Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-01 / 1. szám

Vasárnap, 1950. január 1. Tőthéknál és Nekeresdem ssebh. boldogmhh élet A ixabad Föld Téli Estéfc sikeréért Zalaegerszegtől alig ködo- básnyira megtalálod az erdő aljában megbúvó kis Neke- resd-majort. Eltűnt az a régi, vérit ékes szagu, cselédsorsot regelő ,,Nekeresd“ s népi de­mokráciánk a valamikori ma­jor helyére takaros, rende­zett falucskát varázsolt. A győztesen befejezett 3 éves tervünk alkotta ide ezeket a pompás, katonás sorrendben vonuló családi hazakat. Szá­mold meg! — éppen 24 van belőle. Derűs űrömet jelent <ra munka A Tóth - családot éppen együtt találjuk ezeknek a re­mekbe készült házaknak egyi­kében. A pattogó tűz mellett miről is folyhatna itt a szó, mint a múltról és a jelenről. A család minden tagja be­kapcsolódik most-már a Meg­beszélésbe és közösén döntik el, hogy Nekeresd hatalma,- 5at fejlődött a felszabadulás óta. Van már termelőszövet­kezeti csoportjuk is; a Tóth- családból hatan tagjai a TSzCs-nek. Azután fény gyűlt a meghitt melegségi uj ottho­nokban: villanyt kaptak a 3 éves tervtől. Szebb, boldo­gabb az élet, derűs örömet jelent a munka, csoportban — ez Tóth ék megmásíthatatlan véleménye. Mindsxeuty és Jakab fi „uraság“ eltűnt... — Afféle számadó juhász voltam Jakabfi Amal bérlő fennhatósága alá tartozó papi uradalomban — kezdi Tóth elvt-árs, a családfő. — Mond­hatom, az állatnak különb sorsa, volt, mint nekünk. "Haj­nali 3-tól késő éjjelig gör­nyedtünk Mindszentyék föld­jén. — Egy alkalommal azután valahogy megtaláltam sérteni Jakabfi „Öméltóságát“. Ki- dűbott az uradalomból, mond •ván, hogy az ilyen „nyakas, javíthatatlan embernek nincs helye a gazdaság szent föld­jein“ .. . Hát így voltunk! . . . Pedig akkor már hat gyerme­ken: volt. Törődött is vele. . • Egészen, tüzbe jön, amikor igy a múlt emlékeit idézgeti, de fokozatosan csillapodik le, amikor a jelenre terelődik a szó. Tóth néni és a kis 18 éves Gizi ravaszkásan mosolyog­nak; aztán szinte egyszerre szólalnak meg: — Dul-ful is árn Jakabfi, hogy mi máris milyen szép eredményeket érünk el a termeiőcsoporí- ban. De csak hadd fúljon, ne­künk attól nem lesz ba­junk! • • • és jött a terv Most Gyula, a legidősebb fiú szólal meg a, sarokban. Ő j:sr Mgja a Pártnak: egyéb­ként jelenleg a pénzügy igaz­gatóságnál dolgozik, ’ mint adóti.szt. A Párt segítette őt erre a fontos posztra. Látjátok, ezt adta ne* künk a Terv! Kát még az öt­éves terv, az lesz ám az igazi... Gépeket, iskolát, kul- turházat ' kapunk. . Hallod Pi’-Ja, belőled is lehet most- toár szakképzett mezőgaz­dász. Rengeteg szakemberre lesz szükség az öt év alatt! Pista, a középső fiú, nö- vén.y térmesz(ési szakiskoláról van itthon szabadságon. 17 éves, de máris tagjelölt sze­retne lenni; úgy érzi, hogy neki is a Pártban a helye. Szégyenli kissé, hogy a csa­ládban ő az egyedüli, aki még mindig „pártonkivüli“. iJj tagokkal komijuk a Csoportot — De a , terv sikeréért meg is kell ám dolgoznunk —- erősiti Pista —■ Azon kell lennünk, hogy a csoportot ki­Levél áss államosított »sőei bárnya dolgoséihoz Kedves elvtársak! (7) alóstsinüleg emlékezlek rám, akit Pártunk ide, A' agykanizsára küldött közü- letek, Sokáig, évekig dolgoz­tunk együtt, hiszen 1947. -má­jú s 5-én kerültem a Bakonyi Bauxit RT üzeméhez, ami ekkor egy kizsákmányoló> kapitalista vállalat tulajdona volt. Egy kicsit el vagyok érzékenyülve most az öröm­től, amikor ezeket a, sorokat iram, hiszen' évek harcának eredménye, leghőbb vágyunk teljesült most ezen a, decem­beri napon. Államosították üzemünket. Rossz érzés és mégis kell, hogy visszaemlékezzünk most az elmúlt napokra, hónapok­ra, évekre, mielőtt végleg és visszavonhatatlanul a fele­désbe mennének. Munkások voltunk, de kapitalista érte­lemben vett munkások. Akik akkor kerültek az utcára, amikor Géczi és Pohl urak­nak és hozzájuk hasonló be­épített embereiknek éppen \ól esett. Hányszor és hány szór csak népi demokráciánk, Pártunk vaskeze fékezte meg a részvénytársaság ’.íróinak ilyen terveit. A becsületes )nunkások és elvtársak háttérbe voltak szorítva azért, hogy az urak saját hasukat tömhessék a, munkás keresetéből. Emlé­kezlek, az öröm melleit mi-' 'yen rosszul esett, amikor cgy-egy államosított üzemei meglátogattunk, - beszélget­őink munkás társainkkal, Utak megelégedett arcukat, láttuk, hogy náluk valóban becsület és dicsőség dolga már a munka. Nem kizsák­mányolt proletár náluk a munkás, hanem ember, aki legfőbb érték az állam szá­mára. Újítás újítást ért ezek­ben az üzemekben, élmunká­sok jöttek fel a bányák mé­lyéről, a; vállalat nyereségé­ből részt kapott a. munkás, kultur- és életszínvonala nap­ról-n apra emelkedett. 0 válunk mindig a szo- _ ./nova egyhangúság, fejr lődémélküliség. Azt. akarta a tőkés, hogy maradjon úgy minden, ahogy volt. Mi fel­felé törekedtünk, s a tőkés lefelé nyomott. Azt akarták Géczi uráli, nekünk ne le-1 gyen vagyunk a kultúra iránt. Önképzőkör, kultur- gárda, irodcdmi kör, mind­mind, amit más üzemekben láttunk, ismeretlen volt' szá­munkra. Az ÜB-t mi válasz­tottuk, s a tőkés, ahol csak 1 ehetett félrevezette, kiját­szotok s hogy nem sikerült nagyob bszabotázst elkövet­niük, az annak köszönhető, ogy igazi, éber, kommunista, mim kasok volta tok. 'T/’.ányszor próbáltak fél- v"*' revezetni bennünket, :eszakítani a, népi demokrá­cia oldaláról. Hiába akartok dolgozni, többet termelni — mondták — az állam úgy sem veszi át. — De kitartottatok. Nálunk is volt verseny, ne­velődtek uj munkahősök: Kovács Gyula, Srámli Lajos, Fischer János, Go-mbai Fe­renc, Fischer Gyula, Varga Ferenc, Varga Sándor, Ei- chinger István, B,edler Gyu­la, Fekete János, Hehler Fe­renc, Plebász József, Morcz Kálmán és ki tudja, még meddig lehetne sorolni azok nevét, akik őrt álltak az épi- tő munkában és termelésük­ben mutatkozott meg a hit: egyszer csak elérkezik a dön­tő fordulat, amikor azt: mondhatják a, bánya az enyém, magamnak dolgozom, S most elérkezett, az idő, a,mit várva vártunk. A szöci bánya, a mi hányánk, saját tulajdonunk lelt. S npost eb­ben « levélben, veletek együtt szeretnék köszönetéi mondani a, mi Pártunknak, bölcs ve­zérünknek, Rákosi elvtúrs- nak, hogy teljesítette kíván­ságunkat, Tudom, tudjátok mi lesz ezután a, teendőtök. Úgy megkezdeni n munkát, ahogy egy szocialista mun­káshoz illik. Győztesen növe­kedjék és az egész üzemel be­hálózza a, sztahánov mozga­lom, menjetek az ötéves terv­ben azon az utón, amelyet a dicső szovjet, sztahánovis- ták kitapostak számotokra. S ha ez így lesz, akkor lesz igazán boldog, nagy, a mi m-os*mni ünnepünk. VI ó munkátokhoz kívánok 0 sok sikert . és Jó sze­rencséi, ' . DÉL ISTVÁN az MDP nagykanizsai járási bizottságának tagja.. 5 rómaié ka, Bezeréden 50 szóza- íéka nő. Általában azonban csők 30 százalékos az arány. Vannak persze olyan községek, ahol az asszonyok vezetnek. Csabrende- ken 80 férfi mellett 140 nő hall­gatta végig december 23-án, mit tett Sztálin elvtárs a dolgozó parasztságért. Faliándörögön, Ba, zsiban a többség mindig asz- szony. De Kövesk'álon 6, Vaspör­ben pedig csak 2 nő hallgatta c legutolsó előadást, A Szabad Föld Téli Esték sikerét a jó kö­zönségszervező munka mellett a jó előadó biztosítja; Ezen a té­ren a mólt évhez képest sokat fejlődtünk, de még most is elő­fordul álmos, léjeknélküii, meg- győződésnálküii előadás, Mura- rátkán az egyik előadó hadarva olvasta fel pl á (brossurát, termé­szetes, hogy a hallgatóság leg­közelebb nem jön már szívesen. Az előadó munkájának színesnek, élénknek kell lennie, optimizmus­sal -telinek, ezzel tudjuk biztosí­tani azt is, hogy hallgatóságunk belekapcsolódjék az előadás megbeszélésébe. A Szabad Föld Téli Esték nem­csak előadásból állanak, ezek a heti összejövetelek a falu műve­lődési életének központjai, előadáson kívüi kísérő műsoron keresztül szórakozva neveinek. E téren van a legtöbb hiányos­ság. A tömegszervezetek kuitú-- munkájcnak nincs meg kap­csolata a Szabad Föld Téii Es­téké!, — Az Úttörőkön - és az EPOSz-cn kívül elvétve fordul csak elő, hogy a DéFOSz, M N D S z Fö tóm ű y es szőve like z of belekapcsolódnék a Téli Estébe, hogy kultúrműsorával emelje an­nak színvonalát. Elvétve vannak ragyogó példák. Zajkon egy tíz­gyerekes parasztasszony, MND5z rag Majakovszkij verset szavalt eygik előadáson. Bábjáték, tánc, ének, színjátszás, diapozitív vetí­tés römegszervezeti kuItűresopcra­jainknak jé munkája biztosítja estéink sikerét. A községi népnevelési ügyve­zetők elhatározták hogy január, 15-íg 50 százalékkal felemelik a Szabad Föld Téli Esték látoga­tóinak számát, s az estéket mi­nőségileg is javítják. Ehhez ter­mészetesen pontosan meg kell ■állapítani a hiányosságokat, az eddigi hibákat is, A helyi párt- tikár vezetésével üljön össze a népnevelési bizottság, a tömeg- szervezetek felelősei és értékeljék ki Szabad Föld Téli Estéjük ed­digi menetét, s dolgozzanak ki munkaiervet a Szabad Főid Téli Esték feljavítására, közönség- számának emelésére, femegszer- vezeteik kuliurmunkójának aktivi­zálására. S ha ez a munkaterv nem pa­píros marad, eredményes végre­hajtása komoly lépést jelent dol­gozó parasztságunk öntudafosí- ióshnak, a szocializmus falun való építésének nagy munkájá­ban. HADNAGY LÁSZLÓ Egészségesebbek leszűr) k! üég jobb munkára buzdít az államosítás tel és kedvvel vezetem, mert Gerö államminiszter most el­hangzott beszéde erre buzdít en­gem ek özv. KRANYEC JÓZSEFNÉ teixílkereskedő Zalaegerszeg Felhívás! A DéFOSz nagyka­nizsai városi szervezete felhívja az összes DéFOSz tagok figyel­mét, hogy Január 2—-10-ig tag- könyv felül vizsgálatra minden tag a tagsági könyvét a Városi szer­vezetnél adja le. Mindazok; akii. könyvükét nem adják le, a tag­ságból törölve ' lesznek. — Reszneki Lajos zalaszent. iásziói és özv. Takács József né nagykutasi lakosokat az uzsora- biró egyenként 300 forint pénz­büntetésre ítélte, mert egy-egy sertést engedély nélkül levágtak. I hat hete folynak megyénkben . a Szabad Föld Téli Esték elő- | adásai. Megyénk 269 községé- jj ben hétről-hétre tanulja dolgozó ! parasztságunk életének legfonto­sabb ismereteit. Ismerkedik a fár- sastermeíés előnyeivel, állatte­nyésztésünk új útjaival, az ember szerepével a természet átalakí­tásában. Jelenünk iegíon-íosabb j kérdései kerülnek megvitatásra: ía béke védelme, s ennek legfőbb I őre a . Szovjetunió. az éberség S kérdése falun, a szovjet kotlek- I tiv gazdálkodás bemutatásával. | 2óV községünkön kívül 24 köz- | ségben olvasókörben dolgozzák 1 fel az anyagot, de hétenkint 3000 S példányban jut el a megye min- I den falujába anyagúnk, hogy a egész meayérók dolgozó pora szí- | sága -felhasználhassa, tanulhas- I son belőle. | AAeg állapíthatjuk most a hato- | dik előadás után. hogy a Sza- I bad. Föld Téli Este megyénkben I közkedvelt oktatási forma lett, I parasztságunk szívesen látogatja, I parasztságunk tanulni, fejlődni I akar. Vannak eredményeink, de I ezek mellett-meg kei! néznünk | azokat a hiányosságokat is, me­ll iyek kiküszöbölésével Szabad | Föld Téli Estéink sikerét és ered- I ménye-íségét még jobban fokoz* I ni tudjuk. | Községeink egyik részében. 1 ahol a helyi népnevelési bizotí- I ság, a tömegszervezetek köz­li ponti kérdésüknek tekintik a Sza fi bad Föld Téli Estéket, ezek a gfclu egész lakosságát megmoz- ggatják. Korpavár— Paíinban, Leníi- ™ ben, Nemesnépem, Zalabaksán, | Bucsufán, Kiskanizsán, Zalaszent- f jakaban, Alsórajkon, Kisgörhőn, | Káptalanfán, Monostorapátiban, p Gsbbrendeken a Szabad Föld | Téli Esték nagy sikere a helyi | iömegszervezerek jó munkáját ái- 1 csér!. jpj Községeink másik részében a 9 tömegszervezetek elhanyagolták | a Szabad Föld Téli Esték kérdé- I sét. Amíg ők nem tettek ezen a | téren semmit, természetesen a | reakció nem volt tétlen és szívó­ra sen dolgozott, hogy a falu népé- I nék felvilágosítását kudarcba ful- I iassza. Ez eredményezte aztán 1 azr, hogy csak 15—20 hallgató | látogatja az egész falunak szánt | előadásokat Vindornyafokon, Li~ 1 szón, Bakiüttőscn, Iklódbördöcén, I Nemesgulácson, Mumorban, Za- I !abesenyőn, Kiss zenig róton. I A népnevelési bizottságoknak. * a tömegszervezeíeknek komoly | munkába keli fogniok, hogy I községük Szabad Föld Téli Estét | az eddigi hiányosságok kijküszö- | bélésével az egész falu kedvelt ? művelődési alkalmává tegyék. | Meg keil jó! szervezni a közön- I ség biztosítását, nem mindegy | nekünk, hogy (dk és' hányán haü- | gatják az előadásokat. Különös | súlyt kell helyeznünk a nők meg- s szervezésére, bár ezen a terű- | létén vannak már szép eredrné- inyeink. Zajkon a haligatóság 50 I szélesítsük, gyarapüsuk és uj tagokat hozzunk be. Az isko­láról visszajőve^ az ott tanul­takat itt hasznosítom én is a csoporban. A családfő, Tóth elvtárs csak mosolyog a bajusza alatt. Arcán kisimulnak a ráncok, amikor a fiatalok hozzászólásait hallgatja. Övék a derűs, boldog jövő — gon­dolja bizonyosan magában s meleg tekintetével végigsi­mogatja a sokat próbált „apró cselédeket“. (Ser főző) Befejezés előtt áll Nován é; Lefenyén a füdőbereagordozé intézetek építkezési munkálata <3 melybe 3Ü0 ezer F-t ruházott be demokradkus népjóléti kor- mányzaiunk. Rövidesen sor kerül fapoícán új Nerrubetegaondoze intézet felállítására. Egészsége­sebbek lettünk és ezután még egészségesebbek leszünk. Ez az év már júlképe volt annak, hog> az egészségvédelem, a pihenés, ej szórakozás ma már a dolgo­zók osztályrésze. A zalaegerszegi és a zala- szentgróH járásunkból ebben az esztendőben 329 dolgozó volt. üdülésen, ami 4200 munkanapot jelent. Az elmúlt rendszerben fugvan mikor lehetett erről szó? j Mint zalaegerszegi texfilkiske- reskedő. edcfig is becsületesen teljesHtetfem kötelességeméit. El­mondhatom, hogy mindezideig zavartalanul és szorgalmasan dolgoztam üzletemben és minden igyekezetem ada irányult, hogy a hozzám Vásárlásra bétáit dol­gozók szükségletét és igényeit lehetőséghez képest kielégítsem. A felszabadulás utáni időkben — nem mondom — voltak hiányos­ságok. Azonban a demokrácia által létrehozott Nemzeti Válla latok módot nyújtottak arra, hogy a dolgozók egyre fokozódó igé­nyeit is teljes mértékben kielégít* sem. Erre ma már meg is var a mód. Olvastam Gero miniszternek g legújabb államosítással kapcso­latos beszédét és teljes egészé­ben helyeslem és az új évben I üzletemet még nagyobb lendület

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom