Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-01 / 27. szám

Lórin ez Feri

350 százalékra készülnek

.. ,A csillefelvonó zakatoló sodronyai éles, sivitó hangot adnak, amikor egy-egy bazalttal megrakat csille gördül lefelé az éles Ívben megtörő pályán. Egy perc, s máris indul a rakomány rendeltetési helyére, a tárolóhoz. Az acélkerekek alatt nyikorognak a sinek, de ebben a furcsa hangban van valami zeneiség, valami érdekes dallam, amely ismétlődő taktusaival nap mint nap ugyanazt az indulót kottázza meg... Amikor hallgatod, először fület- bántónak találod, később megbarátkozol vele és szinte szokatlanná lesz, ha egy-egy percre elnémul ez a hang. Az ilyen percekre azonban ritkán nyilik alkalmad, mert a csillék folytonos ide-odavándorlása közben erre nem jut időd sem neked, sem a brigádversenyben álló csilléseknek.

A nagy kitüntetés

... Fiatal, vidám arc tűnik eléd. Eleinte azt hiszed, csal a szemed. Alig lehet több 18—19 évesnél, de orra alatt már látni a serkedő bajusz helyét. Ifjúmunkás a javából és még hozzá SzIT-es is — állapítod meg masadban és kicsit irigykedsz rá. Lőrinc Ferenc a neve és mint megtudjuk tőle valóban most töltötte be a tizenkilencediket. Brigádvezető, csillés. Azonkívül a SzIT vezetőségi tagja. Négy, öt, magafajta ifjúmunkással dolgozik; a legfiatalabb sem több 16 évesnél. Meglepődsz, amikor hallod, hogy bizony alaposan lepipálták az öregeket. A sztálini műszak óta eltelt időben is állandóan kihozták a maguk 260 százalékát, ami nem lekicsinylendö eredmény. Sőt, nagyszerű eredmény! — Történt aztán, hogy egy ünnepélyes napon Ferit nagy kitüntetés érte: 600 forintot kapott az üzemi nyereségrészesedésből. Örül neki nagyon, de valami láthatólag még foglalkoztatja gondolatban, Aztán ki is mondja kereken — úgy, ahogy kigondolta. — Tudja elvtárs, szép ez a 260 százalékos eredmény, de mi, még

A rossz idő —

ennél is jobbat akarunk. Szeretnénk elérni legalább az átlagos 350-et...

Alig várják, hogy példát mutassanak

...Most hó borítja a nemesgu- lácsi bazaltsziklákat'. Az üzemben is javító munka folyik. Feri és négy társa megvált egy időre a csilléktől; más munkakörbe kerültek. Alig várják azonban, hogy ismét kitavaszodjon. Majd akkor megmutatják, hogy el lehet érni a 350 százalékot.

nem akadalya

a termelésnek

Az elmúlt héten, a zalaegers zegi Magasépitési NV dolgozói a beállt erős fagyok miatt, nagy mértékben akadályoztatva voltak a munkában. Különösen, a nyílt építkezéseknél mutatkoznak átmeneti visszaesések a termelésben. A beállt nagyfokú havazás viszont számos helyen szüneteltette a munkát. A multheti eredményekhez képest most sem marad alatta a termelési átlag a 150—160 százaléknak. A zárt mu nkálaíoknál —, ahol a fagy nem volt gátló körülmény — jó, közepes teljesítmények születtek meg. Például a Mayer mészoltócsopor t 250 százalékot ért el a hármas bérhéten, s ezzel 49 órára kereke n 293 forintot kerestek. Mayer brigádvezető egymaga 15 órára 89 forintot keresett, Nyilas István, a brigád egyik tagja viszont 14 órára 82.88 forintot. Harmat István 9 óra alatt 53,28, Bagiadi János pedig 11 óra slatt 68.03 forintra emelte keresetét. — A Rózsás állványozó brigád 141 százalékra, a Kiss segédmunkás brigá d 182 és Bata Orbán festő brigádja 150 százalékot teljesítettek az elmúlt héten.

A kedvező időjárás beálltával a vállalat dolgozói bizonyosan

ismét feljavítják eredményeiket és biztosítják a terv első félévére reájuk eső rés2 maradéktalan tel jesitését.

Újítok példája

Ha még csak néhány hónappal ezelőtt is érdeklőttél a MAORT bázakerettyei üzemében újítások, észszerüsitések felől, semmiesetre sem kaptál megnyugtató, kielégítő választ. Voltak ugyan akkor is néhá- nyan, akik észszerűbb megoldásokon törték a fejüket s több-kevesebb sikerrel ki is vitték elgondolásukat a gyakorlatban. A nagy sztálini műszak azonban ezen a téren is hatalmas változást hozott. Mostmár nemcsak egyesek, hanem többen

kezdtek behatolni „a technika rejtelmeibe**

jóllehet a próbálkozásokat ekkor még nehezítették a termelést egyébként akadályozó — sokszor nem éppen jóindulatú vélemények — más oldalról pedig a politikai felvilágosu- lat-lanság és az anyagtakarékosság, uiitás, észszerüsités gondolatával való nehézkes megbarátkozás. A sztálini műszak azonban kétségtelenül felvetette a rejtett értékeket, azokat az elgondolásokat, amelyek már érlelődtek, de még megvalósításra vártak.

A párthatározat pedig különösen nagy lökést adott a szunnyadozó elhatározásoknak és mint már számos kitűnő példa bizonyítja, a technika megnyergelése egyúttal utat jelent a termelékenységet elősegítő újítások megvalósítása irányában.

Nézzünk meg a legutóbb született újításokból most néhányat. Nem kell messze mennünk; a gépműhelyben köny- nyen megtalálod Szász Ferenc elvtársat, akinek a nevéhez újabb jelentős hőstett fűződik egy nagyszerű újítása révén. — Amint mondja

sokat töprengett

mimikája köaben

azon, hogyan tegye gazdaságossá a himbaszivattyu termelését. Mert eddig az Itt alkalmazott nagyméretű gázharang működése sok anyagpazarlással járt, amin feltétlenül mielőbb változtatni kell. Sok volt a gáz- és olajveszteség s mindez feleslegesen. Egyszóval, tökéletlen volt a berendezés. Gondolt egyet Szász elvtárs: mi lenne, ha egy különleges uj szerkezetet állítana be, amely szabályozná a gáz be- ömlését és egyúttal csökkentené az olaj kifreccsenését? Ez az, szelepes rugóberendezésre van itt szükség, amely szabályozza a gáz mennyiségét. Rövid műszaki megbeszélés után meg is született az uj szerkezet antifluktoát'Or néven. Az anyagmegtakaritás ezzel sok ezer forintot jelent az üzemnek.

Vagy a másik: Gyurcsák János elvtárs újítása. Idáig a mélyszivattyus kutak parafin- tisztitó berendezésénél látható, úgynevezett rudgyürüket használhatatlansága esetén minden alkalommal újakkal kellett pótolni olymódon, hogy 2-3 munkás — csak úgy kézierővel és kalapáccsal — uj gyűrűket vert fel s akármennyire is vigyáztak, nem tudták tökéletesen ráilleszteni a gyűrűket a rudakra- Gyurcsák elvtárs most

változtatott ezen is:

szerkesztett egy gyűrűző készüléket, amellyel sokkal jobban, gyorsabban és főkép tökéletesebben megy a munka.

Nem kevésbbé jelentős Kiss István és ifjú Albrecht Béla együttes újítása ’ a gazolinteie- nen. Sok baj volt itt a radiátorokban lerakodott vizkővel, ahol tudniillik a hűtővíz cir- kulál. Eddig kézifuróval, emberi erővel távolították el a vizkövet, de jöttek Kiss és Albrecht elvtársak és forradalmat csináltak. Géni meghajtású fúrót alkalmaztak amely negyedére csökkentették. egy-egy rádiátor tisztítási idejét. Egyben . 2 százalékkal

emelték a gazilontelep termelését, azonkívül egy rádiátor kivizkövezésének idejét az azelőtti 380 óráról 120 órára szállították le újításukkal.

Akiket itt felsoroltunk é,s ismertettük újításaikat, valamennyien kommunisták, az élcsapat tagjai. A tömegek példaképei, a termelés élenjárói, akik felismerték a párthatározat jelentőségét és munkájukat abban a szellemben végzik. A Párt számit továbbra is jó munkájukra.

(S-ő.)

EJtávoütfák a havat a kanizsai utcákról

Viszonylag rövid idő alatt hatalmas hótömeg zúdult Nagykanizsára. Az utcákat vastag hótakaró borítja és embermagasságu hóhegyek emelkednek az úttestek mindkét oldalán. A hó megnehezítette a közlekedést, különösen a szűk utcákban. Ez az egyik hiba. A másik az, hogy ez a hótömeg gyors olvadás esetén komoly zavarokat is okozna.

A város vezetősége intézkedett már a hó eltakarításáról A. város belterületéről a Vár- uü szeméttelepre viszik a havat. Rövidesen megszabadulnak tehát a kanizsai utcák a közlekedést zavaró hótól (hacsak az elszállítás után nem kan a város újabb adagot). A Sztálin-utián már megkezdték a lió eltakarítását, s hamarosan sor kerül a többi utcákra is.

Ide tartozik még a járókelőknek az a kívánsága is, hogy a járdákról távolítsák el a iéggéfagyott havat, ami reggel és este síkosságával, napközben pedig lucsko^ságá- val vonja magára a figyelmet.

— Lőfegyvert ta’á’íak az utcán Nagy Lajos és Kovács József bókaház! lakosok. A fegyvert nem szolgáltatják be, hanem elrejtették. Nagyot kéthavi, Kovácsot pedig háromheti fogházra Ítélték.

Norma a Vasvázasban

Az ötéves terv második hónapjának első napja emlékezetes dátumként íródik a MAORT nagykanizsai dolgozóinak agyába. Ez a nap a műnk verseny további szélesedésének, az eddiginél nagyobb mérvű sikerének, a Sztahá- nov-mozgalom kifejlődésének és megszilárdulásának alapjait rakja le. Ezen a napon megszűnik az üzem csaknem minden műhelyében a mutató,számos norma és helyét tudományos, statisztikai, valamint technikai norma foglalja el. A Vasvázas dolgozói ezt úgy fejezik ki: kiegyenesedik a görbe.

Az a munka, amelyet a MAORT nagykanizsai központi javítóműhelyének dolgozói az elmúlt év második felében végeztek, s amit ez év első felében tovább folytattak törés nélkül, jó és példamutató volt. Jó és példamutató munkát végeztek a dolgozók annál is inkább, mert ebben az üzemben a más üzemekhez viszonyítva sokkal több munkaver, seny- gátló körülményt kellett legyűrniük. A rpunkaverseny kibontakozását, kiszélesítését gátolta a,z is, hogy sosem egyforma munkát végeztek a dolgozók- Egy-egy munka sokszor hónapok múltán került vissza ugyanahhoz a dolgozóhoz. Könnyen meg lehetne számolni két kézen azokat '<x munkákat is, amelyet hosz- szabb, két három nap, esetleg hét és hónap alatt készültek el. Szinte óránként változott és változik ma is egy-egy munkás, különösen esztergályos munkája.

De legfontosabb gátat a kialakult norma hiánva, az úgynevezett mutatószám gördítette a munkaverseny elé. Mi is volt az a mutatószám? Röviden talán úgy lehetne kifejteni, hogy a munkás csak száz százalékig kapta meg teljesítményének megfelelő bért, száz százalékon felül, csak az elért teljesitmény kétharmadát. Ha például egy munkás 200 százalékot teljesített, akkor csak 167 százalék után kapta fizetését. A kérdésre, amely önkéntelenül felvetődik: miért kellett ez, a válasz: azért, mert időutalványozás folyt a Vasvázasban, s az időutalványozás nem lehet egészen pontos.

Azon nem is lehet vita, hogy ez a rendszer nem segítette elő a versenyszellem

j volt versenyszellem, s hogy;

■ mégis volt sikeres munkaver- iseny, az a dolgozók öntudatá- ] nak köszönhető. A Vasvázas j szakított, gyökeresen és visz- szavonhaíatlanul szakított múltjával a pár:szervezet jó fel világositó munkájának kö- vetkeztében. Olyan munka kezdődött ebben az „amerikai szellemtől“ megfertőzött üzemben. amely példamutató lehet megyénk minden üzeme szá* mára. Az összes egyéni normában dogozó munkások egyéni versenyben állnak. A párt- választmány határozata óta egyenes vonalban emelkedik az egész üzem termelése ép- pen a verseny következtében. Októberben 121 százalék volt az üzemi átlag, novemberben ez a száma 124-re szökött, de* cemberben már 133 százalék volt és januárban. •. Január első hetében az üzemi átlag

141.4 százalék volt, a második héten 144 százalék, a harmat dik héten pedig 146.8 százalék, Nem kétséges, hogv ez. az eredmény a Vasvázas életében bekövetkezett gyökeres -változást igazolja. MegvábozotfcAa. munkás munkához való vb szonya és számára a munka valóban dicsőség és becsület dolgává vált. Nem véletlen, hogy a Vasvázas valóságos kádertartaléka lett Pártunknak- Nehéz volna összeszámolni hirtelen azokat- a dolgozókat, akiket Pártunk kiemelt az üzemből és felelős pozíciókba tett. Het-esl, Angvalossi, Éles, Barta, Lendvay csak hirtelenjében — ismert nevek De ehhez hozzájárult az a segítség, amely a műszaki értelmiség részéről jutott a dolgozóknak. A , tér vf elbontás munkája nem volt hiábavaló, nem voltak hiábavalók az újítások, észszerüsitések, a munka észszerű megszervezése, satöbbi sem. S most a Központi Vezetőség határozata után az üzem vezetősége az utolsó és legnagyobb verseny- gátló körülményt is elhárította a munka verseny ut-jából. A grafikon görbéje kiegyenesedett a gépműhelyben, gumiműhelyben, lakatosműhely nagy részében és sok más műhelyben is. Örömmel és megelégedéssel fogadták ezt a dolgozók, s mi biztosak vagyunk abban, hogy a termelés vörös grafikonvonala is úgy - fog hétröl-hétre, hónapról-hónapra emelkedni, mint a norma görmegszületését. s hogy mégis béje. 45 foko,s szögben, felfele.

A munfeaíszközök fegyveréi lói megforgatjuk...

Szabadságharcos nap Nagykanizsán

A Szabadságharcos Szövetség' na g-y k anizs ai szervezete a Szakszervezeti Székház szépen feldíszített nagytermében hétfőn este nagyszabású szabadságharcos napot rendezett. A zsúfolásig megtelt helyiségben a szovjet himnusz elhangzása után Augyalossy Zoltán baj társ üdvözölte a megjelenteket. Ezután Ud- vardi Ferenc elvtárs, a Szabadság If arcos Szövetség tagjainak feladatairól beszélt. Ismertette a DOSzÁRM nagy fontosságú munkáját, amelynek keretében a.szovjet dolgozók milliói készülnek fel a szocialista termelésen keresztül a szovjet haza és a béke megvédésére. Elmondotta Ud- vardi elvtárs. hogy a magyar s z a b ad s á °'h arc o s ok tanúin ak

példaképeiktől, a DOSzÁRM hígjaitól és ők is ki akarnák venni részüket az építő békéből.

■— A Magyar Dolgozók Pártjának útmutatásai alapján a

DOSzÁRM , munkájának tapasztalatainak fel használásával építjük a. szocializmust — mondotta többek között -r. Csak így tudjuk mi. szabadságharcosok az előttünk álló feladatokat sikeresen megoldani.

Befejezésül a szabadságharcos munka fontosságáról kijelentette :

— Ha dolgozóink, a munkások, parasztok és a haladó értelmiségiek a termelés vonalán helytállnak és a munkaeszközök fegyverét jól megforgatjuk. akkor ezt sohasem tudják majd ellenségeink ellenünk fordítani.

A beszédet kultúrműsor követte, melyet a honvédség kulturgárdája adott elő. A szabadságharcos napot az Intern adomáié éneklésével fejezték be.

Szerda, 1950. f«Jbruár 1. S