Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-30 / 253. szám
VERSENYBEN A MEGYE NÉPNEVELŐI ■ i itt—ni■■imiii———wwinM—ir—«■———■«—■« i a „ZALA“ te/'fesztiséh'l E-gy héttel ezelőtt jeleni meg laptr.iókbanj a hin november elsejéből a Zala, íi Magyar Dolgozók Pártja zalamegyei lapja nagyobb oldal terjedelemben, olcsóbban jelenek, meg. A hir végigszaladt a Zala olvasó táborán >s mind! párttagjaink, mind a pár- ■OUjIí svüliék, körében nagy és osztatlan öröm ot keltett. .Latiák a zalai dolgozók tömegei, hotfy PárjnnJk semmi áldoza. Üat aem kimélj, aniijkor nevelni-, íejÜeszYeni akarja a dolgozókat. Látják a Párt minden akadályt Legyőző igyekezetét, hogy a zalai dolgozóiknak, munkásoknak, pa - •na szí oknak az eddiginél jobb, nagyobb és olcsóbb napilapot adjon tájékoztatva őket mindenről, ami s xaejJ vében történik. És hálásak azért a zalai dolgozóik, s háláj tikjai híven tükrözik azok a leve- 3»k. amelyeket írnak hozzánk. A népeieveSök ujj harcba indának : Most november elsejével pedig hatéba indulnak olvasóink, a Párt aépriévelőinek sokezres tömege, hogy Pártunk megyei lapja, a Zala eiöfiretömök' táborát az eddiginél ;őltn(ösebb mértékben kiszélesítek.. Pártunk és & dolgozó nép kapcsok. Iáit megerősítsék, N épneve•-ők. akik nagyszerű munkával se- gjteí ték győzelemre ebben az esz- Jen,dobén Páig.unkát, most beikó- pog>|' atoaík minden munkáshoz, ded- gozo paraszthoz, kezükben a Zalával hogy a jobb, nagyobb és olcsóbb lappal ismertessék meg a zalai dolgozókat. Nagyszerű feladatok sikeres végrehajtása után ezt az uj feladatot is megoldják! népnevelőink. Versen y í el hi vá sok hangzottak el a MAQRT, a novai járás és a Dó- ks* György termelőszövetkezet népnevelőitől. A Pár? áldozatára válaszolunk A MA ŐRT dolgozói az alábbi felhívással fordultak a megye üzemeihez: ■. i A ZALA«, a Magyar Dolgozók Párt ja zalamögym lapja, lovember l-től bőviébb terjedelemben, olcsóbb áron jelenik diet;. Pártunk áldozatára egy a mi válaszunk: pár t&zer közevünk, üzemünk minden nénié velő je kötelességének tartja a lap elő fi zatőinek- táborát ki- szélösitoni. A »ZALA« a mi problémáinkkal foglalkozik, a mienk, munkásoké. Közli eredménye inket, munkamódszerein- loot, igy valóságos napi tapasztalat-cserét bonyolít le. Hogy Pártunk lapja mennél több dölo-ozólioz eljusson, ver- áenym hívjuk megyénk többi üzemeit az alábbi verseny pontok szerint: 1. ’Melyik üzem óliit létszámához kérést legtöbb nénnovelőt a »ZALA« terjasztéeéiie? 2. Melyik üzem köti legjobban össze az előfizetésgyüjtés iimmká'át jó politikai felvilágo- hitáseia) ? 3. Melyik üzem szoroz legtöbb olyan előfizetőt, aldk eddig egyetlen újságnak sem előfizetői, tends zenes olvasói? Előre, népnevelők, a »ZALA előfizetői táborának felemelé- eéüc! Megmozgatjuk a tömeget amely nem ismerte a megyei sajtó jelentőségét A. MDP novai járási bizottsága «as népnevelői a megye vatatnennvi láTásáí hivtáki ki a ZALA terjesz- léséneSí versenyére; Folyó hó 30-án megyénk területén meginduló Zala helyi sajtó' kampány során a novai járás Párt- bizottsága és a járás népnevelő csoportjai szocialista versenyre hívjuk Zala megye többi járásait, járási Pártbizottságait és népnevelő csoportjait. iNépi demokráciánk fejr lődésének szempontjából szükségét látjuk annak, hogy a verseny során megmozgassuk art a tömeget, amely még nem ismerte fel a sajtó olvasás jelentőségét, A verseny szempont iái' 1. A járások közül melyik gyűjt több előfizetőt a munkások és dolgozó parasztok sorai közül? 2. Miiven időtartamra szeremet- előfizetőket? 3. A sajtótér jesztésse! együtt melyik járás végez jobb politikai munkátA verseny elbírálására felkérjük Pártunk Megyei Bizottságát. Minél több dolgozó parasztnak keli olvasnia a Zalái A nagyfakosi ,.Dózsa György- termelőszövetkezet'' dolgozó parasztjai a termelőcsoportókhoz fordultak fölhívással; Megyei pártlapunk, a „ZALA“ már eddig is számtalan. esetben nyujtoft támogatást nekünk termelőszövetkezetben döLgozo paras z! oknak az előttünk álló mezőgazdasági feladatok megoldásában. Olyan tapasztalatokat szereztünk a „ZALA''-bŐÍ, amelyek segítségünkre voltak munkánk elvégzésében, Megismertük belőle a Szovjetunió szövetkezeti gazdálkodását, — amit mi is példaképünknek tekintünk -— s ezt a gyakorlatba is áf akarjuk vinni. Tudjuk, hogy most, amikor Pártunk lehetővé tette, hogy a ZALA olcsóbb áron., nagyobb terjedelemben kerüljön a dolgozókhoz, nekünk még szorosabbra kelll fűznünk a kapcsolatot Pártunk megyei lap- jávak Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha minél1 több dolgozó paraszt olvassa,, a ZALÁ-j, Verseny, re hívjuk fel tehát ZaíLa megye termelőszövetkezeti dolgozó parasztságát megyei pár Lapunk terjesztésére. A versenyben a következő szempontok az irányadók: 1. Melyik termelöszövetikezetben lesz több uj h-ZALA”-elöfizétő? 2. Mélyrk termelőszövetkezet segíti elő jobban felvilágosító munkával megyei pártlapunk férjesz- tését? A ,, Dózsa György-termelőszövetkezet" vállalja, hogv minden család előfizet a ^ZALÁ“-ra. Versenyre termélőszövellkezeti dolgozó parasztság <aí ..ZALA" olvasótáborának kiszélesitésére! ö szovjet népnevelők példáján: előre Az MDP zalaegerszegi pártbi- zotfsága a nagykanizsai és keszthelyi pártbizottságokat hívta ki ZALA előfízejésgyüjtö versenyre az alábbi pontok szerint. 1, Jó politikai felvilágosító munka, 2. A népnevelők aktivizálása, 3, A vállalt előfizetők számának határidő előtti kétszeres teljesítése. A nagykanizsai és keszthelyi pártbizottság elfogadta a kihívást. A nagykanizsai népnevelői értekezleten egymásután hívták Zala terjesztési versenyre egymást. Fénysxárossy Károlyné elvtársnő, a Kefegyár vállalatvezetője versenyre hivja' Nagykanizsa összes szak. szervezeti népnevelőjét, A következő pillanatban már Ódor Rudolf téglagyári munkás ajkáról hallatszott; elfogadjuk a kihívást. Ki szerez több előfizetőt a Zalának és melyik népnevélőcsoport végez jobb felvilágosító munkát ezzel kapcsolatban? Sckadt Károly elv. társ, a III körzeíí pártszervezet falu járó népnevelője egyéni versenyre hívta az összes nagykanizsai falu járókat. Takács Elemér elvtár^ oedíg párosversenyre hívta Viola Lajos eilviársat —- A szovjet népnevelők példáját fogom követni, ahogy azok a Pravdát terjesztették — mondta Takács elvtárs. Ezen az értekezleten. teljes egészében megnyilvánul1 az a szerepel, amelyet a kanizsai dolgozók a Zala iránt éreznek és az a hála. a mély Pártunk iránt tölti el a dolgozókat. A minisztertanács jóváhagyta a Német Demokratikus Köztársasággal kötött árucsereforgalmi és fizetési megállapodást A pénteki minisztertanács az igazságügyininiszter bejelentésére dr. Hajdú Gyula elvtárs, igazságügyi ni n isztériumi államtitkárnak 'állásáról való lemondását elfogadta és hozzájárult a felmentésnek oz Elnöki Tanácshoz való t‘d- lerjesztcséhez. A külkereskedelmi miniszter előterjesztésére a minisztertanács jóváhagyta a Német Demokratikus Köztársaság, ai •kötött á nicsereforgal m i és fizet ési megállapodást. A min isztert an ács a Tervhivatal elnöke előterjesztésére rendeletet fogadott el az építkezések és a gépészet kóréhen adott tervezési és szakértői megbízásokról . A népművelési miniszter elő tere; eszi é sere, a miniszter- tanács rendeletet fogadott e! a Színház- és. Filmművészeti Főiskola szervezetének és tanulmányi rendjének reformjáról. ri —: fizikai kislaboratóRIUMOT kapnak az általános is- kólái:. A * ki&labcratóriiimo-f; a G-anima-gyár dolgozói készítették dl. A politikai gazdaságtan problémái Sztálin elvtárs összes müveinek első kötetében (A történelmi jelentőségű munkának első kötete rövidesen megtelő óik magyar fordításban is. A kötet olyan tanulmányokat és beszedőket tartalmaz, amelyekkel magyar fordításban most tel ál kozunk először.) Sztálin müvei a bolsevik pártot és a. szovjet népet elméleti útmutatással fogy vérzik tel a kommunizmus építésében. Egybegyüjtött müveinek első kötete politikai, bölcseleti és párttörténeti kérdések mellett kifejti a tudományos szocializmus politikai gazdaságtanának legfontosabb problémáit is. Sztálin a politikai gazdaságtan kérdéseit a marxista dialektikával elszakíthatatlan kapcsolatban dolgozza fel és dialektikus módszere alkalmazásával meg világítja a legbonyolultabbnak látszó kérdéseket is. Sztálin feldolgozza a kapitalizmus történelmi, átmeneti jellegéről szóló marxi tanítást; analizálja a feudalizmus bomlásának és felszámolásának, valamint a kapitalizmus fejlődésének folyamatát. »A marxizmus és nemzeti kérdés« cnnü munkájában Eszakamerika példáján. mutatja ki, hogy a kapitalista gazdálkodás növekedésével, hogyan kerültek az egyes területek kapcsolatba egymással, miképpen alakult ki közöttük egységes gazdasági rendszerben a munkamegosztás. Kimutatta, hogy' a kapitalizmus fejlődésével miként fejlődik a kereskedelem és a közlekedés, hogyan keletkeznek nagy városok. Sztálin elvtárs részletesen tárgyalja a kapitalista társadalom alapvető elentmondását, a társadalmi termelés és az egyéni kisajátítás közötti ellentétet. Ezen az ellentéten alapul a másik alapvető ellentmondás a termelés gyáronbelüli szervezettsége és gyáronkivüli anarchiája között. Éz m anarchia vezet végül a gazdasági, válságokhoz. A burzsoázia szolgálatában álló »tudósok« olyan illúziókat igyekeznek terjeszteni, hogy lehetséges a »tervszerű«, »rendezett« kapitalizmus. Sztálin már 40 évvel ezelőtt leleplezte a burzsoá közgazdászok és politikusok efajta dajkamesójét. A kapitaista gazdálkodás állapította meg — nem lehet egységes és szervezett, következésképpen nem lehet tervgazdálkodás sem. A gazdálkodás tervszerű irányítása, ellentétben mn a kapitalizmus lényegével. Az »Anarchizmus vagy ezo99 MÜVEI ELSŐ KÖTET 1901—1907. A napokban jelenik meg SZTÁLIN elvtárs 16 kötetben összegyűjtött »uvei magyar nyelvű kiadásának első kötete. 464 oldal. Ára díszes egész vászonkötésben 15 forint SZIKRA kiadás. cializmus« cirnü munkájában Sztálin a szocializmus megvalósításának forradalmi feltételeiről beszél. A kapitalizmus megdöntésének és a szocializ mus fölépítésének történeim) szükségességét a termelőerők fejlődése határozza meg. A szocializmus épp olyan szűk ségszerüen követi a kapitaliz must., mint a nappal az ójsza kát. »Ami életre születik és mtpról-na-pra növekszik, az le győzhetetlen, azt nlőrehaladá Pában megállítani nem lehet ;- - írja Sztálin. A szocializmus megvalós; fásához Szükség van a szocrni lista forradalomra és u proletár iátus diktatúrájára. Sztálin összezúzza a burzsoá reformisták reakciós elméleteit, amelyek szerint a »szocializmushoz nincs szükség forradalmi harc ra«. Sztálin azt írja: »A tor meléö társadalmi jellege gyö keresőn tagadja a fönnálló ka pitalista tulajdont, következte- totósképpen nekünk az a főfél adatunk, hogy közreműködjünk a kapitalista tulajdon megdöntésében és a szocialista tulaj dón intézményesítésében.« Az »Anarchizmus vagy szocializmus« című munkájában Sztálin hangsúlyozzza, hogy a termelési eszközök a szocialista társadalomban társadalmi tu lajdonba mc nmeik át, a ki zsák mányolás megszűnik és a termelés főcélja a társadalmi szükségletek közvetlen kielégítése tesz. A szabad és bajtársi munkával összhangban lesz az igazságos elosztás. A szocializmus gazdasági alapja csak a fejtett gépipar Leírót. A ma j*x i zinus - len in i z m u * o fontos tételének fejtegetése során Sztálin szembeszáll azokkal a kispolgári szocialistákkal, akik a kózmüvesmunká életrevalóságát hirdetik. »Világos tanítja’ Sztálin. ...., hogy nekünk ne m szabad elpusztítanunk & gépeket és a gyárakat, hanem birtokunkba kell venni azokat, amikor erre lehetőség nyílik.« Éppen a szocializmus az, amely a termelőerők,'és ezen belül a lennelőeszközök soha nem lá tott fejlődését idézi elő. A marXÍZSnUS-leninizmusnak azok a megállapításai, amelyeket Sztálin több mint negyven évvel ezelőtt kifejtett, ma is érvényesek, teljes mértékben igazolást nyertek az Október» Szocialista- Forradalomban és az azóta eltelt idő történelmi tapos ztalataiban. Fet^Si-k.özség Romániában Bukarestből jelentik, hogy az aradmegv'oi Szánt púi t<:ó>z- ség nevét Petőii-re változtatták. A község dolgozó parasztsága még ez év nyarán mozgalmat inditott ennek érdekében. A kérdést népgyülés keretében tárgyalták meg és a kézség dolgozó parasztjai, nemzetiségre való t ekintet nélkül határoztak úgy. hogy a falut Itetőfi Sándorról nevezzék el így-' adózzanak emlékének halála századik évfordulóján. A román bel ügy'mi nisztérium a napokban jóváhagyta. a község lakosságának előterjesztését és hozzájárult ahhoz, hogy a falu ezután Petőfi Sándor nevét viselje: 1949. o-itt. 30. a! dal
