Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-30 / 253. szám

JCu klJbák az iizemekien, amelyek csökkeatik a mupf ymím.hii^eket TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL A MUNKAIDŐ TELJES KIHASZNÁLÁSA Rákosi elv társ augusztus 31-én tártunk nagybudapesiti választmá­nyának értekezletén megmutatta a termelékenység fokozásának útját. Azóta megyénkben is jelentős lé­péseket tettünk ezen a téren, de látunk még hibákat is, h nem fér össze a ffiunkásbecsiiietlei! A szocializmust épitő népi de­mokráciánkban a munka és mun­kás becsületet kapott. Dolgozóink önmaguk becsülik ma meg jobban, ha tisztességes, jó munkát végez­nek, Ma a bérezésben: szocialista elvek érvényesülnek, a bárcsaláso­kat tehát, amint azt Rákosi elv- társ kifejezetten megmondta és Pártunik is határozatban leszögez­te: szigorúan meg kalll torolni. Becsületből elégtelent kaptak azok a nagykanizsai épitőmunlkások, — egyik kanizsai építkezésnél dolgo­zó ácsokról! van szó —. akik a melléjük beosztott időbéres látkép, zősök teljesítménye után maguk­nak számolták el azoknak teljesít­ményét ß igy jogosulatlanul, meg nem dolgozott munkáért számol­tak lel1 munkabért. Smilcor s kisebb ielj8$ii3fÉíiy előnyösebb Rákosi elvtárs hangsúlyozta, hogy a valóságos teljesítményt — bármilyen nagy legyen is az — ma­radéktalanul meg Ikell fizetni. A nagykanizsai építőiparban ér­dekes probléma áll fenn, A száz­százaléknál jóval magasabb telje­sítmények után igaz, hogy kifize­tik az arányosan növekedő mun­kabért, de az egyik normamegálla. pító bevallása szerint vannak mun­kanemek' és munkafajták, ahol elő-» nyö'sebb száz százalékot, vagy an­nál kevesebbet ttellj esiteni, mint például 105—106 százalékot, mert előbbi után ténylegesen több bért kap a munkás. Hát ez lehetetlen és a normarendszer komolyságát veszélyezteti, ha ilyesmiket megtű­rünk, Annál is inkább érthetetlen ez, mivel a Magasépítésinél nem húznak egyébként plafont a norma fölé, vannak itt már 200 százalé­kon fölüli teljesítmények is,, .ame­ly éket ki is fizetnek. Igy mm lehet fenvelmezDl Rákosi elvtárs kritikája és Pár­tunk határozata után egyik leggya­koribb kérdés, amelyet üzemeink napirendre tűztek, a fegyelem meg­javítása, Órákat, automatákat, be. irókönyveket állítottak az üzem kapujához és ellenőrizték a ki és belépést. Ékes bizonyítéka azon­ban annak, hogy ezen a téren is akadnak még hibák, az uzsai ba­zaltbánya esete. Búcsú volt a kö­zéiben és a búcsúi utáni napon a munkások jelentős része nem je­lent meg, vagy erősen másnaposán jelent meg a munkahelyén, Nem volt! termelés. Mit tették] a bányá­ban? Nem igyekezték megjavítani a fegyelmet, hanem azt az üzemi funkcionáriust fenyegették meg el- bocsájtással, áki illetékes helyen szóvá „merészelte tenni“ ezt az egészségtelen jelenséget. Persze, akik bátran, kommunista módon feiiemelíik szavukat hasonló fegyelmezetlenség éllen, azok mö­gött áll az öntudatos munkásság és Pártunk, Rákosi elvtárs- veze­tésével, Vallon Jól érlették-e az éberséget? Akadt üzem,, ahol augusztus 31 éta éberség! kampány indult és er­re bizonyára mindjén ok meg is volt. Sok hélyen magúikra vehet­ték. Pártunk megáiílapitását, hogy éberség terén lazaságok mutatkoz­tak ‘S' az ellenség, előtti tárva-nyit­va hagytuk a kaput. Persze itt nemcsak a gyárkapuról van szó, amelyet végre is egyszerű feladat bezárni és ikeUlő igazolás fejében megnyitni a ' belépni szándékozó előtt. Az éberség a. munkában, bent a munkahelyeiken is kötelez arra, hogy észrevegyük a hajt, az ellenséget a termelésben. És test­vére az éberségnek az egyéni1 fele­lősség, amely számonkér miiidenki- tőíl minden munkáit. A kanizsai üveggyárban feltehe­tő, hogy rosszul értelmezték az éberséget, amikor nem akartak a kommunista lap munkatársának sem felvilágo'sátáfctl adni a munka- verseny, a terrtóljesitós, a brigá­dok és egyéni versenyek állásá­ról, ugyanakkor pedig hatalmas hi­bát követtek él a termelésben. Egy kemence kétszer is rosszul készült el a felelősség hiánya miatt, A Maori egyik műhelyében. Ka­nizsán a munkamegszervezésében nem mutatkozik megl eléggé Rá­kosi elvtárs és Pártunk figyelmez­tető szava, Előfordul és nem egy­szer, hogy három-négy-ötórás mun­kákra, egy óráig vagy még tovább kelti készülnie; a munkásnak. Hol megfelelő anyagot nem talál, hol a tsl'vrajzot. És a műhely-, vala­mint1 az üzem vezetői nem látják telj es1 erővel : ezeket a hibákat, amelyek pedig nemcsak a munkás egyéni ta/ljesíhnénlyét rontják, ha­li anem az üzem termelékenységé­nek a szocializmus építéséire!:;, is gátlói, Hüszöböllük ki a kibáNat A hibák nem nyomják el ered­ményeinket. Mégis érdemes beszél­ni .róluk, mert kisebb nagyobb mér­tékben mindenütt akadnák még és ha erélyesen szembe nem széliünk velük, elhatalmasodhatnak. Az öt­éves terv küszöbén nincs nagyobb és időszerűbb feladat üzemeinkben, mint a fegyelem,, felelősség., jó muakamegszervezés megteremtésé­vel, megvetni, a termelékenység fo­kozásának, a szocializmus építésé­nek alapját, András László 26 szemifiárioiiil sseperi egymással versenyezve emeli ©imáleli szsisvsnaSát Az MDP Politikai Bizoll- ság'ának határozata 3. pántjá­ban* ezt mondja: Az alapfokú szemináriumokat és esti 'isko­lákat ki kell terjeszteni úgy, hogy azokat tagságunk 30 százaléka 1950 június elsejéig elvégezze.. Zalaegerszegen Pár­tunk 700 tagja 26 szemináriu­mi csoportra oszolva nagy Iei- kiesedéssel kezdte meg a marxi-lenini elmélet elsajátí­tását. A szemináriumi csopor­tok egymást tanulási es fali- ujság-szerkeszl esi versenyre hívták ki. Mozdulattaimlm&i&yozás a Vasvázasban — Mimkamédszei'átadás céljából A legjobb munkámódszerek megörökítése, könnyebb beta­nítása,, a munkampdszerát- adás megkönnyítése céljából a jövő hét közepe táján ienyké- pezéses mozdulaltanulmányo- zást rendeznek a Vasvázas egyes mühelyrészeiben. Ez abból fog állni, hogy egv-egy kiváló szakmunkás mozdula­tait vagy egy-egy érdekesebb munkafolyamatot lefényké­peznek, a képeket aztán * ki­válóan fel tudják használni tanulóoktat ásrüL — Elsősorban egy autó­gumiköpeny körfutózását — ilitófeiületbél való felszereléséi — fogják részletesen, mozdu- la tönként lefényképezni — mondja Udvari László idő­mérő. A inozdulattanulmányo záson megjelenik So ás Péter, az üzemgazdasági osztály ve­zetője is. A Trud »sztaliámviste kedd­jén«. a moszkvai Kaucsuk- gj'ár sajtoló műhelyének muii- sása, Alekszéj Kaszjanov Íjá­széit : — A sztahánovísták, akik igyekeznek határidő előtt tel­jesíteni az ötéves tervet, újból átszervezik munkájukat, lé­nyeges kiigazításokat visznek be a tierinlelési folyamatba ész- szerüsjtik azt. Az újítók ko­moly ügyeimet fordítanák a munkaidő leih aszn álásár a, minthogy az egyik legfontosabb forrása a munkatermelékenység' to­vábbi emelésének. —, II»ly Le len lenne az oiiban azt hinni, hogy a munkaidő teljes kihasználásának felada­tát sikerasjen meg lehet ol­dani egyedül a szlaliánovislák és a szocialista verseny részt­vevőinek erőfeszítéseivel. A percekkel és a másodpercek - kel egyformán számolnia kell a mesternek, műszaki alkal­mazó ttoknak, m ühelyveze tők­nek és a szakszervezeti bizott­ság tagjainak. — A magam munkájában mondotta Alekszej Kaszja­nov — felkeltette figyelmemet, íiogy a legtöbb időt —15 per­cet — a sajtoló megterhelésére keli szentelni. A sajtoló-fiejet teljesen leeresztettem, ez 1 perc 40 másodpercet vett igénybe. Másfél perc kellett a fej