Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-26 / 22. szám
A Szovjetunió és a baráti államok osztoznak a bolgár nép nagy fájdalmában 1950. január 26. csütörtök „Jó utat mutatott Pártunk, amikor a szövetkezeti termelést ajánlotta^ RÁKOSI ELVTÁRS NAGY BESZÉDE a termelőszövetkezet! iiiox^aloin és a gégtáiloaisittsok eredményeiről, fejlődéséről és feladatairól Ünnepi hangulatban kezdődött a termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások dolgozói országos tanácskozásának második napja. A tanácskozáson megjelent Rákosi Mátyás' elvtárs, a tanácskozás diszelnöke is és az elnökségben jogialt helyet úgy, mint tegnap, a kormány több tagja Dobi István, a minisztertanács elnöke vezetésével. A dolgozó parasztság élenjárói, a termelőszövetkezetek tagjai szűnni nem akaró ünnepléssel fogadták a magyar nép szeretett vezetőjét, akinek bölcs irányításával indultak el a szó cialista mezőgazdaság felépítésének utján. A forró szeretet megnyilvánulása kisérte Rákosi Mátyá.s elv társat, amig elért oz Édosz díszterein színpadán elhelyezett elnöki asztalhoz. Sokáig zug az ütemes taps és hangzik a felkiáltás: „Éljen Rákosi’S „Éljen Rákosi, éljen a Párt!“, miközben Rákosi Mátyás elvtars üdvözli az elnökséget, a fejkendős parasztasszonyokat és leányokat, a dolgozó parasztokat. A Párt segített Az. első felszólaló Gönnyü Lajos, a mihályi termelőszövetkezeti csoport tagja beszámolt atról, hogy mennyi nehézséggel kellet megküzdeni a csoport megalakulásakor. A kulákok a legádázabb acióba kezdtek és fel akarták lázitani a falut a csoport ellen — mondotta. Amikor a terme 'szövetkezeti csoport megalal mindent elkövettek, hogy a munkát lehetetlenné tegyék. A csoportnak sürgősen el kellett végezni a szántást, de csodálatosképpen a faluban lévő két traktor —• mindkettő a kulákok birtokában volt — épp akkor „bedöglött“’. A csoport a Párthoz fordult és a Párt segitetí. Igaeröt szerzett a csoportnak. Jól működik a csoportban az üzemi pártszervezet. Minden munkát a pártszervezet szoros együttműködésével végeznek. Varga Lajos, \a reménypusz-' tai „Uj élet“ termelőszövetkezeti csoport kiküldöttje, aki a Szovjetunióban járt tanulmányúton, elmondotta: „megtanultunk bolsevik módra tanítani, átadni azokat a dolgokat amelyeket odakint tanultunk, átadni úgy, ahogy a szovjet emberek csinálják.” Munkánknak nagy szerepe volt abban, hogy Baranyában sorra alakultak meg a termelőszövetkezeti csoportok. Ezt a munkát keli folytatni mindaddig, amig minden parasztházban nem beszélgetnek arról, hogy mi van a Szovjetunióban, amig naponta nem vetik fel azt a kérdést, milyen a Szovjetunió és milyen a mi szövetkezetünk. Az ősz folyamán — mondja Varga Lajos — eljárogatunk a környező falvakba, megkezdjük az előadások tartását, Pécsre szili- házba járogatunk. Rövid esztendő van mögöttünk, de ma már három traktor dübörög a csoport földjein, szemináriumot, gazdasági tanfolyamot tartunk, a rádió hangszóró hangja tölti be az egész gazdasági épületet, közben pedig zugnak a traktorok. Tanulni l Józsa István, a hajdúnánási gépállomás dolgozói nevében a tanulás kérdéséhez szólt: hozzá. A gépállomás dolgozói tisztában vannak azzal, hogy csak abban az esetben tudják a dolgozó parasztságot munkájában és a kulákok elleni harcban hathatósan segíteni, ha állandóan fokozzák politikai és szakmai képzettségüket, Ez után Józsa István rámutatott arra, hogy az ötéves terv során a dolgozó parasztság számára már egyre több gép áll rendelkezésére, a gépekhez (pedig mind több — a dolgozó parasztság soraiból kikerült — szakemberre van szükség. Szaniszló János, a nádudvari Petőfi termelőszövetkezeti csoport küldötte volt a következő felszólaló. A nádudvari Petőfi csoport 1948 őszén föld- bérlőszövetkezetként alakult. 1849-ben átalakult hármas típusú. közösen termelő csoporttá. Nagy József né a nagyhalászi termelőszövetkezeti csoport küldöttének felszólalása után a küldöttek percekig tartó ünneplése közben Rákosi Mátyás elv- társ, miniszterelnökhelyettes emelkedett szólásra. Rákom elvtárs beszél Tisztelt értekezlet! Kedves elvtársak! — A termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások dolgozóinak ez az első országos tanácskozása, mely lényegében beszámoló jelleggel bír. Az elvtársak sorban elmondják az elért eredményeket, és rámutatnak a hibákra. Ezek a beszámolók azt igazo' jfák, hogy a földműves termelőszövetkezeti mozgalom Magyar- országon letette a vizsgát, megállta a helyét és mély gyökereket eresztett. A felszólalók zöme azzal kezdte, hogy rámutatott arra a rengeteg nehézségre, amelyet az első időben le kellett küzdeniük. Elmondták, hogy milyen bizonytalanul, tétovázva és kétkedve léptek erre az útra, a szövetkezés útjára és kivétel nélkül azzal fejezték be, hogy az elmúl! esztendő eredményei minden téren meggyőzték őket arról, hogy helyes útra léptek. hogy ez az egyetlen ut, amely kivezeti őket a régi nyomorúságból. Azt is egymásután aláhúzták a felszólalók, szó sem lehet róla, hogy viszaforduljanak a megkezdett útról. A termelőszövetkezetek beigazolták termésföl ényü két — Az előttem felszólalt Nagy Józsefné mondotta, hogy csak iszonyodva tud visszatekinteni arra az állapotra, amelyben élt, mielőtt a termelőcsoportba belépett volna. Egy másik elvtársunk azt mondta, hogy semmiképen nem térne vissza a régi, egyéni termelési módhoz és ez a meggyőződés e tanácskozáson a legkülönbözőbb formában kapott hangot. — Egyszóval ez a tanácskozás azt mutatja, hogy a csoportok tagjai meggyőződtek róla, hogy helyes volt az ut, amelyre Pártunk vezette őket, mint ahogy he. lycs volt az az ut, amelyre előttünk felszabadítónk, a nagy Szov. ietunió parasztsága rálépett. A termelőszövetkezeti csoportok eredménye annál figyelemreméltóbb, mert az elmúlt esztendő termése csak közepes volt, sőt kukoricában és szálastakarmány- náí a közepesnél is gyengébb. Ellnek dacára a termelőszövetkezetek egy esztendő alatt be tudták igazolni nemcsak életképességüket, de. fölényességüket is. — Ma az ország minden harmadik községében van termelőszövetkezet és a kétkedők most már az elért eredmények alapján saját szemeikkel győződhetnek meg szövetkezeteink termésfölényéről. A szövetkezetbe tömörült parasztság pedig, mint ahogy az itt elhangzott beszámolók mutatják, már nemcsak az eredménye^ gazdasági részét látja, hanem fellobog bennünk a kezdeményezőnek, az úttörőnek büszke öntudata, az a tudat, hogy utat mutat a többiek számára. Mindnyájan, akik e tanácskozáson részivé* szünk, érezzük, hogy a dolgozó parasztság is az ipari munkásság után kezd rátérni a szocializmus építésének útjára. Ezzel a falun is feltárulnak azok az uj erőforrások, amelyek az iparban, különösen az utolsó fél esztendőben a szocializmus építését annyira meggyorsították. A szocializmus az iparban felszabadította a munkásság termelőerőit. Amióta a munka a gyárban nem tőkés ki- zsákmányo’ás nem kényszerű robot, hanem becsület dicsőség dolga, amióta a munkás tudja, hogy az övé az ország, magának dolgozik, olvan tel iesibnénvekef szül. amilyenekre a régi tőkés vi- iso-bítn egyái^al^n "ondoi ni sem 1ebet"H Az élmiml-ások. n mi!0- kásuijfók lendülete macával ragadta a haladó értelnr'spn’ef is “s egvf.itfps. munbóit11< terpnitnlfe me» azokat a hat -’más eredmé- n veket. meb'ekM énoen speAün elv* ■’»•sunk c'/'j'etZc-.qniq alkalmából és azófa.-ís látunk — A szocializmus ér*itésn a falun kétspgkivfb bqs'm'ó iplpnrórre* szül. A szövetkezetekben dolgozó parasztot most hatja át először az a tudat, hogy végre fedél alá jutott, hogy biztonságban dolgozhat, hogy számára végre bezárult az a régi világ, amikor sorsa állandó bizonytalanság, örökös rettegés volt. Megszűnt az a szörnyű idő, amelynek jelszava: aki birja, marja. A termelőesoportokbun uj éleire kelt a dolgossó parasssíság — A szövetkezeti termelőcsoportokban, mint ahogy a felszólalók sorban rámutattak, a szó szoros értelmében kivirult, uj élet. re kelt a régi, elnyomott parasztság. A szövetkezeti tag érzi, hogy minden oldalról segitő kezek támogatják, minden oldalról hóna alá nyúlnak. Segitik társai, segíti az állam, segiti mindenekelőtt nagy Pártunk és minden segítség mögött ott áll a hatalmas Szovjetunió támogatása. Ebben a légkörben a parasztság termelőerő' is felszabadulnak. Két, vagy három éve mindenki csak magával törődött, az volt az elve: kaparj kurta, neked is lesz. Többetf jobbat termelni A termelőcsoportokban dolgozó parasztságnak a beállítottsága egészen más. Kiszélesedik előtte a láthatár ós ugyanúgy, mint az ipari munkás, felismeri saját sorsa és az ország építése között az összefüggést és a kölcsönhatást. U.j emberré alakul. Megtanulja a termelésben a nagyvonalúságot. Ahogy az ipari munkás most a gépe mellett töri a fejét, hogyan lehet jobban, gyorsabban, észszerűbben többet termelni, ugyanúgy a legtöbb termelő- csoportban a szocialista paraszt is azon törekszik, hogyan javíthatja a termelést, hogyan emelheti a mennyiséget és minőséget uj növényekkel, uj termelési módszerrel kísérletezik. Az elvtársak hallották Deák Mátyás elvtársunkat, a szentesi lermelőcsoport tagjának beszámolóját, aki elmondta, hogyan kísérleteztek a napraforgó tányérjával, hogyan jöttek rá e kísérletek folyamán, hogy a napraforgó tányérja, vagy a lenmag gubó.ja megőrölve nagyszerű tehéntáplálék. Hogyan kísérletezték ki az egyes tehenekkel ezt az uj takarmányt és a kísérleteknek eredményeképpen megduplá - zódott a tejhozam. Polgár Sándor elvtárs, az eleki termel őcsoportból elrnon d í a, hogy nemcsak 18 hold gyapotot vetnek, de kikisérletezik a gyapotvédő növényt is, amely megvédi az északi szelektől. Azt is elmondta, hogy az eddigi 12 növény helyett az idén 80 félét akarnak termelni, egyrészét k'- sérletképeu. Hasonló újítási kísérlet folyik száz meg száz más termelőcsoportban is, párhuzamosan azokkal az újításokkal és ki sér letekkel, amelyeket a szocializmust építő munkásság a gyárban folytat. Ás egész dolgozó por oszt súg követni fogja az úttörők példáját A termelőcsoportok tagjai nemcsak a közvetlen egyéni hasznukat tartják szem előtt, hanem egyre inkább utat tör náluk az a felismerés, hogy az egyéni gazdagodás egyik legbiztosabb útja a, szövetkezeti vagyon növelése. Loson- czy elvtárs beszámolt arról, hogy a barcsi Vörös Csillag termelőcsoportnak milyen jó tapasztalatai voltak a szövetkezeti vagyon növelésében. Kónyi .József elvtárs elmondta, hogy termelőszövetkezeti csoportjának tagjai inkább rongyosan járnak, de 100 ezer forintot a közös vagyon növelésére fordítanak, mert megértették, hogy ez a befektetés nem sokára nagyon gyümölcsöző lesz számukra. Összefoglalva: ennek a tanácskozásnak jelentősége abban yll, hogy az egész ország előtt ismerteli a termelőszövetkezetek sikereit. Semmi kétség, hogy előbb-utóhb az egész magyar dolgozó parasztság meggyőződik ennek a termelési módnak helyességéről és követni fogja az úttörők, az első 40—50 ezer paraszt-család pcldáját. A nők bevonása a termelőesoporlha nagyszerű eredménnyel járt- A/. eredmpnvpk mpllptf iniV — Az eredmények mellett i nak művészei. természetesen hibák is akadtak. ! Legtöbb helyen az elszámolás körül volt hiba, mert a ter- melőcscpcrtbán eleinte nem munkaegységet, hanem munkanapot vettek alapul, s ennek az volt a következménye, hogy ->ki többet dolgozott, az nerr. keresett többet. Mikor ezt a kérdést az iparban vita+tuk, azt mondtuk: a gépeknek is vartMost hozzátesszük, nemcsak a gépnek. a. földnek is vannak művészei, akik ugyanabból a darabból sokkal többet tudnak elővarázsolni, mint mások. A mi termelési átlagaink még rendkívül alacsonyak és minden eszközzel serkeníe- ni kell a többi emelést.
