Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-01 / 1. szám

3 Szaktudásunk legjavát acffeis az ötéves Kisiparosok és kiskereskedők nyüaá koznak az államosításról Népgazdaságunknak szü kségc van a dolgozó kisipa­rosok szorgalmas, becsületes munkájára és mindannyiunk boldogsága1' jelen1 ő öléves tervben biztosítja a kisiparosok és kiskereskedők számára is a munkalehetőségét. Ezekről n nagyszerű lehetőségekről beszélnek maguk a megye dol­gozó kisiparosai és kiskereskedői. Lengyel Lajos, a KISOK megyei titkára igy fogadott bennünket: — A tíznél több munkást foglalkoztató üzemek államo­sítását, dolgozó kisiparosaink örömmel vették tudomásul. Mi a 3 éves terv során is sok segítséget kaptunk és aho­gyan nő az életszínvonal, úgy emelkedik nálunk a megren­delés is. A tervszerű gazdál­kodás a nyersanyag ellátásunkat is biztosítja. Nem lesz bizonytalanság a jövőnk. Tudjuk, hogy a mi­nisztérium kisipari főosztá­lyán külön osztályt állítottak be, amelyik a mi anyagellá­tásunk és annak szakszerű elosztásának kérdésével fog­lalkozik majd. Tehát a kis­ipar meg a kiskereskedelem államosításáról szó sincs és a reakció hazug zavarkeltésére azzal válaszolunk, hogy az ötéves terv folyamán még sokkal inkább kapcsolódunk be az országépitő nagy mun­kába, hiszen az a mi jólétün­ket is jelenti. Kovács Béla kőművesmes­ter meg igy beszél: — Az elmúlt bűnös Horthry- rendszer lenézte, megvetette a kisiparosokat. Népi demo­kráciánk viszont megbecsül bennünket. Mi kőművesek is jobban étünk, mint valaha. A 3 éves terv bőséges munká­hoz juttatott bennünket. Ha nekünk van munkánk, akkor azt jelenti, hogy az ácsok, la­katosok, villanyszerelők is dolgoznak. Az ötéves terv ha­talmas építkezési beruházá­sai, az eddiginél is több mun­kát biztosit nekünk és még legalább 35 kisipari szakma számára. Miért lenne hát szükség a kisipar államosítá­sára? Én tudom, hogy ez a reakció hangja, hogy köztünk elégedetlenséget keltsen. Azzal válaszolok nekik, hogy átve­szem a szf ahánovista-mód- szert és a munkaversenybe kapcsolódva veszem, ki ré­szemet az ötéves üerv nagy munkájából. — A falvak villamosítása - kezdte nyilatkozatát Gyö-rgy- jalvi István villanyszerelő — bőven ad munkát mindany- nyiunknak. A dolgozók az életszínvonal fokozatos eme­lésével építkeznek, több cipő, több ruha kell. Több megren­delést kap a cipész- meg a szabó. Ezt magamról tudom. A nyersanyagért sem lesz rohanás. Amikor állami mun­kán dolgoztam, elmondhatom, hogy óramű pontossággal kaptam meg mindig a szük­séges nyersanyagot. A most megtörtént államosítást azér is örömmé! fogadom, mert a mi sorsunkon segít. Pogács László festőmester ezeket mondja: — Ebben a szakmában is megszűnik az idényjelleg. A nagy építkezések nekünk fes­tőknek is biztosítják a mun­kalehetőséget. Tág tere nyí­lik a hasznos munkánknak. A kiskereskedők is öröm­mel, megelégedéssel fogadták kormányzatunk újabb álla­mosítási rendeletét. — Nagyon iól tudom — mondja Pfeijjer Dezső kiske­reskedő —, hogy reánk, a mi munkánkra szüksége van népgazdaságunknak. Aki ez­zel ellentétes híreket terjeszt, az gátolja építő munkánkat, ötéves tervünk beindítását, tehát a nép ellensége. Ólai füszerkiskereskedő vagyok. Örömmel olvastam Gerő Ernő nyilatkozatát a kiskereskede­lemre vonatkozóan és ez csak megerősíti korábbi álláspontomat, hogy még tevékenyebben szolgáljam a nép érdekét. A demokrácia érdekében aka­rok dolgozni akkor, mikor üzletemet az uj évben is tö­retlen igyekezettel vezetem tovább. Sztálin traktorai Traktorok düböröglek vé­gig Sztálin utján. Sötétszür kék, vadonatújak, hatalma­sak voltak. Lánctalpaik csör­gése, hatalmas motorjuk egyenletesen búgó hangja a 45-ös április felszabadító T 34-eseinek emlékét idézték. A délutáni utca forgalma megszakadt néhány percre. Az emberek megálltak a járda szélén és bámuló szemme’ nézték őket: a szovjet ipar két nagyszerű alkotását. Iri­gyelték a traktoristát, aki büszkén trónolt a tető alatt és itt egész lassúra mérsékelte a gép iramát. — Micsoda gyönyörű gé­pek — jegyezte meg valaki a járda szélén és valaki bólin­tott rá — Sztálin ajándéka — mondta és végigkísérték sze­nükkel a két gép útját, amig csak el nem fordult a Magyar- utca felé, a paüni gépállomás felé. Sztálin traktoraival in­dítja a palini gépállomás az ötéves tervet. Jjí q Szilárdítsuk meg és fejlesszük tovább a mezőgazdaságban elért eredményeket O ároinéves tervünk végezte. ** vei, ötéves tervünk küszö­bén nem árt, ha összegezzük a szocialista építés terén elért me­zőgazdasági eredményeinket és meghatározzuk a jövő feladatait. 3 évvel ezelőtt a mezőgazda­ságban a nagyüzemi, társas gaz­dálkodásnak még csirái is alig voltak, ma az ország szántóterü­letének 7 százaléka az állam és a termelőszövetkezeti csoportok kezén van és 220 gépállomás nyújt segíiséget a dolgozó pa­rasztságnak. A mezőgazdaság szocialista építésének eredményei megyénk­ben is megvannak és különösen 194S-ben, a dolgozó népünknek nagy választási győzelme után mutatkoznak. 3 éves tervünk hiányos állatál­lománnyal és gazdasági felszere­léssel indult. Lóálíományunk 10.857 drb. volt, most 16,909, szarvasmarha 100.471 drb. jelen­leg 138.824 drb. sertésállomá­nyunk 87.328 drb volt, ma vi­szont 146.812 drb. van dolgozó népünk tulajdonában. A 3 éves terv megkezdése előtt a gabonanernüek termésho­zama kh-ként búzából 5.50 q, rozsból 4.50 q, árpából 6.50, zab­ból 5.50 q volt. 1949-ben búza­termésünk kh-ként 7 q, a rozs 7.60 q, árpa 7.50 q, zab 11.80 q. Az eredmények rnég kiemelke­dőbbek az egy év óta működő termelőszövetkezeti csoportoknál. M ezőgazdaságunk a régi ter­melési módszer felett utat tört magának az uj, a haladó, az egyetlen helyes mezőgazdasági termelési forma, a föld közös megmunkálásának, a iársas, szö­vetkezeti gazdálkodásnak az útja. És ebben van meg a niezőgazda- ságunk fejlődésének lényege. Pártunk, Rákosi elvtárs hivó szavára indult e! országunkban a termelőszövetkezeti mozgalom 1948 őszén. Megyénkben az első csoportok nem nagy területen és igen szétszórt parcellákon, első­sorban a kulákoktól igénybe vett, volt nagybérleteken és igen el­hanyagolt termeteken alakultak meg. A termelő csoportok meg­alakulását és munkáját a dolgo­zó parasztság feszült érdeklődés­sel, az osztály-ellenség, a kulák- ság pedig fokozódó dühös elke­seredéssel figyeli. Első termelőcsoportjaink kiál­lották a nagy próbát, megállot­ták helyüket a kulákság elleni harcban, a dolgozó parasztság tü­relme sem volt hiába való. Az első termelési év eredménye a népi demokratikus kormányunk gazdasági támogatása, de külö­nösképpen a Sz. Lh szocialista me. zogazdasápának tanulmányozása, nem maradt nyom nélkül a dol­gozó parasztságunkban. Újabb ez­rek ' és tízezrek határozták el, hogy a föld közös megmunkálá­sának útjára lépnek és csatlakoz­nak o termelőszövetkezeti moz­r'A'-'^nryy M egyénkben 1949-ben a tér­ni el ősze ve tk ez erek sz ama 70-re emelkedett. 1948-ban a me­gyében 12 ferme’iőszöve'' kezet működött 170 taglétszámmal, 1.200 kh föld területen, A ma meglévő 70 TSzCs-n-ek 1200 a taglétszáma és 10 500 kh. föld van a birtokában. Ezek nemcsak megalakultak, hanem a meglévők példája nyomán jól is indultak, szervezetileg és politikailag je- 1enteisen megerősödtek. Gazdasá­gi megerősödésüket is nagymér­tékben elöspgjteHe néni dómokra.. m-ti«; korrwáriv'Tnk által nvukott <ökh mint Igoron Pt-os pénzbenf <•"<; rnás jagvéb s^rritsőg és a nagy. r,Tn*linn vémreViaiIníf tso'iTt'iás. tppgóés á,ro*t be a ♦“rmp'őVmvpfi-efeH mo70,a’.nrn- ban mégis csak a megain»vrzáG munkánál tanunk. Olyanokká kel: tenni tervne’őesoport iáinkat, hogy azok meggyőzően tudják a gva- > korlatban is bizonyítani a nagy-1 üzemi gazdálkodás döntő 1 nyél az elmaradt és elavul! . kaeszközökkei dolgozó kisparasz­ti magángazdálkodás felen. A csoportok pártszervezeteinek t adata a termelőszövetkezetek landó erősítése, a munka szerv s zése, a munkaegység körű] mu­tatkozó zür-zavar tisztázása Ugyancsak az egyik legfontosabb feladat a termelőcsoparíok tag>á. ga politikai színvonalának áll: idő emelése. E feladatok elvégző.-V re üzemi pártszervezeteink csak ak­kor lesznek alkalmasak, ha ehhez J. B.-ink is minden segítséget megadnak. JVí| ezőgazdaságunk őszi-foj- lesztési tervének eredmé­nyeképpen létrejöttek a mezőgaz­daságunk élenjáró birtokai, az Állami Gazdaságok. Ezek mező­gazdaságunkban következetésen szocialista szekíort képviselik, me, zőgazdaságunk élenjáró mintabir­tokai kell, hogy legyenek. 8 ön­álló állami gazdaság alakult 5 és félezer kh. földterületen. Ez a te. rület ugyan még nem eléggé al­kalmas arra, hogy betöHse azt a feladatot, amely az Állami Gaz­daságra hárul, de már igy is jó- alap Állami Gazdaságainknak, ter­melőszövetkezeti csoportjainknak szocialista mezőgazdaságunk ki­alakulásának már most a kezdet­ben jelentős segítséget nyújtot­tak a gépállomásaink. Mindezek az eredmények a munkásosztály, nak, a dolgozó parasztságnak el­sősorban Pártunk harcának ered­ményeit tükrözi vissza. Most az a feladatunk, bogy ezekre az ered­ményekre támaszkodva az elért eredményeket megszilárdítsuk, továbbfejlesszük. Az eredmények mellett fel kell tárni azokat a hiáj nyosságokat és hibákat, amelyek mezőgazdaságunk szocialista épí­tése terén megmutatkoznak. Ezek' különösképpen a termelőszövetke« zeti vonalon mutatkoznak meg, .Nem fordítottunk kellő gondos­ságot a tagosítás után a meglévő TSzCs-ék kibővítésére, továbbfej­lődésére, csak újak alakítására törekedtünk. Nem fordítottunk kellő gondosságot arra, hogy a meglévő földterületet és a meg­lévő földterület belterjes megmű­veléséhez, elegendő munkaerő legyen bi.ztosit.va. így fordulha­tott elő az, hogy a kisapáti TSzCs, amelynek 10 tagja, 9 és íéi hold szőlője és 42 hold szántóföldje van, nem tudott megbirkózni min­den munkával. H elyenkénl nem vonják bn rendes tagként a nőkéi * csoportba. Komoly hibák mulai- koznak sok íermcíőesopnriná) a munka szervezése és a munka­egységek kezelése körül. A mun­kaegységek helyenként munka­nappal, azaz a munkanappalla! méri':, ami helytelen. Igen komoly hiányosság, hogy sokhelyütt Pár­tunk élcsapat jellege nem dom­borodik ki. Nem mentes TSztfs- itik egy része a jobb és baloldali elhajlástól sem. vannak amelyek túlkapásokat követnek eh vagy engedményeket tesznek az. osz­tály ellenségnek, mint: pl.: ^ Tófej, Hencsepuszla. ahol lodákol is beakarták venni a TSzCs-be. Mindezekre n hiányosságokra és hibákra kell felfigyelni .Uras; Pártbizottságainknak, helyi Párt- szervezeteinknek, de különöskép­pen a termelőszövetkezeti cso­portjaink üzemi pártszervezetei­nek. Minden hiba kiküszöbölésé­nek, a termelőcsoportjaink tovább fejlesztésének, legdöntőbb előfel­tétele az üzemi pártszervezet lét­rehozása, a megalakult pártszer­vezetek működésének biztosítása, ezen keresztül a tagság politikai színvonalnak 'emelése, __ harci készségének novelese, Pártunk narasztpohrrká iának helye.s végi <v b«írása biztosíthatja csak a zőgazdaságtinkbrn elért eroTrU- nyetc megszilárdítását és tovább­fejlesztésé' FeUf.cs tmre me?g -/öv. ősid. w*

Next

/
Oldalképek
Tartalom