Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-15 / 13. szám

Vasárnap, 1950. január 15 3 Február 26-án összeül a sztahánovistök el®© ©r§zá^o§ tanácskozása A Szakszervezetek Országos Tamicsáuak határozata A ^Szakszervezetek Országos Tanácsa határozatot hozott a sztahánovosták első országos ta­nácskozásának összehívásáról. „Hároméves újjáépítési ter­vünk sikeres megvalósításával munkásosztályunk, dolgozó né­pünk a Magyar Dolgozók Párt. jának és szeretett vezérünknek, Rákosi Mátyás elv társnak veze­tésével megteremtette népgaz­daságunk további szocialista fejlődésének feltételeit —mond­ja a határozat. — Gyáriparunk­ban, bányászatunkban, közleke­désünkben felszámoltuk a kapi­talista kizsákmányolást. Az ipa­ri termelés és közlekedés a nép államának kezébe került. A magyar munkásosztály az egész ország dolgozó népének már eddig is példát mutatott a2 öntudatos termelő munkában. Mind szélesebb dolgozó töme­gek vesznek részt öntudatosan, odaadóan a Szocialista termelés fejlesztésében. Pártunk irányí­tásával a munkaverseny tömeg- mozgalommá fejlődött, a dol­gozók százezreinek egyéni köte­lezettség vállalása és a vállali kötelezettség teljesítése a mun­ka termelékenységének orszá­gunkban eddig ismeretlen emel­kedését hozta létre. A munka termelékenységének növelésé­hez jelentősen hozzájárultak az újítások és észszerüsitések ma már közel százezres sereg&. A magyar munkások lelkesedés­sel léptek a Szovjetunió hős sztahánovistái nyomdokaiba, hogy Sztálin elvtársnak, a vi­lág dolgozói nagy vezérének születésnapján kiváló munkatel­jesítményekkel írják be arany betűkkel Magyarországot a szo­cialista építés történetébe. Nemes versengés indult meg a „szakmák legjobb munkásá­éi mért. Ez a verseny rövid he­tek alatt országos hírnevű em­berekké tette a Muszka Imré­ket, Horváth Edéket, Lados Ist­vánokat, Lőcs! Jánosokat, Po­zsonyi Zoltánokat és Panyi Fe- reucnéket. A magyar sztahánovisták be­bizonyították, hogy a szovjet Sztahánov-mozgalom tapaszta­latai és módszerei teljes mérték­ben alkalmazhatók a mi ipán termelésünkben, szocialista épí­tő munkánkban is, hogy e mód­szerek jelentősen meggyorsítják az épüés ütemét, uj magasabb színvonalra emelik a munka termelékenységét és egyúttal emelik a dolgozók életszínvona­lát. A kevesek mozgalmából a magyar sztahánovisták mozgal­ma egyre inkább a sokak moz­galmává vált. Munkások és mér­nökök, techniusok és mesterek vetélkednek egymással, hogy legszélesebb körben alkalmaz­zák az uj szocialista munka- módszereket. A Sztahánov-mozgalom uj módon veti -fel a munka terme­lékenységéért folyó harcunk kérdéseit, A munkához való uj viszony központi kérdéssé teszi a munkásság mind szélesebb tö­megei számára a technika ural­mát és eredményesebb kihasz­nálását. Felismerve a Sztahánov-moz­galom jelentőségét a munka ter­melékenységéért folyó harcban és a nagy érdeklődést, amely munkásságunk legszélesebb tö­megeiben megnyilvánul a szta- hánovista munkamódszerek iránt, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a mozgalom to­vábbi fejlesztése érdekében 1950 február 28-ára országos ta­nácskozásra hivja össze a legki­válóbb sztahanovistákat. A Szakszervezetek Országos Tanácsa azokat hivja össze, akik a legjobb példával járnak elől, bogr «* $ tapegeiaifttuise* as egész magyar munkásság köz­kincsévé tegye és ezzel az el­maradottabb és gyengébb dol­gozókat segilse az élenjárók munkamódszerének átvételével. „A szocialista verseny azt mond­ja: egyesek rosszul dolgoznak, mások jól, megint mások még jobban — érd utol a legjobba­kat és érj el általános emelke­dést.” (Sztálin) Ugyanakkor a Szakszervezetek Országos Tanácsa a magyar sztahánovisták első országos ta­nácskozásának összehívásával kifejezésre akarja juttatni azt a megbecsülést is, araelyel a dol­gozóink viseltetnek azok iránt, akik a nagy Sztálin nevével in­dultak harcba a szocialista épí­tés nagy ügyéért. Egyben a magyar sztaháno- vista tanácskozás azt a célt zolgálja, hogy a verseny eddigi eredményeinek tüzetes megvizs­gálásával, a hibák és nehézsé­gek és az ezek elhárítását szol­gáló eszközök és módszerek fel­tárásával elősegítse az általános felemelkedést. A magyar sztahánovisták moz­galma napirendre tűzte a ma még rejtett tartalékok felszínre hozásának kérdéseit. E hatal­mas tartalékokat akkor tudjuk hasznosítani a szocialista építés meggyorsítása érdekében, ha a legjobban dolgozók a technika meghódításával tapasztalataik, tudásuk, fejlettebb munkamód­szereik átadásával a munkásság széles rétegeit segítik magasabb termelési színvonalra emelni. Ezért az első országos sztaháno- vista tanácskozás egyben az uj magasabb technikáért, a tech­nika uralásáért folyó harcot is szolgálja. A SzOT felhívja a szakszer- vezetek központi vezetőségeit, az ÜB-ket, műhelybizottságokat és a szakszervezeti bizalmiakat, valamint a műszaki csoportokat, hogy a sztahanovista tanácsko­zás hatalmas feladatainak meg­felelően a tanácskozásra a ter­melésben élenjáró munkásokat, mérnököket és technikusokat jelöljék. A küldötteket üzemi értekezleten kell megválasztani a legszélesebb munkásnyilva- nosság bevonásával. A nagy Szovjetunió hős mun­kásosztályának példáját követve a magyar munkásság Pártunk, dolgozó népünk bölcs vezére és tanítója. Rákosi Mátyás elv társ vezetésével a munkát nálunk ts a becsület és a dicsőség dolgává tette. A magyar sztahánovisták első országos tanácskozása en­nek a becsület és dicsőség dol­gává vált munkának konferen­ciája lesz. Készüljünk a tanács­kozásra jó munkával, a munka­verseny kiszélesítésével, uj szta­hanovista eredményekkel, az uj sztahánovisták százaival, ezrei­vel! Éljenek a szocialista építés élenjáró harcosai: a magyar sztahánovisták! Éljen a magyar sztahanovis­ták első országos tanácskozása! Szakszervezetek Országos Tanácsa” Mihail Euiineseu a román nép Petőfije A brit külügyminisztérium nem ura sa ját elhatározásának A magyar külügyminisztérium Jegyzete A brit külügyminisztérium 1949 márciusában kérte a magyar kormányt, hogy a Nyugat-Németország brit övezetében élő magyarok hazaszállításával kapcsola­tos teendőkre jelöljön ki magyar személyeket. A ma­gyar kormány meg is nevez­te Márkus Dezső külügymi- nisztériumi titkárt, mint ma­gyar kiküldöttet. A brit kü­lügyminisztérium 1949 au­gusztusában közölte, hogy nevezett részére a beutazási vízumot megadta, azonban Márkus Dezső a vízumot mégsem kapta meg­A magyar kormány novem­berben érdeklődött a különös viselkedés felöl és azt a fel­világosítást kapta, hogy Márkus vízumát a Nyugat­idérne tor szágban működő Ve­gyes Utazási Bizottság (Com­bined Travel Board) meg­semmisítette. A magyar külügyminisz­térium január 13-i jegyzéke megállapítja, hogy a brit » külügyminisztérium egy ki- * vülálló beavatkozás — az Egyesült Államok katonai közegei — nyomására vál­toztatták meg eredeti állás­pontjukat. Ez azt a látszatot kelti, hogy a brit hatóságok tartoznak végrehajtani az USA hatóságainak utasítá­sait, noha Márkus Dezső sze- méTye_ ellen az angoloknál semmi kifogásuk nem volt. A magyar külügyminiszté­rium ragaszkodik áhhoz, hogy Márkus Dezső a nyugatnó- metországi brit zónába be­utazhasson, hogy lebonyolít­hassa az ott élő magyarok visszahonosítását. A magyar külügyminisztérium megálla­pítja, hogy ennek a fenti módon történt megakadályo­zása miatt a felelősség kizá­rólag a brit külügyminiszté­riumot terheli. A román nép és a Román Nép. köztársaság együttlakó nemzeti­ségei 1950. január 15-én ünnepük a román irodalom egyik legna­gyobb költője, Mihail Eminescu születésének századik évforduló­ját. A költő mű'veinek jelentős ré­szében a burzsoá és földesúri el­nyomatás alatt lévő nép szenve­déseit ábrázolta s igy azokat ma valóságos nemzeti vagyonnak te. kintik. A kizsákmányolókat ki­szolgáló kritikusok több, mint öt. ven éven keresztül eltitkolták Eminescu költészetének gazdag­ságát. Müveiből éppen a nem ha- ladószellemü mozzanatokat emel. ték ki és igy igyekeztek megha­misítani költészetének lényegét. Eminescu két évvel az 1848-as román forradalom leverése után született. Müveiben nem egyszer felmagasztalja azokat az Írókat, akik az 1848-as forradalmi korsza­kot ábrázolták Első olyan mü­vét, melynek gondolkodásmódjá­ban megjelenik a materializmus, — az „Ep!fifonok‘'-at — Becsben irta meg. Az „Angyal és Dé- mon‘'-ban kritikát gyakorol a burzsoá-földesuri társadalom fe­lett. A „Császár és proletár“ és JHikail számos más költeményében a ki­zsákmányoltak világát, a pro­letariátus harcait énekli meg. Eminescut nagyon érdekelte az orosz forradalom. Egyik eibeszé. lésében igy ir: „Ha Oroszországban élnék s a nép egy nagyszerű pillanatban börtönbe vélné a zsarnokokat, hogy lefejezze őket, — ha nem találnának bakót, én magam je­lentkeznék! Vájjon ki vádolhat­na azzal, hogy bűnt követtem el? Ki mondhatná azt, hogy nem kö­telességemet teljesítettem?” Költészete tele van meleg em­beriességgel, a nép és a haza iránti szeretettel. Ebben rejlik nagyszerűsége, ez teszi mindig időszerűvé és ennek következté­ben vált ma a haladó román kul­túrának valóságos kincsévé. A Román Népköztársaság Tudomá­nyos Akadémiája a költőt post* morten tagiai sorába válasz lolün Azt, aki költészetében először idézte fel a növekvő erejű pro­letariátus harcát, anélkül, hooy megértette volna azt a nagy tör­ténelmi szerepet, melyet a prole­tariátus betölt — haza iának győz. tes proletariátusa jogaiba helyezte vissza Ss. tmemjek s arokba fi. Az Állattenyésztési Kutató Intézet munkája nagymérték­ben emeli állattenyésztésünk termelékenységét. Az Angol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága nyilatko­zatot tett közzé, amelyben kö­veteli a maláji háború befejezé­sét és az angol katonák haza­szállítását. — 216 fiókot nyit az idén a Közért. Ideg nyílik meg a Közért 70. ujtipusu fiókja, amelyben gyű. mölcsöt és zöldséget árusítanak. — A textiliparban is fokozott mértékben indult meg a szakmai továbbképzés. Az ország 8 nagy xonóüzemből 51 fonó és kártoló szakmunkás 4 hónapos tanfolya­mon vesz részt, melyen műveze­tőket képeznek ki, a hallgatók el. méleti és gyakorlati kiképzésben részesülnek. Az elméleti órákon tanultakat a gyakorlattal való összekapcsolás érdekében a hall­gatók hetenként 3—3 órás láto­gatást .tesznek a nagyobb buda­pesti fonógyárakban. — A világhírű néger énekesről az amerikai szabadságmozgalom 'egyik harcosáról, Paul Robeson- ról film készül a Szovjetunióban. Szurev író és íllmdramaturg rrrár hozzáfogott a forgatókönyv elké- szHéséhes. @jlájzár h pjraíetájr Miért felejtitek, hogy ti vagytok az erő. A föld bőségesebb lesz talpatok alatt, Ne építsetek falat, hol Ők a heverő Vagyont dagasszák föl, hát pattanjatok elő S tudjátok meg, hogy élni kell s élni szabad, A törvény őrzi őket s a vá.gy szélesre tárt Kapuján át mindent magukhoz terelnének Es va.d, orgiázó éjszakákon a csalárd Elveknek többé már nem szabnak semmi határt S jóllaknak zsenge lányaitokkal a vének. S ha kérditek, hogy néktek akkor mi marad..... A munka, — fényeiben ők lubickolnak már, Kenyéren könny, mit soha nem avassanak, Bemocskolt szüzek, rab őszök. t:elek és nyarak. Nekik az ég, — nektek a csupasz föld, a sár. Törvényre nincs szükségük. — az erkölcsekei Könnyű betartani, ha van kövér falat S im, az urak törvénye láncokba veret, Ha ufafok néha mosolygóbb tájra vet. Hogy éltek még, — soha meg nem bocsátanak' Ej. zúzzátok szét a szipolyozó rendet, Mely itt mindent gazdagra és szegényre szel S mert jutalompénzt a másvilág sem penget Földi kincsekért. — úgy hát teremtsen rendel Világotok, éljetek jól s testvériesen! Fordította: Bárdos B. A.rlhin Tanuljunk a szovjet agitátoroktól 8 1. sz. üzemi — városi népnevelők számára. M. Voclolagin: HOGYAN HARCOLNAK AZ AGITÁTOROK AZ ÖTÉVES TERV HATÁRIDŐ ELŐTTI TELJESÍTÉSÉÉRT Ez a füzet második kiadásban jelent meg. Azok a népneve­lők, akiknek nincs még a fü­zetből, rendeljék meg. Feltét­len szükséges, hogy minden népnevelő kezébe eljusson a „Tanuljunk a szovjet agitáto­roktól“ sorodat minden füzete, mert nagy " példaképünk, a Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja agitátorainak ta­pasztalatai nélkül egy népneve­lőnk sem tud jó munkát vé­gezni. 32 oldal, ára 60 fillér. 2. sz. üzemi — városi népnevelők számára. A FALIÚJSÁG - A BOLSEVIK AGITÁCIÓ í FEGYVERE. A szovjet faliújság-mozgalom > | tapasztalatainak egy részét ! gyűjti össze. Ez a füzet nálunk igen fontos, mert a faliújság meg nem vált a tömegek harci | fegyverévé. Népnevelőink nagy- f része még nem ismerte fel a | faliújság által nyújtott kitűnő * agitációs lehetőségeket. Ez a , füzei módszereiben mulatja nép­nevelőinknek, hogyan használ­hatják fel a faliújságot felvüá- | gositó munkájuk megjavítására, í 32 oldal, ára 50 fiöér. Kiadja: MDP Központi Veze tősége Agitációs Osztály. Kapható: MDP-pSrlszerve^etskben . Szervezetek megrendelhetik: MDP Propsgandaanyag Terjesztő, Bp., V., Deák Ferenc-utca IS,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom