Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Paksy Zoltán: Az Istóczy-féle antiszemita mozgalom tevékenysége a Délnyugat-Dunántúlon (1872–1884)
keresztény-magyar nép és édes hazánk iránt tartozó kötelességünket mulasztanék el akkor, ha e legbensőbb meggyőződés sugallta fontos lépést meg nem termők. Választókerületünk az a kerület az országban, mely a fentebb kifejtett elvekre a szankciót már a képviselőválasztások egész sorozatán át megadta. Első sorban tehát mi érezzük felhíva magunkat arra, hogy a kezdeményező lépést megtegyük, mi minden irányban független férfiak, a kik a társadalmi életet terrorizáló zsidóság represszáliáitól semmit sem tarthatunk s nem is tartunk. Mi azon reményben élünk, hogy példánk a hazában általános követésre fog találni s hogy a választó közönség az ország valamennyi választókerületében szintúgy meg fogja tenni önmaga és a haza iránt tartozó kötelességét azzal, hogy képviselői által hasonló tartalmú kérvényeket fog beadni s ha ekképp az egész ország e kérdésben nyilatkozatott: a cél el lesz érve. Kelt Gersén, 1881. szept. 15-én és folytatva Győrvárott, 1881. december 29-én tartott alesperesi kerületi tanácskozmányunkban. Hódoló tisztelettel, a mélyen tisztelt képviselőháznak alázatos szolgái: Góry Antal s. k., kerületi esperes és kámi plébános, Hayde István s. k., a vasvári Domonkos-zárda házfőnöke és plébános-helyettes, Kelemen István s. k., csehi-mindszenti plébános, Csupor János s. k., baltavári plébános, Strass Adolf s, k., felsőoszkói plébános, Eder Ferencz s. k., egervári plébános, Májrics György s. k., szarvaskendi plébános Ágoston József s. k. gersei plébános, Lóránth Antal s. k., győrvári plébános."22 A kérvény, ahogy látható, teljes egészében az antiszemita mozgalom ideológiáját és programját szajkózta vissza. A zsidóságról alkotott véleménye szerint az általa „előidézett morális és anyagi pusztulás, csak a tatár és török által véghezvitt pusztítással hasonlítható egybe", a magyar népet „megfojtással fenyegeti" és „a társadalmi életet terror alatt tartja". Kész tényként kezelik, hogy uralomra tör a keresztények felett és hogy a zsidó faj asszimilálhatatlan. Érdekes szemléletet tükröz, hogy a polgári házasság kérdését kizárólag zsidókérdésként kezeli, mely lehetővé teszi a „zsidóházasságot", azaz keresztény és zsidó vallású személy összeházasodását, melyet elfogadhatatlannak tart. A kérvényt Istóczy Győző adta be a képviselőházhoz. Annak vitájában a bizottsági előadó, Berzeviczy Albert hangsúlyozta, hogy a kérvény a magyar alaptörvénynek, az alkotmánynak az egyik elemét kívánják eltörölni, az állam- polgári jogegyenlőség elvét, ami elfogadhatatlan egy polgári jogállammá vált országban. A kérvényezők ezt azzal igazolják, hogy szerintük „társadalmi és 22 KN1881-1884. III. kötet, 130-131. p. 1882. február 18. és 12 röpirat, 1882. január 15. 5-8. p. 233
