Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Cselenkó Borbála: Uradalom? Önálló birtok vagy birtokrész? A novai „uradalom” helye és szerepe a szombathelyi püspökség uradalmi birtokigazgatásában (1777–1848)

1796. okt. 31-én „tüstént léceket metcess, minthogy a jövő esztendőre is valami ezer kétszáz lécre lészen szükség". Gyakorlatilag majdnem ugyanezen szavakkal utasítja Szily számtartóját két hónappal később: „Még a malomban víz elegendő lészen a léceket csak metszesd". (1796. dec. 31.)34

De ezeken kívül még számtalan idézetet lehetne kiemelni e kevés levélből is, amelyben a püspök valamilyen famunkára, illetve uradalmainak valamely gazdasági épületéhez, vagy építményéhez való faanyag előállíttatására utasítja Zsolnayt.

E néhány levélrészlet is jól mutatja azonban, hogy a földesúr Novának milyen egyedi és fontos szerepet szánt uradalmainak gazdálkodásában. Úgy is fogalmazhatnánk mai kifejezéssel élve, hogy a novai gazdálkodás fő profilját az erdő- gazdálkodás alkotta. Amelyhez a célirányos fakitermelésen és feldolgozáson kívül az erdő terméseivel való gazdálkodás (makkoltatás, gubacs szedés és ezek bérbeadása és az uradalmi vadászat) is hozzá tartozott. Bár bizonyos erdőgazdálkodás Egerszegen is megfigyelhető, az ottani erdők nagysága és az azokkal való gazdálkodás, amely főleg a termések begyűjtésére és feletetésére irányult azonban közel sem volt olyan jelentőségű, mint Nova esetében. És akkor még nem is említettük a birtokgazdálkodás egyéb összetevőit: a gabonatermesztést, vagy az állattartást, amelyek közül az utóbbi szintén szorosan kötődött az erdőhöz, sőt az egerszegi és a szombathelyi uradalom sertéseit is rendszeresen a novai erdőkre hajtották makkoltatni.

Az ilyen mértékű erdőgazdálkodás, illetve annak szervezése és felügyelete már megérhette, sőt szükségessé is tette a püspök-földesúrnak a novai birtok önállósítását, számtartó alkalmazását. Ugyanakkor ezzel lényegében két másik okra is rávilágítottunk, amelyek a zalaegerszegi uradalom megosztásához, illetve a novai birtok viszonylagos önállóságának megteremtéséhez valószínűleg hozzájárultak. Egyik, hogy az említett földrajzi távolság, a két birtoktest térbeli elkülönülése, azaz, hogy a kettő között nem volt más püspöki birtok, amúgy is nehézkessé tette a két birtok egy központból való irányítását, főleg úgy, hogy a két birtok földrajzi helyzete, természeti körülményei más-más gazdálkodáshoz nyújtottak lehetőségeket. Nova birtokhoz jelentős, terményben is gazdag erdőbirtokok tartoztak, amely az említett uradalmi építkezésekhez szükséges faanyag előállításán túl komoly sertés- és marhaállomány tartását tette lehetővé, míg Egerszegen - a szombathelyi uradalomhoz hasonlóan - főleg a haszonbérekből és más állandó jövedelmekből valamint mezőgazdaságból származott a püspökség bevételének nagyobb része. Ezen eltérő gazdálkodást folytató birtokok mástípusú feladatokat róttak a birtokok vezetőire. A lakosság eltérő jogi helyzete miatt pedig a munkák szervezése és koordinálása is másként történt. Karácsonyfa Novához való közelségéből természetes módon adódott, hogy a kis karácsonyfai birtok

^U.o. Szily levelei Zsolnayhoz 1796. október 31-én és 1796. december 31-én.

77