Zala, 1948. augusztus (53. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-01 / 175. szám

1948. augusztus 1. ZALA Tanoncokat oktat, normát túlteljesít a munkásokért és iskolákért dolgozik Köves József élmnnkás és főbizalmi a Maori vasvázasban — Köves Józsefet keresem. — Aki él munkás llett? Ott van a mo torjává tó nan. Magas, harmincéves fiatalember Köves József. A »Vasvázas« főbizal­mija. Éppen egy. motor mellett áll. Körülötte szeieíőfeegédiek, tanoncdk, akik a csoportjába tartoznak. Itt van »Széki« rs, a legifjabb Maortos. Tegnap vették fel a motorjavitóba. — iiengeríurás,. gyürüzés, szóval teljes »generáli« — mutat az olajtól és' viztÖl csepegő motorra Köves, aztán leteszi a giumisdiagot. — Hogy lettem állmunk ás ? Ujját ráteszi egy csavarra. — Látja, én csak ilyen csavar vagyok az üzem munkájában. Egy lánc­szem. Miszlai üzemvezető mellénk lép. — Jóska a legszerényebb él'munkás. De a legkitűnőbb csavar az. üzemben, ő ©rte el a muiit hónapban a legjobb munkateljesítményt. A tanoncok el­méleti és gyakorlati oktatásban pe­dig páratlan munkát végzett. Kér­dezze csak meg akárkitől: a mi mű­helyünkből) kerülnek ki a legjobb szakembereik. — Szeretni kell' a szakmát, ez a titka — mosolyog Köves József. Elmondja, hogy a repülőiméi sokat tanult, az oktatásban is ott szerzett gyakorlatot. Egyébként már tiz éve a Jűiaortnál dolgozik. 650 forintot keies, mióta norma szerint dolgoz­nak. Pedig túlórázás nincsen. — A norma azért jó, mert az em­ber igyekszik a leggazdaságosabb idő- és ányiaghéosztássál elvégezni a munkát. Nézze, itt van ez a nip- torház. Beim maradt a viz a hűtő­ben, megfagyott s a fala egészen megrepedt. Í30 órára adták ki, 16-al előbb elkészítettük. D© Köves József nem csak nagy­Tiz nap múlva megnyil k Nagykanizsán a Népfürdő Lapunk hasábjain több ízben beszámoltunk arról, bogy Nagy -József polgármester kezdeménye­zésére a MAORT dolgozói a Prin­cipális csatornán a város dolgozói tzámára ingyenes népfürdőt lé- sesitenek. Az uj népfürdő íöldmunkálatai, amelyet 5 héttel ezelőtt kezdtek meg, a huzamosabb ideig tartó esőzések ellenére is befejezést nyertek. Pénteken a munkálatoknak újabb lökést adott, hogy bekap­csolódtak a SzIT önkéntes ro- hammunkásai is. Jelenleg az 50x24 méteres me­dence készítése van folyamatban. Erre a célra máris 5 vagon ka­vics érkezett. A munkálatok 10 nap múlva teljesen befejeződnek. A népi demokrácia a népfürdő létesítésével a dolgozók kényel­méről és szórakozásáról is gon­doskodik. A MAORT dolgozóinak nökéntes rohammunkájával lehe­tővé válik, hogy 10 nap múlva minden kanizsai dolgozó díjtala­nul élvezhesse a legforróbb nyár­ban a strandolás örömeit. Waüacet támogatja az amerikai munkásosztály Az amerikai munkásosztály az őszi elnökválasztásokon Wallacet támogatja, Az országos elnökje­lölő pártértekezlet résztvevőinek 46 százaléka a szakszervezetek embereiből került ki, ezek 33 százaléka munkás, 8 százalékakis üzletember, akiknek érdekei azo­nosak a munkásosztályéval. kásmozgalmi is. ö az üzem főbizal- Itnija' s ha a munka soknak sérelme, férése vau, ő intézi az üzemi bizott­ságnál.. — Jelenleg azon igyek­szem — mondja —,, hogy a hétvégi aütójáratot & munkások részér© a Balatonra ismét megtud its ák. Ránk­fér a heti munka után az üdülés. szerű szakmunkás, hanem jó mun- M©g én int ézem a műn kásc sopor tok kiküldését az iskolák ujj.áépiteséhez. Naponta 20—30 Maortos megy ki ilyen munkára Bagoiasáncra. Holnap már- Köves József neve is felkerül a műhely versenyt áblá- jára. Az amerikai nagykövet tárgyalni akar Molotovval... Bedell Schmidt amerikai moszk­vai nagykövet, tegnap megfelent a szovjet külügyminisztériumban és közölte, hogy Molotov külügy­miniszterrel megbeszélést kíván folytatni. Közölték vele, hogy Molotov ezidőszerint nem tartóz­kodik Moszkvában és távollété- ben Zorin külügyminiszter he­lyettes vezeti a külügyeket. A munka nagykanizsai veteránjai °,e'za*av Károly 50 ÉVCS JjjOjjjjtoájját Üll«eplÍ Ketten HO éve küzdenek a munka frontján Ketten 110 éve küzdenek a munka frontján A Magyar Könyvnyomdái Mun­kások Szabad Szakszervezetének nagykanizsai csoportja holnap, au­gusztus 1-én délelőtt fél 11 órakor díszközgyűlésen ünnepli Ofenbeck Károlyt, aki 60 éve és Zalay Ká­rolyt, aki 50 éve megszakítás nélkül dolgozik a nyomdaiparban. A ma­gyar népi demokráciának nagy ün­nepén, a stabilizáció második és a hároméves terv első évfordulójának páratlan jelentőségű napján sem fe­ledkeznek meg az ország dolgozói Ofenbeck Károlyról és Zalay Ká­rolyról, akik a magyar munkásmoz­galom gyermekkorától kezdve szi­lárdan, megalkuvás nélkül álltak a szervezett munkásság oszlályharcá- nak katonájaként mindig azon a he­lyen, ahol rájuk szükség volt. A Zala szerkesztősége meleg sze­retettel köszönti a két jubilánst, akik a lap megindulása óta rövi- debb, hosszabb megszakításokkal dolgoznak a Zalánál és a felszaba­dulás után úgyszólván még a fasisz­ta ágyuk torkában lehetővé tették, hogy a dolgozók Zalája a város kö­zönségének kezébe kerülhessen. A Zal,a szerkesztősége kérdést in­tézett Ofenbeck Károly hoz és Zalay Károlyhoz, hogy mondanának el egy-két érdekesebb epizódot a sze­dőszekrény mellett eltöltött idejük­ből. — A Zalánál kezdtem, a Zalánál fejezem be munkásságomat — mondja Ofenbeck Károly — miután 60 esztendőt töltöttem el a magyar Írás szolgálatában. — 1888 augusztus Lén a Fischel- féle nyomdában szerződtettek ta- noncnak, ahol akkor a Zalát előál­lították. Itt is szabadultam fel 1892 augusztus 1-én. Azóta kisebb-na- gyobb megszakításokkal mindig visz- szatérlem Nagykanizsára. — Felszabadulásom óta veszek Srészt a szakszervezeti életben. Vidé- ky Jánossal, a Vugrinecz-testiérele­kéi és a mártírhalál thalt Sneff Jó­zseffel együtt szerveztük meg Nagy­kanizsán ia munkásságot. Persze csak titokban csinálhattuk. A halár­ba kellett mennünk és a kukoricás­ban vitattuk meg a mozgalom meg­indítását. Öntudatos, szervezett nyomdász voltam mindig. Tudtam, hogy csak a kímélet Len osztályharc javíthat sorsunkon. Büszkén mond­hatom el, hogy mi, nyomdászok vol­tunk azok, akik elsőnek harcoltuk ki a tőkés világban tisztességesebb életlehetőségét, az egészséges mun­kahelyet, aminek gyakorlati bizo­nyítéka, hogy hatvan esztendő után még mindig munkaképes vagyok és Brónyai, meg Zalay elvtársaini is 50 esztendő munkája után viszony­lagos egészséggel állhatnak még a magyar kultúra szolgálatában. — Érdekes epizód? — Hát kérem, az anyakönyvi ro­vat. Volt egy jelentékeny állást be­töltő ember Kanizsán, akinek szü­letését, házasságát, hivatali kineve­zését, és halálai is én szedtem az anyakönyvi rovatban. 58 éves korá­ban halt meg. Hát bizony hatvan esztendőbe sok minden belemegy. Születés, házasság, halál. * Nyomdánk másik jubilánsa, Za­lay Károly kereken fél évszázada lépett a szedőszekrény mellé. Azóta bejárta az országot, de az utóbbi harminc évben megszakítás nélkül Nagykanizsán dolgozik. — Üldözöttek voltunk, mert szocialisták voltunk — emlékezik vissza a munkában eltöltött fél évszázadra. — A szocia­lizmust már gyermekkoromban ma­gamba szívtam, hiszen régi nyom­dászcsal ádból származom. — Az ütvén év alatt munkaadó , is voltam, de munkásaim jóié Lét min­dig a magamé elé helyeztem. Mint munkaadó továbbra is aktiv tagja maradtam a szakszervezetnek és a nyomdászegyletnek. — Emlékeim? A régi május else­jék, amikor a falvakba mentünk ki, mert a városban nem ünnepelhet­tünk, de a rendőrök még oda is utánunk mentek és szétzavarták a kis társaságot. Aztán a nagy sztráj­kok 1905-ben, Volt Kanizsán olyan nyomda, ahol sztrájktörő munkáso­kat alkalmaztak. Hárman, vagy né­gyen összeálltunk és leitattuk eze­ket a sztrájktörőket és éjtszaka fel­vittük őket Budapestre. Emiatt bí­rósági eljárás is indult ellenünk, de felmentettek. — Amig Lehet, tovább dolgozóéi — mondja végül. — Mért dolgoz­nunk kell a kultúráért és országunk újjáépítéséért. Ma, szombaton este 8 órakor ismét jelentkezik a kani­zsai szerkesztőségünk hangos sporthiradója a MDP városi székhazának hangszóróján keresztül. Megalakult Zalaegerszegen is a KIQSz a kisiparosok érdek védelmi szerve Elnökül Gaál István nyomdászt választottották meg Zalaegerszegen is megalakult a napokban a kisiparosok egységes érdekvédelmi szervezetének he­lyi csoportja. Az alakuló köz­gyűlésen Seres János az MDP titkára és Mázesz Dénes kisiparos ismertették azokat az okokat, amelyek szükségessé tették ennek a fontos érdekvédelmi szervnek megalakulását. — Egységes szervezetbe kell tömörülnünk, zalaegerszegi kis­iparosoknak is, hogy érdekeinket megvédjük. Tanulhattunk a múlt­Magyar Országos Szövetkezeti Központ Nagykanizsai Kirendeltsége a demokratikus szövetkezetek szervező, irányitó és áruellátó szerve. Szövetkezei szervezés. Termény felvásárlás. Tagszövetkezetek áruellátása. Munkaversenyben 4 társkirendeltséggel működünk a dolgozók életszínvonalának emeléséért. Szövetkezeteké a jovo. Telefon Nagykanizsa 6. és 97. bél, Felismerhettük, hogy nem más az osztályérdekünk, mint az ipari munkásoknak és a dolgozó parasztságnak, akik lázas munká­val vesznek részt az ország újjá­építésében. Majd a szövetkezetek fontossá­gára hivta fel az egybegyült zala­egerszegi kisiparosság figyelmét. Megemlítette, hogy a kisiparos termelő szövetkezetek százai ered­ményes munkát végeznek az or­szágban. Közös munkával és se­gítséggel könnyebben oldhatjuk meg mi is feladatainkat. Végezetül felhívta a kisiparosok figyelmét, hogy ügyes bajos dol­gaikban forduljanak bizalommal a szervezethez. Ezután a vezetőség megválasz­tása következett. Elnökül Gaál István nyomdászt, pénztárnoknak Tari József szabó mester, titkárnak és gondnoknak Mózes Dénes szücsmestert, ellen­őrnek pedig Pásztor József réz­művest választották meg egyhangú lelkesedéssel. * ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom