Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-06 / 232. szám

A Nyirádi Bauxit dolgozói 92 nappal a határidő előtt teljesítették a hároméves tervet Már eddig több mint 55 ezer mázsa, gabo­nával több gyűlt be Zalában, mint tavaly 1950-ben villanyt kap Dóizala 84. évfolyam 232. szám. mmmmmmam Nagykanizsa, 1949. október 6. csütörtök Ara 60 fillér A FALU A SZOCIALIZMUS UTJÁM (H. I.) Rákosi elvtárs a nagy budapesti pártaktiva előtt mondott beszédében foglalko­zott a falu szocialista fejlődé­sével is és megállapította, hogy »dolgozó népünk kezdi felis­merni a 'szocialista, a közös, 4 társrs terme1 és minden elő­nyét és szívesen, önként, egyre fokozódó mértékken tér át a szövetkezeti termelési for­mára«. .Dolgozó népünk bölcs vezé­rének ez a megállapítása érvé­nyes Zala megyében is, ahol, az elmúlt hetekben, hónapok­ban egymásután alakultak az nj termélószövetkezetek és ala­kulnának még most is, — ha a határidő le nem járt volna. Megyénk dolgozó parasztsága megismerte azokat a termelő­szövetkezeteket, amelyek az el­múlt gazdasági év folyamán alakultak. Megismerte ezeket munkájukon keresztül, amikor látogatást tettek az egyes cso- ix>rtoknál. Emlékszünk rá, hogy egy-egy erőd ménvesobben működő termelőszövetkezethez csoportos látogatáísokat szervez­tek más községek dolgozó pa­rasztjai, akik aztán elvitték a kollektiv gazdálkodás hírét mindenfelé. Ezek a dolgozó 1 parasztok azután maguk jártak az élen nj termelőszövetkezetek alakításánál. De megismerte dolgozó pa­rasztságunk ezeket a termelő- szövetkezeteket nagyszerű ened- ménypiken keresztül is. Ma már nem ismeretlen egyetlen zalai faluban sem, mennyit fi­zetett egy-egy termelőszövet­kezet a tagjainak egész éven át végzett munkájuk fejében. Általában 30—34 ezer forint került szétosztásra ezeknél1 a szövetkezeteknél a jövedelem­elosztásnál. Egy-egy munka­egység értéke általában 22—24 forint körül mozog, de van olyan szövetkezet, ahol ennél is nagyobb. A pusztamagyaródi termelőszövetkezet például 32 forintot fizetett tagjainak mun­kaegységenként. Az ilyen eredmények meg­fontolásra késztetik józanul gondolkozó dolgozó parasztsá­gun kát és megértetik vele, hogy a jövőjét egyedül a nagyüzemi gazdálkodás, a szövetkezés biz­tosítja. Dolgozó parasztságunk rájön arra, hogy ha egyénileg gazdálkodik, sohasem lesz ké­pes olyan jövedelemre szert tenni, mintha szövetkezetben dolgozik. Azonban, hogy dolgozó pa­rasztságunk felismeri a szo­cialista termelés előnyeit, az nagyrészt a Szovjetunióban járt parasztküldöttségünk tag­jainak köszönhet/). Ezek to­vább adták itt, Zala megyében is mindazt, amit a világ leg­fejlettebb mezőgazdaságának megszemlélése alkalmával ta­pasztaltak. Elmondták, hogyan él a Szovjetunióban a kolhoz- paraszt, mennyivel könnyebb a munkája, mint a mi egyéni­leg dolgozó parasztjainknak. Ezek a tapasztalatok fokozták dolgozó parasztságunknak azt a meggyőződését, hogy a társas gazdálkodás jelenti az ő életé­ben a felemfelkedést, a jólétet, a kultúrát és általában mind­azt, amitől az egyedüli, látás­tól vakul ás ig való robot elzárja. De dolgozó parasztságunknak a szövetkezés iránti kedvét nagyban fokozta az a tudat is, hogy egy kis csoport, egy bű­nös banda, Rajk és hazaáruló cimborái meg akarták fosztani attól, amit eddig népi demo­kráciánktól kapott. Dolgozó pa­rasztságunknak az árul ásna adott feleletének egyik for­mája az aj termelőszövetkeze­tek alakítása volt. Megyénkben az uj gazdasági év kezdetén mintegy harminc uj termelőszövetkezet alakult, így a meglévőkkel együtt ma már több, mint 40 termelőszö­vetkezet van megyénkben. ” Ezeknek a szövetkezeteiknek a földterülete- 6000 holdat tesz ki, ami a meg ve összes szán­tóterületének körülbelül, a 2 százaléka. Kevés ez még, de biztató kezdet. Biztatás arra, hogy megyénk dolgozó paraszt­sága. már megtalálta a helyes utat és erről már nem tér lé. Termelőszövetkezetein k fej - 1 édesében, nagy szerepet ját­szik a részleges tagosítás is, ami a megye 8 községében a befejeződéshez közeledik. Si­mán, zökkenőmentesen zajlott le a részleges tagosítás. Dol­gozó parasztságunk megértés­ei és helyesléssel fogadta-. Azoknak a szövetkezeteknek a földje, amelyeket a részleges tagosítás érintett, ma már egy tagban van. Itt nincs már többé az az áldatlan állapot, hogy a föld megszámlálhatat­lan darabban van, ami természe­tesen egyik legfőbb kerékkö­tője a nagyüzemi gazdálkodás kialakulásának. Ezek a szövet­kezetek a fejlődés egyenes út­jára léptek és most már csak a tagság szorgalmas munkájától függ, hogy a most megkezdő­dött gazdasági évben minta­szövetkezetek legyenek. Van azonban a szövetkezetek fejlődésének még egy, félre­érthetetlen jele. Az, hogy már a közeli napokban megkezdik a rövidlejáratu kölcsönök viisz- szafizetését. Csak a nagykani­zsai hitelszövetkezet több, mint 130.000 forint kölcsönt folyó­sított a megye termelőszövet­kezetei egy részének. Ezek a szövetkezetek már bejelentet­ték, hogy jövedelmükből már a legközelebbi napokban meg­kezdik a kölcsönök törlesztését. Ezek Zala megye termelő­szövetkezeti mozgalma fejlődé­sének legfőbb jellemzői. S a további fejlődés biztosítéka ott van a szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztságunk kezében azoknak a 'kötvényeknek: a for­májában, amelyek azt bizonyít­ják, hogy a Tervkölcsön jegy­zéséből is kivették részűiket. Ezekből a kötvényeikből lesz­nek az ötéves terv folyamán az uj traktorok, az arató-csép­lőgépek, a villany és általában mindaz, ami a szövetkezetek fejlődését hatalmas mértékben előmozdítják, dolgozó paraszt­ságunk életlét soha néni látott felemelkedés felé viszik. A Magyar Népköztársaság felvette a diplomácia! kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal Kállai 'Gyula elvtárs kül­ügyminiszter a Magyar Nép- köztársaság kormányának ne vében kedden a következő táviratot intézte Csu-En-Lm­hoz, a Kínai Népköztársaság központi kormányának kül­ügyminiszteréhez : »A magyar nép nagy ro- konszenvvel kiséri a '-kínai nép hősi szabadságiharcát, amelyet Mao-Ce-Tung vezeté­sével oly fényes sikerrel viv Kir.a dolgozó népmillióinak külső cs belső elnyomói ellen. Ezek a sikerek, melyek im­már* Kína lakossága legna­gyobb része számára biztosí­tották a szabadságot és a népi demokratikus fejlődés lehető­ségeit, tették lehetővé a Tíi- nai Népköztársaság megte­remtését és központi népi kor­mánya megalakulását. A ma­gyar nép kormánya a Kínai Népköztársas ág létrejöttében a nemzetközi béke ügyének világtörténelmi jelentőségű sikerét látja, ezért forró üd­vözletét küldi a kínai nép most megalakult központi kormányának. A Magyar Nép­köztársaság kormánya annak tudatában, hogy Kína köz­ponti népi kormánya a kínai nép döntő többségének aka rátát fejezi ki, attól a törek­véstől áthatva, hogy a népeink közötti barátságot és együtt­működést megerősítse és el­mélyítse, azzal bízott meg, hogy közöljem önnel, Kül­ügyminiszter ur, hogy a Ma­gyar N ép köz társaséig kormá­nya a Kínai Népköztársaság központi kormányának októ­ber 1-i nyilatkozatát tudomá,: sül véve, a Kínai Népköztár­saság kormányát ismeri el Kína egyedül törvényes kor­mányának és örömmel ragad­ja meg az alkalmat, hogy or­szágaink között diplomáciai kapcsolatokat létesítsen.« A Szovjetunió kinevezte kínai nagykövetét Csu-En-Lai, a Kínai Nép- köztársaság 'külügyminisztere a Iíinai Központi Népi. "Kor­mány mélységes háláját fe­jezte ki a szovjet kormány felé, mert a Szovjetunió első­nek létesített diplomáciai kap­csolatot a Kínai Népköztársa­sággal. A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége a Iíinai Központi Népi 'Kor­mány hozzájárulása alapján Races in elvtársat nevezte ki szovjet nagykövetté. A Kí­nai Központi Népi 'Kormány hozzájárulását kérte Van- Csia-Szian nagykövetté való kinevezéséhez. A hozzájárulás kézhezvétele után Van-Csi*.- Sziant nevezték ki a Kínai N ép köztársaság moszkvai nagykövetévé. Lengyelország is felvette a diplomáciai kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal Lengyelország diplomáciai kapcsolatokat létesített a Kí­nai Népköztársasággal. Elis­merte a Iíinai Népköztársa­ságot és elhatározta, hogy felveszi a diplomáciai kapcso­latokat a Mao-Ce-Tung által vezetett népi kormánnyal. Alig’ hogy Népköztársasá­gunk kormányának felhívása az Ötéves Tervkölcsön kibocsátá­sáról napvilágot látott, üzemi munkások nagyszerű tervköl­csön jegy zései jelezték, hogy a tervkölcsönjegy zés népszavaz ás. Az ipari munkásság nagy­szerű példáját követik a falviak dolgozói is. Ezt mutatják a megyék versenyének legutóbbi eredményei. A megyék verse­nyében Zala megye van az élen, itt jegyezték eddig a leg­több tervköícsönt falun. Nem sokkal marad el Zala mögött Hajdú, Zemplén, Bács, Szat- már és Nógrád megye sem. Borsod, Baranya, Hajdú, Pest, Zala, Győr megyék összesített eredménye 114,500.000 forint. * Zala megye járásai közül a hátramaradottak szívósan tor­nak előre. Az első helyre a mai nappal a tapolcai járás lérett, de a zalaegerszegi já­rás is szép eredményeket mu­tat fel. A leglendületesebben a sümegi járás parasztsága igyek szik eiőno és szép eredményeket ért el. A járások közötti ver­seny állása szerda reggel a kö­vetkező : 1. Tapolcai járás 2,107.350 Fi, 2. Letenyei j.: 1,793.800 3. Sümegi }.: 1,564.850 4. Keszthelyi j,: 1,226.450 5. Nagykanizsai j.: 1,359,650 6. Pacsai ).: 623,850 7. Len^i j.: 489.550 8. Zalaegerszegi j.: 841.150 9. Zalaszentgróti j.: 553.000 10. Novai j.: ___342.250 15 ,760.900 Ft. A városok közti rangsorban még mindig Zalaegerszeg ve­zet, az eredmény 2,196.150 fo­rint. Nagykanizsa város ered­ménye 2,662.850 forint. NEMESGULÁCS község dolgozó parasztsága megmu­tatta, hogy a Te rvkölcsőnjegye­zésben is hive a népi demokrá­ciánknak. Nincs a községben oly család, amely ne jegyzett volna Tervkölcsönt. 142 paraszt és bányász család lakik a köz­ségben. A bányászok azonban az üzemben jegyeztek. + TAGYON községben 35 csa­lád van. Negyvenen jegyeztek 10.000 forintot, öt dolgozó pa­raszt közülük már pótjegyzést csinált, mert keveseltók a jegy­zési összeget. Azt mondották, hogy az ötéves tervtől sokat várnak. Az elmúlt rendszer nem akarta és nem is tudta megoldani azt, hogy a község­nek jó ivóvize legyen. A népi demokrácia egyéb- eredményei mellett a községben a vízhiányt is megoldotta. — Ezért is tá­mogatják minden erejükkel a nép államát. — Keszeg elvtárs, aki a szövetkezet dolgozója, egy havi fizetését ajánlotta fel, hogy a népi demokrácia köl­csönéből jegyezzen. A feleségf* utána ment a jegyzőknek éd kérte, hogy ne mondják meg. a férjének, ő jegyez még 100 forintot a megtakarított koszt- pénzéből. — Ifi Lajos nyu­galmazott plébános 400 forint nyugdijából 250 forintot jegy­zett. — En demokratának tar­tom magamat és kötelességem — mondotta —, hogy a nép államát támogassam. * MONOSZLO 372 lélekszámú lakossága összesen 13.950 fo­rint összegben jegyzett köl­csönt. 103-an jegyeztek. * CSABRENDEK eredményei: 111.600 formt. 541 személy jegyzett a demokrácia kölcsőnifc­bőh A rossz községek között to­vábbra is szerepel Budafa 6» Sáriddá.- ♦ Szép eredményeket értek el Szepetnek, 7 a la karos, Ga­lambok és Molnári. Szepetnek 367 dolgozója 91.850 forintot jegyzett. Galambokon 392-en 68.150 forintot, Zalakaroson 270-en 51.900 forintot, Molná­riban pedig a község 350 la­kosa 15.400 forintot jegyzett. Ezzel szemben a novai já­rás egyik községe, Gombos­szög még egyetlenegy forintot sem jegyzet!, a falu lakói ugy- látszik nem ismerik az ötéves tervet. t \ i 15,760.000 forint Jegyzéssel j Z.ACA MEGYE VEZET a megyék Tervkölcsön-jegyzési versenyében |

Next

/
Oldalképek
Tartalom