Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Cselenkó Borbála: Uradalom? Önálló birtok vagy birtokrész? A novai „uradalom” helye és szerepe a szombathelyi püspökség uradalmi birtokigazgatásában (1777–1848)

irányítását a közeli - bár szintén kicsi és csak korlátozott jogokkal bíró - püspöki mezőváros, mint kisebb gazdasági központ alá rendeljék.

A másik ok tehát a két mezőváros és Karácsonyfa valamint lakóinak teljesen eltérő jogi helyzete volt. A három település hierarchiája szembetűnő. Nova lakói és még inkább Karácsonyfáé kiváltságok nélkül, jobbágysorban éltek, míg Eger- szeg kiváltságolt mezőváros volt, amely ráadásul megyeszékhelyként is funkcionált. A jobbágysorban élő lakosság másfajta adókkal és szolgáltatásokkal tartozott a földesúrnak.35 így a két, illetve 3 település gazdasági és földesúri irányítása is teljesen más feltételek és lehetőségek között történt. Már emiatt is egyszerűbb és tisztább megoldás volt a két birtokot külön irányítás alá venni.

Összegzésképpen elmondhatjuk, a szombathelyi püspökség novai birtoka a források gyakori „uradalom" megjelölése ellenére alig-alig rendelkezik azon tulajdonságokkal, amelyeket ma az „uradalom" fogalomhoz társítunk. Az 1790- es évekig nemcsak hogy uradalomról, de még önálló birtokról sem beszélhetünk. Források híján, csak a későbbi forrásokra támaszkodva feltételezhető, hogy a zalaegerszegi uradalom e novai részbirtoka - mivel a püspökség jelentősebb erdőbirtokkal csak itt rendelkezett - elsősorban erdőgazdálkodásával és ehhez kapcsolódó állattenyésztésével valamint ezekből származó - és korántsem elhanyagolható36 - bevételeivel járult hozzá az egerszegi uradalom illetve a szombat- helyi püspökség bevételeihez. A 18. század végén azonban, köszönhetően a vidéki, de elsősorban a hatalmas szombathelyi építkezéseknek novai uradalmi erdők jelentősége, szerepe felértékelődött. Más jelentősebb erdőbirtok híján a novai gazdaság a püspöki aula speciális igényeinek, és az egyházmegyei építkezések kiszolgálójává vált. Mindez természetesen vonta maga után a novai birtok valamint az élén álló gazdatiszt szerepkörének bővülését és ez által a novai birtok viszonylag nagymértékű önállósodását.37

35 Míg a kiváltságolt Egerszeg pl. 1783-ban a szolgáltatások és az uradalmi boradó megváltása „közönséges árenda" néven csak 50 ft adót fizetett a földesúmak, addig Nova 17 3/8 jobbágytelekből és 73 házból 73 ft uradalmi adót fizetett, Karácsonyfa pedig 7 egész jobbágytelekből és a 25 ház után 27 forintot. Az egerszegi majorsági földek művelését az uradalom saját alkalmazottaival végeztette, a novai majorsági gazdálkodásban a robotmunkának is fontos, sőt nélkülözhetetlen szerepe volt. (SzEL, SzPL Régi gazdasági iratok: vegyes uradalmi iratok: a szombathelyi püspökség javadalmainak összeírása 1783.)

36 A püspökség 1783. évi számadása szerint: Zalaegerszegről 6188 ft 17 % krajcár készpénz folyt a szombathelyi uradalom kasszájába, Nováról pedig 4214 ft 46 krajcár. Mindeközben a szombathelyi uradalom teljes készpénzbevétele 32591 ft 35 krajcárt tett ki. (SzEL, SzPL Régi gazdasági iratok: A szombathelyi uradalom számadása 1783.)

37 Hogy a novai erdők fontosságát és szerepét a novai birtok gazdálkodásában és bevételeiben érzékeltessük, csak későbbi forrásokra támaszkodhatunk. Az 1815. évi novai uradalmi számadás szerint csak az erdőkből az „uradalomnak" 3874 ft 71 krajcár bevétele volt, miközben az uradalom teljes (levonások nélküli) bevétele 9212 ft 5 % krajcárt tett ki. (SzEL, SzPL Régi gazdasági iratok: novai uradalmi számadások 1815.)

78