Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)

1949-06-03 / 128. szám

A táblás gazdálkodástól a közösen termelő csoportig A gelsei termelőszövetkezet örömei és gondjai 'tizcenegyen varrnak. Valamennyien ujgazdák. Átlag egy holdon gazdálkodnak, de háromnál löbb bold földje egyiknek sincs. Nemrégiben még csak köszöntek egymás­nak, ha Gelse valamelyik utcáján összehozta őket a sors. Ma már megállnak és beszél gél nelk. Beszélgetnek sokat, mert rengeteg közös problémájuk van. Azelőtt csak ismerő­sök voltak, ma már munkatársak. ök a gelsei táblás termelőszövetkezeti csoport tagjai. —- 93 hold közös földünk van - máséi i Varga elvtárs, a csoport vezetője. Varga elv­társ fiatalember, nem lehet több ‘25 évesnél. Azt mondják róla, ő a csoport lelke. Szíve­sen dolgoznak vele. — Az apá­cáktól vettük át kishaszonbér- lefíe. Ez ősözei történt. Azóta efjuiií dolgozunk, ügy egyeztünk meg, hogy az első fokozat szerint... — - De nem jé az úgy — sza­kítja félbe az egyik tág, Hor­váth Imre. —• Később még egyszer megegyeztünk és akkor elhatároztuk, hogy csak a ga­bona és a kukorica ltesz külön- küllön. Amit szerződésesen ter­melünk, azt közösen műveljük meg- és közösön is takarit- juik be. A kys csoport ugyanis, a fölfd nagyobbik részén szerződéses alapon termel. Megmagyaráz­zák, miért. Kelt a pénz, hogy •őszié tudjanak vásárolni olyas­mit, amire a csoportnak szük­sége van. Például állatok kel­lenének. Igaz ugyan, hogy a földdel együtt átvettek 4 lovat, 4 ökröt, meg egy növendék- marhát, dohát — ljemondcan legyintenek, valahányszor ezek­ről az állatokról váll szó — sv'vn alkalmasak azok & te­nyésztési©, de még arra sem nagyon, hogy tartsa őket az ember. Mi a legnagyobb problémá­juk? Az, hogy a tagok földje H3fw egy helyen van. Azt teltetne mondani, ahány hold, annyifelé található szerte a hátárban. — Persze, ha meglenne a tagosítás — jegyzi meg Hor­váth András —, akkor mind­járt könnyebben menne a do­log. Tudniillik akkor vala­mennyien még a saját földün­ket is bevinnénk a csoportba. Akkor lehetne ám csak igazán gazdálkodni. — - Sok igy az egyéni kiadás — fűzi hozzá Pető József. — Hiszen ha együtt fenne az ■egész föltí, akkor valamennyit géppel lehetne müveitetni. S mennyivel, olcsóbb lenne! így meg csak a csoport föfdjét lehetett géppel szánhatni, meg bevethetni. Erről különben is szívesen beszélgetnek. Amikor átvették a föli.let, csak részben — kis részben - voljt megművelve. Az ősziek akkor már el; voltlak vetve, Kde a többiről; magunk­nak kellett gondoskodni. Az állatok? Azokkal talán máig sem készülitek volna el. Gépek? Természetes, hogy gép kell. Honnan? Hát ott van a palini gépállomás. Eine már közbeszóltak a két­kedők; — Úgysem tudják a traktorok megszántam a domb­oldalakat. — Persze azért mégis csak megpróbálkoztak. Es az eredmény? Ilyen munkát sem kapott még ez a föld. — mondták még a legöregebb gelsoieik is. Szóval a traktorok jól vizsgáz­tak i<rt is. — Kicsit messzire elkalan­doztunk — szakítja most félbe önmagát Pető József. — A ta­gosításról volt szó, ugy-o? No, hát ha az meglesz őszié, tüs­tént egyek leszünk minden munkában. De addig is dolgozni leéli. Ezt tudják ők is, különben nem tekintenék olyan fontos­nak a csoport ügyiét. Es nem törnék egyre azon a fejüket, hogyan fellelne harmadik fo­kozatot csinálni az első foko­zatból? — Ez igy nem az igazi — állapítják meg egyöntetűen. — Az egyik rosszabbul műveli meg a ráeső földet, a másik meg jobban. Ez pedig azt fie­len ti, hogy az egyiknek keve­sebb lesz a hasizna, a- másiknak meg több. — Ez ellen vala­mennyien tiltakoznak. Egyi­küket sem az egyéni meggaz­dagodás vágya hozta a szövet­kezetbe. A szövetkezetei kell gyarapitanunk. Csak akkor végezhetünk igazán országépitő munkát, ha erős a csoport. Tizenegyen vannak, do a ti­zenegy ember egyet akar: erős termelőszövetkezetet. E z zel akarják megpecsételni a dol­gozó nép választási