Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-01 / 27. szám

Miitáen érit a Síéke meavédéséért A bsémeio8*.ssEágj'í, strédioi'szá^i, finnországi, norvég jai foéliemozgfaloFm Ssirei A világméretekben egyre jobban terjedő békemozgalom i.iabb tömegeket mozgat meg. Franciaországban, Olaszor­szágban hatalmas tömegtünte léssel, tiltakozó sztrájkokkal tiltakoztak a munkások a? amerikai fegyverszállítások el­len. Egyre több ország dolgo­zói tagadták meg a hadianya gok gyártását, kirakását. Er­ie: az új és a történelem so­rán soha nem látott hatalmas háborűellenes mozgalomról vjabb jelentések számolnak GTój jelentések szerint a norvég munkások körében erő- . 'mik a mozgalom a fegyver kezes ellen. Dramnren város dolgozói gyűlésükön határozati ja­vaslatba hozták, hogy a kemríány vessen véget : - mlesi politikájának. J amely a katonai kiadások I nagyarányú emelését kí­vánja megvalósítani. A finnországi békemozga­lom hívei gyűlést tartottak Helsinkiben, amelynek fő szó­noka a béke finnországi hívei szervezetének elnöke volt. A szónok felhívta a finn népet, hogy folytassák harcukat a békéért, a há­borús gyújtogatok ellen. Míg a svéd kormány telje sen alárendelt szerepet ját­szik az amerikai imperializ­mussal szemben és annak fa siszía kiszolgálója, addig a Svéd Kommunista Párt fokoz za harcát az agresszív poli tika ellen. A párt parlament; csoportja indítványt terjesz tett elő a parlamentben és eb ben sürgette, hogy Svédország szüntesse meg részvételét a háborús politika egyik eszkö­zében, az úgynevezett Európa Tanácsban. A határozat rámutatott arra. hogy a svéd nép szé­les tömegei felháborodás­sal látják, hogy Svédor­szág, mint az Európa Ta­nács tagja oda jutott, hogy politikai társa lett a görög fasiszta diktatúrá­nak. amely vérrel és töme­ges kivégzésekkel tartja fenn uralmát. A német nép is kiveszi ré­szét a béke védelméért folyó harcból. A Német-Szovjet Ba­ráti Társaság február 2-án ,.Sztálingrádi emléknapot“ ren­dez. E napon nagy felvonulá­sok lesznek egész Németor­szágban. amelyen a német nép egységes és elszánt akaratá­nak ad kifejezést, hogy soha többé n^n visel háborút a Szovjetúnió ellen. Horváth elvtárs a sajtó levelezője Hos*túih, Istvánt bácsinak’1 hívta a falu apraja nagyja, amikor még summáé volt. Pedig nem is volt még bácsi, alig :jo nyár szaladt el a feje felett. Mégis így szólí­tották. a szeretet, a megbecsii- ’és jeléül. Meri, ha tanács kel­lett, vigasztalás a nyomoru- ságiban, csak hozzá fordultak. Szegény volt ő is, adni nem tudott, mégsem távozott tőle üres kézzel senki. ,Á saját tör­hetetlen hitéből, bizakodásá­ból adott a esüggedőknek, el­keseredetteknek. Biztatta, őket, hogy vége lesz a rossznak, keleten felkelt a falu szegé­nyeinek napja. Eljut á melege rövidesen hozzájuk is. 194>»*ken a felszabadulás után Horváth István ujgaz- dát Horváth elvtársnak szólí­totta a többi fö kihoz j utt at ott. Ott lapult már a szivük fölött a piros könyv, mellette az írás, hop’v mekkora darabot kaptak az u'raság birtokából. Akkor is sokat nyikorgóit, a kiskapu Iíorváthékuál. jöttek tanácsért, jöttek közös meg- bfeszélésre: hogyan kezdjenek hozzá az uj élethez. Bíztak benne, hiszen igaz lett min­den, arait előre megmondott. Tg;,- aztán rövidesen mcgalaŰ kid? a, tormelőbsoport, hozzá- rez:Hek a munkához. Nem í állták még. A föld minden évben jc-hban fizetett, ők meg igyekeztek minél többet, ki­hozni belőle. Újságok jártuk a csoporthoz, tudták mi tör­tént az országban, a többi tei- molcesopovt okban. ,\ Párt irányt mnddett neki. A Sza­bad Föld Téli Estéken meg­ismerkedtek a szovjet mező- gazdasággal. Horváth elvtárs magvurázgaüa mindazt. amit a. hetükből nem értettek „Pistaben milyen nagy szerepe van az újságnak. Beszélt arról, amit Lenin elvtárs mondott. Hogy amilyen nélkülözhetet­len volt a nép számára a har­cos, forradalmi lap. Úgy ón- ilyen nélkülözhetetlen a lap számára a tömegekkel való szoros kapcsolat. A szovjet emberek résztvesznek a lapok szerkesztésében, leveleikkel, tanácsaikkal, bírálatukkal tá­mogatják a hivatásos újság­írókat. Egy napon aztán elhatározta magát, — Majd meglátom, írok, de kiváncsi vagyok, leközlik-e egy egyszerű parasztember levelét'? Vasárnap délután volt. Ki­terítette a fehér papírlapot az asztalra. Nem is gondolta, hogy ilyen könnyen megy az irás, hiszen csak azt vetette papírra, amit elgondolt, mint­ha elbeszélte volna, Megírta, hogy amíg a csoporttagok, meg az egyénileg gazdálkodó ki spar ászt ok szorgal másán dolgoznak, addig a kulák — mert volt ilyen, nem is egy a faluban — milyen cselszövé­sekkel próbálja meggátolni tették őket a DéFOSz-ból, nem. rontják már ott a levegőt. A felesége figyelmsen ol­vasta el, amit irt. Büszke volt rá, hogy a férje az újságnak ir. Elment, a levél. Várták, mi lesz. Alig telt el néhány nap és az újság harmadik ol­dalán ott találták Horváth elv társ Írását. A neve is ott állott alatta. Ettől kezdve alig telt el vasárnap, hogy Horváth elvtárs ne irt volna, levelet. Nem jelent meg mindegyik, de választ valamennyire ka­pott. Ebből is sokat tanultak, mert a csoport mindig közö­sen olvasta őket. Néhányat! kedvet kaptak az íráshoz. Lát­ták, hogy ezzel nemcsak saját, de a többi dolgozó parasztok munkáját is támogatják. Hi­szen leveleiket a lapon ke­resztül sok ezren olvassák. írtak a Szabad Föld Téli Estékről, a kulturmunkáról, arról, hogy mi mindent kap­tak a hároméves tervtől, meg arról, hogy milyen terveik vannak. Néhány hónap múlva Hor­váth elvtárs Pityu fia, az ut- törőőrs vezető már nem az munkájukat. Elmondta azt j egyetlen volt, aki büszkén is, hogy ők éberek, letörik a (mondta pajtásainak: az én hu Iákok szarvait. Keresztül- J édesapám sajtólevelező! látnak mesterkedéseiken, ki- j__________________ (szem) Százezer amerikai telefonmunkás lép sztrájkba Az „American Telefone1 válla-1 lését követelték., holtpontra ju­lat százezer munkásának lejár a kollektiv -szerződése: Az AFP je­lentése szerint a vállalattal foly­tatott hosszú tárgyalások, ame­lyek során a dolgozók a fizetések emelését és a munkaidő csökken­tottak és ezért szerdára, február 3-ára kitűzték a szrájkot. Valószínű, hogy kétszázezer to­vábbi telefönalkalmazóit csatla­kozik a sztrájkhoz. Képzőművészed kulíurcsoportök kiállítása tisztán. Egy azé:;) napon az új­ság is irt róluk. Kin! jártak A--, újságíró elv társak, meg­néztek mindent, elbeszélgettek a. csoporttagokkal. Megkérték Horváth elvtársat: Írjon ő i az újságba. írja meg, mi tör­ténik a faluban- a csoportban. Mutasson rá a hibákra, hogy t: többiek is tanulhassanak belőle. írja meg az erednie nyéket, 'hogy akik elolvassák, követhessék a jó példát. Horváth elvtárs gondolko­dott. Hogyan is tudjon ő irnk az ő keze nem szokta meg a toliat, rnegkérgesedett az már •a kemény munkában. De az újságíró elv társ elmagyarázta, hogy a szocializmus építésé a ' Szerda, 19S0. febreár 1. A gorkiji Népművészeti Alkotá­sok Házában a háború befejezése 6ia elsőizben röviddel ezelőtt nyí­lót iák meg a képzőművészeti kul- urcsoportok tagjainak műveiből összeállított kiállítást. Háromszáz festmény és grafikai mű látható a A Sztálinabád közelében lévő Rolii-Nau"-kolhoz klubjában estén ként mozgalmas az élet. A válasz fásokra történő előkészületek első napja óta a klub a tömegagitáciő? munka központja, hi tartják gyű léseiket az agitátorok 'és itt ffende- ,zik a kolhozparasztok részére Szer­vezett előadásokat. Kiváltképpen intarziája, amelyen a tehetséges mester kiváló Ízléssel, nagy művé­szettel örökítette meg a nagy vezér alakját. A képek általában a város sokrétű, színes életét ábrázolják. Számos alkotás foglalkozik, a gor­kiji acélöntők munkájával. Bolja­riépszerü Kaszimov komszotnolisía agitátor, akinek előadásait nem­csak az ifjúság, hanem az idős -vapottermciők is szívesen ha"gat. ák. Az előadások a Szovjetunió választásaival kapcsolatos kérdése­ket, a Szovjetunió gazdasági és kulturális eredményeit,', valamint a külpolotikni kérdéseket taglalják. kiállítási, termekben. A festménye­ken kívül nagy siker! aratott Mai­kov mérnök, Koroljeva tanítónő es Szón yin tervező-munkás művei kel. iugin „Sztálin a Kremlben“ cimii | 'ettek megérdemelt feltűnést. Esténhént a kolhoz-klubban (Párt!iitór Eíviárcak! Népnevelők! I Február 2-án este hat óra 5 perckor közvetíti'a rádió a Népneve. lök 20 percét. Ezen az előadáson a rábakovácsi termelőszövetkezeti \ csoport párttitkára, Varga Károly elvtárs elmondja, hogy hogyan j járult hozzá a népnevelők jó munkája a termeló'csoport megerősödé- ] séhez és az előttük álló feladatok bóp (mint pl. a.z üzernterv ismértc- | téséből) a népnevelők hogyan veszik ki részüket. Az előadás után a népnevelők csoportja beszélje meg és bírálja meg a hallott előadást. Véleményüket az MDP Megyei Bizottsá- j ga Ágit. Prop. Osztályára Írásban küldjék be az elvtársak. Minden népnevelőcsoport, de különösen minden termelőszövet­kezeti csoport, ahol csak rádió van, szervezzék meg ennek az előadás­nak csoportos meghallgatását. Lenin Rendet kapott Mihail Iszakovszkij a neves szovjet költő A Szovjetunió Legfelső Tana csónak Elnöksége Mihail Isza­kovszkij költőt 50. születésnapja alkalmából a szépirodalom tei’én szerzett kiváló érdemeinek elis­meréséül a Lenin-Renödel tün­tette ki. Véglegesen felmentették Aragont a „becsületsértés és hamm hirterjesztés“ vádja alól Zx uctuua iiiuüsag imin is­meretes — pert inditott Marcel Cachin Aragon és, André Carrel az Humanitéí illetve Ce Soire szerkesztői ellen, mert a két lap az 1948 november 11-i véres tün­tetések után megírta, hogy a rendőrség fegyverét használta a felvonulók ellen. A francia nemzetgyűlés an- J IJCUVlUCJCIi tagüU let Cachin, az Humanité főszerkesz­tője mentelmi jogának felfüg­gesztését. Aragont és Carrelt pe­dig a büntelőbirőság felmentette a „becsületsértés és hamis hírek terjesztése“ vádja alól. A kor­mány fellebbezett, de a fellebvi- teli bíróság ismét felmentett«: Aragont. t „fliyas- és Adatszolgáltatás" 1950 januári (1) száma Lenin elvtárs halálának 26. évfor­dulója alkalmából közli Sz. Titarenkó: „A lenini zmus — Len-in-Sztálih Pártjának ha­talmas fegyvere” eimü cikkét. „Ma már a marxizmus-leniniz- mus zászlaja alatt halad az imperializmus járma alól fel­szabadult mintegy S00 millió ember — írja a cikk —. A marxizmus-leninizmus eszméi győzedelmeskednek a békéért, demokráciáért és szocializ­musért, az imperialista hábo­rús gyújtogatok ellen küzdők táborának szüntelen erősödé­sében- Nincs' a világon olyan erő, amely megállíthatná a le- ninizmus eszméinek győzel­mes előrehaladását.” A lap „Nemzetközi kérdé­sek”“ című rovatában közli Maurice Tkorez elvtárs, a Francia Kommunista Part fő­titkárának a Párt Központi Bizottsága legutóbbi teljes ülésén elmondott nagyjelentő­ségű zárszavát. „Tevékenysé­günk középpontjában a béké­ért és a nemzeti független­ségért, folytatott harcot he­lyezzük — mondotta Thorez elvtárs. — Óriási hiba volna, ha lebecsülnék az Imperialis­ták által előkészített uj há­ború veszedelmét. Óriási hiba volna azonban az is, ba lebe­csülnénk a munkásosztály erőit, a demokratikus mozga­lom erőit, a szabadságszerető népek erőit. Ezek az erők, ha egyesülnek, aktiv fellépések­kel meghátrálásra kényszerít­hetik és kényszerítik is a há­borús gyu.jtogatókat.” Az elmúlt napokban az im­perializmus olaszországi laká­jainak modernd gaztette és az olasz dolgozók nagyszerűen egységes, felháborodott ói to­kozása Olaszországra irányí­totta a világközvélemény fi­gyelmét, P. Zaszlavszki.i elv­társ „Véres hétfő” cimii cik­kében az aljas merényletről ezt írja: „A módénál csend őrök úgy ünnepük „győzelmü­ket”, mint tő évvel ezelőtt és ugyancsak január 9-én U Miklós cár véreskezü csend őrei Pétervárott Csakhogy n véres vasárnap egyetlen, nap alatt nagyobb mértékben szór­téi'oszlatta a békés illúziókat*, mint sokévi propaganda,;^ A véres hétfő is mind on szépí­tés nélkül valóságos fényében mutatta meg az olasz munká­soknak a polgári „demokrá­ciát’1. A „Marxizmus—leninizmus kérdései” cimii rovatban A. Djenviszov mélyreható tanul­mánya ismerteti V. I. Lenin műveinek orosz nyelven nem­rég megjelent 25. kötetét. Ez a kötet az 19.17 junius és szep­tember között — a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom előkészítésének időszakában — írott műveket tartalmazza. Közli a lap A. Fagyejevnek a pekingi egyetem hallgatói előtt tartott ragyogó tömör­ségű kis előadását, melyben ismertette a szovjet kultúra legfőbb jellemvonásait, L. Bicskov cikke „Lenin— Sztálin Pártja — a szocialista munkaverseny lelkesítője és szervezője” részletesen ismer­teti „korunk legelevenebb és leglegyőzhetetlenebb mozgal­mának”, a szocialista munka­versenyek diadalát. Ez a cikk az 1950 január 29— február 5-i elméleti pártnapok (Lenin és Sztálin a szocialista munkáró 1, munkaversenyről) anyagához kapcsolódik. G. Sitajpv: „A pártsryülések szerepe és jelentősége1’ eimü cikke minden pártfunkeioná- rius, .pártmunkás és a Párt minden tagja számára nagy­jelentőségű gyakorlati útmu­tatásokat ad a pártalapszerve- zet életében nagyon fontos szerepe); betöltő pártgyülés előkészítése és levezetése te­kintetében. Tanulmányt közöl a folyó­irat a mezőgazdaság átszerve­zéséről a népi demokratikus országokban, a munkaegység .szerepéről a kolhoztermelés­ben, foglalkozik az agitátorká­derek és a propagandisták kérdéseivel. a pártoktatás idő- izeni problémáiva 1. Az „Anyag- és Adatszolgál­tatás” januári száma mellék­letként közli a folyóirat 1949- es évfolyamának tárgymu- a- ‘•éját. E t árgymutató áttoló u* éxéböl is kitűnik, hogy a Párt, idnden tagjának, mindenki- lek, aki a marxizmus-leniniz­mus kérdésévé! foglalkozik, mennyire nélkülözhetetlen a**- gitőtársa és útmutatója a -Párt Országos Oktatási • Osztályá­nak folyóirata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom