Zala, 1948. április (53. évfolyam, 75-88. szám)
1948-04-03 / 77. szám
53» évfolyam 77. szám. Nagykanizsa, 1948. április 3. szombat 50 ^»í-ér ZALA «A 1a Jk; Jf Várható időjárás: Élénk délinyugati, később nyugati, északnyugati szél, felhős idő, többfelé eső. Az éjszakai lehűlés tovább gyengül, a nappali hőmérséklet kissé csökken. A kisemmizett parasztság után most a kizsákmányolt munkásság is megkapta jussát Irta: Bencsik István főispán A dolgozók gyönyörű húsvéti ajándékot kaptak a demokratikus magyar kormányzattól. A 100-nái több alkalmazottat foglalkoztató gyárak államosítása hatalmas lépés, a nép boldogabb országa felé, do igen lényeges az is, hogy amint G©rő Ernő mondotta: történelmi igazságszolgáltatás ez. Az űj ország már végrehajtott egy történelmi igazságszolgáltatást akkor, amikor az évszázadok óta másnak vei fej fékező paraszt kezébe adta a magyar földet. Megírtuk, hogy ennek a nagy történelmi igazsagszolgaltatásnak az a folytatása, hogy az uj ország továbbra is segíti a földjéhez jutott népet a korszerű gazdálkodás, a szövetkezeti összefogás felé vezeti, mert azt akarja, hogy jói meg is éljen a kapott földön. Most a másik nagy dolgozó réteg, a munkásság kapott igazságszolgáltatást a dolgozók kormányától. Az ipari dolgozók a dolog természeténél fogva rövidebb ideig, alig egy százada éltek a kizsákmányolás állapotában. De mikor Magyarországon a kapitalizmus kezdődött, ugyanakkor már megjelentek Marx és Engels felvilágosító, öntudatosa tó müvei, amelyek a rabságból kifelé vezető utat, a proletár jövő reménységét is megcsillogtatták. Mig a'parasztság évszázadokon keresztül természetesnek vette kizsákmányolását, csak néha-néha robbant ki az elviselhetetlen paraszti sors égy-egy elkeseredett kitörésben, addig az ipari munkásság abban a tudatban élt, hogy élete rabság és abban a vágyban, hogy ettől a rabságtól szabaduljon. Az öntudatos paraszti dolgozóknak is ez a proletár-öntudat jelentette azt a reménységet, hogy azon maga kelepcéjében vergődő kapitalizmus egy gyenge pillanatában összetörheti láncait a parasztság is. Az ipari munkásság tisztább öntudata, világosabb társadalomszemlé- fete, i jövőjébe vetett nagyobb bizalma tette lehetővé, hogy egy nagy megpróbáltatás elé állítsa a demokrácia a magyar munkásságot. Olyan próba elé, amilyen elé nem lehetett állítani a magyar parasztságot. A parasztság mindjárt a felszabaduláskor megkapta a történelmi igazságszolgáltatást, a földet, amelyen ezer éve másnak verejtékezett. A munkásnak azonban látnia kellett, hogy az a gyár, melyet tulajdonosa az első veszélyes pillanatban otthagyott, az a gyár, amelyet a füstölgő romhalmazból éhezve, rongyoskodva, fagyoskodva ő állított helyre, az a gyár, amelyben a saját jövő kenyerét látta, évről-évre jobban szolgálja a visszaszivárgott gyár- tulajdonos és sisera hada kényelmét. Látta, hogy az ő munkájából megtöltött kirakatok drága portékáit mind ezek a biztosra hazajött urak vásárolják rneg és suhanó autóik elől ugyanúgy kell sietve félreállnia, mint a hősies újjáépítés előtti kapitalista világban. Nagy próba volt ©z, do az öntudatos, jövőjében bizó munkásság kiállta a próbát. Pedig még külön kísértésnek is- ki volt téve. A rossz lelkiismeretű élősködők érezték, hogy a népi demokrácia növekedő ereje egy szép napon lecsaphat rájuk, igyekeztek ezt az erőt gyöngíteni. A jobboldali szociáldemokratákon keresztül mindent elkövettek, hogy étet verjenek