Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-06 / 232. szám

Az 5-éves terv első évében villanyt kap Délzala Megépül a távvezeték — megszűnnek a panaszok „Felhívásunk szolgáljon mintaképül“ A keszthelyi állami mlntagazdaság dolgozói versenyre hívták a Velm-pusztalakat Madarász Antal, a Drávavölgyi igazgatója legutóbb vállalatvezetői beszámolójában örömmel jelentette be, hogv a Drávavölgyi dolgozói­nál régi vágya teljesül még ebben az évben: megépül Pécs és Szi­getvár között a 30 ezer kilowatfos távvezeték. Ezzel kapcsolatban beszélgetést folytattunk Madarász Antal mér­nökkel. Kiderült, hogy ez a távvc_ zejéic nemcsak a Drávavölgyi, de Nagykanizsa és a kanizsai járás dolgozóinak is régi vágya. Ki nem bosszankodott már Kanizsán a ki- ín hagyó áramszolgáltatás miatt? A Drávavölgyitöl mindig azt a vá­lásé! kaptuk egy-egy áram-szünet­l.néL- — Kihagyott Pécs, nem birja a vezeték. — Ezek az áramszünetek töké­letesen megszűnnek a nagyteljesít­ményű távvezetékkel és ami a ha­gy óbb jelentőségű, hozzáláthatunk Délsomogy és Délzala villamosítá­sához is — mondotta Madarász Antal. A jövő évben megépül a Kanizsa—Lovászi távvezeték is, amely természetesen azt eredmé­nyezi, hogy a közbeeső községek is áramot kapnak. -— Tehát a szepef_ nékieknek és a környező községek lakóinak sem kell sokáig várni, hogy évekkel ezelőtt megépített ve­zetékeikbe áram költözzék. Az öt­éves terv első éve tehát Délzalát ellátja villannyal. A DÉFOSz felhívása valamennyi szervezetének vezetőségéhez! A DÉFOSZ-központ ér les i t i helyi szervezetei vezetőséget, munkaközvetítő iro ön veze­tőit, rnu n k ástago z a t-fe le I ős e j t, hogy a községükben, illetve területükön lévő és az ország bármely területére munkára kiközvetíthető munkanélkü ti kubikosok, utalapozók, kőtö­rők, viasuti felépítményesek és mezőgazda sági munka v áll állók számát azonnal táviratilag vagy expressz levélben jelent­sek a DÉFOSZ-központnak, hogy őket kubikos, útépítő, a mezőgazdasági munkává!látó­kat tőzegkitermelő vagy más rau nk ára k ö z vet í l hess ék. é keszthelyi állami gazda­ság dolgozói versenyfelhívás­sal fordultak a Veim-puszlai állami gazdaság dolgozóihoz az őszi mezőgazdasági mun­kák gyors elvégzésére. Felhí­vásukban vállalták, hogy a kukorica betakarítását, vala­mint a szár levágását és beta­karítását, a mélyszántást és a mü'trágyasz órást október 15-íg, a cukorrépa felszedését és behordását október 20-ig, az őszi búza vetést október ól­ig, a takarmányrépa felszedé­sét november 1-ig, az őszi mélyszántást pedig november 30-ig elvégzik. Ugyanakkor a traktoroknál 5 százalékkal csökkentik az r üzemanyagfo- • gyász lást. »Amit vállaltunk — mondja a felhívás — a szocialista fej­lődés és a dolgozó magyar nép felemelkedése érdiekében, legjobb tudásunk szerint ön­tudatosan végrehajtjuk. Fel­hívásunk szolgáljon példaké­pül a falu dolgozóinak,' hogy rajta keresztül megismerje a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeit és meglássa felemelke­désének útját.