Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-01 / 27. szám
Miitáen érit a Síéke meavédéséért A bsémeio8*.ssEágj'í, strédioi'szá^i, finnországi, norvég jai foéliemozgfaloFm Ssirei A világméretekben egyre jobban terjedő békemozgalom i.iabb tömegeket mozgat meg. Franciaországban, Olaszországban hatalmas tömegtünte léssel, tiltakozó sztrájkokkal tiltakoztak a munkások a? amerikai fegyverszállítások ellen. Egyre több ország dolgozói tagadták meg a hadianya gok gyártását, kirakását. Erie: az új és a történelem során soha nem látott hatalmas háborűellenes mozgalomról vjabb jelentések számolnak GTój jelentések szerint a norvég munkások körében erő- . 'mik a mozgalom a fegyver kezes ellen. Dramnren város dolgozói gyűlésükön határozati javaslatba hozták, hogy a kemríány vessen véget : - mlesi politikájának. J amely a katonai kiadások I nagyarányú emelését kívánja megvalósítani. A finnországi békemozgalom hívei gyűlést tartottak Helsinkiben, amelynek fő szónoka a béke finnországi hívei szervezetének elnöke volt. A szónok felhívta a finn népet, hogy folytassák harcukat a békéért, a háborús gyújtogatok ellen. Míg a svéd kormány telje sen alárendelt szerepet játszik az amerikai imperializmussal szemben és annak fa siszía kiszolgálója, addig a Svéd Kommunista Párt fokoz za harcát az agresszív poli tika ellen. A párt parlament; csoportja indítványt terjesz tett elő a parlamentben és eb ben sürgette, hogy Svédország szüntesse meg részvételét a háborús politika egyik eszközében, az úgynevezett Európa Tanácsban. A határozat rámutatott arra. hogy a svéd nép széles tömegei felháborodással látják, hogy Svédország, mint az Európa Tanács tagja oda jutott, hogy politikai társa lett a görög fasiszta diktatúrának. amely vérrel és tömeges kivégzésekkel tartja fenn uralmát. A német nép is kiveszi részét a béke védelméért folyó harcból. A Német-Szovjet Baráti Társaság február 2-án ,.Sztálingrádi emléknapot“ rendez. E napon nagy felvonulások lesznek egész Németországban. amelyen a német nép egységes és elszánt akaratának ad kifejezést, hogy soha többé n^n visel háborút a Szovjetúnió ellen. Horváth elvtárs a sajtó levelezője Hos*túih, Istvánt bácsinak’1 hívta a falu apraja nagyja, amikor még summáé volt. Pedig nem is volt még bácsi, alig :jo nyár szaladt el a feje felett. Mégis így szólították. a szeretet, a megbecsii- ’és jeléül. Meri, ha tanács kellett, vigasztalás a nyomoru- ságiban, csak hozzá fordultak. Szegény volt ő is, adni nem tudott, mégsem távozott tőle üres kézzel senki. ,Á saját törhetetlen hitéből, bizakodásából adott a esüggedőknek, elkeseredetteknek. Biztatta, őket, hogy vége lesz a rossznak, keleten felkelt a falu szegényeinek napja. Eljut á melege rövidesen hozzájuk is. 194>»*ken a felszabadulás után Horváth István ujgaz- dát Horváth elvtársnak szólította a többi fö kihoz j utt at ott. Ott lapult már a szivük fölött a piros könyv, mellette az írás, hop’v mekkora darabot kaptak az u'raság birtokából. Akkor is sokat nyikorgóit, a kiskapu Iíorváthékuál. jöttek tanácsért, jöttek közös meg- bfeszélésre: hogyan kezdjenek hozzá az uj élethez. Bíztak benne, hiszen igaz lett minden, arait előre megmondott. Tg;,- aztán rövidesen mcgalaŰ kid? a, tormelőbsoport, hozzá- rez:Hek a munkához. Nem í állták még. A föld minden évben jc-hban fizetett, ők meg igyekeztek minél többet, kihozni belőle. Újságok jártuk a csoporthoz, tudták mi történt az országban, a többi tei- molcesopovt okban. ,\ Párt irányt mnddett neki. A Szabad Föld Téli Estéken megismerkedtek a szovjet mező- gazdasággal. Horváth elvtárs magvurázgaüa mindazt. amit a. hetükből nem értettek „Pistaben milyen nagy szerepe van az újságnak. Beszélt arról, amit Lenin elvtárs mondott. Hogy amilyen nélkülözhetetlen volt a nép számára a harcos, forradalmi lap. Úgy ón- ilyen nélkülözhetetlen a lap számára a tömegekkel való szoros kapcsolat. A szovjet emberek résztvesznek a lapok szerkesztésében, leveleikkel, tanácsaikkal, bírálatukkal támogatják a hivatásos újságírókat. Egy napon aztán elhatározta magát, — Majd meglátom, írok, de kiváncsi vagyok, leközlik-e egy egyszerű parasztember levelét'? Vasárnap délután volt. Kiterítette a fehér papírlapot az asztalra. Nem is gondolta, hogy ilyen könnyen megy az irás, hiszen csak azt vetette papírra, amit elgondolt, mintha elbeszélte volna, Megírta, hogy amíg a csoporttagok, meg az egyénileg gazdálkodó ki spar ászt ok szorgal másán dolgoznak, addig a kulák — mert volt ilyen, nem is egy a faluban — milyen cselszövésekkel próbálja meggátolni tették őket a DéFOSz-ból, nem. rontják már ott a levegőt. A felesége figyelmsen olvasta el, amit irt. Büszke volt rá, hogy a férje az újságnak ir. Elment, a levél. Várták, mi lesz. Alig telt el néhány nap és az újság harmadik oldalán ott találták Horváth elv társ Írását. A neve is ott állott alatta. Ettől kezdve alig telt el vasárnap, hogy Horváth elvtárs ne irt volna, levelet. Nem jelent meg mindegyik, de választ valamennyire kapott. Ebből is sokat tanultak, mert a csoport mindig közösen olvasta őket. Néhányat! kedvet kaptak az íráshoz. Látták, hogy ezzel nemcsak saját, de a többi dolgozó parasztok munkáját is támogatják. Hiszen leveleiket a lapon keresztül sok ezren olvassák. írtak a Szabad Föld Téli Estékről, a kulturmunkáról, arról, hogy mi mindent kaptak a hároméves tervtől, meg arról, hogy milyen terveik vannak. Néhány hónap múlva Horváth elvtárs Pityu fia, az ut- törőőrs vezető már nem az munkájukat. Elmondta azt j egyetlen volt, aki büszkén is, hogy ők éberek, letörik a (mondta pajtásainak: az én hu Iákok szarvait. Keresztül- J édesapám sajtólevelező! látnak mesterkedéseiken, ki- j__________________ (szem) Százezer amerikai telefonmunkás lép sztrájkba Az „American Telefone1 válla-1 lését követelték., holtpontra julat százezer munkásának lejár a kollektiv -szerződése: Az AFP jelentése szerint a vállalattal folytatott hosszú tárgyalások, amelyek során a dolgozók a fizetések emelését és a munkaidő csökkentottak és ezért szerdára, február 3-ára kitűzték a szrájkot. Valószínű, hogy kétszázezer további telefönalkalmazóit csatlakozik a sztrájkhoz. Képzőművészed kulíurcsoportök kiállítása tisztán. Egy azé:;) napon az újság is irt róluk. Kin! jártak A--, újságíró elv társak, megnéztek mindent, elbeszélgettek a. csoporttagokkal. Megkérték Horváth elvtársat: Írjon ő i az újságba. írja meg, mi történik a faluban- a csoportban. Mutasson rá a hibákra, hogy t: többiek is tanulhassanak belőle. írja meg az erednie nyéket, 'hogy akik elolvassák, követhessék a jó példát. Horváth elvtárs gondolkodott. Hogyan is tudjon ő irnk az ő keze nem szokta meg a toliat, rnegkérgesedett az már •a kemény munkában. De az újságíró elv társ elmagyarázta, hogy a szocializmus építésé a ' Szerda, 19S0. febreár 1. A gorkiji Népművészeti Alkotások Házában a háború befejezése 6ia elsőizben röviddel ezelőtt nyílót iák meg a képzőművészeti kul- urcsoportok tagjainak műveiből összeállított kiállítást. Háromszáz festmény és grafikai mű látható a A Sztálinabád közelében lévő Rolii-Nau"-kolhoz klubjában estén ként mozgalmas az élet. A válasz fásokra történő előkészületek első napja óta a klub a tömegagitáciő? munka központja, hi tartják gyű léseiket az agitátorok 'és itt ffende- ,zik a kolhozparasztok részére Szervezett előadásokat. Kiváltképpen intarziája, amelyen a tehetséges mester kiváló Ízléssel, nagy művészettel örökítette meg a nagy vezér alakját. A képek általában a város sokrétű, színes életét ábrázolják. Számos alkotás foglalkozik, a gorkiji acélöntők munkájával. Boljariépszerü Kaszimov komszotnolisía agitátor, akinek előadásait nemcsak az ifjúság, hanem az idős -vapottermciők is szívesen ha"gat. ák. Az előadások a Szovjetunió választásaival kapcsolatos kérdéseket, a Szovjetunió gazdasági és kulturális eredményeit,', valamint a külpolotikni kérdéseket taglalják. kiállítási, termekben. A festményeken kívül nagy siker! aratott Maikov mérnök, Koroljeva tanítónő es Szón yin tervező-munkás művei kel. iugin „Sztálin a Kremlben“ cimii | 'ettek megérdemelt feltűnést. Esténhént a kolhoz-klubban (Párt!iitór Eíviárcak! Népnevelők! I Február 2-án este hat óra 5 perckor közvetíti'a rádió a Népneve. lök 20 percét. Ezen az előadáson a rábakovácsi termelőszövetkezeti \ csoport párttitkára, Varga Károly elvtárs elmondja, hogy hogyan j járult hozzá a népnevelők jó munkája a termeló'csoport megerősödé- ] séhez és az előttük álló feladatok bóp (mint pl. a.z üzernterv ismértc- | téséből) a népnevelők hogyan veszik ki részüket. Az előadás után a népnevelők csoportja beszélje meg és bírálja meg a hallott előadást. Véleményüket az MDP Megyei Bizottsá- j ga Ágit. Prop. Osztályára Írásban küldjék be az elvtársak. Minden népnevelőcsoport, de különösen minden termelőszövetkezeti csoport, ahol csak rádió van, szervezzék meg ennek az előadásnak csoportos meghallgatását. Lenin Rendet kapott Mihail Iszakovszkij a neves szovjet költő A Szovjetunió Legfelső Tana csónak Elnöksége Mihail Iszakovszkij költőt 50. születésnapja alkalmából a szépirodalom tei’én szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül a Lenin-Renödel tüntette ki. Véglegesen felmentették Aragont a „becsületsértés és hamm hirterjesztés“ vádja alól Zx uctuua iiiuüsag imin ismeretes — pert inditott Marcel Cachin Aragon és, André Carrel az Humanitéí illetve Ce Soire szerkesztői ellen, mert a két lap az 1948 november 11-i véres tüntetések után megírta, hogy a rendőrség fegyverét használta a felvonulók ellen. A francia nemzetgyűlés an- J IJCUVlUCJCIi tagüU let Cachin, az Humanité főszerkesztője mentelmi jogának felfüggesztését. Aragont és Carrelt pedig a büntelőbirőság felmentette a „becsületsértés és hamis hírek terjesztése“ vádja alól. A kormány fellebbezett, de a fellebvi- teli bíróság ismét felmentett«: Aragont. t „fliyas- és Adatszolgáltatás" 1950 januári (1) száma Lenin elvtárs halálának 26. évfordulója alkalmából közli Sz. Titarenkó: „A lenini zmus — Len-in-Sztálih Pártjának hatalmas fegyvere” eimü cikkét. „Ma már a marxizmus-leniniz- mus zászlaja alatt halad az imperializmus járma alól felszabadult mintegy S00 millió ember — írja a cikk —. A marxizmus-leninizmus eszméi győzedelmeskednek a békéért, demokráciáért és szocializmusért, az imperialista háborús gyújtogatok ellen küzdők táborának szüntelen erősödésében- Nincs' a világon olyan erő, amely megállíthatná a le- ninizmus eszméinek győzelmes előrehaladását.” A lap „Nemzetközi kérdések”“ című rovatában közli Maurice Tkorez elvtárs, a Francia Kommunista Part főtitkárának a Párt Központi Bizottsága legutóbbi teljes ülésén elmondott nagyjelentőségű zárszavát. „Tevékenységünk középpontjában a békéért és a nemzeti függetlenségért, folytatott harcot helyezzük — mondotta Thorez elvtárs. — Óriási hiba volna, ha lebecsülnék az Imperialisták által előkészített uj háború veszedelmét. Óriási hiba volna azonban az is, ba lebecsülnénk a munkásosztály erőit, a demokratikus mozgalom erőit, a szabadságszerető népek erőit. Ezek az erők, ha egyesülnek, aktiv fellépésekkel meghátrálásra kényszeríthetik és kényszerítik is a háborús gyu.jtogatókat.” Az elmúlt napokban az imperializmus olaszországi lakájainak modernd gaztette és az olasz dolgozók nagyszerűen egységes, felháborodott ói tokozása Olaszországra irányította a világközvélemény figyelmét, P. Zaszlavszki.i elvtárs „Véres hétfő” cimii cikkében az aljas merényletről ezt írja: „A módénál csend őrök úgy ünnepük „győzelmüket”, mint tő évvel ezelőtt és ugyancsak január 9-én U Miklós cár véreskezü csend őrei Pétervárott Csakhogy n véres vasárnap egyetlen, nap alatt nagyobb mértékben szórtéi'oszlatta a békés illúziókat*, mint sokévi propaganda,;^ A véres hétfő is mind on szépítés nélkül valóságos fényében mutatta meg az olasz munkásoknak a polgári „demokráciát’1. A „Marxizmus—leninizmus kérdései” cimii rovatban A. Djenviszov mélyreható tanulmánya ismerteti V. I. Lenin műveinek orosz nyelven nemrég megjelent 25. kötetét. Ez a kötet az 19.17 junius és szeptember között — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének időszakában — írott műveket tartalmazza. Közli a lap A. Fagyejevnek a pekingi egyetem hallgatói előtt tartott ragyogó tömörségű kis előadását, melyben ismertette a szovjet kultúra legfőbb jellemvonásait, L. Bicskov cikke „Lenin— Sztálin Pártja — a szocialista munkaverseny lelkesítője és szervezője” részletesen ismerteti „korunk legelevenebb és leglegyőzhetetlenebb mozgalmának”, a szocialista munkaversenyek diadalát. Ez a cikk az 1950 január 29— február 5-i elméleti pártnapok (Lenin és Sztálin a szocialista munkáró 1, munkaversenyről) anyagához kapcsolódik. G. Sitajpv: „A pártsryülések szerepe és jelentősége1’ eimü cikke minden pártfunkeioná- rius, .pártmunkás és a Párt minden tagja számára nagyjelentőségű gyakorlati útmutatásokat ad a pártalapszerve- zet életében nagyon fontos szerepe); betöltő pártgyülés előkészítése és levezetése tekintetében. Tanulmányt közöl a folyóirat a mezőgazdaság átszervezéséről a népi demokratikus országokban, a munkaegység .szerepéről a kolhoztermelésben, foglalkozik az agitátorkáderek és a propagandisták kérdéseivel. a pártoktatás idő- izeni problémáiva 1. Az „Anyag- és Adatszolgáltatás” januári száma mellékletként közli a folyóirat 1949- es évfolyamának tárgymu- a- ‘•éját. E t árgymutató áttoló u* éxéböl is kitűnik, hogy a Párt, idnden tagjának, mindenki- lek, aki a marxizmus-leninizmus kérdésévé! foglalkozik, mennyire nélkülözhetetlen a**- gitőtársa és útmutatója a -Párt Országos Oktatási • Osztályának folyóirata.
