Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Hudi József: A balatoni fürdőkultúra kialakulása a 18–19. században (1783–1914)

1. sz. táblázat

A balatonfi fürdők vendégforgalma 1906-ban

Fürdőhely

Vendég

Kiadó szoba

Gyógydíj

(korona)

állandó

kiránduló

Alsóörs

100-15040-50

nincs

Badacsony80

nincs

Balaton-Almádi300

1 K/hét

Balatonberény

1000-2000

3000-4000

200

1 К

Balatonboglár

800-1000

többezer

380

1-2 К

Balaton-F ony ód

600-700

3000-4000

475

2 К

Balatonföldvárvillák 4 szálloda

5-40

fillér/nap

Balaton-Füred13

[27341

[1965]

1000 felett

6-24 К/idény

Balaton-Györökmagánházakban

nincs

Balatonkeresztúr és Máriatelep

200-30030

nincs

Balatonlelle

1000-1500350

1-2 К

Balaton-Szántód1-2 szoba

nincs

Balatonszárszó

400-600150

nincs

Balaton-Világos

300-40040-50

nincs

Balaton-Zamárdi

200-25060-70

nincs

Falu-Szemes

600-700100

nincs

Hévíz10 К/idény

Keszthely

1000-1500

5000

400-450

nincs

Révfülöp

1 szálló, sok szoba villákban, magánházakban14

6 K/idény

Siófok

8000-9000600

6-18

K/idény

13 A kiegészítés forrása: Tóth-Bencze 2011. 74. p.

14 Balatonboglár és Révfülöp felvirágzásához a révhazójás is hozzájárult, a vasút hiánya következtében azonban Révfülöp hátrányba került. Révfülöpön 1878-1879-ben jelentek meg az első fürdővendégek, akiket a 18. században épült nagy magtárépületben és magánvillákban tudtak elhelyezni, az étkezést a révház vendéglője biztosította. Fürdőbódék felállításáról, a part fásításáról a révhajózási társulat (a „Rév-Fülöp Boglár Hajózási Társulat") gondoskodott. A társasági élet egymás látogatásából, kirándulásokból állt, a színházat bálok, műkedvelői előadások helyettesítették. Fridrick Ferenc: Fülöpi rév [1881]. Közzéteszi: P. Miklós Tamás. In: Villa Filip XVIII. 2014.12-13. p.

143