« A versenyki hívást a Veim­I pusztai állami gazdaság dol­gozói elfogadták, Hétfőn nagy „szenzációia1 ’ volt Zalaszentba 1 ázsnak. A Magyar Rá­dió egyik vágókocsija érkezett meg a községbe, ahol riportokat készítettek a Tervkölcsön-jegyzésé­ről, Dolgozó parasztokat szólaltat­tak meg, akik elmondták, miért je. győztek kölcsönt. Riportot készi- ietrfelc Zalaszenfbálázs felhívásával "kapcsolatban is. A riportokat a rádió Hangos Újságjában adják le. Újra kétirányú a közlekedés a kanizsai Ady-utcában Mindössze két hónapig lehe­tett fenntartani az Ady-utcában a »behajtani tilos« rendszert. Miután a Zrinvi Miklós-utsát lezárták, kiderült, hogy az Adv-utcában fel kell szabadi- Ifcani a Fő-ut felé irányuló for­galmat. Ez szerdán meg is tőr- liánt. Az Adv-utcában a jövő- bten ismét kétirányú lesz a for­galom. Egy bizonyos korláto­zást azonban életbeléptetnek. A Fő-utca és a MíNSz közötti ■özük útszakaszon tilos minden jármű parkírozása. Még kerék­párt sóm szabad megtámasztani a járda szegélyén. Aki a ren­delkezés eljön vét, szigorú bün­tetőnek taszi ki magát. Á Zrínyi Miklós-utcának a Csfengery- és Ady-utcák közé eső szakasznak forgalma to­vábbra is szünetel. ^Mélyek a gyökerek“ Kiskanizsán A MNDSz kulfurgárdája vasár­nap este fél 7 órakor bemutatja KÉskanizsa dolgozói előtt a „Mé­lyek a gyökerek”cimü nagysike­rű színmüvet. Az előadást a volf olvasókör nagytermében rendezik. A darabot 1 és 2 forintos hely- árak mellett lehet megtekinteni. Diadalmas jelentés Nyirádrél: 99 Jelentjük Rákosi elvtársnak: 92 nappal a határidő előtt teljesítettük a hároméves tervet64 A VÖRÖS EMBEREK birodalmában, itt a nyirádi bauxit bányában, de a gépműhely­ben, meg a műszaki irodában is megelégedettség sugárzik a dolgo­zók arcán. Az ÜB-ben Baráth elv- társ, az üzemi pártszervezet titká­ra, meg Kustos Ferenc elvtárs táv­irat megszövegezésén. dolgoznak, — „Jelentjük Rákosi elvtársnak, hogy oi 3 éves {érvét október 1-ig a 24-ik órában az aknából kigör­dülő csillével, globálisan, meg rész­leteiben is végrehajtottuk és 7 %- kai túlteljesítettük/’ Bakos István elvtáre, munkás­képviselő, az üzem élmumkása, aki az Ötéves Tervkölcsönjegyzési ív­vel jön be az irodába, lelkesen szól: —■ Elviársak, adjatok egy ivet, mig vége lesz a partinak. A pót jegyzési iv megteli. Eddig 217.500 forintot jegyeztünk. Ma­gam is megtoldottam még 200 fo­rinttal. így válaszolunk mi az amerikaiaknak, meg Utónak és ha­zaáruló cinkosainak, a háborús uszítok támadásaira. Egyenként átlag 554 forint a jegyzésünkI 1— Ezt csak visszakiáltotta az iroda ajtajából. AZ IRÖGÉP BETül szántják tovább a sorokat a pa­píron, A távirat szövegét Kustos elvtárs diktálja most: ,,A bányafá­nál megtakarítottunk 17 Százalé­kot, a carbidnál 21.9 Százalékot, az áramfogy3sztásnál pedig 4.5 szá zalékoiy „Jelentjük a mi szeretett vezé­rünknek és országgyűlési képviselő elvtársunnkak — hangzik tovább a távirat szövege —: „az üzemünk. ben megszilárdult a munkafegyelem és az újításokkal 150.000 forintot takarítottunk meg a népi demokrá­ciának,” Csehszlavákia nem tartja kötelezőnek a Tito-klikk által durván megszegett csehszlovák-jugoszláv barátsági szerződést A csehszlovák külügymi­nisztérium jegyzéket nyújtóit át Jugoszlávia prágai nagykő veiének. A csehszlovák kor­mány a Raj k-per anyagából is beigazolva látja a julius 30-i jegyzékben foglaltakat: a jugoszláv kormány ellenséges politikát folytat CsehsZdOv á- kíáv&l szemben. A Csehszlová­kéiban működő jugoszláv dip­lomaták már évekkel ezelőtt ipari kémkedést szerveztek és reakciós összeesküvést szőttek, valamint szovjetellenes pro­pagandát folytattak. A jegy­zék ezután fölsorolja azokat a bizonyítékokat, amelyeket már ít jugoszláv szervek nyíl­tan ellenséges viselkedésének Idején szerzett. A jegyzék végül megállapít­ja, hogy nincsen további jog- a ap a Tito-kormány részére, hogy az ily durván és soroza­tú an megsértett barátsá i kölcsönös segélynyujtfs', együttműködési és kulturális szerződésre hivatkozzék. Ezel a szerződések a népi demo kratikus országok összeia tó sának lettek volna fontos láncszemei, szövetség a Szov­jetunióra támaszkodva a füg­getlenségért, a békéért. A ju goszláv kormány azonbnszet rombolta ezt ía szerződést, amelyet emiatt a csehszlovák kormány sem tarthat többé’ magára nézve kötelezőnek. Rózsa Lajos elvfárs ÜB. titkár megszólal: — Kérem Kusfos elv- tánsa't, azt is írnánk meg Rákosi elvtársnak, hogy a beruházási ter­vünket 200 százalékkal túlteljesí­tettük, A NYIRÁDI BAUXIT bánya üzemi, fizikai és értelmi­ségi dolgozói szoros együttműkö­désben 92 nap a la ft a kitűzött ha­táridő előtt az uj normák túltel­jesítésével is megvalósították a hároméves tervet. Mintha a 8 kilóméter hosszúságú drótkötél pályán vidámabban sik- lanának a vörös bauxittal telt csil­lék. Október 1. óta sem pihennek egy percre sem. A dolgozók sem pihennek a bánya mélyében, „Me­leg csákánnyal” dolgoznak. Bakos Sándor segédvájár egyé­ni versenyre hívta ki Mérő Ká­rolyit, Albrecht Imre élmunkás, se­gédvájárt, meg Kovács 3. Gyula, —• Én is teljesítem 140 százalékra a normát 1— mondotta. A brigádok között is a nmiőségi termelésre, az anyagtakarékosságra és az ön­költség csökkentésre indult meg a verseny. —. Lássuk:, mennyivel tel­jesíti ük túl december 31-ig a 3 éves tervet — mondta Kollár1 Bé­la. Persze a hegesztők, szíj jártók, villanyszerelők meg a kovácsok keze alatt is szinte ég a munka, — NEM MAGUKTÓL jöttek létre az eredmények, ha­nem a kemény munka nyomán, sok) áldozat vállalás járt vele. De nem volt hiábavaló — mondja Bu­di József vájár. — Mí kommunis­ták vagyunk. A szovjet bányászo­kat állítjuk magunk elé példakép­nek, Nyirő Jenő segédvájár arca is ragyog a boldogságtól. Az ő vé­leménye meg az: — Köszönjük a Pártnak, meg Rákosi Mátyásnak, hogy vezetett bennünket harcunk­ban és ígérjük, hogy továbbra is rendületlenül haladunk az általa mutatott utón, 12 csille bauxittal most fordul be a kis mozdony ide a rakodó alá. Baráth elvtárs odamutat az egyik csillének a kötélpályán futó korongjára: — Röviden itt is egy nagyjelentőségű újítás születik meg — mondja sóikat sej tetőén. — Pista, gyere csak egy kicsit idei — inti oda maga mellé Ba­kos elvjáraat, az országgyűlési képviselőt Baráth elvtárs, —■ Hát mondd el csak, mint szociálpoliti­kai felelős, mit is változtattunk meg ezen a téren. KÖZBEN ELBERREG mellettünk az üzem teherautója. A reggeli parti dolgozóit szállítja haza. — Ezt a gépkocsit is azért állí­tottuk be — mondja Bakos elv­társ —, hogy a munkásoknak ne kelljen kerékpáron 10—15 kilomé­tert megtenni hazáig. Munka után a teherautó hazavisz bennünket. De sokkal fontosabb ennél, hogy üzemi fürdőket, étkezőt, iskolát, óvodát, sportpályát építettek, a maguk erejéből a munkástelepen a beruházási terv 400.000 forintos túlteljesítésé vei, — Felragyog a szeme, amikor ezt elmondja, A RÉGI SAN DÓR-AKNÁRÓL majdnem elfeledkeztünk. —- ÁH meg egy (píllaniattrá menetközben Bakos elvtárs. — A fasiszta hábo­rú idején beomlott, mi újra meg­nyitottuk és bekapcsoltuk a terme­lésbe. Molnár 2. János ifjúmunkás, pá­lyaszerelő jön felénk. Még meg sem üti a 20 esztendőt, de az üzem 20 élmunkása között van ő is. —• Elvtársak •— kiáltja felénk diadalmasan — méltó választ ad­tunk azoknak, akik 3 évvel eze­lőtt nem hittek a 3 éves tervben és a mi szocializmust építő aka­ratunk erejében. Azt ÜB, vörösporos irodájában, az asztalon hófehér papíron fekete gyógy betűkkel feladásra készen áll Rákosi Mátyás elvtárshoz címzett távirat; melyet közben a 4 órai váltásra egybeseregleht dolgozók előtj Rózsa Lajos elvtárs, az ÜB. titkára nagy lelkesedés közepette olvasott fel. — Mindannyian el­fogadták. Még az utolsó sorait át­futjuk a, táviratnálo: »ígéretet TESZqNK, hogy továbbra is rendíthetetlenül haladunk azon az utón, melyet a Párt és Rákosi elvtárs mutat. Kér­lelhetetlenül felszámolunk minden olyan megmozdulást, mely a leg­csekélyebb mértékben is gyengíte­ni akarja a munkáSosztály hatal­mát. Ígérjük Rákosi elvtárSnak, hogy az 5 éves tervet is eredmé­nyesen fogjuk végrehajtani!” Olktób&r 6 száz esztendővel ezelőtt irta be magát gyász betűkkel & magyar történelembe. 1848 — 49-ben a magyar nép a haladó népek táborába tar­tozott, de az áruló főúri osz­tály, a Habsburgok, az orosz cár és a felbőszített niamssefci- ségek segítségével leverte a dicső szabadságharcot. Nép­hadseregünk ősének, a Kos- sutli-honvédeógníok tizenhá­rom tábornokát végezték ki Aradon száz év előtt. A ma­gyar szabadság lángja azon­ban nem aludt ki. Sokáig csak örökmécsesként pislá­kolt, de legjobbjaink harca végül is győzelemmel vég­ződött, mert 1945-ben nem a cár zsoldosai, hanem a Szovjetunió Vörös Hadserege jött hazánkba. Az ország, a nép felszaba­dult. S bár az ellenségnek most is megvannak a Hay- naujai — Tito, Rjajk és a többiek —, a Magyar Nép­köztársaság szilárd és meg­dönthetetlen. 1849-ben el­szigetelt nemzetközi helyzete a vereség záloga volt; elmm- radt a földosztás, a »help© bitangokkal« való leszámolás s az urak szövetsége győ­zött. Ma: hazánk a béke- tábor tagja, a hatalom a dol­gozó nép kezében, ellpnsó- geinket rendre felszámoljuk. Az aradi tizenhárom, mint ©lőttük és utánuk oly sokan, életüket áldozták. Mi, késői unokák munkánkkal, tervköl- csönünkkel és nein köti iegy~ ségünkkel bizonyitj uk or­szág-világ’ előtt: nem volt hiábavaló semmiféle áldozat, mert győzött a nép és most már mindörökre szabad ma­iad. Szovjet tudósok és munkások alkotó egyftttmüködóse Az örmény tudósok egyre inkább fokozzák az ipari üze­meknek nyújtott támogatásu­kat. Az örmény tudományos akadémia vegyészeti intézeté­nek munkatársai szorosan együttműködve a viílanylám- pü gyárral, megvitatták a he­lyi nyersanyag felliaszmálásá- nhk lehetőségeit. Az akadé­mia elektro Lecnikai laborató­riuma az elektromos mérő­készülékek gyárának techno­lógusaival és tervezővel közö- fcen, uj elektromos automata elkészítésén dolgozik. A gép- berendezési intézet és a jori- ványi tégla- és cserépgyár munkásai közős erővel jelen­tős mértékben nn g a ították üzemük termelési folva rátá­nak menetét. Ennek eredmé­nyeként a selejt tízszeresére csökkent. Ugyanezen intézet munkásai uj munkapad terve­zésén dolgoznak, mely lehe­tővé teszi a bazalt géperővel történő faragását. Nemrég az örmény tudományos akdémia elnöki ülése foglalkozott a tu­dományos és termelőmunká­sok alkotó együttműködésének kérdésével és kiemelte, hogy a jövőben mindent el keli követni azért, hogy a tudomá­nyos kutató intézetek még na­gyobb segítséget nyújthassa­nak a termelési folyamatok tökéletesitésében. A mi alkotmányunk a dolgo­zó nép hatalmát biztosítja: & burzsoá alkotmány a dolgozók kizsákmányolását szentesíti I 1940. október 6. 3.... I!

Next

/
Oldalképek
Tartalom