Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-15 / 13. szám

Vasárnap, 1950. január 15. Vezércikk folytatása az 1. oldalról. lényegét. Bosszul magya­rázza az ellenség tudatosan, de sokszor rosszul magya­rázzák a népnevelők is, mert nem tanulmányozták alapo­san a szövetkezeti kérdést. Előjött a szó a jövedelem elosztásáról is. Kiderült, hogy erről tud legkevesebbet a dolgozó parasztság, amit pedig tud, azt is rosszai tud­ja. Például feltették a kérdést: helyed-e, -hogy mindenki egyenlően részesül a jövede­lemből, holott nem egyenlő erővel dolgoznak. Hozzátet­ték, hogy ők erre gyakorlati példát is tudnak. Kénytele­nek voltunk beismerni, hogy ilyesmi sajnos előfordul, dé Pártunk a legerélyesebben fellép a jövödelem egyenlő elosztása'ellen,'mert ez gyö­kerében d fentrnond a szocia­lizmus alapél vének, mely szerint ki-ki képessége sze­rint. dolgozik és a végzett munkája után részesedik. Az cgyenlőedi az előidé­zője az elégedetlenségnek, a. csoporton- belüli széthúzás­nak, a bomlásnak és az ide­genkedésnek a kívülállók ré­széről. Azonkívül a jövöde­lem egyenlő elosztása gatat vet egy-egy csoport fejlődé­sének. Ahol eddig egyen- lősdi folyt, ott nem igen be­szélhetnek eredményekről a csoport tagjai. Nem magya­rázták" meg a munkaegység szerinti részesedés lényegét. A termelőszövetkezeti moz­galom különösen ez óv őszén és az utóbbi időben jelentő­sen megnőtt, megerősödött. Ahol nincs termelőesoport, ott is a termelőszövetkezeti kérdés van napirenden. Nagy feladatok hárulnak falusi pártszervezeteinkre a szövet­kezeti mozgalomban. Meg kell ismertetni a dolgozó parasztsággal, akik még nem ismerik közelebbről a szövet­kezés lényegét, hogy mit je­lent az egyéni gazdálkodás­sá] szemben a társas gazdát- km ás meg kell ismer'«mi I érméid szövetkezetek eddigi eredményeit. Meg kell mu­tatni a korlátlan lehetősége­ket. amelyek a szövetkezés­ben rejlenek. Le kell leplezni az ellenséget, amely tudato­san az ellenség érdekeinek megfelelően magyarázza a szövetkezeti kérdést. A dolgozó parasztság Ón­maga tartja napirenden a szövetkezés kérdését. Napi­rendé]} tartja, mert érzi, ha nem is látja minden részleté­ben tisztán, hogy a szövet­kezés a helyes vi s nem egy-, szer saját szemükkel győ­ződnek- meg arról, hogy az egyéb Heg dolgozó parasztok eredményeinél jóval na­gyon1' eredményeket érnél: eí a ít rmelőesoportok. Az a dolgozó paraszt, aki ma még az egyéni utón küzd, már kezd' megtanulni a saját ká­rán hogy nem tud ;ió minő­ségű tenyészállatokat tarta­ni. kis gazdaságában nin­csen mód a jő takarmányo­zásra, nem tudja a . földet szakszerűen megm ű vélni, láthattuk ezt az őszi mély­szántás ideién. T>e raefcmu- mimSBXUCUSmSfi. tatkozott az már a termelési eredményeknél is. Mennyi­vel más, mennyivel jobb mi­nőségű volt az a búza, “ami a termelőesoporloknál termete, mint amit á dolgozó paraszt egyénileg termelt, nem ba szelve a terméshozam köz'.i különbségről. Nem vitatható egy pillanatig sem, hogy a kis egyéni gazdaság nem ké­pes megfelelő beruházások­ra, nem képes a gazdálkodás fejlesztésére addig, amig a termelőesoportok jelentős összegeket tudnak a gazda­ság fejlesztésére fordítani és azért tudnak, mert a cso­portgazdaság jóval többet tenne!» mint a csoporttagok szükséglete, mert nem élik fel n termés eredményeit, mint az egyéni gazdálkodó, van feleslegük, amelyből bő­ven jut beruházásokra, Ötéves nemzetgazdasági tervünk hatalmas mérték­ben viszi előre mezőgazda­ságunkat a fejlődés ul;an. Öt év alatt fölszámoljuk me­zőgazdaságunk elmaradott­ságát, Hatalmas mértékben gépesítünk. Jelentős mérték­ben mennyiségileg és minő­ségileg feljavítjuk állatállo­mányunkat. 36 százalékkal emel j ük növény term öl és ünk hozamát és dolgozó paraszt­ságunk életszínvonalát soha nem ismert magasságra emeljük. Ötéves tervünk azonban rá­mutat arra, hogy mindezt csak úgy: tudjuk elérni, hu termelőcsoportjainkat fej­lesztjük. Kimondja az öteve-- terv: „Növelni és fejleszteni kell a nagyüzemi társas szocialista gazdálkodást, mint azt a gazdasági formát, mely egyedül alkalmas árrá, hogy teljes mértékben fel­használjuk a mezőgazdaság- bán a korszerű termelési eszközöket.” A dolgozó' parasztság több­sége ma már helyesen látja, hogy a fejlődés útja nem az egyéni kisgazdaságokon ke­resztül vezet. Ezért növek­szik napról-napra érdeklő­dése a termelőszövetkezeti mozgalom iránt. A helyes és szívós felvilá­gosító munka a gyakorlati példák és eredmények meg­mutatása a legnagyobb fel­adata a falusi pártszerveze­teink nek. a falusi népneve­lőknek. Ha a népnevelők nem végeznek alapos munkát ezen a. téren, a szövetkezeti kér­dést'nem tartják döntő fon­tosságú kérdésnek, ha hagy­ták. hogy a társas gazdálko­dást az ellenség magyarázza, akkor a dolgozó parasztság nem ismeri fel,, vagy csak hosszú idő múlva ismeri fel a gazdasági és kulturális fadődé? útját. Nem ismeri fel a társas gazdálkodásban rejlő siketeket, a társas gaz- délko'h'-s hatalmas fölényét. A dolgozó uarasziság ér­deklődik. Érdeklődésé nap- ról-nanra fokozódik. Ez az érdeklődés a szebb és jobb élet,' a jövő iránti érdeklő: dós. Ezt az érdeklődést kel1 tettekre váltani jó és ala­rm« folvílAepsitó munkával. A Minisztertanács tizt&sitia a magyar ■ egész évi üdülését A pénteki Minisztertanács határozatot fogadott el a népjóléti miniszter előter­jesztésére a dolgozók 1950. évi üdültetéséről. A dolgozók üdültetését a közszolgálati, MÁV és posta, alkalmazottak kivételével az elmúlt évhez hasonlóan 1950. évben is a Szakszervezetek Országos Tanácsa végzi. Az üzemi üdülők férőhelyei felett első­sorban az illető üzem ren­delkezik. Az iparági szak- szervezetek csak az üzemek által be nem töltött férőhe­lyeket veszik igénybe. A ha­tározat kimondja, hogy> az 1950. évi üdültetésnél figye­lembe kell venni a dolgozók egészségvédelmi ' érdekeit, ezért a gyógyüdülőkbe első­sorban az üzemorvos javas­lata alapján utalják be a dolgozókat. A dolgozók havi teljes jö­vedelme alapján az üdülési hozzájárulást öt csoportra osztották. Eszerint: I. 500 forint havi | jövödele-mief napi 4 forintot, I II. 700 forint h-avi jövöde- lemig napi 6 forintot, III. 900 forint Havi jövede­lemig napi 8 foHntoí, IV. 1500 forint, havi jövő- delemig napi 12 forintot, V. 1500 forint havi jövö- delemtől napi 15 forintot kell a dolgozóknak térítenie. Egy fokozattal kevesebb" té­rítési dijat fizet az a dolgo­zó, akinek legalább két gyer­meke van. Az 1950. évben elő­nyösen megváltozik a dolgo­zók hozzátartozóinak üdülte­tési térítése, amelyet pro­gressiven állapítottak meg a következőképpen: aki mint üdülésre jogo­sult dolgozó 4 forintot fizet, annak családtagja 13 forint, 6 forint után a családtag 14 forint: 8 ■ fo­rint után a családtag 15 forint, 12 forint után a családtag 17 forint, 15 fo­rint után a családtag 20 forint hozzájárulást fizet. A Minisztertanács határoza- ta szerint az üdülőket a lehe- (őséghez képest el kell látni a legkedveltebb sporteszkö­zökkel:- röplabda, ping-pong, vízi járművek. A felnőtt dolgozók üdülte­tése mellett jelentős összege­ket fordítanak ,a gyermek és a tanulóifjúság üdültetésére. Az 1950-es évben már a dol­gozók üdültetése a szabadsá­golások nj ideje szerint tör­ténik úgy, hogy nemcsak a nyári hónapokban, hanem egész éven át kipihenhetik a dolgozók évi munkájuk fá­radalmait, A családtagok új- rendszerű üdültetése, az if­júsági és gyermekűd ülés, va­lamint az . a. tény, hogy a dolgozók egész éven át felke­reshetik országunk- legszebb üdülőhelyeit, újabb bizonyí­tékai annak, hogy népi de­mokratikus kormányzata n k a Párt irányításával 1959- ben még nagyobb lehetőséget biztosit pihenésre a dolgezó milliók szám ár a. ■Az angol-amerikai imperialisták kétkulacsos szerepe a kínai kérdésben Malik keszéde » XSiztons&$Í Tan&esbait A Biztonsági Tanács január 112-i ülése a Kuomintang-cso­port képviselőjének kizárása­ival foglalkozó szovjet javas- látót tárgyalta. Az ülés ele­jén a Kuomintang képvise­lője kénytelen volt az elnöki (széket Kuba küldöttének át- jadni. Ezután a Szovjetunió képviselője, aki szerdán el- | hagyta az üléstermet, ismét i elfoglalta helyét- az asztal j mellett. Anglia és Franciaország képviselője mindenféle kita­lált ürügy segítségével pró­bálta meghosszabbítani a Kuomintang-csoport képvise­lőjének tartózkodását a Biz­tonsági Tanácsban. Az ülés végén Malik, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. Bí­rálta a KuomintaJig-küldött védelmezőit és kifejtette a Szovjeunió követelését, hegy a Kuomintang-küldöttet zár­ják ki a Biztonsági Tanács­ból. Abnormls helyzet •• A Biztonsági Tanács leg­utóbbi ülésén a szovjet kül­döttség már felhívta a figyel­met — mondotta Malik — mennyire abnorrnis az a | helyzet, hogy a Biztonsági tanács tágjainál-: fele már | megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a Kuomintang- klikk maradványaival, ví- jSzoftt a Tanács munkája még [íj mindig a Kuomintang kül- idött elnöklete alatt folyik és |a Kúomintang-küldöit a Ta- ináCs tagja. A Biztonsági Ta­ll nács tagjainak feléről beszé­llek — folytatta Malik —, Imert maga a Kuomintang- | klikk képviselője nem vé­lhető számításba. Ha figye- I lembe vesszük, hegy a-Kínai | Népköztársaság központi népi S kormánya, amely Kínát kép- 1 viseli és a kínai nép akara­tát kifejezi, követeli ennek 8az urnák kizárását a Bizton-' asági Tanácsból, akkor követ­kezésképpen a Biztonsági Tanács 11 tagja, közül, Kínát beleértve, hat a nemzetközi jogszabályok szempontjából ? nem nyugodhat bele abb° | hogy a Kuomintang csopo J • W’égfViseíője léyAWbr« % t ? nácsban ma riadj ón, Igaz, hon I léhány kormány megsza • otta kapcsolatait a Kuóm: t ang-ld i k k ma ra elvé nyai v ■ 4? diplomáciai knpcsola.1 ok­teremtett a Kínai Népköztár­saság központi népi kormá­nyával, de még sem szánta még rá magát, hogy a Kuo- mint-ang-csopept-tal szakítson. Ebből az az elég furcsa hely­zet keletkezik, hogy néhány ország külügyminiszterének kezével jegyzéket irt alá, melyben elismeri a Kí­nai Népköztársaság központi népi kormányát, míg a Biztonsági Ta­nácsba küldött képviselőjé­nek kezével a Kuomintang- -csoport; képviselőjét támo­gatva szavaz. Ezek az álla­mok már megszakították a, diplomáciai kapcsolatokat a Kuomintang-csoporttal, most mégis bent akarják tartani a Biztonsági Tanácsban. Hogy az ilyeníéle eljárást angolul hogy nevezik, azt az | megjelentek a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsénál és letét fék az esküt a Magyar Népköztársaságra és annak alkotmányára. angoiok és amerikaiak job­ban tudják. Ami az orosz- nyelvet illeti, oroszul az ilyesmit kétarcú politikának, álszenteskedő politikának ne­vezik. ■ Némely állam, külö­nösen Anglia uralkodó kö­reinek, ez az eljárása senkit sem lep meg. Ennek az or­szágnak uralkodó körei már- már régóta kiérdemelte a ,-kétarcú Janus“ kétes dicső­ségét. Ennek a kérdésnek meg­vizsgálásánál és eldöntésénél a Biztonsági Tanácsot egyet­len kritérium vezérelheti; ez pedig a Kínát és a kínai né­pet nemzetközi ügyekben és más államokhoz fűződő kap­csolataiban képviselő kor­mánynak akarata. Ilyen kor­mány a Kínai Népköztársa­ság központi népi kormánya. A Szovjetunió küldöttsége támogatja a Kínai Népköz- társaság kormányának nyi­latkozatát. és jogellenesnek artja a Kuomintang-csoport ügynökének jelenlétét a Biz­tonsági Tanácsban. A Szov­jetunió nem egyezhet bele , A lengyel sajtó miig séges fel- • 'borodássál bélyegzi mog amerikai utasításra vógrehn ott lfrngy'-felienea terrorhulla mV. A nyugatnémetországi angol katonai hatóságok Erich Kp dl hitlerista háborús bűnöst kiad­uV a lengyel hatóságoknak, ich Kcchot Varsóba Szállítót­A Minisztertanács határ o- ntc nyomán ujflbb 25 ezer pnrostamiló részesül szak­mai oktatásban a vasipar- hon k prsgtateti és anitárias eiyttóz pSspatei letelték az esküt a Magyar Népkáztársasáp és a? aikatraíByra T)r. Cflíky Gábor az uíiitá- ririH egyház püspöki viká‘ riusa és dr. Zubkovics György a görögkeleti egy" ház püspöke szombat délelőtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom