Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Paksy Zoltán: Az Istóczy-féle antiszemita mozgalom tevékenysége a Délnyugat-Dunántúlon (1872–1884)

interpellációt intézett. Felszólalása előtt néhány héttel kilépett a szabadelvű pártkörből, hogy ne kompromittálja volt pártját, ám visszaemlékezése szerint párttársai, többek között Tisza Kálmán bizalmasai visszahívták, ezért visszatért és bent is maradt 1882-ig, a tiszaeszlári ügy kirobbanásáig.11 Parlamenti beszéde nélkülözte a szenzációhajhász elemeket, inkább jól átgondolt politikai nyilatkozatnak tekinthető, amelyben részletesen kifejtette a zsidókérdésben vallott álláspontját, összefoglalta mindazokat az elemeket, társadalmi és politikai problémákat, amelyek a későbbiekben is meghatározták az antiszemita mozgalmat.12

1875-ös fellépése után Istóczy tudatosan készült egy országos antiszemita mozgalom megindítására. 1878-ban saját hetilapot adott ki, Jövőnk címmel, mely a „közgazdászati és társadalmi lap" alcímet viselte, s valóban ilyen tartalommal is jelent meg. Első számában Istóczy körvonalazta céljait és programját. Időközben a parlamentben több kisebb jelentőségű, ám politikai programjához illeszkedő ügyben is megszólalt. Az 1876. évi költségvetés vitájában, 1875. november 12-én például támogatta a kormány által benyújtott költségvetést, ugyanakkor egy bevételi forrásra, egy új adónemre hívta fel a figyelmet, amelynek bevezetése szerinte lendítene az ország költségvetési helyzetén. A „börzeadót", vagyis a tőzsdei műveletek megadóztatását javasolta, melynek szerinte nemcsak az lenne az előnye, hogy bevételt hoz, hanem az is, hogy gátat vet a spekulációnak, „hathatós preventív eszközül szolgálna ismét bekövetkezhető börzei saturnáliák megelőzésére vagy legalább mérséklésére".13 1875. december 17-én a Romániával kötendő kereskedelmi egyezmény vitájában fejtette ki a véleményét. 1877. január 23-án az uzsoratörvény vitájához szólt hozzá, 1879. március 29-én pedig a kisbirtokosok országos földhitel-egyesületének megalakítása érdekében szólalt fel.14

Visszatérve Istóczy Jövőnk című lapjára, ott is folyamatosan gazdasági és társadalmi témákat érintett, adatokat közölt, természetesen kizárólag zsidó érintettséggel. Végül azonban egyik írásában elárulta a lap indításának valódi célját, s ez nem volt más, mint előkészíteni újabb nagyszabású parlamenti fellépését.15 Ez 1878. június 24-én következett be, s kapcsolatban állt az Európa figyelmének középpontjában álló, nagyszabású nemzetközi eseménnyel, a Balkán sorsát rendezni kívánó Berlini Kongresszussal, amely ekkor ülésezett. Parlamenti előadását is az erre való hivatkozással kezdte, történelmi perspektívában láttatva Európa, s

11 Uo. 5. p.

12 Képviselőházi Napló (továbbiakban KN), 1872-1875. XVI. kötet, 82-87. p.

13 KN 1875-1878. I. kötet, 221-222. p. A Saturnália az ókori Rómában, majd a középkorban is többnapos ünnep, vigalom, egyfajta „bolondok napja" volt. Itt Istóczy vélhetően a zavaros tőzsdei spekulációkat érti alatta.

14 KN 1878-1884. V. kötet, 142-143. p. 1879. március 29.

15 Jövőnk, 1878. június 9.

227