az egységében félelmetes munkásság közzé. A munkásság osztályöntudatán ez a kísérlet is hajótörést szenvedett. A Magyar Kommunista Párt ébersége következtében az ékverésből a rfiun- kásság szétbonthatatlan egysége lett. És most következett be á kitartó munka gyümölcse, az ipari munkásság történelmi igazságszolgáltatása, az üzemek államosítása. Az ipari munkásság láthatja világosan: ha átmenetileg más volt is a látszat, végeredményben mégis magának épített, magának hozta rendbe a gyárat. És hogy a munkásság az átmeneti időben nem csüggedt, az elkedvetlenítést célzó propagandának nem engedett, hanem eilenkzőleg szorosabbra zárta sarait, az azt jelenti, hogy a munkásság kiállotta a próbát, erre a munkásságra biztosan építhet a dolgozók országa. Persze az üzemek államosítása a munkásság kizsákmányolásának ugyan végét, de boldogulásának csak a kezdetét jelenti. 1945-ben a parasztságé lett. a föld, de ez nem elég. A dolgozók országának további feladata azon munkálkodni, hogy ebbői a földből emberibb magyar élet fakadjon a földjéhez jutott parasztság számára. 1948-ban az ipari munkásságé lett- a gyár, de ezzeL a dolgozók (Országa nem elégszik meg. További feladata azon munkálkodni, hogy ebből a változott helyzetből a munkásság boldog élete épüljön ki. Világos, hogy a gyárak államosítása nem cél, hanem eszköz. Éppen annak eszköze, hogy a cél, a munkásság jobb sorsa, boldogabb élete elérhető legyen. Az a munkásság, amely 'kiállotta a 3 év nagy próbáját, ezt is tudja. Az elért eredmény után azonban megnyugodott. Ismét egy bizonyíték, nem szóban, hanem tettben, hogy a dolgozók országának építése f e 11 art óz 1 latatl an u 1 halad előre. A A földesúri hatalom letörése után megtört a banktőke. hatalma, rákerült a sor a kizsákmányoló gyári tőkére is. Minden eredmény a dolgozók egy-egy nagy Jé Jekzet vétele, ' amely után még nagyobb lend illettel haladunk előre a parasztság, munkás súg és a haladó értelmiség boldog v -országa felé. Augusztus elsejére sikeresen végrehajtják a beruházási program első évéi A tervhivatal most első ízben egyszerre kei hónapra alíapiiotra meg a beruházások összegét, amely első ízben haladja meg az előirányzatot. Serei Nándor, a Tervhivatal elnöke, nyilatkozott az uj beruházásokról, amelyben pénzügyi megerősödésünk jut kifejezésre. Ebaen a kér hónapban- eíöiranyzott beruházási program összege több rrnni egyötöd része az egesz evre előirányzott beruházási összegnek. Jelentős az állami pamutfonóda megindítására fordítandó 10 millió fo int beruházási összeg ftegyjslsntoségü közmunkák folynak a Ganz villamossági vállalat üzemeiben és a diósgyőri vasgyárban íoaa.mint 12 miliő forintot fordítanak az egész magyar vas- és gyáripar kibővítésére, korszerüsitesere es épületeinek kinyitására. Kiemelkedő a máíravidski és csepeli erőmüvek megépítése. Ujaba befektetésre kerül sor szénbányáinknál es a Peti Nitrogénnrsüvekné!. Szénben és Péti-sóban máris nagy kiviteli feleslegünk van. Legkiemelkedőbb összeget képviselnek a mezőgazdasági beruházások, a mező- gazdaság gépesítése. Május végén már 25 traktor és mezőgazdasági géné lomé unk fesz, több mint 350 uj traktorra!. 72 millió forintom fordítunk öntözömüvek és csatornaépítésre és ezzel /u/ius végén újabb 76.000 hold föld válik ön örherővé. Közlekedés terén a hangsuiy a vasúthálózat fejlesztésen van, amely az év nyarán és őszén végzett munkálatokkal lényegesen meghaladja a báboruelÖUj vonala« hosszúságát. 75 mdlió forintot fordítunk lakás- és közepitkezésre A beruházási terv első évi resztet« uj biztosítékot nyújt, bogy a hároméves terv elsőávi beruházási programját ugusztus 1 re sDeresem végrehyj'juk. Megindul e munka ez államosiíot! kanizsai té|!agyárbaii A város megindította a gázszolgáltatást Számos cikkben foglalkoztunk a kanizsai Slern-féle légi agyárral. amelyben""— mini iömieretes, — már régebben leállt a muifka mert írvárös kikapcsöUa a ’ 180 munkást foglalkoztató üzemei: a gázskolg1 ál 1 ábTsjFol. A ' gyárnak min tégy 60.000 forintra rugó gázdjjtartozása volt, amit sehogy sem leheteti behajtani. Az üzemet bérlő tőkések pedig azon mesterkedtek', hogy a város vagy az ‘állam megszánja őket és nagyobb kölcsönnel siessen segítségükre, amely összeget természetesen nem a köz érdekében h a szn ál lak volna íe i. A kérdés azonban váratlanul megoldódóit, mert a Steril-tégla gyárat' államosították és váha_ latvezetőt rendeltek ki, aki már első intézkedéseivel is az üzemi talpraállátását segítette elő. A váró si ta ná cs c s ü I őr lökön; foAlaíkozoTf az áí]amosiiofct lég-. lágy ár kérd és ével és úgy hat ár o- zoir, hogy" á" gázszOigái tatást Js.. inétaniegindlíjákt azzal, a kikötte- rieT, hogy az üzem felekis vezetője minden hónap 15-ig köteles, befizetni a város föld gáz üzeménél az elfogyasztott gáz ellenértékét. 1 Lehrer Sándor, a vállalat kirendelt vezetője egyébként közölte a polgármesternek hogy a téglagyár fennálló gázlartozását bejelentette az ipar ügyi minisztérium illetékes osztályán. A Stem téglagyár esetéből most Málcosi Mátyás beszél április 4 ón Sárospatakon, Abauj, Borsod <és Zemplén varmegyék egyesített parasztnagygyűlésén. A gyűlést április 4 én, vasárnap délután 6 20 érakor a rádió közvetíti. Mint minden Rakosi-beszéd, úgy ez is eseménye iesz a magyar politikai életnek, útmutatás az elvégzendő munkák es teendők Éranyában. A Magyar Kommunista Párt helyi vezetősége lehetetve teszi mindenki számára, akinek nincs rádiója, hogy Rákosi Mátyás beszedet a párt központi helyiségének titkári irodájában meghallgassa. Ezért pártállásra való tekintet nélkül vendégül lát minden érdeklődőt. már mindenki világosan láthatja, hogy milyen nélkülözhetetlen cselekedete volt a magyar népi demokrácia kormányának az államosítás, Nagykanizsán csak iez._az egyetlen gyár kerüli államosításra, de iez-~ate egyetlen gyár is hónapok..óta áll, femencéi kifliiItek, lójztartozágai egl- iiri^pöTödtak, és 180 dolgozója pe- 'díg- hiába várta liéts’e^iéeséfteg» liogy-mikor jut ismét munkához. A vá+tatat-béilőr ugy " a városnál, mint az államnál kilincseltek, hogy pénzhez juthassanak, pajzsnak tartották maguk előtt a munkanélküli dolgozók mind hangosabb követeléseit, valamint azt a jtónyt, hogy sem Nagykanizsának, sem környékének nem lesz téglája és cserepe, amivel a házak javítását és uj objektumok építését a tavasz beköszöntővel megkezdheti. A tőkések az államtól vártak mindent és most az állam nélkülük intézte el, hogy a dolgozóknak munkája, a városnak pedig téglája és cserepe legyen. Ipari cé #kra kell felhasználni az atomenergiát A brit tudományos munkásold szövetsége javaslatot terjes/telt a kormány elé, amelyben kéri, hogy a.z atomenergiát ipari és. ne katonai célokra has,zilálják fel. A brit tudományos munkások ezzel a kívánságukkal meg akarják szüntetni az amerikai hadügyminisztériumtól való eddigi függésüket.