győzelmét. Zsirbeszolgáltatási kedvezmény a sertéshlzlalásra és tenyésztésre szerződő DOLGOZÓ PARASZTOKNAK Az Országos Közellátási Hi­vatal uj rendelele értelmében azok a mezőgazdasági munká­sok, vagy dolgozó parasztok, akik sertéshizlalási, vagy te­nyésztési szerződést kötöttek, a szerződés megkötésétől szá­mított egy évig U magánfo­gyasztásra levágott sertések után beszolgáltatandó zsír- mennyiségnek csak 5b száza­lékát kötelesek beszolgáltatni- A kedvezmény csak az után a sertés után jár, amelyet szerződés megkötése után vág-i niak le. A rendelet értelmében a vágási engedély kérése al­kalmával be kell mutatni s községi elöljáróságnál a ser téstenyésztési vagy hizlalási szerződési. Járási mezőgazdasági termelési értekezlet Nagykanizsán A mezőgazdasági munkák to­vábbfolytatása szempontjából nagy­jelentőségű értekezletet 'tartanak pénteken délelőtt a nagykanizsai városháza tanácstermében, A járás minden községéből bejönnek erre az értekezletre a helyi DéFOSz- szervezetek elnökei, titkárai, ter­melési felelősei, a dülőfelelősök és a mezőőrök, A cs ép tés ellenőrzés megszerve­zéséről és a terménybegyüjtés elő- készitésérőll 'tárgyalnak. Szó lesz a termelési verseny további foko­zásáról, a versenyszellem javításá­ról, valamint a mezőgazdasági munkanélküliség teljes felszámolá­sáról, illetve a helyenként mutat­kozó munkaerőhiány kiküszöbölésé­ről. Az értekezleten Trombitás Dezső elvtárs megyei DéFOSz-titkár, Kirschner Béla elvtáre, Fülöp Gyu­la elvtárs járási főjegyző és Pir- bus Géza elvtárs járási DéFOSz- titkár számolnak be az időszerű kérdésekről. Az OTI biztosítja a közösen termelő szövetkezeti csoportok dolgozóit Az Országos Társadalombiz­tosító Intézel biztosítást köt t III. fokozatú termelőszövetke zeti csoport dolgozóival. Az ipari munkásokhoz hasonlóan az OTI orvosi, kórházi keze lést és ingyen gyógyszerellá­tást nyújt nemcsak a biztosi tolt tagnak, hanem a feleség nek, ezek 16 éven aluli gyér me keinek és a 60 éven felüli vagy állandóan munkaképf. len családtagoknak is. Eddig 225 csoport 5872 tagja jelent kezeit önként biztosításra. A családfő után biztositolt csa Iád tagok száma 11.5,13 fő. A szerződő tagok havi 6 forintot fizetnek;. "Építőipari és gépipari középiskola Nagykanizsára A mull iskolaévben a kuh tnszkorm ány zal kísér le tkép ­pen Budapesten építőipari középiskolát létesített. Az is­kola kitünően bevált és most az őszi tanévre tervbe vették, hogy az építőipari középisko­lái több vidéki városban, így Nagykanizsán is felállítják. Ebben az ügyben a napokban bizottság járt Nagykanizsán. Az iskola épületéül a kávé­gyár egyik épületét sziemelték ki, amely csekély átalakítás­sal alkalmas az iskola céljai­ra. Az iskolába — a tervek szerint — 100 növendéket ven­nének fel, akik a téli hónapéi ban elméleti oktató kan, nyári hónapokban pedig- gya korlati kiképzésben részesül* nének. Pár héttel ezelőtt a MAO RT dolgozói a vegyipari szaksre vezetőn keresztül azzal a k réssel fordultak Kossá István elvtárs iparügyi minsizlerhez hogy létesítsen Nagykanizsán gépipari középiskolát. Sz© dán ebben az ügyben leirat érkezett a minisztériumból az iparostanuló iskola igazgató jához, melyben megbízták az iskola megszervezésével. Már semmin sem csodálkoznak a kanizsai fütöház tanulói 1944. A vasútállomás romokban. A sínek sebtiben helyrehoz­na, a Íütőházban és a javító­műhelyben fásult, kedvetlen munkások lézengjenek vagy dolgoznak immeDáiinmal. Nin­csen érlelnie a munkának. A főnök bejön, ordít, kü'íönfösen lanoncokra. Szabadon go- rombáskodhal velük, senki sem védi őket. Még egy ta­pasztalt munkásnak is sok volna, annyi munkát végeztet velük. — Ha nem bírjátok, pusz lul ja tok innen! Majd jön más! kiabál hadonászva, aztán méltóságteljesen kisétál a mű­helyből. — Lé hű tő prolifajzat morogja magában — még nekik áll feljebb! Hogy nem bírják, meg szabadság kel lene... A tanoncok újra nekilátnak a munkához. Kezük ökölbesxo nil, de nem tehetnek semfnil dolgoznak tovább gépiesen Homályosan érzik, hogy nem tarthat már sokáig... 1045. És úgy is lett. összedőlt a rothadó úri világ s a felszaba ditó Vörös Hadsereg elhozta nekünk a szabadságot. Egy szerre minden megváltozik. A tanoncok látják, hogy a fel nőtt munkások legjobbjai örömmel dolgoznak és kancán is értik meg azonnal a válto­zás lényegét, a példa lassan ként rájuk is átragad. Munka k edvüket fokozza hogy most már senki sefm bá nik velük durván. 1947. Tanműhelyt kap a húsz fiitőházi tanonc. Gyönyörű, tá gas, világos terem, mindenki nek külön szere Másztál, ruha fülke, mosdókagyló szappan nah Öröm benne dolgozni* jiisz ez már teljesen az övék* És körülöttük is lázas ütem ben épül minden: a gyárak, íz iskolák, a kulturliázak. In­dul a 3 éves terv... |l949. janius 2. A fiuk a tanműhelyben van­nak, dolgoznak. Mindenki a munkapad mellett van, fúr, farag. Németh Jóska össze­húzott szemmel vizsgálja a készülő kombinált fogót, az­tán ‘átszól a másik asztalhoz Farkasfalv i .1 ancsinak.- Te, az Imre azt mondja, hogy mehetünk! Jancsi úgy látszik tudja, miről van szó, mert mosolyogd va válaszol: — Hallottam én is. Hát tu­dod, sose hittem volna, hogy egyszer valóságos katonatiszt lehetek. A Kossuth Akadémia olyan ©elérhetetlen álomnak tűnt előttem. Azt tudod, hogy a hátralévő lanoncidőnket is valószín illeg elengedik ? ! Jóska csak a fejét rázza: ő már igazán semmin sem cso­dálkozik. Ma minden lehetsé­ges. Ki hitte volna azelőtt, hogy a tanoncok ruhát, ci­pőt fizetést, -fizetett szabad­ságot kapnak? Most meg itt van: ők buszán kaptak nyolc­ezer forintot, amiből minden­ki egy inget, egy pár bakan­csot és egy jó öltözet ruhát kap. — Nézd már meg ezt a mo­torost! Jó lesz igy? — Perendi Gyiiszi szol ide, mutatva neki a kiállításra készülő motoros- mo delit. Valóban gyönyörű példány. Villanymotor hajtja, 3 méteres sínen »közlekedik«;. — Csudaszép! — állapítja meg Jóska elismerőleg. Aztán az órára pillant: — Hü, már rég letelt a munjMidő! Gyerünk egy ki­csit a röplabdapályára! Ma még szindarabpróba is lesz: — Pünkösdkor K-crecsenybe megy a kulturcsoport\unk! A fiuk leteszik a szerszá­mokat. Rendbehozzák magu­kat és vidáman, emelt fővel lépnek ki a tanműhely ajta­ján .. Irtsuk a szunyegst Nyaranta a falvak egyik leg- sagyobb veszedelme a renge- veszedelmes rovarok kellemet-, fenségeinek csak széleskörű irtással lehet elejét venni. Az Országos Közegészségügyi In­tézet nagy súlyt fektet arra, hogy a falvak dolgozóit meg­szabadítsák a szúnyogoktól, amelyek.sok esetben a malá­riát hordozzák magukkal. A nagykanizsai malária-ál­lomás a pünkösdi ünnepek után a járás összes községé­ben megkezdi a rendszeres szúnyogirtást. DDT hatóanya­got használnak az irtásra. A szer egyszeri permetezéssel egy egész 'esztendőre megszün­teti a szunyogvcszélyt. Az irtószer már megérkezett és átlag minden 10 személyre jut egy kiló permetező anyag Az irtásból maguk a közlségek is kiveszik a részükét. A hó­nap végére minden községben befejezik a szúnyogirtást. Két babakeiengyét vásárolt a Dunántúli Szeszgyár A Dunántúli Szeszgyár két ba- ba'kélengyét vásárolt, amely az üzemben vándorol majd. A két teljes kelengye ezer forintba került és amint a gyárban kijelentették máris megkezdte útját, 'kiét mun­kás felesége néz ugyanis családi örömök elé, __________ Ál domással végződött a tűzoltás Haléder Imre csácsbozsoki 16 holdas köizépparasztnak a bozsoki hegyen lévő hajlékába a tegnap hajnalban elvonuló zivatar alatt beütött a villám. A hajlék azonnal lángot ka­pott. A falu dolgozó paraszt­sága percek alatt a helyszínné vonult, szétrombolták ti lán­goló épület falait. így sikerült a pincében elhelyezett boros­hordókat és azok tartalmát megmenteni. Mire a csács­bozsoki tűzoltók a helyszínre érkeztek, már csak a szom- inkat olthatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom