Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-06 / 232. szám

Jól végzi a munkát, most tanulni akar a „Rákosi Mátyás“ termelőcsoport TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL —-*--— A M ÉRNÖK. SZERJEPJE A TERMELÉSŰÉ Induláskor minden Lemiolő- i»zövwtk)0ziet valahogy egyforma. Aztán később, amikor már folyik a munka, kozd eltűnni %i egyformaság. Az egyik jól dolgozik, a másik kevésbbé jól. S mire eltelik néhány hónap, már az is megmutatkozik, hogy melyik termelőszövetkezet emelkedett a lieg jobbak közé. van ez a szurdapusztai »Rákosi Mátyás-csoport:<-tal is. !Ma már a megye egyik legjobb termelőszövetkezetekén t lemJje- gefcik. Az eredmények bizonyítanak — Nehéz volt az utunk idáig- magyarázza a csoport fiatal vezwtője, Jobbágy Pál elvtárs. — Sokat támadtak a kuIákok. Azt mondták, níom lesz semmi gom itt, mert neül fogjuk meg­érteni egymást. De mi megér­tettük egymást. Eredményeik bizonyítják ezt. Az, hogy repcéből országos viszonylatban is kiválóan jő termésük volt. Egy holdon 14 mázsa termett, holott az átla­gos termés 7—S mázsa. Ez már az összefogás1, a közös munka következménye volt. Es az is, hogy a rozsuk olyan Bzép, hogy az összes termelő­iszövetkezetek a megyében tő­lük kaptak rozsvetőmiagot. Lám caak, az összefogás azt is ered­ményezte, hogy más termelő­szövetkezeteket is segíthetlek munkájukban, A boldogulás egyedüli uij& — Hiába támadtak bennün­ket munkánk közben is — foly­tatja Jobbágy elvtárs —, ez nem tudott minket megingatni szilárd elhatározásunkban. Ma már tudjuk, hogy előbbre ha­ladni és többet termelni csak ezen az utón lehet. Éne jött rá különben az öreg Mátyás Ferenc is. Öreg­nek mondjuk, mert ő a leg­idősebb a csoport valamennyi tagja között. Hogy, hogy nem, egy szép napon bejelentette, hogy ki akar lépni á csoport­ból. Ki is lépett. — Mind olyan fiatalok a csoport tagjai — mondta. — Talán nem nézik jó szemmel n munkámat. Mátyás bácsi esete Mátyás bácsi elment. De nem érezte jól magát. Es rá­jött, hogy véle tulajdonképpen csúfot űztek. Kulákfélék kel­lették fel beirno a kétkedést. Később újra jelentkezett a cso­portnál. — Félrevezet tok engem — jölentotto ki. — Vegyetek visz- Bza. Hiába, itt látom csak a boldogulásomat. Jó munkát üzeretnék végezni ezentúl is, mint mielőtt kiléptem. Visszavették. Ez az eset valamennyi üköt »I,gondol,koztatfca. Ami Mátyás bácsival megtörtént, bármelyi­kükkel is. megeshetett volna. Dió most már erről szó sióm leirat. Es különben is most már jól látják, hogy a tormelő- szü\etkezet olyan életet bizto­sit számukra, amilyent soha­sem ómének el, ha egyedül gazdálkodnának. Mikor volt már akár csak egynek is kö­zülük 650—700 forint jöve­delme havonta. Mert a cso- fiort tagjai ennyit kenősnek. :— A mi csoportunk eddig jó munkát végzett, de ezután még jobbat fogunk végezni — ma­gyarás: tovább Jobbágy elvtárs, ;— Azt a rezgőt, amit a vetés­1940. október 0. L oldal tervben lelőirányoztunk, már egy hete elvetettük. A búza vetésének is már nekiálltunk. Azt hiszem, ebben is elsők leszünk. Munka után tanulás Ezek az eredményeik igy puszta ránézésre csak a jó munka következmén.yéneik tűn­nek. A jó munka mellett ott volt az öntudat is. Az, hogy tudják valamennyien, miért dolgoznak jól. A népért, a Tervért. Azért, amit liefiejia­A terménybegyüjtési ver­sen}' lényegében már befeje­ződő!, t és az utolsó hét ered­ményeinek összesítése most van folyamatban. Az idén dolgozó parasztságunk hatal­mas lelkesedéssel vette ki a részét ebből a népszavazással is felérő hatalmas méretű tö­megmozgalomból . 1918 szeptember 29-ig Zala zünk, meg azért, amit most kezdünk majd. Es hogy a munkájuk minő­ségét, a termelés mennyiségét fokozni tudják tovább, tanulni akarnak mindannyian^ politi­kailag fejlődni szeretnének. Ma már jelszó számba megy náluk ez a mondás, amit olyan gyakran ismételnek: — Nem lehet jó termelő az, aki politikailag nem eléggé képzett. Ezért akarnak tanulni. megyében összesen 323.183 mázsa gabonát adott be a dol­gozó parasztság. Ezzel szem­ben idén, szeptember 21-ig már 378.625 mázsái gyűjtöt­tek be a megyében. Ez 55.442 mázsával több a tavalyi ered­ménynél. Ehhez a számhoz —- azt hisszük — nem kelt külön kommentár. (Mar a hároméves terv befeje­ző szakaszában nemcsak szak- munkáshíány, hanem műszaki értelmiségi hiány is mutatkozik üzemeinkben. Minap avattuk fel Miskolcon, országunk második műegyetemét, hogy az ötéves terv követelményeinek maradéktala­nul eleget tudjunk tenni. A terv teljesítése azonban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kér­dés is. Az alábbi cikket az IzveszUja közöltéi a mérnök sze­repéről a termelésből s mi szó­szerinti, jnljes fordításban ad­juk.) A műszaki értelmiség a ter­melési harc -első vonalaiban küzd. Az üzemek, a gyárak, a bányák, az iparvállalatok ezreit bízták reájuk is. Fel­adatuk, hogy ezek-e 1 előbbrc- v igy ék, munkájukban a Pált- nak rendszerünk alapját ké­pező politikáját vezérfonál­ként szem elölt tartsák. A műszaki értelmiség ha­talmas hadseregében a fő­mérnöké a vezető szerep. A szovjet főmérnök az állam technikai politikájának végre­hajtója, a termelési 'közösség harcának szervezője. Munká­jában a mérnökökre, műsza­ki. alkalmazottakra, mesterek­re. a brigádvezetőkre és az élmuükásükra támaszkodik. ? lAzsajev »Távol Moszkvá­tól« cimii regényének hőse, Beridze főmérnök, bolsevik meggyőződésű, erősakarata ember, bátor ujitó, aki "nem fél a. kockázattól és ismeri jógád, felelőssége mértékét. Kiváló elméleti felkészültségű mérnök, akr'a technika legna­gyobb tekintélyének sem hisz vakon. Ért ahhoz, hogy az emberek számára vonzóvá te­gye a munkát, lelkesíteni tud­ja a munkást. A szerző Beridze ellentéte­ként mulatja be Grubszkijt, akinek tudása könyvszagii, ha­lott, nem tudja felölelni a le­hetőségeket, amelyek a szocia­lista üzemben és a szovjet ni un k Ősközösségben rej lenek. Sztálingrád. 1942 telén a népek millióinak szeme ag­gódva irányult a hős városra. A náci hadvezetés jele össz­pontosította minden erejét. Göbbels propagandagépezete minden nap újból »-elfoglalta a volgápaVli várost, a náci hadsereg azonban megtorpant. Sztálingrád nem J.apitulatt. A világ minden táján mil­liók hallgatták a híreket, me­lyek Sztálingrákból érkeztek. És Sztálingrád megtörte U német támadási- Hitler leg­féltettebb hadosztályai pusz­tulták el. Sztálingrádnál be­igazolódott a sztálini hadit u- domúni) fölénye, amely bizto­san irányította a hadműve­leteket. Erről a világtörténelmi je­lentőségű csatáról készült ,a »Döntő fordulat« című szovjet film, amely mintegy belülről világítja meg a Nagy Hon­védő Háború döntő fordula tát. Fridrich Ermler, a film rendezője arra törekedett, hogv a »Döntő fordulat «-ban a hangsúly ne a harcok és a csaták bemutatására tolódjék, hanem a győzelemhez vezető ut'ofcad tegyék világossá, trn* Grubszkij lagymatag ember, számára közömbös a munka üteme, hajbökól a külföldi szakemberek tekintélye előtt és a gyakorlatban a techni­kai haladás ellenségének bi­zonyul. Az ilyen vezetőket az élet taszítja le iparunk fejlődése útjáról. Viszont a Beridzehez hasonló mérnökök üzemükéi egyik győzelemről a másikra viszik Ma, amikor az ipái' és a közlekedés munkásai előtt az a feladat áll, hogy emeljék « termelékenységét, meggyorsít­sák és minőségileg javítsák a termelést, a főmérnök * szere­pét tovább kell erősíteni. Az ő kötelessége, hogy a felszí­niül meglévő termelési tartalé­kokon kívül, a népgazdaság szolgálatában az egyéb terme­lési forrásokat és lehetőssége­ket is feltárja. Ez csak úgy érhető el, ha fáradhatatlanul tökéletesítjük a termelési technikát, gyakorlatilag ki­használjuk a mérnökök, mű­szaki alkalmazottak és öl mun­kások, újítók javaslatait, öt­leteit. E cél szolgálatában a Mi- mérnöknek jó kapcsolatot k*IÍ tartania a tudományos-kutató intézetekkel is. A »Kalibr< gyár könnyebben teljesíthette idő előtt ötéves tervét, mert igénybevették az Ordason i- kidzíc Intézet segítségét «tech­nikai, termelési és pénzügyi tervek kidolgozásánál. A mérnöknek igaz baráti kapcsolatot kell kiépítenie az élmunkásokkal és újítókká1’, hogy irányítójuk lehessen. FeG keli kelteni tehát vala­mennyi mérnökben az »uj iránti" érzéket. Nem szabad megelégedni az elért eredmé­nyekkel, fáradhatatlanul és állandóan keresni kök! a job­bat, amely lehetővé teszi a termelékenység további növe­lését, a termékek minőségé­nek javulását. ért lett Sztálingrád a fasizmus sírja. A bölcs sztálini stratégia \ égrehajtóinak megszeméive- . itójie MnrUujrv hadserégpa- rancsnok, a has város védője, a&ki magatartásában, céltu- éatos. józanul megfontolt dön- tésieiben mindig az egész ué- jiet látja. A hatalmas film­ről 'ezeket írja Firmier ren­dező : »A filmet nem egy, iPffy több tábornokról, nőm egyes katonákról készítettük, illanem árból a népről, mnny MiiTtL'yjevhez hasonló táborno­ké kai nevelt ki.« A »Döntő fordulaté ciimi filméi — Budapesttel égv- időben — pénteken mutatják be Nagykanizsán a Városi Moziban. A film végig magya­rul beszél. — DEBRECENBEN az Or- vosegészségügvi Szakszervezet az eg vetem kórbonctani inté­zeté Len kétszáz orvos bevoná­sával háromnapos kong'tosszuei tart. A kongresszuson kiváló orvoskutatók, tudósok és pro­fesszorok vesznek részt és elő­adásokat tartanak. Uj lendület költözött a dolgozókba 'Újlaki elvtárs, az AÉH za: iaegerszegi gépjavítóm ühelyi pártszervezetének .titkára a hatalmas teherautó motorja alól bújik ki. Felragyog az arca, amikor a Tervkö lesön-jegy/é,s felől ér­deklődünk. — A Tervkölcsön? örömmel mondhatom, elvtárs, műhe­lyünk minden dolgozója ele­get tett ennek a szép köteles­ségének. Minden felszólítás nélkül jöttek a kovácsok, az esztergályosok, la szerelők cs egymással versenyezve ajánlották fel kölcsö nőiket, így 109.000 forintot jegyzett a miihelv. — De az egészben az a leg­különösebb — folytatja —, hogy a kölcsön jegyzés óla a munka is sokkal jobban megy. Mintha uj lendület költözött volna az emberekbe. Uj gépek elkészitését forgatják a fejük­ben és olyan munkák után is érdeklődnek, ami azelőtt nem ■keltette fel a figyelmüket. Mi a magyarázata ennek? Kérdezzük meg maguktól a munkásoktól. A kovácsmü- helyben Kovács József elv- társsal beszélgetünk. — 650 forintot jegyeztem. A fizetésem 530 forint. De tu­dom, hogy jobb helyre kerül az a pénz, mintha takarékba raktam volna. Jó befektetés, biztosan megtérül. Ezért va­gyok ma sokkal vidámabb, ezért megy könnyebben a munka A kovácsmühelyben a ‘köl- csönjegyzés óta kevesebb a selejt, emelkedett a munka termelékenysége. Az eszterga műhelyben Far­kas Imrével találkozunk. Ő 5 darab százast rakó t az egyik zsebéből ki, a. másikba be«. Vidáman, jókedvűen meséli: — Jobban fog a vésőm, mi óla Tervkölcsönl jegyeztem Az ötéves terv rajtam is sokat segít majd és ez a kölcsö újra tudatára ébresztett an nak, hogy a miénk, munkáso­ké ez az ország és magunk­nak dolgozunk­Németh Pista lép oda hoz­zánk. Fiatal, 16 év körüli fiú. SzlT-es. — En még csak tanuló va­gyok — mondja —, de 200 forintot jegyeztem a Terv- kölcsönből. És olyan boldog­gá tesz az a tudat, hogy hoz­zájárulhattam az ötéves terv­hez, hogy azóta kétszeres erővel dolgozom Magámért, a tervért, a béké­ért.1" meg azért, hogy a nagy Szovjetunió példájára mi is megvalósíthassuk a szocializ­must. Egészséges ivóvizet és legelő kutakat kap Kiskanizsa A Kiskanizsa környékén lévő le­gelőkön eddig nem volt rendes kuf. Gémeskutak szolgáltak csak az állatok itatására. Ezek a ku­tak azonban rendszerint egészség­telen, piszkos vize( adjak és emel­lett veszélyesek is voltak, hiszen könnyen beleeshetett az ember. A város most a hároméves terv ke­retében ezeken a legelőkön öt ,,óceán' -rendszerű kút aj állíttatott fel. Ezek a kutak fedettek, a vizei nem érheti szennyeződés és keze­lésük is könnyű. Kislkanizsán, a Templom-téren különben rövidesen megkezdik az első artézi kút fúrását. A Mélyfú­ró NV-nak adta ki a város a mun­kát. A kút előreláthatóan még eb­ben az esztendőben elkészül és végre Kiskanizsa is egészséges ivó­vízhez juj. Az első mélyfúrású ku­tat az ötéves terv során újabb öt artézi kuf követi majd. Zalatgerszeg nyerte a gépkocsiüzenek szállítási versenyét Júliusban gépkocsiüzeme­ink és erdei vasutjaink azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy szeptember 1-ig elszál­lítják az erdő faanyagának legnagyobb részét. A zalaeger­szegi gépkocsiüzemek dolgo­zói versenyre Vívták ki az or­szág többi üzemét és a ver­senyt meg is nyerték. Az eried- ínényt, amelyet elértek a ta­xa!} i á ltagtól jesitményilek két­szerese és az önköltséget 40 százalékkal csökkentették. Egyéni versenyben első Gö­dör József zalaegerszegi gép­kocsivezető, a brigádversgny- bein a Zalaegerszeg Gépkocsi­üzem NY. A szovjet hazaszeretet és művészet remekműve a .Junto fordulat“ Nagykanizsái 1948-ban | 1949-ben 323.183 métermázsa | 378.625 métermázsa gabona gyűli bs Zala megyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom