Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-04 / 230. szám

Terukölcscíis-/egy5é^sel és o termelésf&Mo&diseíval erösitfUKn béfron tjét . QJ Kelsz ü/an vannak, a magas- építésiek a szaksz-ervicaeti sz ékház, nagy lenn ében, Bán. Jucii rendörlnulnagy elvtár­si! hallgatják. A békéről be­szel mái s elmondja, hogy most végképp szertefoszlott HZ imperialisták atomlegendája. Foglalkozik:a Rajk-handa áru­lásával és kijelenti, hogy min­den provokációra a termelés fokozásé\,ai válaszolunk.- Minden nap, amivel ha­marabb befejezzük a három­éves tervet, csapás az impe­rialistákra —- mondja. A Terv-kölcsönről beszél végül és megállapítja, hogy dol­gozó népünk ezzel is bebizo­nyította: akarja a szocializ­must és ezért kész áldozatot is vállalni. A béke kérdésében is mi, •dolgozók egységesen felsorakozunk Pártunk mögött jelentette ki Ka:,zás József elvlárs a bérelszámolóból. Tudjuk, mit jelent szá­munkra a béke — mondja Kozó József kőműves. —Ezért állást kell foglalnunk mellette és munkánkkal harcoljunk azokért, akik elnyomásban él­nek . A béke hatalmas táborát harcában eredményeinek meg­védése irányítja — állapítja meg Kelemen Sándor köny­velő. Mi a Tervkölcsön jegyzésével is azt bizonyítjuk, hogy a béliét msg védjük. A kölcsön túljegyzésével pe­dig előbb megvalósítjuk a szo­cializmust. Vége a gyűlésnek. Távozó­ban Fodor Béla eivtárssal, az aszlalosüzem egyik dolgozójá­val beszélgetünk arról, hogy a béke és a kölcsön jegyzés mennyire közel van egymás­hoz. Üzemrészünk több, mint <S()Ü0 forintot jegyzett —mond­ja mert tisztában vagyunk vele. hogy ez a békés épitő- m'nnka biztosítéka.- Es minél nagyobb a köl­csön annál könnyebben indul a terv. s annál biztosabb a béke ' - szól közbe magyará­zóén n Muhr László élinunkás, aki 2000 forint Tervkölcsöui jegyzett. A garázs piros zászlókkal íliszitelt falai közölt gyűltek össze szombaton, munka után a MAO RT nagykanizsai dol­gozói. Most a" Tervkölcsön- jegyzés napjaiban, amikor a MAORT dolgozói országos vi­szonylatban is kiváló ered­ményt mutattak az áldozat- készségben, különös értelmet nyert harcos kiállásuk a béke mellett. Kispéter Pál elvtárs, az MDF üzemi titkára beszélt. — A Rajk-per részletei felhív­ták a figyelmet az imperia­listák aljas szándékaira — mo n do Ka. pro vokátör ók kai, kémekkel akarják elhintetni a háború magvát szert gon és különböző paktumok­kal akarják liátbalámadni a béke országait. Szatináry József elvtárs, munk a sigazgató, felszólalásá­ban hangsúlyozta, ahhoz, hogy a békét megvédj ük, harcra, munkára van szük­ség. — Először is gazdaságilag kell megszilárdítanunk a béke arcvonalát mondot­ta. — A hároméves terv tel­l tv ólyján hogy a vilá- jesjtésévtel, a z öteves alapjainak Lerakásával hatalmassá fejlődünk minden imperialista százszor is meggondolja, hogy megtá­madjon bennünket, fejjel ro­hanjon a kemény falnak. Balogh György elv társ 'és Lendvay László elvtárs felszó­lalása után a dolgozók üte­mes tapssal, nagy lelkesedés­sel éltették a Pártot, a béke­front nagy vezetőjét, a Szov­jetuniót és hosszasan tüntet­tek a harcos béke jelszavával. Tanuíjunk a szovjet festészettől Megnyílt a szovjet festőművészet budapesti kiállítása Kulturális életünk nagyjeleniősé. ■gü eseményét, a 'szovjet festőművé­szek kiállítását ünnepélyesen nyi­tották megj a Nemzeti Szalonban. A megnyitón megjelent Szakasifs Árpád elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának) Elnöke, vala­mint Doki István miniszterelnök­kel az élen a kormány tagjai, A szovjet nagykövetség képviseletié­ben Szmirnov elvtárs, nagykövetsé­gi ügyvivő és Kosev elvtárs kul- turattasé volt jelen, A kiállítás^: rendező Kulfurkap- csalatok Intézete nevében Mihaly- fi Ernő elnök üdvözölte a megje­lenteket, majd Révai József elv­társ, népművelési miniszter meg­nyitotta ia kiállítást. Sajátítsuk el a Szovjetunió élenjáró kultúráját Beszédének elején, rámutatott arra, hogy ennek a kiállításnak két •szempontból van nagy jelentősége. Az első általános, kulturális szem­pont. ■— Mi szakadatlanul és áll­hatatosan 'hirdetjük, hogy alapo­san meg ‘kell ismernünk a Szov­jetunió kultúráját — mondotta. — El kell mélyednünik benne és tanulnunk kell tőle minél! többet, minél alaposabban, —• A festészet­re is az áll, ami az irodalomra és minden művészetre: nem lehet ön­célú, nem lehet1 csak önmagáért, nem szólhat csak a kiváltságosok­nak, a kultúra. Ínyenceinek! és nem szakadhat el a néptől a társada­lomtól — mondotta emelt hangon. •— A szovjet festészetnek ez a kiállítása’ az előbbi igazságokra fi­gyelmeztet bennünket. — Az ra­gad meg bennünket az itt kiállí­tott képekben, hogy közel vannak a néphez, tehát) mondanivalójuk világos, azt mondják el, amit mon­dani akarnak és ezf a mondani­valót! mindenki megérti ■— mon­dotta. Fellendülés előtt a magyar festőművészet — A magyar festészetben sok nagy tehetség van ma is. De maiak többségié föbbé-kevésbbé elszakadt a néptől, ezért süllyedt formaliz­musba, Tanulják meg óik is, mini a Szovjetunió festői az utat a néphez, ihlesse megí őket a szo­cialista munka páthosza, akkor a magyar festészetnek, uj nagy fel­lendülése bizonyos — fej ezf e be beszédét Révai elvtárs. Ezután Szmirnov elvtárs mon­dott ünnepi beszédet- Utalt a XIX. század orosz realistáinak küzdel­meire, azért, 'hogy a művészetet a dolgozó nép szolgálatába állítsák. —- A szovjet művészek az Ő ha­gyományaikat folytatták és a Bol­sevik Párt vezetésével szétzúzták a formalista irányzatot és valóban magas eszmeiségü művészet útjára léptek. Festészetünk, szobrásza- tunk, grafikánk tnegkapóan kifeje­zik népi erőink általános növeke­dését, s országunk gazdasági és kulfurális jólétének emelkedését — mondotta, többek közt. Majd így folytatta: Népi művészet a szocialista realizmus alapján —- Remélem, hogy a most meg­nyíló szovjet festészeti kiállítás hozzásegíti a magyar népet, ® a magyar művészet mestereit annak felismeréséhez, hogy a . szocialista realizmuson alapuló, valóban népi művészet teljes kifejlődése csakis a szocializmus országaiban lehet­séges, Ezf igazolják a Szovjetunió tapasztalatai is. Az, ünnepség résztvevői ezután megtekintették a nagyszerű tárla­tot. E ajk-fél© imperialista kjémbanda _ fel göngyöl i tésánek nemzetközi jelentősége — mint az előre látható volt — nein, merül ki csupán abban, hogy a kémhálózatot megsemmisí­tettük, hanem komoly lépések megtételére kény,szeritette a kéketábort. Eddig is sejtettük, hogy Tito és amerikai imperia­lizmus között szoros kapcsolat van, a szovjet jegyzékek rá­világítottak erre. A Rajk-par anyaga alapján most már nem sejtjük, hanem holtbizony osan és m ege áfolha lat la mii tudjuk. Rajk, Brankov, Pálffy, Né­meth Djeiziső, s njem utolsó sor­ban a tárgyaláson sokat idé­zett hóhér Raukovics nyílt ci­nizmussal beszéltek erről. A kérnék leleplezése a sötét­ben bujkálás; alkonya volt Titcéknák. Amilyen határozot­tan eltiporjuk az ellenség ro- hamoBztajgát, hasonló követke­zetességgel jelentette ki a szov­jet kormány, hogy felmentve érzi magát a Tito-band áva] kö­tött szerződések mindennemű kötelezettsége alól. Ezt követte a magyar kormány ugyanilyen értelmű lépése és legutóbb a lengyelé, bolgáré és a románé. Az áruló Rajk vallomásának egyik érdekes részlete felfedte, hogy Tito budapesti látogatása, —- amikor a szerződéseiket alá­írta — afél© terepszemle volt a belgrádi handavezérnok és cinkosainak. Budapest legszebb villáját követelte magának szál­lásuk- mintegy előlegként a magyar dolgozók tervezett ki- zsákmány olás ára, guzsbakötésé ne. »A túlméretezett biztonsági intézkedések azt célozták, hogy 55* J magyar dolgoz« nép biztosan számíthat“ a néphez hű pedagógusokra“ Pedagógus-nagygyíílós Keszthelyen A keszthelyi Pedagógus Szakszervezet az MDP szék- házának nagytermében lelkes- hangú lain nagygyűlést1 tar­tott, amelyen a teljes szám­ban megjelent pedagógusokon kívül az MDP, az MNDSz és a MíNSz küldöttei is • részt ve t- MINSz küldöttei vettek részt. Róth Erzsébet tanárnő „Mit adott a népi demokrácia a köznevelésnek“ című előadásában rámutatott azokra az áldozatokra, ame­lyeket a Párt vezette munkás- osztály hozott a magyar dol­gozó nép kulturális színvona­lának emelése érdekében, a hároméves terv során. Perlak i Géza tanár az ötéves terv nagyszerű távlatait ismertet­te és szinte kifogyhatatlanul sorolta fel: mit ad az ötéves terv a köznevelésnek. Szepesi Tibor elvtárs, szak- szervezeti titkár és Biivári László járási uttörőtitkár hoz­zászólásaikban a Rajk-ügy- gyel foglalkoztak és rámutat­tak arra, hogy az árulók a magyar nép kulturális fieX- eineíkedését akarták többek között meggátolni. — Meg­nyugvással fogadtuk az ítéle­tet — mondotta Búvárt László — és a Párt és a Szovjetunió iránti hűségünk még inkább megszilárdult és azzal felelünk Rajkóknak és imperialista felbu j tóiknak, hogy növeljük marxista-leni­nista tudásunkat, s ezzel éber­ségünket és fokozott áldozat­vállalással visszük sikerre a 3, majd az 5 éves tervet. A magyar dolgozó nép biztosan számíthat a néphez hű pe­dagógusokra. Szigeti István elv társ, az MDP Megyei Bizottságának tagja a Tervköicsönrői szó­lott és kifejtette, hogy dol­gozó népünk a T er vukölcs ön- jegy zéssel az ötéves terv alapjait rakjuk te és megszilárdítjuk a Szovjet­unió vezette békefront ma gyár szakaszát. Solt Jenőné leányiskolái la nárnő és Darvas József né, ‘az MNDSz titkárnőjének felszó­lalása után Vanda Miklós, a főigazgatóság küldötte rámu­tatott arra a bizalomra, mely- lyiel a Párt viseltetett mindig a pedagógusok iránt. — A bi­zalomra iazzal válaszolunk — mondotta —, hogy a Tervköl- cs ön-jegyzésből p éld am u tafó- da vesszük ki részünket, csak­úgy, mint a munka elvégzé­sében. A nagygyűlés Rákosi elv­társ lelkes éltetésével’és a Inerntacionálé el éneklésé vei ért véget. 194». «kt6b«r 4. oMai igy is kihuny súlyozást nyerjen Tito vezéregyénisége.« Tito »vezér« tehát: igen, bandita­vezér. Csakhogy a Magyar N épkö z - társaság kormánya nem tart­hat fenn barátságot népgyil­kos kém főnökökkel, provokáto­rokkal. A. Tito-féle felfújt Lu­pék aláírása nagyon jól odail­lik az Atlanti Szövetségre, a hozzá hasonló dögvész-politi- kusok nevei mellé ,de nem áll­hat egy papíron a szabad né­pek vezetői nek ara ny fedezetű nevével. A magyar—jugoszláv barát­ság : a népek barátsága, te­kintet nélkül arra, hogy köti-e ezt írásos szerződés, vagy sem. De éppen azért, mert a két szomszédnép barátsága mély és őszinte, ebből következik, hogy a ínaigyiar nép gyűlölettel van a jugoszláv nép elnyomóival, árulóival szemben, akik Egy­szersmind a magyar nép és a világ dolgozóinak is gyilkóf ellenségei. Tito »barátsága« azt jelentet­te, hogy a magyar ipart a jugoszláv botcsinálta »ötéves terv« kiszolgálójává szándékod zott z ül teszten i. Azt jelentette, hogy magyar honvédekre tüzel- teteit a határon át. Azt jelen­tette, hogy kémeket szabaditolt ránk. Azt jelent sitté, hogy kle­kül dte a politikai gyilkosságok­ban járatos Jojkiesőt és Jóvá­író vic sót, hogy segítsenek Pál- ífynak és Korondynak Rákosi, Gero és Farkas elvtársiak meg­gyilkolásában. Tito és bandája úgy »barátja« a magyar nép­nek, ahogy az amerikai kor­mány a négernek, az angol a hindunak, a holland az indo­néznek, Csangkiaisek a kinainak. és igy tovább. Mi ebből a '»ba­rátságból« nem kérünk, A mi barátságunk, amit a a szenvedő jugoszláv nép iránt érzünk, az őszinte, becsületes, szocialista hazafiuság és nem­zetköziség érzéséből fakad. Ez a barátság azt jelenti : válto­zatlanul sz ö vets égésűnkniek, fogy ver társ an lamk tekintjük őket a szocializmusért vívott harcban, melyet a jugoszláv nép legjobbjai, a kommunisták vezetésével Tito klikkje ellen folytatnak. Mi tudjuk, hogy a hős jugoszláv nép, melyet nem tudott megtörni sem a király, , sem Hitler, azt nem tudja hu­zamosan leigáz ni a fiók-Hitljer Tito sem. A mi barátságunk azt jelenti : kívánjuk és vár­juk, hogy a sokat szenvedett jugoszláv nép lerázza magáról a zsarnokság jármát és vissza­tér a szocializmus táborába, amelynek élén közös felszaba­dítónk, nagy barátunk és ezö- vefcségesünk, a dicső» Szovjet­unió halad. városi Október 8-4-§-ón. Hétfő kedd-szerda Legújabb csehszlovák vígjáték EtfuidAiok kazdete: K£*rö*üdf> i- ■. i és Ml 8 4r*Mr, vwto éc ftuoapnapokos d. h. S, 6, 7 is 9 íraítor. rgsamagsa jegyezz Otevés tervkOlcsBnii A kéíszinűség vége

Next

/
Oldalképek
Tartalom