felemelésére. Ebből73 má­sodperce t megtakar!toltam az­zal, hogy a sajtóiét csak ahy- nyira nyitottam ki, a menny i- re azt az anyag elhelyezése kívánta. További 5 percet nyertem azzal, hogy az anya­got már akkor beraktam, ami­kor a fej ereszkedni kezdett, újabb 2 perc 37 másodpercet nyerek, ha az anyag elhelye­zésé vei egyidőben végzem az anyag elrendezését a sajtóié­ban. Pia ezeket és a többi másodperc­megtakarításokat összeszámolom, akkor kide­rül, most 5. perc alatt elvég­zem azt, amihez korábban egy negyedóra kellett. Emel felt te­kintetbe kell vennünk,, hogy a sajtóiét egy műszakban 12- 14-szer kell megrakni. Láthat­juk, annyi időt sikerült meg­takarítanom, hogy most már egy műszakban átlag két nor­mát teljesítők. —- A szovjet munkások gya­korlata gazdag a hasonló pél­dákban. Pia teliát felmerül a kérdés, mit kell tennünk, hogy megszűnjenek a veszleg- I.ések és a munkaidő minden­nemű tékozlása, megadhatjuk a választ. Mindenek előtt szi­gorúan be kell tartani 'a ter­mék-kibocsátás tervét. Minden termelő helyen igazi bolsevik rendet keli teremteni. Ahhoz, hogy valaki munkaidejének mind a 480 percében termelékenyen dolgozzék, szükséges, hogy előzetesen megjelöljék feladatát, ellássák az összes szükséges anyaggal és eszközzel, szigorúan betart­sák a felszerelés szükség s karbantartásának időpontjait. A legelemibb dolgokról van szó, a legelemibb rendről a termelésben. A feltételeket a mesternek, a tervfelelősnek, a műhely v ezetőnek kell megte­remtenie. A többi már a mun­kásokon múlik. — A munkafegyelemről is akarok beszélni. —• Ha akadnak olyanok, akik nem ismerik fel a rájuk bizolt feladat komolyságát, könnyelműen dolgoznak és értékes tizperoeket vesztegető­nek cl — vagy, ha akadnak, akik az egész váltás alatt sem­mit sem csinálnak, bár lát­szólag tevékenykednek, eze­ket a közösség, a műhely, az tizem itélőszéke elé kell vinni. Ez a szakszervezeti funkcio­náriusok feladata. Meggyőző­en keli megértetni minden dolgozóval, k idői lő en az újon­cokkal, hogy a munkafegye­lem betartása a termelés egyik legfontosabb feltétele. Orosz nyolvtaníoíjfam Nagykanizsán Az orosz ny elv tanfolyam iránt, amelyet a Magyar-Szovjet Társa­ság nagykanizsai [szervezete ren­dé zw máris igen nagy érdeklődés mutatkozik meg a kanizsai dolgo­zók 'körében', A tanfolyam előadó tanára Morvay Gyula elvtárs, az Ady Endre-úti általános iák öl a igazgatója lesz. Az orosz nyelvtan- folyam első előadása hétfőn' dél­után 6 órakor lesz a Zrínyi Miklós általános fiúiskola rajztermében. A KAKAS — BORISZ ZUBÁVIN ­A mühelyfönöknél üldögéltem, A munkateljesítmény-lapo­kat nézegettük, amikor bejött Pá&a bácsi és* megkérdezte, mi van a találmányával. Valami karikát «szelt ki, amely négy mutukásnőf helyettesit. Az üzem főnöké felhúzta a vál­lát: Csinálja csak meg maga. Ha egy héttel hamarabb jön, aligha­nem másfélezer rubelt megtakari- tunik. Hájj majd holnap bejövök és mindent megcsinálok — mondta Pasa bácsi, —. Jöjjenek be a 'sze­relők is, mindjárt reggel, Egymás mellett laktunk. Es je hallom, hogyan meséli az öreg a feleségének miért -kell neki mun.. kaszünet napján egy félórácskát dolgozni a gyárban, — Más ember segíthet otthon, ünnepnap —i bökte oda az öreg­asszony Pása bácsinak, — Téged meg, mint a' farkast az erdő, úgy 1Ő49. október 29 “fj* oldal f húzogat- valami, Én itt nap mint nap, akár á homokfutó csoszogok a lábamon, főzök, futok a (piacra, meg ia szárnya sokat gondozom! A szárnyasokról már nem egy­szer hallottunk tőle. Négy tyuU- ja volt. Valaki az t mondta, ha az öreg­asszonynak lenne egy kakasa is, a tyúkok már rég tojósok lenné­nek, A néni a fejébe vette ezt és azóta állhatatosan , nógatta Pás,a bácsit, hogy menjen a piacra és ve­gyen kakast. Most, ahogy felesége ,a tyúkok­ról kezdett beszélni, Pása bácsi kissé haragos illett a szerencsétlen •kakas, miatt1. —• Vár még a te kakasod —r je­gyezte megi morogva, "O eggel az öregasszony odament ^ f ér j éhez: — Azfán jól nézd meg, miféle kakast veszel. Eszedbe ne jusson kakas nélkül hazajönni. Olyan hangversenyt rendezek néked, job­bat, mint a rádió, azt sei tudod, hol áll! megl * Haiti óra is elmúlt és Pása bác-i még mindig nem jött haza. Már jó esfe volt, mikor a vil­lamosmegállónál felfedeztem, A baromfipiac felé igyekezett. — Kakasért1 — mondta nyugta­lan pillantással. — Mi van .a vén- asszonnyal ? — Szájai, — Rá se hederifs, — Az öreg. mintha engem akarna megnyugtat­ni. —- Mindjárt viszem neki a ka­kast, majd abbahagyja a, szájaidat,- Hol j ártál egész nap ? — Hol? Hát a gyárban. A fiúik 'beállították a motort, feltettem rá a fakarikát. Most aztán,., — Rámkacsintott, elmosol yodo ft, megint rám nézett. —1 Mosjj már csak a kakast kell megvennem,! Már korábban ís elmehettem vol­na a piacra, idle (türelmetlen vol­tam, hogy megállapítsam,, sikerülL e a munkám. —1 Jól! süklarült?) —• Jól. Csak megnyomod a bil­lentyűt és már kész. Tudod1, há- nvait( csináltam egy óra alatt? Nem tudtam, — Harmincat. Ez egy nap 240, ■több, mint! amennyit yöfc munkás csinál. Most még csak a kakas van hátra. Gyere velem .kakast ■venni — javasolta, — Ketten gyor­sabban vesszük; meg. -, TCp 1 indultunk. A baromfípiacon nagy volt a forgalom. Be­jártuk az egészet, de kakas sehol sem volt. Egy gyér ék Öreg gör- belábu kutyával álldogált és rész. véltél kérd»zt»; mit keresünk? — Kakast -— mondta Pása bácsi. — Nem látod, hol árulnák kakas t? Egyszerre gyors léptekkel elha­lad .mellettünk egy ember, 'a ke­zében kakast tartott. —* Állj! — kiáltott rá Pása bá­csi és utánavetette magát. — Állj meg, /kedves barátom, Eladod a kakast? Pása bácsi eléje tette a pénzt és a kakas állkerült a; mi kezünk­be, Szép, de élég drága kakas volt. —• Jól megtermett —1 mondta Pása bácsi. — Épp ilyet akart az öregasszony. Az öregasszony azonban dühös volt; a késő hazatérés miatt, szó­ba se állt velünk. Pása bácsi be­dugta a kakast a tyúkólba és vi­dáman (kacsintott, i* A z üzemben a (találmány min- deníkimek tetsze|-t. Rögtön megértettük, annyira egyszerű volt kezelése. Az üzemvezető mindjárt rendelkezett, hogy a gép mellet! csak egy muníkásnő maradjon, a többieket más gépekhez küldte, ahol kevesen voltak, i Kötelezettséget vállaltunk, hogy az év végéig 100 ezer rubelt taka­rítunk meg és Pása bácsi a gyűlé­sen kijelentette, kitalál még vala­mit, hogy többet tudjunk meg ta­karítani, Mindenki kérdezgette tő. le, hogy tudott ilyen, pompás dol­got kitalálni. Elmesélte, hogy va­sárnap csinálta meg és ugyanakkor még kakast is vett. Hazafelé is a kakasról beszélt. Az öregasszony a konyhában fogadott bennünket. Lenéző tekin­tettel mérte végig Pása bácsi —• Szertném tudlni •—< kérdezte — ki lehetett az, aki a tyúkólam, ba egy döglött kakast rakott'? —■ Mit mondasz mama —-és Pa­sa bácsi védekező mozdulatot tett, — De hiszen a, kakas olyan szép voltl , — Eredj, aztán nézd meg, mi­lyen szép. Törött a lába, állni se tud rajta, Meg aztán' egész nap a hangját se hallani és már d-él óta fennakadt a szeme. Mi az ör. dögnek hoztál nekem ilyeni sze­rencsétlen kakast? "Oása bácsi levette a Sapkáján és felháborodottan simította végig tartóját. Aztán rámnézett, sóhajtott és békéltetőén mondta feleségének: —* Jóil van, mama, még lehet, hogy egyszer rend’bejön a lába. És lehet, hogy lassacskán elkezd majd enni is,. Hiszen egy egész napig tartott, mig kiválasztottam.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom