósitásóra * és erről 1 élj es részletességgel tájékoztattam az amerikaiakat. Áss amerikai követség jutárpnstájánah szerepe O(0i: Hogyan juttatták ki ezeket a bizalmas jellegű ada­tokat? Geiger: A havi kémjelentést, az egész bizalmas természetű kérdéseket a budapesti ameri-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom