Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-01 / 27. szám

évfolyam 27. szám. NÉPKÖZT ARS 4SA UNK 50 fillér líépiicTel^Ii figyelemi Február 2-án este 6 ára 5 porckor közvetíti a rádió a Népnevelők 20 percét. A rábakovácsi termelőcsoport párttitkára tart előadást arról, hogyan járult hozzá a népnevelők jó munkája a termelőcsoport megerősödéséhez. Minden népncvelőcsogjort szervezze meg a Népnevelők 20 perce meghallgatását 1950, február 1, szere?«? Négy esztendeje, hogy a ma­gyar nép a királytalan király­ság szégyenletes, a dolgozó nép vérén összetákolt, a Vörös Hadsereg csapásai alatt vég­leg széthullott állami ónná j át felcserélte a köztársaság állam­formájával. Négy esztendő csak. de eredményekben mér­hetetlen gazdag, diadalmas, győzelmes ez a négy esztendő­A dicsőséges tettek, a hősi cselekedetek jelzik a fiatal magyar népköztársaság útját. 1946 február 1-én, a köztársa­ság születésének napján a di­csőséges Szovjet Hadsereg ál­tal felszabadított Magyaror­szág még a harc kezdetén volt. Harcot vívott az újjáépítés győzelméért. Harcot vivott a szabadság, függetlenség meg­szilárdításáért. Ma már élvez­zük e harcok eredményeit, a győzelmeket. amelyeket a kommunisták vezetésével a dolgozó nép hősi munkával a boldog jövőért végigharcolt. Akkor, a harc közben lát­tuk-e a fejlődésért vívott harc lényegét? Meg keli mondani őszintén, csak kevesek látták. Csak azok látták, akik élére álltak a harcnak Rákosi eiv- társ vezetésével. A Magyar Kommunista Párt szervezte a felszabadulás pil­lanatától kezdve a magyar nép jobb jövőjéért folyó harcot. A Magyar Kommunista Párt vál­lalta a népszerűtlen feladato­kat. vállalta a szinte leküzd- hetetlennek látszó harcot az újjáépítésért. Vállalta, a győ­zelem biztos tudatában. A harc­ban nem volt egyedül. Mel­lette volt a felszabadító Szov­jetunió, aki első pillanattól kezdve segitette barátként a dogozó magyar népet a fel- emelkedés úján. Négy évvel ezelőtt nem voltak kimagasló eredményeink, nem beszélhet­tünk népköztársaságról, nem beszélhettünk a dolgozó nép szilárd hatalmáról, a széttép- hetetlen munkás-paraszt szö­vetségről, a szocialista terme­lésről. A harc első kimagasló ered­ménye a köztársaság megszü­letése volt. A köztársaság volt az első mérföldkő, az első nagy eredménye a harcnak, amelyet az újjáépítésért, a sza­badság megtartásáért, azért vívtunk, hogy a felszabadító Szovjet Hadsereg adta szabad­ság. a munkáság, a dolgozó parasztság, a haladó értelmi­ség szabadsága legyen, a dol­gozók, az épüők szabadsága maradjon. Az első nagy győ­zelme volt a köztársaság ki­kiáltása a fiatal magyar de­mokráciának. Győzelem, amely a Habsburg-uralom utolsó jel­képének. az üres, korhadi trónnak, a feudalista Magyar- ország ékes kifejezőjének szét­zúzását jelentette. A népelnyo­mók államformáját számolta fel dolgozó népünk a köztár­saság törvénybeiktatásával. így fejlődött a mi demokrá­ciánk, amely a fasizmus meg­mmisitésének, & nemzeti fü«? gellenség kivívásénak, a pol­gári demokratikus feladatok következetes végrehajtásának céljával indult és átnőtt a nagytőke, majd a burzsoázia elleni harccá, harccá a kapita­lizmus ellen, a kapitalista ele­mek felszámolásáért. Nőtt, te­rebélyesedett a harc a magyar munkásosztály, Pártunk veze­tésével. Pártunk szervezte a harcot. Egyik kézben a kala­pács az újjáépítés sikeréért, a másik kézben az ideológia fegyvere, a marxizmus-leni- nizmus könyve, a győzhetet­len fegyver. S ahogy terebé­lyesedett a harc, ahogy nőttek az eredmények az újjáépítés vonalán, úgy szorultak ki az ország vezetéséből a régi úri rend visszaállitásán, a fasiz­mus vissza állitásán dolgozó ellenséges ügynökök, kalando­rok, akik a felszabadulás adta konjunktúrát kihasználva azon törték a fejüket, hogyan tud­nák a magyar nép elveszíté­sével visszaállítani a népel­nyomó régi rendet. Átalakulá­sunk antifasiszta, nemzeti, pol­gári, demokratikus átalakulás­nak indult és menetközben, harcközben fejlődött, mélyült, szélesedett, nőtt szocialista át­alakulássá. A négy évvel ezelőtt kikiál­tott magyar köztársaság ma a magyar nép köztársasága, ame­lyet a magyar dolgozó nép al­kotmánya szentesit. A magyar népi demokrácia, mint a pro­letárdiktatúra válfaja, kemény osztályharcok eredménye, a Magyar Dolgozók Pártja kö vetkezetes hai'cának eredmé­nye. A Magyar Kommunista Párt 1946 őszén a III. Kon­gresszus alkalmával kiadta a jelszót; ..nem a tőkéseknek, a népnek építjük az országot“! Az akkor kiadott jelszó ma már valóság. A dolgozó nép megszilárditolta hatalmát, fel­építette országát. Befejezte a hároméves tervet, és hozzáfo­gott az ötéves terv megvalósí­tásához. Hozzáfogott a szocia­lista Magyarország felépítésé-1 hez. A Magyar Népköztársa­ság ma a béke erős bástyája. A hatalmas béketábor megbe­csült tagja, amely a Szovjet­unióval a népi demokráciák országaival, a hatalmas sza­bad Kínával harcol a békéért. Ma, amikor Népköztársasá­gunk negyedik évfordulóját ünnepeljük, amikor az ered­ményekért vivott harcokra gondolunk, akkor a Szovjet­unióra gondolunk. Sztálin elv­társra gondolunk. A Szovjet Hadsereg felszabadító harca, a Szovjetunió segítsége ered­ményeink kivívásában a Sztá­lin elvtárs mutatta ut tette le­hetővé, hogy lerakhattuk Ma­gyarországon a szocializmus alapját, s felépíthetjük erre a szilárd alapra a. szocializmust, a Magyar Dolgozók Pártja Rákosi elvtárs vezetésével a Szovjetunió példáján, amarxiz- mus-lenlnizmus gazdag tárhá­zából merítve. ü Szovjetunió diplomáciai kapcsolatot létesít a Uiem&mi Demokratikus Köztársasággal Duk-Kai u Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormányának bangkoki képviselője január 19-én kormányának megbízásából átadta Jemcsinnek, a Szovjetunió sziámi követének Ho-Si-Minnek. a Vietnami Demokratikus Köz társaság elnökének január 14-i felhívását, melyben a világ vala­mennyi országának kormányát felszólítja: tereintsenek diplomá­ig eiai kapcsolatot a Vietnami De­mokratikus Köztársasággal. Január 30-án a szovjet kor­mány a felhívásra válaszolva közölte a vietnami kormánnyal, hogy hajlandó diplomáciai kap­csolatokat létesíteni a Vienami Demokratikus Köztársasággal, il­letőleg követet küldeni, valamim fogadni. Visinsskij elvtárs válasza Ho-Sitn-Min felhívására Moszkva. TASzSz. Ho-Sin-Min a Vietnami Demokratikus Köz­társaság elnöke január 14-ép, mint ismeretes, felhívást intézett a világ kormányaihoz. A Viet­nami Demokratikus Köztársaság kormánya ünnepélyesen közli —■ szól a felhívás — a világ vala­mennyi országának kormányával, hogy kormánya a vietnami népet törvényesen, képviselő egyetlen kormány. A Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormánya a kölcsönös érdekek szem elölt tartásával kész diplomáciai kap­csolatokat teremteni bármely kormánnyal, amely tiszteletben tartja Vietnam egyenjogúságát, területi és nemzeti szuverénitá- sát. A Vietnami Dem .: ratikus Köz- j társaság kormán" á ak felhívásá­ra Vtsinszkij elvtárs, a Szovjet­unió külügyminisztere a követke- i ző választáviratot intézte a Viet- I nami Demokratikus Köztársaság külügyminiszteréhez: ,,A Szocia­lista Szovjet Köztársaságok Szö­vetségének kormánya ezennel igazolja Ho-'Si-Min elnök január 14-i felhívásának vételét. Ho-Sl- Min elnök ebben a felhívásban diblomáciai kapcsolatok létesíté­sét ajánlotta valamennyi kor­mánynak. A szovjet (kormány megvizsgálta a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság kormányá­nak javaslatát, számításba vette, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság az ország lakosságá­nak túlnyomó többségét egyesíti. A szovjet kormány elhatároz­ta, hogy diplomáciai kapcso­latokat létesít a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között, köveiét küld, ület-cleg <fogaá. ■ A Szovjetunió kormányának megbízásából: Visinszkij, a Szov­jet unió külügyminisztere 1950 január 30.’‘ A TASzSz a Vietnami Demokratikus Köztársaságról A TASzSz Iroda az alábbiak­ban ismertetést ad a Vietnami Demokratikus Köztársaságról: A Vietnami Demokratikus Köz­társaság területe 350 ezer négy­zetkilométer. Lakóinak száma több, mint 20 millió. Ebből a franciák elfoglalta területen "2 millió él. a köztársaság az 1930 január 1-i állapot szerint Viet­nam egész területének 90 százalé­kát tartja ellenőrzés alatt. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság annak eredményeként alakult meg, hogy 1945 augusztus S-án Ton-Kin tartományban fegy­veres felkelés tört ki, a japán megszállók és a japánbaráí báb­kormányok ellen, amelyek annak idején Indokina területén létez­tek. A felkelés azzal fejeződött be, hogy 1945 augusztus 25-én megalakult Vietnam ideiglenes népi kormánya, élén Ho-Si-Min- nel, az ellenállási mozgalom kommunista vezetőjével. 1943 szeptember 2-án Vietnam kor­mánya kikiáltotta a Vietnami Demokratikus Köztársaság füg­getlenségét. 1945 szeptemberében angol, indiai és francia csapató,' szállottak parira a köztársasá területén. Ezek a japán csapatot szabad lőfegyver szésének ürü gyével harci cselekményeket Kez­deményeztek a köztársaság ellen A vietnami nép hősi ellenállássá] válaszolt. A franciák 1946 már cius 6-án Hannoiban kénytelenek voltak Ho-Si-Min kormányává' előzetes megállapodást aláirm Ez a megállapodás azonban csak a francia imperialisták mester kedése volt. Baoáai féle bábkormány A harci cselekmények mind : mai napig folytatódnak. A fran cia csapatok megszállás alaí tartják az ipari központokat, «' főbb városokat és kikötőket Ezeknek lakossága azonban ősz szevéve sem több kétmilliónál. Ho-Si-Min kormánya a kö2 társaságban több demokratikus reformot hajtott végre. Demokra- tikus alkotmányt teremtett, min­denütt létrehozta a népi bízott Ságokat, mint hatalmi szerveket 25 százalékkal csökkentette a íöldbért, bevezette a kötelező elemi oktatást. A Baodai-féle császári család és a franciákhoz menekült nagybirtokosok földjei«, áilamo-itot'Ak. A francia impe­rialisták kísérlete, hogy harci cselekmény utján semmisítsék meg a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, kudarcba fullad!. Ez arra kényszeri tette a francia kormányt, hogy a francia csapa­tok megszállás alatt álló területe­ken Baodainak, Annám volt csá­szárának, vezetésével bábkor­mányt létesítsen. A francia kor­mány 1949 március 3-án megál­lapodott Baodai-jal, hogy a báb- Vietnamol bekapcsolják a Fran­cia Unióba, s a bábkormánynak g franciák ellenőrzésével némi lehetőséget nyújtanak, hogy dip­lomáciai kapcsolatokat létesítsen a külvilággal. Az USÁ-nak és Angliának ér elekében áll Baodal bábkormá­nyát elismerni. Bacdai kormá­nya légüres tér. mert egy kicsin*> reakciós csoporton kívül senkit sem képvisel. Két- és félszeresére növekszik az ipari termelés Lengyelországban a hatéves terv végrehajtása során Dr. Stefan Jedrychowski len­gyel miniszter hétfőn délután az Országos Tervhivatal nagy­termében előadást tartott a' lengyel hatéves tervről. Hang­súlyozta, hogy valamennyi népi demokráciának tanulnia kell a Szovjetunió ötéves tér veiből. A lengve! hatéves terv súlyponti kérdései: a nép­gazdaság szocialista szek­torának gyors fejlesztése, a termelési feladatok bő vítésé. különösen az ipari termelés területén, a nem­zeti jövedelem és a beru­házások emelése- A hatéves terv során növel­jük a munka termelékenysé gét Az ipari termelés a, hat­éves terv során majdnem kel­és félszeresére növekszik. Me zőgazdaságunkban 1949-ban 200 szövetkezet működött. A terme í őszövetkezetek f ej lödé senek előmozdítására ugyan ebben az évben elkezdtük a7 állami gépállomások szervezé­sét. 1955-ben az- állami gépál­lomások száma, eléri majd a hétszázat, a gépállomások trak torainak száma Pedig az ötven ezret­Tisztában vagyunk azzal — mondotta —. hogy a hatéves terv megvalósítása mezőgazd a sá gnn kban csak a kulákság elleni kemény szívós harc útján történ­hetik, mégpedig úgy. hogy támogatjuk a köz,ép= és szegény parasztokat, védve őket a kulák kizsákmányo­lás ellen. A terv a külkereskedelmi forgalom 67 százalékos növe­kedését írja elő. A Szovjet­unió és a népi demokráciák részesedése n lengyel külke­reskedelemben 1955-i’e 60 szá zalék fölé emelkedik. A továb­biakban a lakásépítkezésekről beszélt. Hat év alatt 765 ezer lakást építenek fel. Tudjuk, hogy nagy felada­tainkat m Szovjetunió segít­ségével oldhatjuk csak meg. de tudjuk azt is, hogy számít­hatunk a Szovjctúnió segítsé­gére és számíthatunk a népi demokráciákkal való együtt roülsöüisre, «. kölcsönös test­vért segítségre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom